Nagyenyed legnagyobb pusztulása a magyar
szabadságharc idején, 1849. január 8-án volt: a város leégett, több mint
800 ember halt meg, amikor román "népfelkelők" lerohanták a várost.
A mai napig kérdés, hogy az 1848 márciusában
békésen kezdődött forradalom hogyan alakult át véres, pusztító
polgárháborúvá. Miként az közismert, az 1848. évi VII. törvény kimondta
Magyarország és Erdély unióját. A problémát az jelentette, hogy az 1848.
május 15-17. között tartott balázsfalvi gyűlésükön a románok is
megfogalmazták saját igényeiket, így önálló nemzeti parlamentet
követeltek, és létrehozták a Román Nemzeti Bizottságot, melyet afféle
erdélyi román kormánynak tekintettek. Az erdélyi románok szövetkeztek az
ellenséges osztrák erőkkel és fegyverkezni kezdtek a magyarok ellen.
Ennek hírére Alsó-Fehér vármegye számos településéről megindult a
magyarok áradata Nagyenyed felé, a város megtelt menekülőkkel, összesen
mintegy 4000 fő, értelemszerűen főként nők, öregek, gyermekek, betegek
zsúfolódtak össze Enyeden, hiszen az egészséges férfiak a honvédség
kötelékében harcoltak.
![]() Axente Sever |
Akit nem vertek agyon saját házában vagy nem
szenvedett ott azonnal tűzhalált, rémülten rohant hiányos öltözetben az
utcára a mintegy mínusz 20 fokos hidegben, és kétségbeeséssel próbált
üldözői elől menekülni.
![]() |
Az egyik legvéresebb román akció a zalatnai
mészárlás volt, ahol 700 fegyvertelen magyart mészároltak le 1848.
október 24-én. A férfiak a magyar szabadságharc seregében szolgáltak,
így nem harc volt ez, hanem közönséges, aljas mészárlás.
A vérengzések 1849 tavaszáig folytatódtak, a
gyilkosságokat rendkívül kegyetlenül hajtották végre: nem volt ritkaság a
végtagok lefűrészelése, elevenen megégetés, földbe ásás, eke elé fogás,
megvakítás, karóba húzás, nők, lányok megerőszakolása és halálra
kínzása.
A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem Erdély-szerte szobrok és utcanevek hirdetik „dicső tetteiket”.
![]() |
Talán ehhez a tényhez már nem is szükséges semmiféle kommentár.
További vérengzések
Az első mészárlásra 1848. október 19-én került
sor, Kisenyeden. Ezt a települést a magyarok annyira biztonságosnak
gondolták, hogy még a szomszédos településekről is ide jöttek védelmet
keresni. A románok ostromolni kezdték a falut, de a magyarok több napig
kitartottak. Végül aztán letették a fegyvert, mire a románok 140 embert –
férfit, nőt, gyermeket – lemészároltak.
Pár nappal később Székelykocsárdot pusztította el
egy "felkelő" csapat, itt összesen 60 magyart végeztek ki, állítólag
olyan kegyetlenséggel, hogy a falu három lakosa, aki elbújt a románok
elől, látva a borzalmakat felakasztotta magát.
Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg.
![]() Az abrudbányai mészárlás |
Október 23-án Boroskrakkó és a környező települések magyarjait végezték ki. A lemészároltak száma 200.
Október 28-ról 29.-re virradó éjszaka Borosbenedek 400 magyar lakosát végezték ki.
Október 29-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg.
Borosbocsárdon megközelítőleg 40 magyart végeztek ki.
Marosújvárra a környékről 90 magyar nemest
toboroztak össze, akiket Balázsfalvára akartak hurcolni. Azonban alig
hogy elindultak Marosújvárról, a csoportot egy román pap
megimádkoztatta, majd mindannyiukat legyilkolták, holttesteiket a
Marosba dobva.
![]() Avram Iancu |
Következzen egy lista az 1848-49-ben a román felkelők által erdélyi magyar falvakban elkövetett vérengzésekről:
Dátum – Település – Magyar áldozatok száma
1848. október 12. Kisenyed (Sangatin) 140
1848. október Magyarigen (Ighiu) 176 család
1848. október Asszonynépe (Asinip) ?
1848. október Boklya (Bochia) 30
1848. október Borosbocsárd (Bucerdea Vinoasa) 73
1848. október Bugyfalva (Budesti) ?
1848. október Csáklya (Cetea) ?
1848. október Forrószeg (Forosig) ?
1848. október Mikeszásza (Micasasa) ?szinte mind
1848. október Zám (Zam) ?
1848. október 20. körül Balázsfalva (Blaj) térsége 400
1848. október Alvinc (Vintu de Jos) 2 békeküldött
1848. október Sárd (Sard) környéke 300
1848. október Algyógy (Geoagiu) 85
1848. október 24. Ompolygyepüi (Presaca Ampoiului) vasúti megállóhely – 700 zalatnai magyar
1848. november 13. Felvinc (Unirea) 200
1849. január 8. Nagyenyed (Aiud) 800
1849. január 18. Marosnagylak (Noslac), Hari (Heria), Marosdécse (Decea), Inakfalva (Inoc), Felvinc (Unirea) (100?)
1849. január Marosújvár (Ocna Mures) 90
1848 december 9. Köpec 51
1848. december 14. Kővárhosszúfalu (Satulung),
Bácsfalva (Bacea), Türkös (?), Al- sócsernáton (Cernat)?, Tatrang
(Tarlungeni), Zajzon (Zizin), Pürkerec (Purcareni) ?
Gerendkeresztúr (Grindeni) 200
1848. október 28. Borosbenedek (Benic) a teljes falu
1848. október Székelykocsárd (Lunca Muresului) 60
1848. Gyulafehérvár (Alba Iulia) ?
1848. október Naszód (Nasaud) ?
1848. október Borbánd (Baraban?) ?
1848. október 25. Kőrösbánya (Baia de Cris) és Cebe (Tebea) között a teljes Brády-család
1848. október Radnót (Iernut) környéke majdnem teljes falvak lakossága
1849. május Abrudbánya (Abrud) 1000
1849. május Bucsesd (Buces) 200
(Nagyenyed történelme - miabonyunk.hu - Erdély Ma nyomán)
További részletek: http://kuruc.info/r/3/122627/#ixzz2qMZBV2s7
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése