2016. január 15., péntek

A megyeházáról is eltávolíttatná a székely zászlót Dan Tanasă

A tavaly egy időre eltűnt, majd ismét kitűzött székely zászlót véglegesen, törvényszéki döntéssel távolíttatná el a megyeházáról Dan Tanasă és az általa vezetett egyesület, amely szerint az etnikai szeparatizmust jelképező zászló sérti a közrendet. Az nem derült ki, hogy a zászló tavaly ősszel történt levétele összefügg-e a perrel – írja pénteki címlaptörténetében a Csíki Hírlap.

Tavaly augusztus óta tart az a per, amelyet a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indított Hargita Megye Tanácsának elnöke és a megyei önkormányzati képviselő-testület ellen. A Hargita Megyei Törvényszékhez benyújtott keresetben azt kérik, hogy az igazságszolgáltatás kötelezze az alpereseket, hogy a „Székely Nemzeti Tanács kék-arany színű, székely zászlóként is ismert lobogóját, amelyet a megye zászlójaként fogadtak el”, távolítsák el a megyeháza tetejéről, az épület bejáratától és a tanácsteremből is.

Válaszlevél helyett fotók

Az idézet az ADEC által 2015 augusztusában benyújtott keresetből származik, amelyet a Hargita Megyei Törvényszék bocsátott rendelkezésünkre. Ebben kitérnek az előzményekre is: tavaly februárban jelezték a megyei tanácsnak, hogy törvénytelen a székely zászlók kitűzése a megyeházán, erre néhány fotót kaptak, amelyek arról tanúskodtak, hogy a zászlók nincsenek ott, írásos választ viszont nem. Mivel a zászlók továbbra is ki voltak tűzve a megyeházán, 2015 áprilisában panaszt tettek a megyei önkormányzat elnökénél, erre válaszként ismét fotókat küldtek nekik. Ezt követte a kereset benyújtása. A perben eddig még nem volt tárgyalás.

Sérti a közrendet a zászló?

Az egyesület egyrészt a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2012-ben hozott döntésére hivatkozik, amely hatályon kívül helyezte a megyei önkormányzat 2009-es évi, a megyezászló elfogadásáról szóló határozatát, de utal az 1994. évi 75-ös törvényre és a 2001. évi 1157-es kormányhatározatra is, amelyek előírják, milyen alkalmakkor tűzhető ki az ország, illetve más országok zászlói középületekre. „Ennek a székely zászlónak a kitűzése, amely az etnikai szeparatizmust jelképező zászló, sérti a közrendet, és az alkotmányos rendet, mert azt jelképezi, hogy az illető kisebbség egy alkotmányos szempontból nem létező entitáshoz tartozik” – írja a dokumentum.

Borboly: jogszerűen jártunk el

A megyei önkormányzattól azt kérdeztük, van-e összefüggés a per és a székely zászlónak a megyeházáról tavaly novemberben történt eltávolítása, majd újbóli elfogadása és visszahelyezése között, és ha igen, mi ennek az eredménye a folyamatban levő perrel kapcsolatban. Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke ezekre a kérdéseinkre nem válaszolt. Azt is megkérdeztük, mi az álláspontja a megyei tanácsnak az egyesület által megfogalmazott kérésekről, és hogyan értékeli ezt a peres eljárást – erre egy rövid választ kaptunk. „Jogszerűen jártunk és járunk el a törvények betartásával. A zászló a helyén van, és bízom benne, hogy ott is marad” – közölte az elnök.

[Székelyhon]

1 megjegyzés :

  1. Ha például Gyulán, ahol állítólag él egy ki oláh kisebbség - kitűznének valahova egy oláh zászlót, úgy gondolom, egy szót sem szólnánk, pedig Magyar földről van szó. - Ellenben ha Magyar földön - Székely földön kitűznek egy zászlót, az oláhok rögtön hisztiznek! - Tudják ők jól, hogy Magyar földet bitorolnak. - És ezeket segítettük be az EU-ba! - Mi egyfolytában csak jóhiszemű marhák vagyunk!

    VálaszTörlés