Soron kívüli
választásokkal találhatja szemben magát a Kárpátalja megyei tanács
(közgyűlés), amiért csütörtökön az ukrajnai elnöktől az oktatási törvény
megvétózását kérő hivatalos beadványt fogadott el – közölte
Facebook-oldalán Andrij Mahera, az ukrán Központi Választási Bizottság
(CVK) alelnöke.
Kárpátaljai hírportálok által pénteken átvett bejegyzésében Mahera úgy
véli, Kárpátalja nem tekinthető soknemzetiségű régiónak, mert az ott
élők 80,51 százaléka ukrán, és a lakosság 81 százalékának ukrán az
anyanyelve. Nem a megyei tanácsok dolga, hogy megmondják a parlamentnek
és az elnöknek, milyen legyen az oktatás nyelvének törvényi szabályozása
Ukrajnában – tette hozzá Mahera, aki szerint a Kárpátalja megyei tanács
szemben találhatja magát azzal, hogy a parlament (legfelső tanács)
előre hozott választásokat rendel el a megyében.
A Kárpátalja megyei tanács által elfogadott beadvány, amely Petro
Porosenko elnöktől a kisebbségekre nézve jogsértő új ukrán oktatási
törvény megvétózását kéri, többek között arra hivatkozik, hogy az
ukrajnai megye soknemzetiségű régió. Kárpátalján jelenleg 100 magyar és
13 román tannyelvű iskola működik.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény
látszólag a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől
bevezetendő reformokkal, egyebek mellett 11-ről 12 évre emelve a
kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, és a
jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát.
A törvény jelentős
autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok
részére.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló, 7. cikkelye kimondja:
Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti
kisebbségek anyanyelvi oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy
osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású
tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól
az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak
majd.
A rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti
Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben
és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát
váltott ki belföldön, de Magyarország, Románia és Lengyelország is
tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven oktatásának tervezett
visszaszorítása ellen.
Frissítés: Balog találkát javasolt az ukrán oktatási miniszternek
Személyes találkozót javasolt Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások
Minisztériuma vezetője Lilja Hrinevics ukrán oktatási és tudományos
miniszternek.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott, az ukrán miniszternek küldött hivatalos
levél szerint Balog Zoltán szeptember 25-én részt vesz a beregszászi
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén,
amelyre Lilja Hrinevics is meghívást kapott. Balog Zoltán ezért
javasolta, hogy folytassanak személyes megbeszélést az ukrán parlament
elnöke által ratifikált új oktatási törvény kapcsán.
Balog Zoltán a levélben azt írta, hogy az új jogszabály, különösen annak
7. cikkelye komoly aggodalmat okozott több kormánynak, így a magyarnak
is. Hozzátette: a találkozó lehetőséget ad a törvény említett
szakaszával kapcsolatos “súlyos fenntartások” megvitatására, az ukrán
fél tájékoztatásából pedig a magyarok is megismertethetik a jogszabály
keletkezésének valódi okát és célját.
Kuruc.info
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése