2015. március 11., szerda

Prefektusi sértés a Székely Szabadság Napján


 Nem vette át a Székely Szabadság Napján elfogadott petíciót Sebastian Cucu. A Kovászna megyei prefektust értesítették ugyan, hogy a város lakói át szeretnék adni neki a dokumentumot, de a kormánymegbízott nem méltatta arra őket, hogy megvárja hivatalában. A tömeg fenyegető morgására aztán a kapunál szolgálatot teljesítő őr vette át az iratot.

A turulszobor mellett kezdődő ünnepségen Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke hosszasan sorolta az erdélyi magyarság sérelmeit: nincs magyar egyetem, egyházaink nem kapták vissza jogos tulajdonukat, anyanyelvünket nem használhatjuk, szimbólumainkat üldözik. Zavarja a román hatalmat, hogy itt, Székelyföldön, még nem sikerült többségbe kerülniük.

A nap szónoka, Kovács István unitárius lelkész szerint a vértanúkról kell példát venni, akik egyenes gerinccel kiálltak igazuk mellett, és Szilágyi Domokos szavaival hívta fel a figyelmet arra, hogy a fájdalom energiaforrás, és fájdalomból nekünk rengeteg van, így energiánk is folyamatosan újratermelődik.

Hiba volt „szétszórni” az eseményt

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tájékoztatási alelnöke felolvasta a Románia kormányának címzett petíciót. Ebben követelik, egyebek mellett, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási régiót, és a hatóságok szüntessék be a székely jelképek üldözését.

Az eseményen jelen lévő Tamás Sándor a sajtónak nyilatkozva megismételte: hibának tartja, hogy az eseményt „elhozták” Marosvásárhelyről, és „szétszórták” a régióban, mert így „nem lehet elérni a nemzetközi közvélemény ingerküszöbét”.

– Az idei évben a Székelyek Nagy Meneteléséhez mérhető nagyságú megmozdulást kell szervezni, ha azt akarjuk, hogy odafigyeljenek ránk. Mi, háromszékiek felvállaljuk ennek a megszervezését. Félre kell tenni a pártoskodást, Székelyföld ügyében valós összefogásra van szükség, mert Székelyföld mindannyiunké – jelentette ki a háromszéki RMDSZ elnöke.

A jogtiprás ellen tiltakoztak

Kézdivásárhelyen, a főtéri Gábor Áron szobornál mintegy kétszáz helybeli és a környező településről érkező vett részt a tiltakozással egybekötött megemlékezésen. Az eseményen az EMNP és az MPP képviselői mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Történelmi Vitézi Rend tagjai is jelen voltak. A felszólaló szónokok kivétel nélkül a jogtiprás ellen tiltakoztak, meglátásuk szerint az az ország, ahol az egyének gyülekezési jogát korlátozzák, nem jogállam.

– Nem mondhatjuk ki az önrendelkezésre és a szabad jelképhasználatra való igényünket. Elég volt. Elég a süket fülekből, a megalázásból. (…) Nem vagyunk alábbvalók másoknál. Ne mások döntsenek helyettünk. Autonómia nélkül nincs társadalmi lét. Ezért kérjük együtt: szabadságot Székelyföldnek!” – jelentette ki Beke István a HVIM részéről.

„President” Johannisnak is üzentek

Csípős, kemény hangvételű felszólalások jellemezték a Barót központjában tegnap délután, a Székely Szabadság Napja alkalmából tartott megemlékezést.

Kozma Albert bölöni unitárius lelkipásztor az elődök kitartására emlékeztette a valamivel több mint kétszáz jelenlevőt, arra kérve őket, hogy egymás marcangolása helyett inkább az ősök szellemiségének ápolását tartsák szem előtt, hiszen a szebb jövő ígéretét csakis a kitartás, a töretlen szabadságvágy hordozhatja ma is.

Szabó Miklós, az SZNT Bardoc–Miklósvár széki elnöke petíciót olvasott fel: a jelenlevők közfelkiáltással követelték többek között az önálló székely közigazgatási- és fejlesztési régió létrehozását.

Benedek Erika, a Néppárt háromszéki elnöke a székelység kudarcaira világított rá, mondván, nem mindennek az elnyomás az oka: magunk is tehetünk azért, hogy Erdély itt tart.

Krizbai Imre lelkipásztor németül és magyarul olvasta fel Románia elnökének címzett levelét, felróva neki az erdélyi magyarsággal szemben nemrég tett kijelentéseit.

– Olvassa el még egyszer az erdélyi szászok történetét, ők 800 éven át élvezték az autonómiát – üzente a lelkipásztor Johannisnak.

http://erdely.ma

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése