A határon túli magyarok egyre
gyakrabban választják országuk többségi kereskedelmi csatornáit,
csökkent körükben a magyarországi közszolgálati rádiók és televíziók
népszerűsége, mindez jelentős hatással van a kisebbségek
asszimilációjára - hangzott el Médiatanács Médiatudományi Intézete által
szervezett konferencián, kedden, Budapesten.
A kisebbségek erózióját okozhatja a tömegmédia - mondta vitaindító előadásában Apró István, a Médiatudományi Intézet munkatársa a Média és identitás című tanácskozáson. A kutató szerint a határon túl élő magyar kisebbségek számára az autonómia sem biztosíthatja a történelmi fennmaradást, mégis ennek létrehozására kell törekedni, hiszen ez nyújthat megfelelő életminőséget a magyarok számára - mondta.
A kisebbségek erózióját okozhatja a tömegmédia - mondta vitaindító előadásában Apró István, a Médiatudományi Intézet munkatársa a Média és identitás című tanácskozáson. A kutató szerint a határon túl élő magyar kisebbségek számára az autonómia sem biztosíthatja a történelmi fennmaradást, mégis ennek létrehozására kell törekedni, hiszen ez nyújthat megfelelő életminőséget a magyarok számára - mondta.
Dobos Ferenc, a B-Fókusz Intézet
kutatási igazgatója egy 2011 novemberében és decemberében végzett, a
határon túli magyarság médiafogyasztását bemutató kutatás eredményeit
ismertette. Ezek alapján megállapította, hogy a média még azoknak az
asszimilációjához is hozzájárul, akik őrzik identitásukat, vagyis
homogén házasságban élnek és gyermeküket is magyar nyelvű iskolába
járatják. Mint mondta, egy olyan műsort, amely anyanyelven és az adott
ország többségi nyelvén is megnézhető - például egy futballmérkőzés - az
erdélyiek 17 százaléka románul követ, a vajdasági, vegyes házasságban
élő magyaroknak pedig mindössze a fele választja a magyar nyelvű adást.

Apró István, a konferncia moderátora beszél az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Jakobinus termében
A 2011-es vizsgálat eredményei
összevethetők egy tíz évvel korábbi felmérés adataival. Ebből kiderül,
hogy a kisebbségek tagjai körében csökken a magyarországi közszolgálati
média nézettsége, és egyre többször választják többség nyelvén sugárzott
kereskedelmi csatornák kínálatát - mondta. Beszámolt arról is, hogy az
Erdélyben, vegyes házasságban született gyermekek 95 százaléka románul
használja az internetet.
Daru Gábor, a Duna Televízió intendánsa
arról számolt be, hogy míg Nyugat-Európa több országában igen nézettek a
közszolgálati csatornák, Közép-Európában - Lengyelország kivételével - a
rendszerváltás ezek népszerűségének esését hozta. Szerinte egy
magyarországi kereskedelmi csatorna műsorkínálata alapján egy külföldi
vagy egy gyermek nem tud képet alkotni az ország jeles napjairól,
történelmi évfordulóiról, a nemzeti identitás szempontjából fontos
kulturális eseményekről, ezt kizárólag a közszolgálati médiában jelenik
meg.
Daru Gábor szólt az itt jelentkező,
értékteremtő műsorokról, a többi közt A Dal vagy a Felszállott a Páva
című versenyekről, valamint a Duna World csatorna speciális szerepéről,
amely ugyan a világ különböző kontinensein élő magyarokhoz kíván szólni,
ennek ellenére nézettsége itthon is folyamatosan növekszik.
MTI - alfahir.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése