A marosvásárhelyi Kultúrpalota építésének
századik évfordulója alkalmából szervezett, majdnem kizárólag román
nyelvű programsorozat és az egynyelvű óriásplakátok azt bizonyítják,
hogy a Maros megyei tanács magyar tagjai nem képviselték határozottan és
kitartóan a magyar közösség érdekeit – szögezi le szerdai keltezésű
nyílt levelében Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo)
elnöke, aki írását a magyar önkormányzati képviselőkhöz is eljuttatta.
A Cemo-elnök rámutatott: a magyar önkormányzati
képviselők sem a szakbizottsági üléseken, sem a program megszavazásakor
nem kérték, hogy legyen magyar programfüzet, magyar plakát és magyar
műsor.
![]() |
Szigeti Enikő hangsúlyozta, a magyarok által
megbízott politikusoknak szüntelenül követelniük kell, hogy a magyar
nyelv a románhoz hasonló módon legyen jelen a közintézményekben. "A 100
éves a marosvásárhelyi Kultúrpalota rendezvénysorozat diszkriminál,
semmibe veszi a magyar közösség nyelvi és kulturális jogait –
fogalmazott a civil mozgalom elnöke. – Átnéztük a megyei tanács
szakbizottságainak jegyzőkönyvét, mert azt szerettük volna tudni, hogy a
magyar tanácsosok kérték-e, hogy az említett program összeállításakor
vegyék figyelembe a magyar közösséget is. A program elfogadásáról szóló
határozat megszavazásakor a 12 magyar tanácsosból öten voltak jelen és
közülük is egy épp szavazás előtt kiment a teremből. Ezt úgy értékeljük,
hogy képviselőink nem fordítottak kellő figyelmet erre a fontos, magyar
vonatkozású rendezvénysorozatra.
Csép Andrea megyei tanácsos szerdán elmondta,
"természetes és normális", hogy kétnyelvű lesz a rendezvény programja,
erről már előzetesen egyeztettek az illetékesekkel. "Igaz, hogy a román
nyelvű plakátok hamarabb elkészültek és a megyei tanácselnök bemutatta a
programot, de az csak egy tervezet. Várhatóan pénteken ismertetjük a
magyar vonatkozású programokat" – nyilatkozta Csép Andrea.
Magyarok építették
A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló
meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a
Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és
Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön
által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája és a szintén
magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti
törekvéseinek csúcspontja.
Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére
is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek
meg. A tető kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres
Zsolnay-gyár készített.
A harmadik emeleti szinten, a külső homlokzatot,
Körösfői-Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának” című mozaikja díszíti.
Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona
és kezében kard található. A mozaik két oldalán sisakos Frany von Tuck
és Gustav Klimt Pallasz Athéné áll. A bal oldali angyal kezében
Marosvásárhely címerét, a jobb oldali Mátyás király címerét tartja.
A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és
bronzból készültek, ezt még nemzeti panteonnak is nevezik. Az első
emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal
díszített íves ablakok mellvédjén magyar írok arcképei tűnnek fel
(Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond stb.). A négyeskapu
felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast,
Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. Az
oldalhomlokzaton félköríves záródású mozaikok találhatók.
Sikeres kaputábla-akció
Nyitottak voltak és elfogadták a marosvásárhelyi
magyarok és románok a Cemo által felajánlott kétnyelvű kaputáblákat, s
az önkénteseknek sokkal több pozitív, mint negatív tapasztalatuk volt –
derült ki a mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján. Tegnap délben Klósz
Bálint kapujára szerelték fel az ezredik táblát. Az idős férfi szerint
természetes, hogy Marosvásárhelyen lehet és kell használni a kétnyelvű
tájékoztató táblákat, így szívesen fogadta a Cemo által felajánlott
kétnyelvű táblát.
Horváth Kovács Ádám, a Cemo munkatársa elmondta,
hogy az volt a legkirívóbb negatív eset, amikor egy személy kihívta a
helyi rendőrséget és arra panaszkodott, hogy zaklatták. A közösségi
rendőrök először meg akarták büntetni őket, de végül beismerték, hogy
jogilag erre nincs alapjuk, így elmaradt a beígért bírság. "Másrészt
megható volt látni, hogy egy idős asszony megsimogatta a kitett
kétnyelvű táblát. Fontos hangsúlyoznunk, hogy ez a kis költségvetésű
akciónk csak egy kis lépés a valós kétnyelvűség felé, de azt
bebizonyította, hogy a marosvásárhelyi románok és magyarok sokkal
nyitottabbak eziránt, mint azt a politikusok hirdetik és hiszik" –
nyilatkozta Horváth.
"Partra vetett" forgatag
Véglegesen eldőlt szerdán, hogy az eredetileg
kiszemelt főtér helyett a Maros-parton rendezik meg a Vásárhelyi
Forgatagot augusztus 30. - szeptember 1. között.
Portik Vilmos főszervező elmondta: szerda reggel
iktatták és benyújtották javaslatukat a marosvásárhelyi polgármesteri
hivatalba, hogy – az eddigi tárgyalásokat figyelembe véve – milyen
feltételek mellett fogadják el az alternatív helyszínként szóbakerült
Városligetet. "Azt a kikötést, hogy minden nap lépjen színpadra egy
román együttes, nem fogadtuk el, mert úgy véljük, egy civil szervezetnek
joga van az általa szerzett anyagi forrásokat úgy és arra felhasználni,
ahogy akarja" – kommentálta Portik.
Az engedélyeztetési bizottság azonban
bejelentette, augusztus 30-án már egy másik rendezvény számára foglalt a
Városliget, ezért csupán a szombatot és a vasárnapot engedélyezik. "Így
nem tudtuk ezt elfogadni, és a Maros-parton szervezzük meg a
forgatagot"– közölte Portik Vilmos, aki reményét fejezte ki, hogy eléri a
magyar közösség tűrésküszöbét az a tény, hogy Marosszentgyörgy
területén kell megszervezni a Vásárhelyi Forgatagot. Továbbá azt is
elmondta, hogy a városháza illetékeseivel folytatott tárgyalás végén
rákérdezett a szeptember elsejére a Városligetbe tervezett
Edda-koncertre, amelyről a hivatal illetékesei azt mondták, hogy
valószínűleg közös megegyezéssel felbontják a szerződést Patakiékkal.
Soós Zoltán fesztiváligazgató szerint így sikerült
elkerülni a rendezvény és a program kompromittálódását. "Ebben a
városban meg kell hogy mutassuk magunkat. Bebizonyítottuk, hogy össze
tud fogni a marosvásárhelyi magyar közösség, és együtt véghez tudjuk
vinni elképzeléseinket" – mondta.
Koreck Mária a folyamatról még elmondta, hogy a
Marosvásárhelyért Egyesület egyszerű területigénylési kérést nyújtott be
a hivatalhoz, amelyre nem kaptak hivatalos választ, és ez indította el a
tárgyalássorozatot, amelynek a végére szerdán került pont. "Kiderült,
hogy végül a leszűkített három nap helyett csak kettőre hagyják jóvá a
Városligetet, amely amúgy megfelelő helyszín lett volna. Ezért a
Maros-parton szervezzük meg a rendezvényt, amely többletköltséget
jelent, hiszen az infrastruktúrát ki kell alakítani, ehhez pedig
számítunk a támogatókra, a mecénásokra. Mutassuk meg a polgármesteri
hivatalnak, hogy igény van erre a rendezvényre, hiszen jövőre ez lesz a
tárgyalások kiindulópontja" – fogalmazott, és arra kérte a lakosságot,
hogy a városban több helyen megtalálható szórólapokból készítsenek
szélforgókat, terjesszék, tűzzék ki autójukra, ablakaikba, ruhájukra,
ezzel szolidarizálva a forgataggal, és tiltakozzanak a városháza
támogatásának elmaradása ellen.
Szerdán egyébként Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros
megyei elnöke nyílt levelet írt Dorin Florea polgármesternek, melyben
azt kéri az elöljárótól, magyarázza el, mit jelent számára a
multikulturalitás és "hogy kerül az asztalra a szegregáció csizmája".
Emberi és nemzeti méltóságunkban sért minket azzal, hogy megkülönböztet,
nem biztosítja számunkra Marosvásárhelyen, a város főterén a Vásárhelyi
Forgatag megszervezését, nem támogatja a rendezvényt abból a közös
alapból, amihez marosvásárhelyi magyar adófizetők is hozzájárulnak" –
jegyzi meg levelében Brassai.
(Krónika - Wikipédia nyomán)
Miért nem keresnek egy kulturális palotát a Baragánba és azt táncolják a jeges popákka körbe -körbe a disznók.
VálaszTörlés