Talán az utóbbi idők gyakorlatának szerencsétlen eredménye, hogy túl sokat Gabcsikovóztuk le a szerencsétlen, határmenti Bős községet. Pedig hiába nevezték újra a szlovák ellenállás hősi halottjáról Bőst, mind a mai napig majdnem kilencven százalékban színmagyar település. Él ott mintegy 580 szlovák, meg 4.700 magyar. És nemsokára odaköltözik még 500 afgán menekült.
Nyilvánvalóan nincs abban semmiféle szlovák szándékosság, hogy egy határmenti, színmagyar település lakosságát mintegy tíz százaléknyi bevándorlóval dúsítsa fel. És az sem árul el semmit Közép-Európa múltjának és jelenének különös tragédiájáról, hogy egy volt egyetemi épületbe szállásolnának el két, rosszabb esetben négy évre egy merőben idegen kultúra bevándorlóit.
Talán a magyari liberálisság is másképpen állna a bevándorlás kérdéséhez, ha az 1,7 millió budapesti lakossal arányosan százhetvenezer menekültet helyeznének el használaton kvüli egyetemi épületekbe. Kettő, rosszabb esetben négy évre. De mivel ez a magyar kisebbségünkkel történik meg, a szlovák állam örömmel keres majd azon, ahogy Bősön is megindul a kivándorlás. Liberális jogvédő meg majd csak érzékenyítés céljából látogat el Bősre, hogy a kisebbségben élő magyarokat kioktassa együttélésből, ha az első kulturális összeütközésekre sor kerül.
Ha jól sikerül ez a kulturális kísérlet, hamarosan jelentős iszlám kisebbséggel számolhatunk a határmenti magyarlakta falvakban. Persze ez a legrosszabb forgatókönyv. Lehetne álmodozni azon, ahogy egy kisebbségi nép integrációra tanítja a frissiben érkezett kisebbséget. És Bősnek hasznos, dolgos iszlám lakosai lesznek, kicsi dzsámival meg gyros-ossal a sarkon.
tutiblog.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése