Drámai helyzetben van a délvidéki magyarság

Morvai és Gaudi az EU bővítési biztosával tárgyalt Strasbourgban Szerbia csatlakozásáról és a délvidéki magyarság drámai helyzetéről.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar tagja 2014. január 15-én Strasbourgban az Európai Parlamentben tárgyalt Stefan Füle EU bővítési biztossal Szerbia EU csatlakozásáról és a délvidéki magyarság drámai, sürgősen rendezendő helyzetéről. Az eredetileg negyedórásra tervezett, de végül csaknem egy óra hosszan tartó találkozón a magyar képviselők egyértelművé tették: a délvidéki magyarság sorsának önrendelkezési jogon alapuló rendezése, elsősorban a területi autonómia nélkül Szerbia nem lehet az Európai Unió tagja. Szerbiának és az EU-nak választania kell a tárgyalásos megoldást hozó dél-tiroli út vagy az erőszakba torkolló koszovói út között.

A nemzeti jogvédő képviselők részletesen tájékoztatták a bácskai és bánáti magyarok jogfosztott helyzetéről a biztost, az írott nemzetközi és szerbiai jog előírásai, illetve a  gyakorlat között feszülő ellentmondásokról, így többek között az önálló magyar egyetem hiányáról, a magyar nyelv használatának súlyos problémáiról, a munkaerőpiacon és a köztisztségek betöltése körében tipikus hátrányos megkülönbözetésről, az etnikai arányokat felborító betelepítésekről és a magyarellenes atrocitásokról. A biztost emlékeztették arra, hogy mivel az EU a csatlakozás kiemelt feltételrendszerébe emelte a jogállamiság elvét és ezáltal a szám szerint többséget nem alkotó nemzeti közösségek jogainak védelmét és biztosítását, ezért az Európa Tanács e témában született határozatait is számon kell kérni Szerbián, különösen az önrendelkezési jogot a különböző autonómiaformák biztosítása útján előíró 1832/2011 határozatot, illetve az autonómiaformákról szóló 1334/2003 számú határozatot.

A találkozó során átadtak a biztosnak több, a délvidéki magyar közösség helyzetét bemutató dokumentumot, köztük öt délvidéki magyar párt és tucatnyi civil szervezet, s  magánszemély által 2012. szeptember 27-én Újvidéken elfogadott, 15 pontból álló követelést (http://bozokiantal.blogspot.be/2012/10/a-vajdasagi-magyar-kozosseg-azono...), Bozóki Antal ügyvéd, az újvidéki Árgus Jogvédő Egyesület elnöke "A magyar közösség Szerbiában c. nemrég megjelent kötetének angol nyelvű összefoglalóját, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által tavaly decemberben megjelentetett, "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" c. tanulmánykötetet, illetve délvidéki magyarellenes erőszakról szóló, az "Áldozatból bűnös" c. dokumentumfilmet.

A bővítési biztos jelezte, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos szabályok érvényesülését folyamatosan figyelemmel kísérik a január 21-én érdemben megkezdődő EU-szerb csatlakozási folyamatban. Nyitottságot mutatott arra, hogy a délvidéki magyarságot reprezentáló minden szervezet véleményét meghallgassa és velük egyeztessen.

A megbeszélés időszerűségét az adta, hogy az Európai Parlament 2014. január 13-16-i ülésén tárgyalta Szerbia EU csatlakozási előmeneteléről szóló jelentést, amelynek vitájában bár számos kritika érte déli szomszédunkat az EP végül nagy többséggel (Morvai Krisztinán és Kovács Bélán kívül minden jelen levő magyar képviselő támogató szavazatával, a magyar nemzeti radikális képviselők nemmel szavaztak) január 16-án elfogadta, dacára annak, hogy egyetlen szó sem utalt a jelentésben arra, hogy a legnagyobb lélekszámú, nem többséget alkotó nemzeti közösség, a délvidéki magyarság helyzetét mielőbb rendezni kell. Ismert, hogy az EU a tagjelöltséghez feltételül szabta Koszovóval kapcsolatos feszült viszony rendezését, erre vonatkozó további igények és előírások a mostani jelentésben is teret kaptak.

Morvai Krisztina a jelentés vitájában elmondott felszólalásában felhívta a figyelmet a délvidéki magyarság 15 pontos követelésére, szükségesnek nevezte, azt, hogy a csatlakozási folyamatban a tárgyalások során kérjék ki a civil szervezetek, jogvédő testületek és hatalmat nem gyakorló pártok véleményét is, illetve vétót követelt mindaddig, amíg vége nem lesz a délvidéki testvéreink elleni tömeges jogsértéseknek. 

A képviselő felszólalása itt látható: