Támadások kereszttüzébe került a hegyközpályi Horthy-szobor

A Bihar megyei Hegyközpályi református templomának kertjében január 18-án nagyszabású ünnepség keretében avatták fel kormányzó-helyettes, vitéz nagybányai Horthy István mellszobrát. A magyarellenes csoportok részéről a büszt máris támadások kereszttüzébe került.

Horthy István szobra Hegyközpályiban

A Krónika beszámolója szerint Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét az elmúlt időszakban sorra keresték fel hazai és külföldi újságírók Horthy Miklós fiának a hegyközpályi református templom udvarán januárban felavatott mellszobra miatt. A püspök magyarázatként kifejtette: "nem Horthy István személye a probléma, hanem az az anakronisztikus helyzet, ami a szoborállítás miatt kialakult, és felesleges problémákat generált. A pályi gyülekezet eldöntheti, hogy kinek állít szobrot, amit kifogásoltam az az, hogy előtte meg lehetett volna beszélni, milyen okkal helyezik el a büsztöt, minek a szimbóluma lesz. Én a mai napig nem tudom, hogy Horthy Istvánnak milyen kapcsolata van Pályival. Bízom abban, hogy a józan emberek látják, hogy ez egy elszigetelt eset, és a törvényalkotók is csak »mellékfogásként« értékelik majd".

Csűry elmondta: az általa irányított egyházkerületben nincs szoborállításra vonatkozó szabályzat, de elviekben olyanról emlékeznek meg, akinek kötődése van a helyi egyházközösséghez. A püspök bevallása szerint még mindig kesereg a történtek miatt, mert szerinte azok kellemetlen üzenetet hordoznak, s úgy tapasztalta, hogy a szoborállítás még a helyi magyarságot is megosztotta.

A hegyközpályi lelkész, Katona János a szoborállítás kapcsán elmondta: olyan személy büsztjének adtak helyet, aki óvta nemzetét, és életét áldozta hazájáért, hiszen vadászpilóta volt, Héja típusú repülőjével 1942. augusztus 20-án zuhant le a keleti fronton.

A Krónika cikkében megjegyzi: noha Horthy István bevallottan ellenezte a náci politikát, apjának, Magyarország kormányzójának második világháborús szerepvállalása megosztja a közvéleményt. A Bihar megyei zsidóság képviselői is aggályosnak nevezték a szoborállítást. A romániai holokausztot tanulmányozó Elie Wiesel-intézet már a Bihar megyei kormánymegbízottat is felkereste az ügy miatt, és bár a prefektúra jogászai törvényesnek tartják a szoborállítást, a megyei kulturális igazgatóság vezetője, Lucian Silaghi emiatt már szigorítást javasolt a szaktárcánál.

[ittHON.ma kronika.ro nyomán]