Magyartalan városnapok Marosvásárhelyen

Az első városnapokat 1997-ben szervezték Marosvásárhelyen. Az ötlet az akkori polgármestertől, Fodor Imrétől származik, aki akkor úgy gondolta, ha 600 éven át Marosvásárhelyen vásárt tartottak, akkor az ezredforduló embere is megmártózhat a sokadalmi forgatag hangulatában, felidézheti a hajdan volt híres vásárokat. Az ötnapos ünnepségsorozat révén Marosvásárhely kicsit az érdeklődés, a mindegyre lanyhuló figyelem középpontjába kerül.

„Igazán ráfért Marosvásárhelyre egy kis takarítás” – hangzott el akkor az elégedett városlakók szájából. És vajon ugyanezt gondolják ma is? – úgy gondolom, nem.

A marosvásárhelyi városnapok mára igénytelen, felületes sej-hajjá vált, ahol a város legnagyobb része a hétvégi eszem-iszomra látogat el, sütik a miccset, isszák a sört, de a kulturális sokszínűség, az igényes szórakozás elmarad.

A 17. Marosvásárhelyi Napok május 27-én, hétfőn kezdődtek. És mint minden évben, a városban élő magyarság most is a magyar vonatkozású rendezvényeket próbálta Hamupipőke módra kiszemelni a programból – ami magyar nyelven is megjelent, idén „szokatlanul” kevés helyesírási hibával, hál’ istennek.

Igaz: arányaiban számolva szép számban szerveztek magyar, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy magyarnak mondott eseményeket. Úgy érzem, hogy a legtöbb csak amolyan mondvacsinált esemény, olyan „legyen valami”. A városban működő számtalan kulturális, művelődési szervezet, egyesület közül ugyanis csak a Lorántffy Zsuzsanna Művelődési Egyesület és az EMKE (Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület) kapcsolódott be a szervezésbe.

A népművészeti vásáron is – bár román és magyar kézműveseket is meghívnak – mindössze 3-4 sátor alatt hallunk magyar szót.

Nézzük, mit képzelt el a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, valamint az EMKE a városnapokra. Csak a magyar vonatkozású eseményeket emeljük ki:

Hétfő:
Itt megemlítenénk, hogy minden nap sporttevékenységeken vehettek részt a vásárhelyiek – sokat nem részletezték, hogy pontosan milyen programokkal várják az érdeklődőket.

Kedd:
Festett szentképekből, absztrakt képekből kiállítás (valamennyi magyar vonatkozása volt), magyarnóta-est.

Szerda:
A Művészeti Líceum diákjainak kiállítása, koncertje.

Csütörtök:
A 60 éves Fotóklub köszöntése, népművészeti vásár (kevés magyar árussal), Tordai Ede és Haragos Zoltán kiállítása, Kelemen Ferenc és Nagy Miklós Kund köszöntése, hangverseny, illetve koncertek a hivatalos megnyitó után. Magyar előadóként Magyar Rózsa és az Animal Cannibals magyarországi együttes lépett színpadra.

Péntek:
Aranylakodalom (50 éves házasok köszöntése), Marosvásárhely tegnap és ma nevű fotókiállítás, a kecskeméti Mátyás király citerazenekar előadása. Előadásukban dél-dunántúli bordalok és szerelmi dalok, Galga menti zagyvaságok, Kecskemét környéki népdalok dr. Kálmán Lajos gyűjtéséből, Kodály Zoltán Zobor-vidéki gyűjtéséből, kiskunsági döcögős tánczene, magyar verbunkosok hangzanak el május 31-én, pénteken 17 órától a Maros Művészegyüttes termében.

Koncertek: Kefír (V-tech együttes) Magyarországról.

Szombat:
Művészeti program, énekel Vígh Ágnes, Koszika&The Hotshots.

Vasárnap:

Művészeti program, fellép Kilyén Ilka, Tóth Katalin & Band, Nagy Feró & Beatrice.

Nos, aki elolvasta, biztosan hasonló véleményen van, mint én: ez a magyar városlakók igényeit nem elégíti ki. Nem biztosít igényes időtöltést, szórakozást, amint fentebb is említettem, csak „meg van mutatva”, hogy van magyar rendezvény is.

A marosvásárhelyiek, akik részt vettek a kezdetekben, az első városnapokon, úgy látják, a miccs és a sör eluralkodott a rendezvénysorozaton. Régen még egy kis vásári, régies hangulata is volt, hiszen Fodor Imre akkori polgármester hintón, felvonulás keretében nyitotta meg a városnapokat, míg ma csak eszem-iszom, koncertek és tűzijáték a módi.

Sokan annak örülünk, hogy végre a középkori vár udvaráról kitessékelték a rendezvényt, és az idei városnapok apropóján megszépítették, rendbe tették a Ligeti-parkot.

Az biztos, hogy az utóbbi Marosvásárhelyi Napok egyike sem ütötte a mércét, amit elvárnánk. Nemcsak a magyarság, hanem a város román ajkú lakossága sem talál igényes programokat a műsorfüzetben. Ezt látva mindképpen várhatjuk az első Vásárhelyi Forgatagot, amely sokunk reménye szerint eleget tesz majd elvárásainknak.

Gergely Tünde
morfondir.ro