Emlékparkokat, szobrokat állítanának a románok magyar falvakban Erdély elcsatolásának alkalmából

A "nagy egyesülés" 100. évfordulóját Kovászna megyében úgy ünnepelnék meg, hogy többek között a megye minden településére emlékparkot telepítenének.
Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus az Agerpres hírügynökségnek azt nyilatkozta, egyelőre a fontosabb irányvonalakat vázolták az ünnepségekkel kapcsolatban — írja a Székelyhon.

A románok nemzeti ünnepe Székelyföldön általában magyarellenes erődemonstrációt és megfélemlítést jelent.

Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

A tervek között szerepel, hogy román népviseletbe öltözve, szekerekkel vonulnának Gyulafehérvárra, ezzel emlékezve az 1918-as gyulafehérvári gyűlésre.
Szobrokat állítanának azoknak a személyeknek, akik hozzájárultak Erdély és Románia egyesítéséhez, sőt utcákat is elneveznének róluk a székelyföldi megyében.
A legbizarrabb viszont az, hogy a közel 75 százalékban magyarok által lakott megye összes településén emlékparkot hoznának létre az "ünnep" alkalmából.
Az ezeréves határon fekvő 1777 méter magas Lakócán (ami a megye legmagasabb pontja) pedig a románok egységének emlékművét szeretnék felállítani.
Az erdélyi magyarokat nemcsak a szórványban, hanem Székelyföldön is folyamatosan arra kényszerítik, ünnepeljék, hogy Erdélyt Magyarországtól Romániához csatolták. Magyar falvakban és városokban is szinte mindenhol találni 1918. december 1-je utcákat, ha pedig valaki nem tűzi ki a román zászlót, azt számos kellemetlenségnek teszik ki.

https://888.hu