Felháborítónak tartják a vajdasági magyarok, hogy a
tartományi kormány a Délvidék elcsatolásának napját tenné meg Vajdaság
napjának. Így a magyarokkal is megünnepeltetnék azt, hogy száz évvel
ezelőtt elszakították az otthonukat Magyarországtól. A vajdasági magyar
ellenzék most harcot indított, hogy megakadályozza a magyarokat súlyosan
sértő intézkedést.
Különös közjáték zajlott le a minap Szabadkán, a Magyar Nemzeti
Tanácsban (MNT). A vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati
szervének ülésén Tari István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség
(VMDK) képviselője azt javasolta, hogy testületileg foglaljanak állást a
tartományi kormány által közvitára bocsátott, a Vajdaság hivatalos
ünnepnapjára tett javaslatról. A politikus arra kérte a tanácstagokat,
hogy utasítsák el a közös ünnepnap november 25-én történő megtartását. A
tanácstag szerint az 1918-as újvidéki Nagy Nemzetgyűlés – melyen
kimondták a Bácska, a Bánság és Baranya csatlakozását Szerbiához –
történelmileg vitatható, másfelől ez az itt élő magyar kisebbség
gyásznapja.
– Ezt követőn iszonyú szenvedésözön zúdult a közösségre, és ha egymás
érzékenységét tiszteljük, akkor nem azt a napot tűzzük ki a tartomány
napjának, amikor a magyarság megtöretése zajlott – mondta Tari az
ülésen. Habár a Magyar Mozgalom képviselője kiállt Tari mellett, és
szintén fontosnak ítélte a hivatalos napról szóló napirendi pontot,
végül Hajnal Jenő, a tanács elnöke arra kérte a képviselőket, ne
fogadják el a politikus beadványát. Szerinte ez a vita nem a békés
együttélés ügyét szolgálná, e helyett inkább a magyarság számára fontos
ünnepnapok tartományi elfogadását kellene szorgalmazni.
Vajdaság napjának kérdése persze nem csak a magyar közélet számára
fontos. Az eredeti felvetés az ünnepnap beiktatásáról Tomislav Nikolic
korábbi szerb államfő nevéhez köthető, aki elnöksége idején
előszeretettel nyúlt vissza a szerb történelem dicsőséges napjaihoz,
hogy az elmúlt évtizedek súlyos vereségeit ellensúlyozza. A
kezdeményezés Nikolic utódjának, Aleksandar Vucicnak is megtetszett, ő
múlt év novemberében bejelentette, hogy óriási ünnepségre készülnek a
Vajdaságban. – Megmutatjuk, hogy Szerbia számára nincs jelentősebb
esemény, mint amikor a Nagy Nemzetgyűlés arról döntött, hogy a Vajdaság
csatlakozzon Szerbiához – fogalmazott akkor Vucic annak ellenére, hogy a
nevezett gyűlés valójában nem is a Vajdaság, hanem a Bácska, a Bánság
és Baranya hovatartozásáról döntött.
Ami viszont a tartalmi mondandót illeti, az cseppet sem lepte meg a
vajdaságiakat. Ekkorra már mindenki számára ismert volt, hogy a századik
évforduló ünnepére tervezik az újvidéki Hozzácsatolás Múzeumának
megnyitását. Emellett színházi előadásokat, ünnepségeket is terveznek a
többhetes rendezvénysorozatra. De ha mindez még nem lenne elég,
januárban Igor Mirovic tartományi kormányfő bejelentette, hogy a tervek
szerint november 25-ét nyilvánítják majd a Vajdaság napjává. A szavakat
aztán tettek követték: a vajdasági kormány beterjesztette azt a
javaslatot, hogy a Délvidék elszakításának napja legyen a Vajdaság
napja. Hogy minden a helyén legyen, még közvitára is bocsátották az
elmúlt hetekben ezt a kérdést, melynek harmadik köre nemrég ért véget
Újvidéken.
A készülő jogszabály különösen kellemetlen helyzetbe hozta a
Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ). Az ott élő magyarság legnagyobb
pártja ugyanis mind köztársasági, mind tartományi szinten a vezető
kormánypárt, a Szerb Haladó Párt koalíciós partnere. Így tulajdonképpen
ők lennének az egyetlenek, akik útját tudnák állni, hogy a magyarokkal
is megünnepeltessék a Délvidék elcsatolását. Mégis, a jelek szerint a
párt nem kíván foglalkozni a VMDK beadványával. Érdekes módon azonban
szerb részről is van ellenzője a javaslatnak. A nacionalista Vojislav
Seselj-féle Szerb Radikális Párt egy egészen sajátos megközelítésből
érvel: november 25-ét nem Vajdaság, hanem az „egyesítés napjának”
kellene elnevezni. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga is kifejezte a
nemtetszését: szerintük történelmi szempontból nem állja meg a helyét ez
az évforduló, hiszen Vajdaság a mai határaival nem is száz éve, csak a
második világháború után jött létre.
Ám a legnagyobb vajdasági magyar ellenzéki párt, a VMDK már nem
maradt meg a történelmi pontatlanságok hangoztatásánál. Így képviselői
nemrég akcióba lendültek, hogy megakadályozzák a Vajdaság napjának
összekapcsolását a terület elcsatolásával. Habár a párt képviselői nem
tudtak részt venni a témáról rendezett közvitákon, az MNT ülésén azt
kérték, hogy a testület határolódjon el a készülő döntéstől. Tari István
kezdeményezését azonban lesöpörték az asztalról. – Nagyon jellemző,
hogy a nemzeti tanács a kvótareferendum és a Minority SafePack kapcsán
el tudott fogadni egy állásfoglalást, de egy ilyen égető ügyben, ami a
közösségünket és az önbecsülésünket is mélyen érinti, már képtelen volt
erre – mondta el lapunknak Csonka Áron, a VMDK elnöke, aki szerint
politikai álnokság volt, amit a vita során a hatalmi többség képviselői
mutattak. Ugyanis kezdetben a kameráknak tetszelegve szóban még
támogatták Tari István javaslatát, de a voksolásnál már szinte
egyhangúlag leszavazták.
– A VMSZ azért nem hangoskodik most, mert elkötelezték magukat a
szerb haladók mellett, így attól tartanak, ha előrángatnák ezt az ügyet,
akkor rákoppintanának az orrukra – magyarázta Csonka. Ő úgy véli, ebből
is látszik, hogy a VMSZ-nek nincs súlya sem a tartományi, sem pedig a
köztársasági kormányban. De az is közrejátszhat a némaságukban, hogy
egyelőre nem tudják, támogatja-e majd a magyar külügy azt, hogy
erőteljesebben hallassák ebben az ügyben a hangjukat.
Miután a VMDK nem tudta elérni a nemzeti tanácsban a célját, taktikát
váltott. Most azon dolgoznak, hogy minél többen értesüljenek arról,
mire készülnek a vajdasági parlamentben. Emellett Csonka Áron – aki
egyben a tartományi parlament képviselője is – módosító indítványt
tervez benyújtani, amelyben új dátumra tesz majd javaslatot. – Vajdaság
napja ellen nekünk nincs semmiféle kifogásunk, mi november 25-e
választását bíráljuk – mondta a politikus, aki teljesen biztos abban,
hogy találnának olyan időpontot is, ami valóban kapcsolódik a tartomány
autonómiájához.
Az elcsatolás ünnepnappá nyilvánítása ellen azonban a pártnak van egy
igazi „csodafegyvere” is. Vajdaság 2009-ben elfogadott statútuma még
arról rendelkezett, hogy a tartománynak saját kormánya, vagyona,
zászlaja és címere lehet, emellett 150 hatáskört átvett a központi
kormányzattól. 2013-ban azonban a szerb alkotmánybíróság
alkotmányellenesnek nyilvánította a statútumot. Mint fogalmaztak, a
tartomány alapdokumentumának azok a részei nem egyeztethetők össze
Szerbia alaptörvényével, amelyek azon az „alkotmányjogilag
elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító
aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést,
amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése
alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e”. Az alkotmánybíróság emellett
meghatározta, pontosan miről dönthet és miről nem dönthet a jövőben a
tartomány – egy ilyen ünnepnapról például nem rendelkezhet. Abszurd
módon így a VMDK most éppen azzal a határozattal akadályozhatja meg az
elcsatolás dátumának ünnepnappá nyilvánítását, amellyel annak idején a
szerb alkotmánybíróság megkurtította a Vajdaság hatásköreit. – Így ha a
tartomány ünnepnappá nyilvánítja november 25-ét, akkor mi
alkotmánybírósági próbának vetjük alá a döntésüket – árulta el Csonka.
A politikus még bízik abban, hogy a magyar külügy is felszólal
november 25-e ünnepnappá nyilvánítása ellen, hiszen egy ilyen döntéssel
minden magyart megaláznának. Ennek nyomán akár a haladók koalíciós
partnere, a VMSZ is végre hallathatná a hangját. – Ha ezt nem lépik meg,
Pósa Lajos, a nagy magyar költő versét küldeném nekik: Verje meg az
Isten nem egyszer, de százszor, ki magyar létére idegenhez pártol –
tette hozzá Csonka Áron.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 0. számában jelent meg, 2018. május 8-án.
https://magyarhang.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése