A
tavaly egy időre eltűnt, majd ismét kitűzött székely zászlót
véglegesen, törvényszéki döntéssel távolíttatná el a megyeházáról Dan
Tanasă és az általa vezetett egyesület, amely szerint az etnikai
szeparatizmust jelképező zászló sérti a közrendet. Az nem derült ki,
hogy a zászló tavaly ősszel történt levétele összefügg-e a perrel – írja
pénteki címlaptörténetében a Csíki Hírlap.

Tavaly
augusztus óta tart az a per, amelyet a Méltóságért Európában Polgári
Egyesület (ADEC) indított Hargita Megye Tanácsának elnöke és a megyei
önkormányzati képviselő-testület ellen. A Hargita Megyei Törvényszékhez
benyújtott keresetben azt kérik, hogy az igazságszolgáltatás kötelezze
az alpereseket, hogy a „Székely Nemzeti Tanács kék-arany színű, székely
zászlóként is ismert lobogóját, amelyet a megye zászlójaként fogadtak
el”, távolítsák el a megyeháza tetejéről, az épület bejáratától és a
tanácsteremből is.
Válaszlevél helyett fotók
Az
idézet az ADEC által 2015 augusztusában benyújtott keresetből
származik, amelyet a Hargita Megyei Törvényszék bocsátott
rendelkezésünkre. Ebben kitérnek az előzményekre is: tavaly februárban
jelezték a megyei tanácsnak, hogy törvénytelen a székely zászlók
kitűzése a megyeházán, erre néhány fotót kaptak, amelyek arról
tanúskodtak, hogy a zászlók nincsenek ott, írásos választ viszont nem.
Mivel a zászlók továbbra is ki voltak tűzve a megyeházán, 2015
áprilisában panaszt tettek a megyei önkormányzat elnökénél, erre
válaszként ismét fotókat küldtek nekik. Ezt követte a kereset
benyújtása. A perben eddig még nem volt tárgyalás.
Sérti a közrendet a zászló?
Az
egyesület egyrészt a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2012-ben hozott
döntésére hivatkozik, amely hatályon kívül helyezte a megyei
önkormányzat 2009-es évi, a megyezászló elfogadásáról szóló határozatát,
de utal az 1994. évi 75-ös törvényre és a 2001. évi 1157-es
kormányhatározatra is, amelyek előírják, milyen alkalmakkor tűzhető ki
az ország, illetve más országok zászlói középületekre. „Ennek a székely
zászlónak a kitűzése, amely az etnikai szeparatizmust jelképező zászló,
sérti a közrendet, és az alkotmányos rendet, mert azt jelképezi, hogy az
illető kisebbség egy alkotmányos szempontból nem létező entitáshoz
tartozik” – írja a dokumentum.
Borboly: jogszerűen jártunk el
A
megyei önkormányzattól azt kérdeztük, van-e összefüggés a per és a
székely zászlónak a megyeházáról tavaly novemberben történt
eltávolítása, majd újbóli elfogadása és visszahelyezése között, és ha
igen, mi ennek az eredménye a folyamatban levő perrel kapcsolatban.
Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke ezekre a kérdéseinkre nem
válaszolt. Azt is megkérdeztük, mi az álláspontja a megyei tanácsnak az
egyesület által megfogalmazott kérésekről, és hogyan értékeli ezt a
peres eljárást – erre egy rövid választ kaptunk. „Jogszerűen jártunk és
járunk el a törvények betartásával. A zászló a helyén van, és bízom
benne, hogy ott is marad” – közölte az elnök.
[Székelyhon]
Ha például Gyulán, ahol állítólag él egy ki oláh kisebbség - kitűznének valahova egy oláh zászlót, úgy gondolom, egy szót sem szólnánk, pedig Magyar földről van szó. - Ellenben ha Magyar földön - Székely földön kitűznek egy zászlót, az oláhok rögtön hisztiznek! - Tudják ők jól, hogy Magyar földet bitorolnak. - És ezeket segítettük be az EU-ba! - Mi egyfolytában csak jóhiszemű marhák vagyunk!
VálaszTörlés