Strassburg: Nemcsak a felvidéki magyarok üldözése jogszerű, hanem a Gárda feloszlatása is

Ítéletet hozott a strassburgi emberi jogi bíróság kedden Vona Gábor Jobbik-elnök keresetével kapcsolatban. Vona 2010. június 24-én azért fordult a bírósághoz, mert szerinte ellenkezik az európai emberi jogi egyezmény 11. cikkével a Magyar Gárda 2009. júliusi feloszlatása. Vonát Gaudi-Nagy Tamás képviselte.

Az emberi jogi bíróság ítélete szerint a feloszlatás nem ellenkezik a 11. cikkel, így tehát jogszerű volt a Gárda feloszlatása.

"Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel" - beszélt mellé a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája még 2009-ben. "A Magyar Gárda mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg" - tette hozzá.

Az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy a Gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken "sértették mások jogait és szabadságát", "mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki". A bíróság szerint ebből következően a közrend és köznyugalom a Gárda felvonulásainak színhelyein megbomlott, és így sérült a kényszerűségből ott tartózkodó személyek biztonsághoz és szabadsághoz való joga.

(HVG nyomán)

Frissítés: Jobbik-közlemény: A gárdisták közössége nem oszlatható fel

A Jobbik szerint felháborító, a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönőviszonyban sincs a strasbourgi bíróság ítélete, mely nem talált kivetnivalót a Magyar Gárda Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt politikai nyomásra történt feloszlatásában. E kormányok regnálására volt jellemző mind a 2006. őszi véres rendőrterror, mind a vidéki embereket egyre jobban sújtó bűnözési hullám, melyek a Magyar Gárda létrejöttének közvetlen kiváltó okai. Különösen vérlázító, hogy míg a strasbourgi bíróság a vörös csillag viselését nem kifogásolja, addig a bűnözéssel sújtott emberek melletti jogszerű, erőszaktól mentes szolidaritásvállalást elítéli. Visszautasítjuk azt a feltételezést, hogy a Magyar Gárda megmozdulásai egy „lényegében rasszista” jogrend megvalósítására irányultak volna.

Továbbra is fenntartjuk, hogy a Magyar Gárda Egyesület és a vele tévesen azonosított Mozgalom feloszlatását jogszerűtlenül mondták ki, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarájához mint speciális jogorvoslati fórumhoz fordulunk.

A gárdisták számtalan alkalommal bizonyították: megérdemelt az a szeretet és bizalom, mely a tisztességes emberektől árad feléjük. Legyen az adománygyűjtés és -osztás a rászorulóknak, hóhelyzet, véradás vagy árvízi védekezés, a gárdisták önzetlenül tették, amit lelkiismeretük diktált. A gárdistáknak az az emberi, bajtársi közössége, mely az évek során összekovácsolódott, nem oszlatható fel, és nem tiltható be. Megtiszteltetés köztük és velük egy közösségben lenni és értük jogvédő küzdelmet folytatni.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője

További részletek: http://kuruc.info/r/2/114771/#ixzz2YdtXeGoS