Mintegy kétszázan gyűltek össze tegnap délután a Hatvannégy Vármegye
Ifjúsági Mozgalom (HVIM) hívására a sepsiszentgyörgyi központi parkban
felhúzott székely zászló védelméért. A felszólalók közül többen
megfogalmazták: nem hagyhatjuk, hogy az elnyomó román hatalom megtiltsa
jelképeink használatát, ki kell állnunk jogainkért, mert ez itt a
szülőföldünk, kötelességünk megvédeni a székelységet a román
asszimilációs szándékkal szemben.
A HVIM-es fiatalok nevében Vizi Abigél fogalmazta meg, miért tartották
fontosnak a tiltakozó megmozdulás kezdeményezését: a brassói
táblabíróság ítélete a központi parkban elhelyezett székely zászló
eltávolítására kötelezte a polgármesteri hivatalt, és ők úgy vélték,
fontos kiállni jelképeink védelméért. A román hatalom nem tartja
tiszteletben jogainkat, asszimilációs politikát folytat, és az RMDSZ
hiába van ismét hatalmon, ugyanazt a megalkuvó politikát viszi tovább,
mint korábban – mondotta.
„Nem várhatunk politikusainkra, saját kezünkbe kell vennünk sorsunkat,
és harcolnunk a végsőkig nemzetünk fennmaradásáért” – fogalmazott Vizi
Abigél. Népszavazás kiírását kezdeményezték, hogy döntsenek az itt élők
arról, akarják-e vagy sem a székely zászló kitűzését, és azt
javasolták, minden levetetett székely zászló helyett tűzzünk ki százat.
Bedő Zoltán a rendezvény védnökeként szólalt fel: aki egy nemzet
jelképét bántja, az azt a közösséget csapja arcul, amelynek jelképe a
lobogó. Nem véletlenül indított hadjáratot a bukaresti elnyomó hatalom a
székely zászló használata ellen, hiszen „a zászló az, ami összeköt, a
jelkép, amely lelkesít, mely mögé egységesen fel lehet sorakozni
ünnepnapokon, baj esetén, vagy ha valamiért küzdeni kell.
A bizonyítéka, hogy voltunk és vagyunk, a biztosítéka, hogy leszünk” –
hangsúlyozta. Üzenetként megfogalmazta: a minket semmibe vevő
elnyomóknak kell jobb belátásra térniük, mert minket sem hatalmi szóval,
sem fenyegetőzéssel, sem bírósági ítéletekkel nem lehet nemzeti
jelképeink feladására, önazonosságunk megtagadására kényszeríteni. A
Minta ifjúsági szervezet nevében felszólaló Fadgyas Egmond az emberi
jogok európai nyilatkozatát idézte, és levonta a következtetést:
„bennünket, székelyeket sem korlátozhatnak abban, hogy szabadon
használjuk nyelvünket, szimbólumainkat, zászlónkat”.
A román hatalom ezt nem hajlandó tiszteletben tartani, de megtanultuk,
hogy magunknak kell harcolnunk jogainkért, sem választott képviselőink,
sem Európa nem teszi meg ezt helyettünk – fogalmazott. Nagy Gábor, a
Magyar Erdélyért Egyesület képviselője felidézte, hogy a székely zászló
leszedéséről néhány hónap alatt határozott a bíróság, míg az elkobzott
ingatlanok, erdők esetében évekig eltartanak a perek, és utalt az
1918-as gyulafehérvári nyilatkozat máig be nem tartott ígéreteire is.
A félórás rendezvényen versek is elhangzottak, majd a magyar és a
székely himnusz eléneklésével zárult a megmozdulás. Fiatalok voltak a
kezdeményezők, és többnyire az ifjúsági szervezetek szónokai szólaltak
fel, de jelen volt néhány MPP-s és néppárti politikus is, az RMDSZ
képviselői azonban hiányoztak.
Farkas Réka
Háromszék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése