Magvasi Adrián, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági
Mozgalmának (HVIM) vezetőségi tagja, az Alfahír.hu főszerkesztője, a
budapesti ukrán nagykövetség előtt pénteken este lezajlott tüntetés
levezetője elöljáróban kijelentette: a legutóbbi délszláv háború idején
is magyart állítottak szembe a magyarral a fronton, amikor életüket
áldozták idegen érdekekért. A magyarországi politikai vezetés ugyanúgy
hallgatott, nem tiltakozott, akárcsak most, amikor a kárpátaljai magyar
férfiakat kívánják golyófogóként használni Ukrajna keleti részében.
 
Tüntetők vármegyés, ruszin, Árpád-sávos és jobbikos zászlóval |
Toroczkai
László, a HVIM alapító társelnöke, Ásotthalom polgármestere a délszláv
háború idején tudósítóként járta végig a lángba borult övezeteket az
akkor még létezett Jugoszláviában. Toroczkai is emlékeztette az
egybegyűlteket arra, hogy jelenleg Kárpátaljáról is olyan hírek
érkeznek, mint amilyeneket a '90-es elején kaptunk a Délvidékről. Magyar
férfiakat kívánnak elvinni most is egy olyan háborúba, amelyhez semmi
közük nincs. Ám egy jelentős különbség van az akkori jugoszláviai és a
mostani ukrajnai helyzet között: az utóbbi sokkal inkább felülről
szervezett válság, mint a '90-es évekbeli délszláv válság volt. Ukránok
és oroszok között eddig nem volt olyan gyilkos ellentét, mint akkor a
jugoszláviai nemzetek között. Nekünk, magyaroknak a legfontosabbak ebben
a válságban a kárpátaljai magyarok és a ruszinok, akik történelmileg
hozzánk tartoznak, a mai napig velünk együtt éreznek, mondta Toroczkai,
majd hangsúlyozta, hogy az állampolgárság visszaadásával a kárpátaljai
magyarokat a magyar állam most már jogilag, az Alkotmányban foglaltan is
a nemzet részének tekinti, ám most nem a magyar kormány képviselői
vannak itt az ukrán nagykövetség előtt, hanem mi, a nemzeti radikálisok.
A szónok ezután emlékeztetett arra, hogy a román államfő és más román
politikusok bezzeg határozottan fölléptek az ukrajnai románok érdekeinek
védelmében, de ugyanezt a budapesti kormány nem teszi meg a kárpátaljai
magyarokért és ruszinokért.
Toroczkai László |
Anatolij
Szava, a Kárpátaljai Ruszinok Világszervezete Kongresszusának
tanácstagja ruszin nyelven szólt a tüntetőkhöz. Most jött el az ideje
annak, hogy a ruszinok és a magyarok Kárpátalján valóra váltsák az
1991-es kárpátaljai regionális és a beregszászi járási népszavazás
eredményét, mondta bevezetőjében a ruszin politikus, majd hozzátette:
csak így lehet föltartóztatni a Kárpátalját fenyegető szörnyű tragédiát.
A kelet-ukrajnai háborúban eddig mintegy száz kárpátaljai ember
vesztette életét, emlékeztetett Anatolij Szava, majd azt mondta, hogy a
ruszinok békés úton szeretnék elérni az 1991-es népszavazás eredményének
megvalósítását, ám erről a ruszinok nem kívánnak alkudozni Kijevvel. A
ruszin nép reméli, hogy Magyarország Kárpátalján nem fogja megengedni a
kelet-ukrajnaihoz hasonló népirtást. A ruszinok ezer évig éltek együtt a
magyarokkal és ez a biztosítéka a kárpátaljai békének és jobb jövőnek. A
ruszinok hisznek ebben, mondta végszóként Anatolij Szava.
A vármegyések üzenete Ukrajnának |
Szávay
István, a Jobbik alelnökének, a párt Nemzetpolitikai Testületének
vezetőjének "adjon az Isten!" köszöntésére a jelenlevők a hangos "szebb
jövőt!" kiáltották. Budapestről azt üzenjük a kárpátaljai magyarságnak,
hogy az anyaországban vannak még olyanok, akik fölemelik szavukat a
sorsukért, aggódnak értük, mondta beszéde elején a jobbikos politikus,
majd külön üdvözölte a jelenlevő ruszin barátainkat. Tiltakozunk a
kárpátaljai magyarok és ruszinok besorozása ellen, mert semmi közük
nincs ehhez az egyébként értelmetlen, Kárpátaljától több száz
kilométerre zajló vérontáshoz, hangsúlyozta. Navracsics Tibor 2014.
július 16-án azt nyilatkozta, hogy ha egy magyar állampolgárt, vagy más
államban a magyar kisebbséghez tartozó személyt meg kell védeni,
megtesszük a szükséges lépéseket, ám ez a kormány a mai napig senkit nem
védett meg, egyetlen konkrét ügyet volt hajlandó kivizsgálni,
emlékeztetett a politikus.
Anatolij Szava (jobbról) és tolmácsa, Magvasi Adrián |
A
kárpátaljai magyarok mellett gondoljunk azokra a vegyes házasságú és
ruszin családokra is, amelyeknek férfi tagjai szintén fenyegetve vannak a
katonai behívó által, mondta Szávay István, majd szólt a Kárpátaljára
történt betelepítésekről. Ukrajnában a hivatalos szervek már fölmérték
azt, hogy a Krím félszigetről és Kelet-Ukrajnából hány menekültet lehet
majd betelepíteni Kárpátaljára, az ottani magyar falvakba,
figyelmeztetett Szávay. Minket, a Jobbikot bizonyos kárpátaljai
magyarok, leginkább ottani magyar szervezetek felelős vezetői támadnak
azért, mert tiltakozni merünk a sorozások, a betelepítések ellen. Azzal
jönnek, hogy nincsenek sorozások, s eddig tömegesen a betelepülők sem
érkeznek Kárpátaljára, idézte föl Szávay bizonyos áruló kárpátaljai
magyar vezetők állításait, majd fölszólította a magyar kormányt:
tiltakozzon Kijevnél az ellen, hogy Kárpátalja magyar és ruszin
településeire idegen menekülteket telepítsenek. A magyar kormánynak nem
Ukrajna területi egységének, hanem a kárpátaljai magyarok lét- és
jogbiztonságának szavatolása kell, hogy legyen az első számú
kötelessége, mondta végül Szávay István.
A tüntetésen többek között jelen volt Morvai
Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője, Dúró Dóra, a Jobbik
országgyűlési képviselője és Novák Előd, a Jobbik alelnöke. Az Ukrajna
budapesti nagykövetsége előtt megtartott tiltakozó tüntetés a Himnusz és
a Székely himnusz eléneklésével ért véget.
Szávay István |
Dúró Dóra, Morvai Krisztina és Novák Előd családi hangulatban |
Hering József - Kuruc.info
Frissítés: Az N1TV jóvoltából immár videón is megtekinthetők a beszédek
A kárpátaljai magyarok a nemzet részei, az
alkotmány alapján is ki kell állnia értük a magyar kormánynak. A nyugati
befolyásoltság mindenki számára látható Ukrajnában.
A magyaroknak és a ruszinoknak érvényt kell
szerezniük az 1991-es népszavazásnak. Meg kell akadályozni az etnikai
tisztogatásokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése