Kézdiszentlélek: egy fogyatékos, s ezért büntethetetlen cigányra kenték a szurkálást, holott még a polgármester szerint is negyven lincselő volt

Négy kézdiszentléleki férfi egy nap alatt 820 aláírást gyűjtött össze és csatolt kérvénye mellé, amelyben azt szorgalmazta, az önkormányzat hívjon össze lakossági fórumot, hogy a település többségi lakossága, illetve a cigányság képviselői megtalálják a közös nevezőt a békés együttélésre.

A fórumot pénteken délelőtt tartották, és már a kezdete puskaporos hangulatúra sikeredett. A romákat öten képviselték.
Az előzetesen beharangozott művelődési otthon helyett a kézdiszentléleki községháza gyűléstermében ültek össze a helybeliek, kiegészülve az önkormányzat, a megyei tanács, a csendőrség, a rendőrség és a prefektúra képviselőivel. A kormányhivatalt Sebastian Cucu alprefektus képviselte, aki a gyűlés elején kifogást emelt az újságírók és a jelenlevők miatt is, úgy ítélve, a fórum témája nem tartozik a nagyközönségre, szűkebb körben képzelte el a megbeszélést. Végül a szervezők nyomásának engedve – akik jelezték, ellenkező esetben elhagyják a termet – beleegyezett a média jelenlétébe.

Régóta érik a dolog
A motoros baleset robbantotta ki a konfliktust, vázolta fel a helyzetet Balogh Tibor polgármester, de régebbi történések miatt már rég kiéleződtek az ellentétek a cigányság és a magyarság között.
– Mindjárt nem lehet közlekedni az országúton, rengeteg a gond, amit mindenki ismer. Ezekre kellene megoldást találnunk – vezette fel a beszélgetést a község első embere.
Utána Ráduly Róbert, a fórum egy szervezője emelkedett szólásra, aki úgy vélte, az első lépést a romáknak kell megtenniük, méghozzá a mentalitásuk megváltoztatásával.
– Szükségük van egy közülük választott vezetőre, aki felelősséget vállal értük. Az emberek hozzáállása elítélendő, amikor olyant bántalmaznak, aki a baleset sérültjeinek akar segíteni. A hatóságoknak nyomást kell gyakorolniuk, vonják felelősségre azt, aki törvényt sért. Már csak azért, hogy állandóan ott állnak az országút közepén, büntetni lehetne őket – vélekedett Ráduly, aki után Tamás Róbert szólalt fel.
– Részt vettem az aláírásgyűjtésben, és a legtöbb embernek a faluban az a véleménye, hogy az a közösség, amely úgy viszonyul a közlekedőkhöz, hogy kövekkel dobálja meg; azok, akik megverik a segítőkész embert, nincs, amit keressenek az országút mellett. El kellene költöztetni őket az út mellől, mert a viselkedésük mindenkit veszélyeztet. Fél az egész falu, akárhová bementünk, mindenki panaszkodott. Ők is tudják, hogy aki letartóztatásban van az ügy miatt, nem az tette (a késelő férfiról van szó – szerk. megj.), ez ezer százalék. Nem egy emberről van szó, nem kettőről. Egy családért nem szeretne az egész közösség szenvedni – hívta fel a figyelmet Tamás.

Költözzenek el az idegenek!
Úgy véli, a helybeli romákkal nincs baj, de azok, akik innen-onnan beköltöztek, el kellene hagyják a Perkő alatti települést, vagy illeszkedjenek be a közösségbe. A helybeliek félelmét jelzi, hogy akadt, aki aláírta a petíciót, viszont arra kérte a fiatalokat, a házszámot ne jegyezzék fel, mert attól tartanak, felgyújtják az ingatlanjukat.
– Rettegésben él nem csak Szentlélek, hanem Szárazpatak, Kiskászon és Kővár magyarsága is. A lovakkal száguldoznak, belekötnek az emberekbe – egészítette ki társait Pál Arnold.
Hogy a helyzet idáig mérgesedett, az nagymértékben a hatóságok inkompetenciájának is betudható. A gyakori terménylopások elkövetőit hiába azonosítják, nem részesülnek büntetésben, ezért az emberek nem bíznak a hatóságokban, hangzott el. Balogh Tibor polgármester azzal mentegetőzött, a romániai törvénykezés gúzsba köti a kezét. Minimális azon családok száma, akik szociális segélyt kapnak, de a garázdálkodó, törvénysértő romákkal szemben az önkormányzat szinte tehetetlen. A büntetést kiróják, a cigányok nem fizetnek, és az sincs, amit annak értékében lefoglaljanak, hiszen az évtizedek során törvénytelenül építkeztek, semmi nem szerepel a nevükön.

Tapsvihart aratott az orvos
Dr. Finta Csaba huszonöt éve dolgozik háziorvosként a Perkő alatt, kiszolgálva a falu minden lakóját, nemzetiségre való tekintet nélkül. Most viszont elege lett abból, hogy a rendelőjében is szinte megverte őt egy elégedetlen cigány, és az is felháborította, ami a motoros baleset kapcsán történt.
– Naponta átjárok azon a falurészen, és már kétszer majdnem megjártam: előbb úttesten hagyott kőtömbre hajtottam rá, máskor egy felügyelet nélkül hagyott ló ugrott ki elém. Ha nem lennék fokozottan elővigyázatos, naponta balesetet okozhatnék önhibámon kívül, és biztos, hogy úgy járnék, mint a motorosok. Emellett egy fogyatékosra kenni a szurkálást – aki pár hónap múlva, betegsége folytán már szabadlábon lesz –, elfogadhatatlan. Nem zajlott szabályos nyomozás az ügyben, nem volt elfogadható boncolás, és a közösség sem volt kielégítő módon tájékoztatva az eseményekről, a nyomozás folyamatáról. Engem több ízben – főleg a kilencvenes években – a rendelőmben is megtámadtak, verekedésig fajult a dolog. Most a szívemre teszem a kezem, és azt mondom: addig, míg nem tudjuk meg, ki a gyilkossági kísérlet elkövetője, elutasítom, hogy orvosi ellátásban részesítsem a roma közösség tagjait. Be is perelhetnek, elküldhetnek az orvosi kamara elé, de én csak sürgősségi esetben foglalkozom a roma betegekkel – mondotta dr. Finta, akinek beszéde tapsvihart aratott.

A cigányok is a változás mellett vannak
A romák képviseletében felszólaló Gergely Sándor szerint a rendőrség a késelőt vette őrizetbe. Elismerte, hogy a baleset után történtek nem voltak helyénvalók, de azt is igazságtalannak tartja, hogy a cigányságot egyetlen család tettei miatt megbélyegezzék. Az a megjegyzése, miszerint a korábban balesetet okozó sofőröket nem bántották, kiabálásba fulladt: a jelenlevők kórusban jelezték, azért nem lett bajuk, mert elszaladtak.

Dr. Finta Csaba szerint a gyilkossági kísérlettel gyanúsított férfi értelmi fogyatékos, képtelen lenne a késelésre

A romák képviselője sebességkorlátozó sziget építését javasolta, meglátása szerint egyesek sokan túl gyorsan hajtanak végig a cigánysoron. Gergely azt is elmondta: összehívják a romákat, a szülőket figyelmeztetik arra, hogy ne engedjék ki az útra a gyereküket, ugyanakkor megpróbálnak odahatni, hogy visszaszorítsák a lopásokat, és a viselkedésükön is változtassanak. Ehhez a hatóságok segítségét is kérte. A teremben ülők mindezt kételkedve fogadták, Gergely pedig tovább bizonygatta, ők azt teszik ezután is, amit a „magyarság diktál”, hiszen „a primöria és a magyarság segítsége nélkül nem élnénk meg”.

Megfigyelő kamerákat szerelnek
A megbeszélés végén Balogh Tibor kifejtette, az lenne a leghelyesebb, ha a cigányok kiadnák azokat, akik a baleset utáni lincselésben részt vettek, hiszen nem két személyről, hanem negyvenről van szó. Bejelentette: térfigyelő kamerákat szerelnek fel a cigánysoron. Kovács Ödön, Kovászna megyemenedzsere szerint megoldás lehetne, ha járdát építenének, és a kerítéseket legalább egy méterrel bennebb költöztetnék.
A fórum végén az is elhangzott, hogy az ilyen gyűléseket rendszeresíteni fogják, amelyeken majd kielemzik a kamerák által készítendő felvételeket is, azokból majd kiderül, jobb belátásra tértek-e a romák. A fórumot összehívó szentlélekiek civil szervezetet terveznek létrehozni, amely megoldásokat keresne a két közösség problémáira, valamint a hatóságokra is nyomást gyakorolhatna.

Bartos Lóránt 
http://www.hirmondo.ro/