Ma is folyamatos a csángók elrománosításának, beolvasztásának kampánya. A
gyimesiek magyarsága még megmenthető, Moldvában pedig már csak bizonyos
településeken lehetséges, de csakis székelyföldi és magyarországi
segítséggel, összefogással – figyelmeztet Salamon József gyimesbükki
plébános.
A plébános csángómagyar, lujzikalagori, de a gyimesi csángóknál szolgál.
Oláh-Gál Elvira, a Kossuth Rádió munkatársa Salamon Józsefet sajátos
szerepéről kérdezte, arról, hogy tud-e összekötő kapocs lenni a moldvai
és az erdélyi magyarok, a csángók között?
Egy betegséggel találkozunk, lelki és szellemi gondok vannak, mert ami
magyarságtudatuk volt 25 évvel ezelőtt, még azt is kiölték a hívekből.
Volt egy időszak, amikor a szószékről Csíksomlyó ellen beszéltek, hogy
nem szabad odamenni. Egészen lekapcsolják az embereket a magyar
kultúráról, a magyar értékekről, amiben felnőttek – panaszolta Salamon
József.
A plébános meg van arról győződve, ha a közigazgatásilag Bákó megyéhez
tartozó Gyimesbükk egyházilag nem Gyulafehérvárhoz tartozna, akkor ez a
település is már rég a moldvai közösségek sorsára jutott volna.
Salamon József úgy véli, hogy a nacionalista és sovinista beolvasztási,
elrománosítási folyamat Gyimesbükkben és néhány moldvai településen még
megfordítható, ha az emberek ráéreznek az igazságra, az értékeikre.
Hozzátette: a legnagyobb gond a hazugság és a történelemhamisítás.
A csángók már saját magukat nem tudják „megvédeni”, székelyföldi és
magyarországi összefogásra, lelki összetartozásra van szükség – szögezte
le Salamon József.
Kossuth Rádió
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése