2017. szeptember 4., hétfő

A miccs, a székelyek és a bukarestiek

Egy újabb büntetőügyi természetű médiaátverés kronológiája. Hans Hedrich elemzése.
2. FRISSÍTÉS 2017. 09. 02.: A Kaufland cég által bemutatott esemény-kronológia teljes mértékben igazolja az ügyfél által végrehajtott manipuláció és tudatos uszítás forgatókönyvét. Az ügyfél az értesülések szerint háromszor kért miccset, a nyitvatartási idő megkezdése előtt. A harmadik alkalommal az eladónő tett egy jóindulatú gesztust és megpróbálta kiszolgálni a férfit, a pénz bekasszírozásával kapcsolatos akadályok ellenére – és ebben a pillanatban az ügyfél uszítani és vádaskodni kezdett, miszerint az eladónő káromolta őt… mert román!

Ennél perverzebb nem is lehetne:

megvádol valakit, aki igyekezett teljesíteni önző vágyait, annak ellenére, hogy azelőtt folyamatosan zaklatta… Egy második közleményben a Kaufland teljes mértékben cáfolja Florin Susanu, a brassói fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője rágalmazó nyilatkozatát, miszerint egy 2017. szeptember 1-i ellenőrzés alkalmával egy felügyelőt sem szolgáltak ki, továbbá azt is, hogy a székelyudvarhelyi Kauflandot a múltban már megbüntették a románok diszkriminálása okán.
1. FRISSÍTÉS 2017. 09. 01.: Ld. alább: A film terjesztője (aki nem annak alkotója is) egy magánjellegű üzenetben elismeri, hogy lényegében véve tudatosan hamis információkat továbbított. Újabban már csak azt veti az eladónő szemére, hogy állítólag nem tud románul. Ez jelentős eltérés az eredeti vádakhoz képest – a manipulatív film témája pedig teljesen más volt! A filmben semmiképpen sem az ügyfél szigorúan személyes szemrehányásáról volt szó amiatt, hogy az eladónő nem tud románul, aki végül is egy magánvállalat alkalmazottja, hanem a film témája az alkotó azon vádja volt, hogy az eladónő etnikai/nyelvi okok miatt megtagadta a kiszolgálását. Tehát azt tapasztaljuk, hogy médiaszempontból ez az ügy a lehető legrövidebb idő alatt kipukkant (ám

mérgező és uszító hatásai, mint általában, továbbra is megmaradnak!

Ld. a FB-kommentárokat!). Ezért az ügy jogi szempontból még nincs lezárva.

2017. augusztus 18-án egy videoklip jelent meg az interneten, aztán az RTV (România TV – a szerk.) csatornán, melyben egy ügyfél egy adag ennivalót (miccset) kér román nyelven a székelyudvarhelyi (az eredeti szövegben a város neve románul és magyarul egyaránt szerepel; a szerző következetesen ezt a gyakorlatot folytatja az egész szövegben – a szerk.) Kaufland egyik pultjánál, majd némi szóváltás után az eladónő visszaadja az ügyfélnek a pénzét. Ekkor a (szerkesztett) film alkotója azt sugallja, hogy gyalázták, aztán azért utasították el, mert román. A klipet az interneten itt, az RTV adón pedig itt lehet megtekinteni. (Az utóbbi linken található videót időközben eltávolították – a szerk.)
Ha gondosan megnézzük a filmet, könnyen megállapítható, hogy durva manipulálásról van szó, mellyel azonban – sajnos – mind egy ártatlan személyt, mind implicit módon egy egész etnikai csoportot (a székelyföldi magyarokat) inkriminálják, újra, tudatosan.

Íme, a Facebook-on közzétett film kronológiája –

az RTV-n bemutatott változat még erőteljesebben szerkesztett/vágott:
00.25. perc: Az egyik székelyföldi város Kaufland üzletének grillpultjánál egy ügyfél a következőt mondja románul az eladónőnek: „Jó napot kívánok, adna egy adag miccset, kérem?”, közben egy 10 lejes bankjegyet nyújt az eladónő felé.
00.32. perc: (Az első kulcsmomentum) Az ügyfélhez a bankjegy átvétele érdekében közelebb lépő eladónő magyarul mond röviden valamit. Nem érthető túlságosan jól – pontosabban szinte egyáltalán nem. Figyelmesen meghallgatva mégis valami olyasmit lehet kivenni, hogy „Na, jó!” Az viszont biztos, hogy szavaiból NEM következtethető ki az, hogy bármilyen módon „gyalázta” volna az ügyfelet, ahogy utóbbi a felvétel során állítja. Ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy az eladónő a pénz átvételével, valamint szavaival csak az ügyfél kiszolgálását jelentő „beleegyezését” fejezte ki. Tehát nincs semmi botrányos ebben a kezdeti, rendkívül fontos „jelenetben”.
00.35. perc:

A filmen megjelenik a következő felirat „**** (magyar káromkodás)”.

00.36. perc: Az ügyfél megkérdezi az eladónőtől: „Tessék?”
00.38. perc: Az eladónő magyarul válaszol az ügyfélnek, miközben úgy tűnik, mintha éppen beüt valamit a pénztárgépbe. „Semmi!”, egy kézmozdulattal hangsúlyozza ki a szóbeli üzenetet.
00.39. perc: Az ügyfél azt mondja az eladónőnek: „Most káromkodott velem.” (Ez a második kulcsmomentum). Fentebb már leírtam: a filmből semmiképpen sem ez következik, ellenkezőleg. Az eladónő megkezdte az ügyfél kiszolgálását, a megrendeléstől számított 7 másodperccel később. Annál inkább meglepő az ügyfél azon állítása, hogy káromkodott neki.
00.40. perc: Az ügyfél újra meg újra megkérdi a többi ügyféltől, hogy mit mondott az eladónő: „Mondott valami ’bosum’-ot? (ezzel valószínűleg a magyarok által káromkodásra használt „baszom” szóra utalva). Lásd fentebb: A filmből nem vonható le az a következtetés, hogy az eladónő káromkodott, vagy akár a „baszom”, akár más hasonló szót használt volna. Elgondolkodtató, hogy az ügyfél minden áron azt akarja elhitetni, hogy az eladónő egy bizonyos szót használt, mert az eladónő által elmondottak távolról SEM hasonlítottak arra a szóra. Minden arra mutat, hogy

az ügyfél tudatosan hozott szóba egy magyar káromkodást,

ezzel folytatva az eszkalálódás kizárólag általa és nem az eladónő által fenntartott spirálját.
Ezt követően az ügyfél arra kéri a többi ügyfelet, hogy fordítsák le neki az eladónő szavait. Az ügyfél közeléből egy női hang hallatszik (nem az eladónőé), aki magyarul válaszol neki: „Nem értem.”
01:09. perc: vágás van a filmben, hiányzik a tartalom egy része. Tehát nem tudjuk, hogy mit távolítottak el és miért. A klip manipulatív kontextusában ez egy rendkívül releváns aspektus.
01:09. perc: (A harmadik kulcsmomentum) Az eladónő szó nélkül visszaadja a 10 lejes bankjegyet.
Ezt egy szóváltás követi a többi ügyféllel, akik között – látszólag – az eladónő apja is jelen van, aki így mutatkozik be. Ebben a szóváltásban az eladónő „apja” több kijelentést tesz, többek között azt a nyilvánvalóan nevetségest vagy éppenséggel diszkriminatívat is, hogy tanuljon meg magyarul az, aki a Székelyföldre jön. De ne feledjük: ez egy egyszerű személy véleménye, melyre egy addig kizárólag az ügyfél/uszító által erőszakkal eszkalált kontextusban kerül sor.
A film azzal ér véget, hogy az ügyfél gépkocsival távozik, miközben azon háborog, hogy az „ő országában” megtagadták a kiszolgálását…

Képernyőmentés, RTV, 2017. augusztus 31.

NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS:

1.) A film tudatos manipulálási kísérlet – durva, de látszólag bejön a közönségnél, még a magukat „toleránsnak” képzelőknél is, ennek nyilvános (például a Facebook-hálózaton keresztüli) terjesztése, mint ahogy az uszító kommentárok beleillenek a büntetőtörvénykönyv 369. cikkelye által leírt gyűlöletre uszítás bűncselekményébe.
2.) A film közzététele az RTV tévécsatornán felerősíti a film manipulációs és uszító hatását, ezért mind a tévéadót, mind a sugárzásban érintett alkalmazottakat gyűlöletre uszítással lehet vádolni a büntetőtörvénykönyv 369. cikkelye alapján. Ezen kívül egyértelműen kijelenthető, hogy a sugárzással megsértették az audiovizuális médiával kapcsolatos normákat.
3.) A film nem egyedi eset: beleillik az erdélyi őshonos magyar közösséggel szembeni médiaprovokációk és -uszítások hosszú sorába, melyek uszító jellege bizonyítást nyert és melyek – szinte kivétel nélkül –

az állami struktúrákhoz közeli vagy éppenséggel ezekbe integrált román nacionalista körökből származnak.

Itt van egy lista a hasonló, túlságosan is jól ismert esetekről – melyek kivétel nélkül a magyarok felmentésével tisztázódtak/végződtek –, de melyek vitathatatlanul károsan hatottak a két etnikum közötti egyetértésre:
A.) a Kovászna városi „hajpántos kislány” esete (nagyjából 2012-2013 tájékán – a lányt az uszító Dan Tănasă „tolta előtérbe”) (a magyarellenes provokáció 2013. március 15-e alkalmából történt, további részletek itt, cikkgyűjtemény itt – a szerk.),
B.) a kézdivásárhelyi „terroristák” esete (2015? – tényleges terrorista támadás megszervezésére vonatkozó bizonyítékok hiányában szabadon engedték őket) (az ügy 2015. december 1-éhez kötődik, a két vádlottat végül elítélték, de pontosan annyi időre, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek, ami végül is a vádak hallgatólagos ejtését jelenti és az esetleges kártérítési igények megelőzése a feltételezett célja, az egész ügy általános megfélemlítési célján túlmenően – a szerk.),
C.) „Tőkés László és a magyar védhatalom ügye” (nagyjából 2014? – TL egyes kijelentéseinek bizonyítottan hamis fordítása),
D.) a „TVR/Napoca News – Beatrice-együttes Kolozsváron” eset (2016-os tipikus álhíres ügy – aminek végén a riportert fegyelmivel büntették, mert egy sok évvel korábban és nem Kolozsváron készült felvételt használt fel),
E.) a „sepsiszentgyörgyi klerikofasiszta pap” ügye (a BOR – Román Ortodox Egyház – egyik papjának 2016. december 1-i, a város őshonos magyar lakossága elleni uszító és gyalázkodó nyilvános beszéde),
F.) a BBTE rektora, Ioan Aurel Pop magyarok elleni és egyes magyar vezetőknek az 1918–1920-as eseményekhez viszonyulásával szembeni pocskondiázásai (2017),
G.) a marosvásárhelyi és kolozsvári magyarellenes diverziók, melyek során törvényellenesen megtagadták a kétnyelvű táblák kihelyezését,
H.) a LARICS-csoport szekusoid „akadémikusainak” zagyválásai, akik Ioan Aurel Pop „történészen” keresztül fújtak riadót, hogy „Magyarország propagandájában” „álhíreket” használnak Románia ellen, melyek célja Erdély.
4.) Ezekkel a médiaintoxikálásokkal befolyásos, részben az ország összes polgárának adójából – tehát a magyarokéból is – fizetett személyek és csoportok tudatosan és szisztematikusan hozzájárulnak

a két erdélyi történelmi közösség közötti mesterséges feszültségek „eszkalálásának stratégiájához”,

a ceauşiszta típusú etatista nacionalizmus rossz hagyományába illeszkedően. E rezsim bukása után több mint 25 évvel, évekkel és évtizedekkel azután, hogy Románia aláírt egy sor, az etnikai és nyelvi közösségek jogaira vonatkozó megállapodást, chartát és kétoldalú/nemzetközi szerződést, több mint tíz évvel az Európai Unióhoz való csatlakozás után az ilyenfajta manipulálások az erdélyi történelmi soketnikumú helyzet mélységes nem ismerete és meg nem értése kifejeződésének tűnnek, ami még mindig jellemző a román lakosság jelentős részére (főleg az Erdélyen kívüliekre, ahonnan – saját állítása szerint – a film készítője is származik).
5) A közeljövőben bűnvádi feljelentések történnek majd a rendőrségen, és a CNA (Országos Audiovizuális Tanács – a szerk.) megkeresésére is sor kerül az ebben a manipulálási és gyűlöletre uszítási ügyben érintett személyek megbüntetése érdekében. Ezen kívül a SRI-nél (Román Hírszerző Szolgálat – a szerk.) is bejelentésre kerül sor, hogy az ilyenfajta etnikumok közötti gyűlöletre uszítások kerüljenek be az ország biztonságát fenyegető kockázatokra vonatkozó éves jelentésekbe.

Hans Hedrich, alelnök
Neuer Weg Egyesület

1 megjegyzés:

  1. Nagyon úgy néz ki , hogy ezek az oláhok meg sem gondolják befejezni a gazemberségeiket , a botrányig akarnak elmenni , nem gondolnak arra , hogy mint mindig mostan is ráfáznának - nem ismerik a székely-magyart kellőképpen --

    VálaszTörlés