Románia egy lenyűgöző ország volt, amelynek történelmét a „szorgalmas, bátor és gazdag"
dákok alakították, és persze a római hódítók, akik alapvetően
hozzájárultak a román nép kialakulásához – ezt írja egy 1931-es kiadású
földrajz tankönyv. És persze sok minden mást is,
a őshonos, legyőzhetetlen dákokról, semmihez nem hasonlítható
hősiességükről, különlegességükről, stb. Ezúttal azt a passzust emeljük
ki, amelyben a magyarokról, székelyekről (és mellékesen a szászokról és
zsidókról) okítanak.

Nyilván el kellett valahogy magyarázni a
nebulóknak, hogy más népek miként telepedtek le az országban. Senki nem
mondhatja, hogy nem sikerült. Megpróbáljuk szöveghűen rekonstruálni a
tanulságos, ránk vonatkozó információkat:
![]() |
Az erdélyi "idegenek" kölcsönvették a románok népviseletét
|
„A vándorló népek közül, kettő maradt meg földünkön: a magyarok és a székelyek. Kelet felől jöttek, a Tisza vizén átszelték a Kárpátokat, és a nyugati síkságra ereszkedtek alá, nyugatra tőlünk, ahol kiváló legelők voltak a lovak számára. Majd a Szamos és a Maros völgyén keresztül felemelkedtek az erdélyi fennsíkra, amelyet lassan, majdnem 200 éven keresztül (sikerrel) megszálltak, végül a Maros forrásánál, és az Olt felső völgyében telepedtek le. Vagy száz évvel azután, hogy megérkeztek ide, ők is megkeresztelkedtek. Azonban mivel kevesen voltak, és a különböző hódító háborúkban szétszóródtak, az ő nemzetségük majdnem teljesen átalakult, és összekeveredtek a helyiekkel. Főleg a székelyek, akik kinézetre, ruházatra, és építkezésüket tekintve nagyon hasonlatosak a románokhoz. Egyesek csak viselik a székely nevet, de tulajdonképpen románok, akik elfelejtették az anyanyelvüket. A Traianus után vagy 800 évvel ide érkezett magyarokon és székelyeken kívül, jöttek még a szászok is, akik egy távoli, tőlünk nyugatra elhelyezkedő országból ide csábult vándorok. Általában pirospozsgás az arcuk, magasak, kékszeműek és szőkék. Iparosokként és kereskedőkként érkeztek, vásárokban telepedtek le, de egyben jó földművelők is. Településeik nagyrészt a Küküllők mentén találhatók, a magyarok és székelyek mellett. A városokban még zsidókat is találunk. Ők jobbára kereskedők" – így szól az 1931-es tankönyv által szolgáltatott igencsak érdekes leírás.
http://kolozsvaros.ro
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése