Azért dühös Románia, mert a szívósan protokronista
hübrisszel románnak nevezett csíkszeredai Miklós Edit Magyarországnak
írt sítörténelmet.
Már nevetni se tudok azon a kollektív skizofrénia-tüneten, hogy ha egy Romániában élő magyar (székely) valamilyen sikert ér el,
mindjárt románná avanzsál, ha viszont székely zászlót lenget, netalán
autonómiáról beszél, abcúg, bozgor a nemzeti szlogen. (Apropó: itt
valami zavart érzek az erőben. Nem a mi tudatunk kéne hasadjon? Ce
dracu’?)
Bár a higgadtabb (értsd, hazaáruló, bozgorbérenc)
fejekben fészkelődik azért a kínosan igaz gondolat: esetleg az illetékes
hazai szervezetek is tehettek volna valamit annak érdekében, hogy Edita
Miclăuş ne hagyja el a román sísport süllyedő hajóját. Ez legalább
korrekt. De hát a ceruzát fogó kezek nem ezekhez a higgadtabb fejekhez
ízesülnek, így vagy úgy. Mondom, vegytiszta nemzeti skizó.
De
nem csak ezért dühös Románia. Az Alexandru Teodorescu-Radu Şovăială
szánkós párost a gonosz orosz (?) illetékesek kizárták a tegnapi
versenyből. Mert elromlott a szánkójuk. Ja, az ilyesmi előfordul.
Mondjuk. De hogy a tartalék felszerelés ne üsse meg a szintet, az már
ritkább eset. És naná, ezért a szörnyűségért az oroszok, a svájciak, a
kínaiak, a svédek, az ujgurok, a bantuk... szóval más a hibás. Nehogy
már a hazai sportfinanszírozás kretén intézői.
Egy szó mint
száz: könnyen elképzelhető, hogy a román kormány 2014. február 12-ét a
Nemzeti Sport Gyásznapjává kiáltja ki. Az is. Meg nem is. Olyan
skizósan, ahogy lenni szokott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése