2014. augusztus 25., hétfő

Mindennaposak a csángók elrománosítását célzó törekvések

 Ma is folyamatos a csángók elrománosításának, beolvasztásának kampánya. A gyimesiek magyarsága még megmenthető, Moldvában pedig már csak bizonyos településeken lehetséges, de csakis székelyföldi és magyarországi segítséggel, összefogással – figyelmeztet Salamon József gyimesbükki plébános.

A plébános csángómagyar, lujzikalagori, de a gyimesi csángóknál szolgál.

Oláh-Gál Elvira, a Kossuth Rádió munkatársa Salamon Józsefet sajátos szerepéről kérdezte, arról, hogy tud-e összekötő kapocs lenni a moldvai és az erdélyi magyarok, a csángók között?

Egy betegséggel találkozunk, lelki és szellemi gondok vannak, mert ami magyarságtudatuk volt 25 évvel ezelőtt, még azt is kiölték a hívekből. Volt egy időszak, amikor a szószékről Csíksomlyó ellen beszéltek, hogy nem szabad odamenni. Egészen lekapcsolják az embereket a magyar kultúráról, a magyar értékekről, amiben felnőttek – panaszolta Salamon József.

A plébános meg van arról győződve, ha a közigazgatásilag Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükk egyházilag nem Gyulafehérvárhoz tartozna, akkor ez a település is már rég a moldvai közösségek sorsára jutott volna.

Salamon József úgy véli, hogy a nacionalista és sovinista beolvasztási, elrománosítási folyamat Gyimesbükkben és néhány moldvai településen még megfordítható, ha az emberek ráéreznek az igazságra, az értékeikre. Hozzátette: a legnagyobb gond a hazugság és a történelemhamisítás.

A csángók már saját magukat nem tudják „megvédeni”, székelyföldi és magyarországi összefogásra, lelki összetartozásra van szükség – szögezte le Salamon József.

Kossuth Rádió

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése