Amíg Felvidéken táblaleragasztós gerillaakciókra
kényszerülnek civilek, hogy kétnyelvűsítsék az irányjelző táblákat az
utak mentén, addig Romániában egy feljelentés nyomán
Diszkriminációellenes Tanácsi határozat mondja ki 19, azaz tizenkilenc
csíkszeredai irányjelző tábláról, hogy azok diszkriminatívak, mert
hiányzik róluk a magyar nyelvű felirat. Mi több, a Tanács a
határozatában leszögezi, hogy Románia kormányát is értesíti az illető
határozatról.
Mi mást lehet ilyenkor tenni, mint a közvéleményhez fordulni?
Üdvözlettel
Ennek
ellenére a helyi, RMDSZ többségű, és a törvénytelen állapotért
egyébként (a törvény betűje szerint) felelős városvezetésnek két év
alatt sem sikerült a határozat alapját szolgáltató törvénytelen
állapotot megszüntetni (a kérdéses 19 táblából egyetlen egyet sem
kétnyelvűsítettek a határozat hivatalos kiközlésének időpontja, azaz
2017 febr. 2 óta, a városvezetés azzal takarózik, hogy protokollumot
kötött a közútkezelővel, amelyben átadta a kérdéses útszakasz kezelési
feladatait, a közútkezelő Brassóban van bejegyezve, és nyilván füle
botját sem mozdítja), sem az említett politikai formációnak kiaknázni az
ebben a határozatban rejlő jogérvényesítési lehetőségeket, tekintve,
hogy nem 1000, hanem legalább 10000 törvénytelen útjelzőtábla,
folyó-elnevezés, emlékműhöz irányító közúti tábla és hasonló található
Erdély és Partium azon településeinek közigazgatási területén, ahol a
magyar anyanyelvű lakosság számaránya meghaladja a 20%-ot, és ezeket
mind lehetne kétnyelvűsíteni.
Üdvözlettel
Váradi Barna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése