
Október 31-én, szombat hajnalban, miután bezárt az egyik szórakozóhely, ahol az áldozatok, Lőrincz Andor és barátai is voltak, elindultak haza. Hatan, két autóval indultak Kápolnásra, ugyanis onnan érkezett a baráti társaság. Előtte még megálltak a Kossuth utcai büfénél, hogy egyenek egy szendvicset. Sorban álltak, amikor két cigány az egyikükkel szóváltásba került.
„Mit nézel? Tudod-e, ki vagyok? Meg akarsz verődni?”
Ilyen
kérdésekkel provokálták az egyiküket a kötekedők, meséli Andor barátja,
akivel szintén elbántak. A baráti társaság próbált tudomást sem venni a
cigány provokációról, amikor az egyik támadó telefonálni kezdett. Pár
perc múlva autó érkezett, amiből négyen szálltak ki. Köztük volt az idős
és az ifjú Pui Béla, akik bármiféle kérdés nélkül a hat fős társaságra
rontottak.
„Csúnyán
nézett rá, vagy valami ilyent mondott a barátunkra. Egyet telefonált s
két perc múlva jött egy taxi, abból kiszálltak négyen: a nagy Pui, a fia
s másik kettő, akik nem tudom, hogy kik. Jöttek, nem jöttek, futottak, s
nekünk estek. Egy szót se szóltak. Mi se, ők se, én az egész
történetben a hangomat el nem eresztettem. Nekünk rontottak, verekedés,
de inkább verés volt (…). Amennyire tudtam, védekeztem, de sok lúd
disznót győz, levertek a földre s ott már a vérrel összevegyültem. Már
csak így összehúzódtam a kocsi mellé, s vártam, hogy unják meg.”
Mivel Andor
és barátja voltak közelebb az érkező taxihoz, velük kezdték a
verekedést. Hiába próbáltak védekezni a magyar fiatalok, hamar földre
kerültek.
„Kettőt
kaptam s hátra estem. Amikor felkeltem, már a kések, bicskák elő voltak
véve” – idézi fel a másik áldozat a verekedés pillanatát.
„A bicskát
elővették, a többiek állítólag ezért nem szóltak bele. Ketten kaptunk, a
többieket csak megfenyítették. Mi álltunk a szélén, s ők nekünk
futottak. Se bű, se bá, szétvertek, s amikor minket levertek, akkor
vették elő a bicskát s mentek, hogy na, mi van, ti kértek-e?” –
emlékszik vissza Andor az alig fél percig tartó támadásra.
„Bicskával itt hadonászott” – ezt már egy
harmadik jelenlévő meséli, miközben maga elé mutat. Végül otthagyták a
magyarokat és továbbálltak. Andor vérző arcát papírzsebkendővel törölte
le, majd elmentek haza. Hirtelen fel sem fogták, mi történt, csak azt
szerették volna, hogy már otthon legyenek – indokolják, hogy miért nem
mentek el rögtön a rendőrségre.
Miután kipihente magát, csak akkor döbbent
rá, hogy milyen komoly sérüléseket szerzett, ezért barátjával
jelentkeztek a sürgősségin.
“Tudunk róla, az esetet jelentették a
rendőrségen, mindent meg fogunk tenni, hogy […] segítsük az ügynek az
előrehaladását, mivel fontosnak tartjuk, mert azok a személyek követték
el, akik a városnak egyre több problémát okoznak az utóbbi időben” –
nyilatkozta László Szabolcs, a helyi rendőrség vezetője, aki bár ismeri
az elkövetőket, nem kívánta nyilvánosan megnevezni a cigányokat.
Menetet szerveztek a cigányterror ellen
Vasárnap, november 8-án három órakor több
kisebb társaság álldogált a Dávid Ferenc téri parkban, ahová egy
Facebook-felhasználó meghirdette a találkozót. A csendőrség már a
helyszínen volt, hogy felügyelje a Menetelés Andorért és nem csak érte,
hanem egy biztonságosabb Udvarhelyért, azért, hogy mindenki tegye a
dolgát… című eseményt, melyet a múlt szombaton megvert Lőrincz Andor és
társai iránti szolidaritásból szerveztek ismeretlenek – olvasható Pál
Edit Éva, az uh.ro munkatársának beszámolójában.
A székelyudvarhelyi Jobbik-közeli emberek
álltak az élen, többen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom pólóját
viselték. Többségében fiatalok és kisgyerekes szülők alkották az utánuk
sorakozó tömeget, amely közel 700 fősre felduzzadt, mire a központba
ért. A rendőrség és a régi kórház között tapsolni kezdett a tömeg, majd
kifütyülni a rend őreit, akik nem képesek megakadályozni, hogy fiatalok
betört orrát kelljen ápolni a szemközti épületben. Az orr-fül-gége
osztály épülete előtt ugyanis Lőrincz Andor és társa álltak meghatódva.
Andor szülei is a sétálók közt voltak, ahogy néhány társuk is, akik
megverésük szemtanúi voltak.
A menetet a kórház udvarában várták az
áldozatok A városháza sem úszta meg taps és füttyögtetés nélkül. Ha
lehet, még hangosabban tapsolt és fütyült a tömeg, mint a rendőrségnél.
“Az eseményt körülbelül 10 csendőr felügyelte, a rendezvény incidensek
nélkül zajlott. Köszönjük a résztvevőknek, hogy békésen éltek az
alkotmány biztosította szólásszabadság jogával” – nyilatkozta az
uh.ro-nak Suciu Gheorghe, a Hargita megyei csendőrség szóvivője.
Ideje lenne valamit mar tenni az ilyen dolgok ellen.
VálaszTörlésEmberek vagyunk, mindegy hogy cigany,roman vagy barmi mas, a buncselekmenyeket meg kell allitani, illetve a rossz tevoket megbuntetni.