Román történelemhamisítás egy gyulafehérvári harangon

Újabb román történelemhamisításra derült fény. Valójában már meg sem lepődünk a hasonló híreken, de érdemes tudni róluk. Az alba24.ro internetes portál felfedte, hogy az 1918. december elseji gyulafehérvári nemzetgyűlés határozatának szövege nem az eredeti dokumentumnak megfelelően van felvésve egy tavaly ősszel felavatott emlékmű harangra.

A harang fals felirata

Az egyesülést szimbolizáló bronzharang felirata elvetemülten hamisítja meg a történelmet. A románok gyulafehérvári nagy nemzetgyűlésének határozatának eredeti szövegében Erdély, Bánság és Magyarország románsága említtetik meg. A harangon található írásban Magyarországot (Țara Ungurească) Román országra (Țara Românească) cserélték, talán a művészi szabadság nevében. Ebből kifolyólag azok, akik nem ismerik az eredeti szöveget, azt hihetik, hogy a harangon látható felirat felel meg a valóságnak, melynek következtében téves kép alakul ki bennük a történelmi eseményekről.

Az eredeti dokumentumban szereplő szöveg

A történelmet misztifikáló, a főnökök megbízását pénzért, gondolkodás nélkül teljesítő "művészek" baklövése azért is súlyos, mert az emlékmű Gyulafehérvár történelmi központjában van elhelyezve, ott ahol a nemzetgyűlés határozatát felolvasták az összegyűlt tömegnek.

A harang emlékművet a történelmi központ felújításának keretében valósították meg 76 millió lejből, amit a helyi költségvetésből és európai alapokból fedeztek. a kivitelezést közbeszerzés útján a Grup Corint cég nyerte, de a tulajdonos Danil Sabău dolgozta ki a történelmi központ rehabilitálásának tervezetét. Sabău a múlt ősszel volt megválasztva a Történelmi Emlékművek Restaurálásának Országos Egyesülete elnökének, mely funkció magában foglalja a felelősséget a várban található emlékművek korrekciójára, ami fontos lenne, hogy lemossa a szégyent Gyulafehérvár történelmi városrészéről.

Az emlékműharangot múlt év november 30-án avatták fel, nagy ünnepség keretében, amin jelen voltak a város elöljárói is.

1918. december 1-jén tartották a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlésüket, ahol Erdélyből, Bánságból és Magyarországról a románság megjelent 1228 küldöttje kinyilvánította csatlakozási szándékát a Román Királysághoz. Erdély, Bánság és Magyarország összes románjainak meghatalmazott képviselői 1918. november 18-án (december 1-jén) nemzetgyűlésbe gyűlve Gyulafehérvárott, kimondják a románoknak s az általuk lakott területeknek egyesülését Romániával. A nemzetgyűlés külön is kijelenti a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna között elterülő egész Bánságra. A nemzetgyűlés az általános választójog alapján választandó alkotmányozó gyűlés összeüléséig ideiglenes autonómiát tart fenn e területek lakosai számára.” A határozatot Vasile Goldiş olvasta fel a tömegnek.

[ittHON.ma - alba24.ro nyomán]