2014. március 18., kedd

Magyarellenes agresszió és Stockholm-szindróma


Az utóbbi időben gyakran érte támadás az erdélyi magyar közösséget. A prefektusok folyamatosan támadnak mindent, ami magyar. A háromszéki kormánymegbízott még a kőbe is beleköt, ha magyar feliratot lát rajta. Március 10-én nem engedélyezték a székelyeknek a felvonulást, viszont a Vatra Romanesca nyugodtan tüntethet ugyancsak munkanapon. És mi az erdélyi magyar közösség válasza mindezekre?

Székelyudvarhelyen a nemzeti ünnepen magyar diákokat énekeltetnek románul, Csíkszeredában megtapsolják a magyargyűlölő román miniszterelnök álságos és hazug szavait. Vajon, akik megtapsolták, átgondolták-e, hogy mennyi sérelem érte a közösségünket, amióta ez az ember vezeti ezt az összetákolt országot?

Közel száz éve zajló magyarellenesség, erőszakos asszimiláció és jelképeink folyamatos meggyalázása után, még mindig mi kérünk elnézést? Áldozatként, az agresszor felé való nyitásként számos első lépést megtettünk már. Elnyomóink felé számtalanszor, józan ésszel felfoghatatlan szimpátiát mutattunk, mindez sajnos a Stockholm-szindrómára emlékeztet, amikor a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek rokonszenvet kezdenek érezni kínzóik iránt. Az erdélyi magyarok beleszerettek volna elnyomóikba?

Március 10-én a többezres tömeget a járdára kényszerítik, néhány fiatal, aki tisztában van a jogaival és a polgári engedetlenség fogalmával, ellenkezik, nem hajlandó a járdán sétálni - ezért tőlük nagyon gyorsan elhatárolódik az úgynevezett érdekképviselőink hada. Méltóságteljességgel és földön járással magyarázzák gyávaságuk.

Tíz évente 200.000 lélekkel csökken Erdélyország magyar közössége. Van időnk nyúlszívűsködni? Fel kéne már ébredni a Stockholm-szindrómából, olyan vezetők kellenek, akik megalkuvás nélkül, egy olyan környezetet tudnak teremteni, amiben a magyar megmarad és gyarapodik.

Tőke Ervin
a Minta elnöke
Csíkszereda
2014, március 18

http://szekelyfold.ma

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése