Az alábbi videóban három gyermek beszél őszintén arról, hogy hogyan
terrorizálták őket - ahogyan ők mondják - a "cigány iskolában". A
verések, lopások és megfélemlítések (nem is beszélve az egyre többször a
legkisebbek körében is előforduló szexuális zaklatásokról) tipikusan az
iskolai erőszak összetevői, amelyek sajnos egyre inkább elterjednek az
oktatási intézményekben. Gyakran tragédiával, maradandó lelki
sérülésekkel végződnek, és ahogyan ebben a borsodi esetben is, nem az
elkövetőket utasítják rendre, hanem az áldozatokat "menekítik ki" azok a
szülők, akik megtehetik.
Az iskolai erőszak problémája összetett, mert az elkövetők sokszor
azokból az antiszociális családi légkörből származó gyerekek, akiknél az
ilyen jellegű cselekedetek az otthon tapasztalt normákhoz igazodik.
Miután főként cigány gyermekekről van szó, így sokszor sem az áldozatok,
sem a tanárok nem mernek lépni, mert félnek a liberális
véleménykontroll rassziszta bélyegétől, és sok esetben akár az elkövetők
szüleinek, családtagjainak bosszújától is. Az iskolák vezetése pedig
általában jobban fél attól, hogy "rossz híre" lesz az intézménynek, mint
hogy folytatódnak az agresszív viselkedések.
Mi magunk is több olyan brutális esetről
számoltunk be, amelynek kibeszélése és megoldása szinte mindig ott
vérzett el, hogy a cigányság antiszociális rétegére jellemző viselkedési
formákból fakadó bántalmazásokat helytelenül elvitték a liberális
jogvédők a leegyszerűsített cigány-magyar ellentét felé, ahelyett, hogy
őszintén és konstruktívan lépnének fel az áldozatok érdekében.
Ilyen védelmi mechanizmus például a szegregáció kérdése is, amely
annak ellenére van démonizálva, hogy Dúró Dóra, a kulturális bizottság
elnöke is többször leszögezte
már, hogy ez "nem etnikai, hanem szakmai kérdés". A Jobbik politikusa
szerint a spontán szegregáció káros hatással van az oktatásra, hiszen
azokból az intézményekből, ahol például nagyobb az iskolai erőszak
aránya, a szülők elviszik a gyermekeiket, ami viszont az oktatás
színvonalának visszaesését eredményezi.
A probléma feloldásához vezető út egyik lépcsője lehetne az
iskolarendőrség is, amely a nemzeti néppárt javaslatára jött létre,
azonban ahogy arra a párt egyik képviselője, Farkas Gergely is felhívta a figyelmet,
annak erőtlensége miatt nem ér el átütő sikert. Főként azért sem, mert a
megoldás, hasonlóan számos bűncselekményekkel sújtott régióhoz,
rendszerszintű kell, hogy legyen, egy-egy látványos intézkedéssel
önmagában képtelenség megoldani.
Az iskolai erőszak kérdése égető, és mivel a társadalom talán egyik
legkényesebb szegletét, a gyermekeket érinti, így nem csoda, hogy nemrég
még a Facebookon is elindult egy kezdeményezés, amellyel civilek megpróbálják a figyelmet ráirányítani a problémára.
alfahir.hu
Az nem igaz ,hogy nem lehetne véget vetni a dolognak ,, milyen cigányok ezek , talán pénzért cserébe teszik ? rendbe szedik majd őket a migránsok ha mi nem vagyunk képesek
VálaszTörlés