Morvai és Gaudi az EU bővítési
biztosával tárgyalt Strasbourgban Szerbia csatlakozásáról és a délvidéki
magyarság drámai helyzetéről.

A nemzeti jogvédő képviselők részletesen
tájékoztatták a bácskai és bánáti magyarok jogfosztott helyzetéről a
biztost, az írott nemzetközi és szerbiai jog előírásai, illetve a
gyakorlat között feszülő ellentmondásokról, így többek között az önálló
magyar egyetem hiányáról, a magyar nyelv használatának súlyos
problémáiról, a munkaerőpiacon és a köztisztségek betöltése körében
tipikus hátrányos megkülönbözetésről, az etnikai arányokat felborító
betelepítésekről és a magyarellenes atrocitásokról. A biztost
emlékeztették arra, hogy mivel az EU a csatlakozás kiemelt
feltételrendszerébe emelte a jogállamiság elvét és ezáltal a szám
szerint többséget nem alkotó nemzeti közösségek jogainak védelmét és
biztosítását, ezért az Európa Tanács e témában született határozatait is
számon kell kérni Szerbián, különösen az önrendelkezési jogot a
különböző autonómiaformák biztosítása útján előíró 1832/2011 határozatot, illetve az autonómiaformákról szóló 1334/2003 számú határozatot.
A találkozó során átadtak a biztosnak
több, a délvidéki magyar közösség helyzetét bemutató dokumentumot,
köztük öt délvidéki magyar párt és tucatnyi civil szervezet, s
magánszemély által 2012. szeptember 27-én Újvidéken elfogadott, 15
pontból álló követelést (http://bozokiantal.blogspot.be/2012/10/a-vajdasagi-magyar-kozosseg-azono...),
Bozóki Antal ügyvéd, az újvidéki Árgus Jogvédő Egyesület elnöke "A
magyar közösség Szerbiában c. nemrég megjelent kötetének angol nyelvű
összefoglalóját, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által tavaly decemberben
megjelentetett, "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" c. tanulmánykötetet, illetve délvidéki magyarellenes erőszakról szóló, az "Áldozatból bűnös" c. dokumentumfilmet.
A bővítési biztos jelezte, hogy a
nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos szabályok érvényesülését folyamatosan
figyelemmel kísérik a január 21-én érdemben megkezdődő EU-szerb
csatlakozási folyamatban. Nyitottságot mutatott arra, hogy a délvidéki
magyarságot reprezentáló minden szervezet véleményét meghallgassa és
velük egyeztessen.
A megbeszélés időszerűségét az adta, hogy az Európai Parlament 2014. január 13-16-i ülésén tárgyalta Szerbia EU csatlakozási előmeneteléről szóló jelentést,
amelynek vitájában bár számos kritika érte déli szomszédunkat az EP
végül nagy többséggel (Morvai Krisztinán és Kovács Bélán kívül minden
jelen levő magyar képviselő támogató szavazatával, a magyar nemzeti
radikális képviselők nemmel szavaztak) január 16-án elfogadta, dacára
annak, hogy egyetlen szó sem utalt a jelentésben arra, hogy a legnagyobb
lélekszámú, nem többséget alkotó nemzeti közösség, a délvidéki
magyarság helyzetét mielőbb rendezni kell. Ismert, hogy az EU a
tagjelöltséghez feltételül szabta Koszovóval kapcsolatos feszült viszony
rendezését, erre vonatkozó további igények és előírások a mostani
jelentésben is teret kaptak.
Morvai Krisztina a jelentés vitájában
elmondott felszólalásában felhívta a figyelmet a délvidéki magyarság 15
pontos követelésére, szükségesnek nevezte, azt, hogy a csatlakozási
folyamatban a tárgyalások során kérjék ki a civil szervezetek, jogvédő
testületek és hatalmat nem gyakorló pártok véleményét is, illetve vétót
követelt mindaddig, amíg vége nem lesz a délvidéki testvéreink elleni
tömeges jogsértéseknek.
A képviselő felszólalása itt látható:
Épp életbe kellene léptetni a trianoni szerződésbe foglaltakat és meg van oldva,,de a nacionalista szerbekkel nincs mit tárgyalni..
VálaszTörlés