Történetünk főszereplője Judy, akivel pár napja vérlázító eset történt
városunkban. Először mi is csak a Facebook-on értesültünk a dologról,
miszerint a nemrég megnyílt Deichmann cipőbolt alkalmazottja volt,
mindaddig, amíg felettese „meg nem elégelte” azt, hogy magyarul beszél a
munkahelyén. Mint tudjuk, az interneten manapság bárki bármit írhat, mi
azonban megkerestük őt személyesen, mesélje el a történetét.
„Két hónapig voltam a Deichmann alkalmazottja Pozsonyban, addig semmi gond nem volt, a munkámmal meg voltak elégedve.”
Vágott
rögtön a közepébe a somorjai édesanya, akin látszott az egész
beszélgetés folyamán, nem az a megalkuvó fajta. Mint megtudtuk, korábban
már részt vett egy másik somorjai bolt megnyitásában, amely bár más
termékeket értékesítő, mégis hasonló elven működő üzlet volt. A
talpraesettségre és az elvégzett munkára tehát nem lehetett panasz,
mégis elkezdődtek a problémák, amikor már Somorján, az új bolt
megnyitásán munkálkodott a csapat.
„Az egész országból jöttek
segíteni nekünk megnyitni a somorjai boltot, többek között
Dunaszerdahelyről, Trencsénből, Nagykürtösről. A problémák már ekkor
kezdődtek. Az egyik hölgy zokon vette, hogy az anyanyelvemen szólok a
szintén magyar, Dunaszerdahelyről érkező kollégához, valamint a
telefonjaimat is magyarul intézem. Meg is jegyezték akkor többen, ha
megjön a területi és a regionális menedzser, legyek inkább csendben,
mert nem szeretik, ha valaki magyarul beszél.”
Már ekkor
vitává fajult a dolog az említett hölggyel. Érdekesség, hogy Judy
mellett az arab származású üzletvezető állt ki. Mint mondta, az ő
gyerekét is megtanította a szlovák mellett a saját anyanyelvére is, s
mindenkinek joga van a saját anyanyelvét használni.
Az önérzetes szlovák hölgy nem mellesleg a vita során kijelentette, hogy
utálja a magyarokat, s az ő frissen nyílt nagykürtösi boltjában meg
lesz tiltva a magyar beszéd.
„A nyitás előtti napon még volt
egy ünnepség is, a területi menedzser megköszönte a munkánkat. Ekkor még
nem volt semmi gondja velem, ahogy korábban sem, amikor még Pozsonyban
dolgoztam. Persze ekkor még nem tudta, hogy magyar vagyok.”
A nyitás napján azonban kezdődött a bonyodalom.
„Jöttek
az emberek. Ha egy somorjai lépett be, tudtam, hogy magyar vagy
szlovák, rengeteg embert ismerek. A magyaroknak magyarul köszöntöttem, a
szlovákoknak szlovákul. A magyar vásárlókat magyarul szolgáltam ki. A
nyitás napján végig dolgoztam, ahogy vasárnap is, nem volt gond, minden
rendben ment."
Ezután következett a hideg zuhany.
„Hétfőn
a területi menedzser figyelt engem egész nap, de a munkámban nem talált
kivetnivalót. Este mégis behívott az irodába, ahol a papír, amely
alapján elbocsátottak, már az asztalon várt. Indokolnia nem kellett,
benne voltam még a három hónapos próbaidőmben. Ez ugye hivatalosan
rendben van. Kérdeztem az okát a dolognak, csak annyit mondott, hallott
ezt-azt.”
Judy aláírta a papírt, s miközben adta le a dolgait, rákérdezett: „Nagy baj volt, hogy magyarul szolgáltam ki a vevőket?”
A
területi menedzser válasza az volt, hogy miután belép valaki a boltba,
nem köszönhet az eladó automatikusan magyarul, csakis szlovákul. Az érv,
miszerint két somorjai magyar, ha ismeri egymást, normális, hogy
magyarul beszélnek egymással, nem hatotta meg. Az sem, hogy Somorján
több magyar lakik, mint szlovák. A magyarok ittlétét még a város eleji
kétnyelvű tábla is jelzi azoknak, akik nem bírnak helyismerettel.
Mint
írtuk, a Facebook-on már korábban „terjedt” a történet. A jogos
felháborodott hozzászólások mellett természetesen megjelentek az
elvtelen pacifisták is, szerintük a történet nem igaz, hisz ők is
magyarul beszéltek a boltban. Judy erre reakcióként elmondta:
„Előfordulhat,
hogy magyarul tud beszélni valaki a boltban, de bizonyosan nem a
területi vagy a regionális menedzser jelenlétében. Ők nincsenek itt
minden nap.”
Külön érdekesség, hogy mikor egy német
szakemberrel kellett megbeszélni az új riasztóberendezés működését,
kiderült, egy önérzetes szlovák sem tud alapszinten sem németül. Ekkor
még hasznos volt számukra Judy „igennyelv-tudása”.
Az igazsághoz
hozzátartozik, hogy a Csallóköz magyar lakta városaiban idáig csak
Somorján volt probléma a magyar nyelv használata a Deichmann üzleteiben.
Ennek oka, hogy a dunaszerdahelyi és révkomáromi boltok más területi
menedzser alá tartoznak.
Az eset megtörténte óta kiderült, hogy
az újonnan megnyitott somorjai boltok (egyszerre 7 boltot nyitottak a
város szélén a Kaufland bevásárlóközpont mellett) a Deichmann koránt
sincs egyedül magyarellenességével. A Pepco, a DM drogéria, valamint egy
szlovák tulajdonú turkáló alkalmazottainak egész egyszerűen
megtiltották a felettesei a magyar nyelv használatát. Nem beszélhetnek
anyanyelvükön, bárki térjen is be a boltba.
A fentiekre
reagálásként el kell mondanunk, hogy ez a hozzáállás Felvidék bármely
településén elfogadhatatlan, nemhogy egy többségében magyarok lakta
városban. Ha bárki azt gondolja, szó nélkül megtörténhet ilyen Somorján,
nagyon téved. Azok az idők elmúltak!
Somorjai Attila www.somorja.hu
Kívánom az ilyeneknek: ez legyen a legnagyobb boldogság az életükben. Magolgassák inkább azt a dupla sorközzel írt két A4-es lapot, amin a történelmük van leírva!
VálaszTörlés