Brüsszelben hétfő délután az Európai Parlament Petíciós Bizottságának
ülésén a jogfosztott felvidéki magyarok ügyét is tárgyalták. A
Bene-dekrétumokkal kapcsolatos beadvány tovább menetel, ehhez további
szakvéleményeket kérnek.
Az ülés utolsó két napirendi pontjait képezi Lomniczi Zoltán és Gubík
László beadványa a szlovák állampolgárságuktól megfosztott személyek
jogorvoslásának érdekében, valamint Juhász Imre magyar alkotmánybírónak a
Bene-dekrétumokkal kapcsolatos azon beadványa, melyben a szlovák
parlamentnek a Bene-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó határozata
ellen lépett fel.
Az EP Petíciós Bizottsága úgy döntött, ezt a két kérdést zárt ajtók
mögött tárgyalják. A magyar képviselők megpróbálták elérni, hogy a
tárgyalás nyitott legyen, ezt a törekvésüket azonban a bizottság tagjai
9:4 arányban leszavazták.
Először a fideszes Hankiss Ágnes javasolta a nyitott ülést, emlékeztetve
arra is, hogy olyan témáról van szó, mely során egy több mint 100 éves
asszony vesztette el állampolgárságát. „Nem jött el, félt a
megaláztatástól, hogy az ajtók mögött marad. Ez összeegyeztethetetlen az európai értékrenddel" – figyelmeztetett
Hankiss. Bagó Zoltán szerint a parlamenti vita átláthatósága is azt
követeli, hogy nyílt ülésen foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. „Komoly
emberi jogi kérésekről van szó. Nincs oka a zárt ülésnek, ellenkezőleg,
garanciális okoknál fogva fontos lenne ez" – hangsúlyozta Morvai
Krisztina, a Jobbik Magyarországért európai parlamenti képviselője.
A bizottság román tagja a zárt ülés mellett emelt szót, arra hivatkozva,
hogy az ülést megelőzően a koordinátorok így döntöttek, és ezt
tiszteletben kell tartani. Ezt követően emelkedett szólásra Mészáros
Alajos, a Magyar Közösség Pártjának képviselője. „Itt nem egy
Magyarországot és Szlovákiát szembeállító problémáról van szó, hanem a
szlovák állampolgárok és Szlovákia közötti problémáról, egy nagyon
komoly kérdésben. A szlovák állampolgároknak tudniuk kell, hogy ez a
szakbizottság milyen módon bírálta el az ő kérésüket. Tudom, hogy ez a
koordinátorok döntése volt, de ne feledjük el, hogy ezek olyan kérdések,
melyek mindenkit érintenek, és ezek a problémák az Európai Unió más
tagországaiban is előfordulhatnak, nem csak Szlovákiában. Ezért úgy
gondolom, hogy nyílt ülésen kell ezt megvitatnunk” – mondta Mészáros
Alajos.
A bizottság zárt ülése 17 órakor kezdődött. Mészáros Alajos még
felszólalt annak érdekében, hogy legalább az érintettek részt vehessenek
az ülésen. Tőkés László azt kérdezte, magyarázatot kért arra, hogy
miért van zárt ülés? Morvai Krisztina a zárt ülést önkényes döntésnek
nevezte. Hankiss Ágnes megkérdezte, hogy azok, akik megszavazták a zárt
ülést, nem érzik-e úgy, hogy a kettős mércét támogatják? Emlékeztetett
arra, hogy a Tavares-jelentés alapján Magyarország ellen alkotmánysértés
ügyében tárgyalnak – nyílt ülésen. Itt is alkotmánysértésről van szó,
mi a különbség?"
"Szavaztunk az ülés kezdetén, szuverén döntés született, most már semmit
nem tehetek" – hangzott a válasz a petíciós bizottság ülésének
vezetőjétől, a spanyol, néppárti Carlos José Iturgaiz Angulótól. „Ha
azok a kollégák is mind itt lettek volna a szavazáskor, akik a zárt
ülést ellenzik, akkor talán más eredmény születik" – tette hozzá.
Gubík mint aláíró bent maradhatott a teremben, de a többieknek, akik
azért jöttek Brüsszelbe, hogy figyelemmel kísérjék az ülést, így
Boldoghy Olivérnak, Fehér Istvánnak és Kassai Gyulának (valamennyiüket
megfosztották szlovák állampolgárságuktól) és Berényi Józsefnek, a
Magyar Közösség Pártja elnökének is el kellett hagynia a termet. Berényi
József szerint ez az EU és demokrácia szégyene. „Ezt még az
ülésteremben mondtam, angolul, amikor kitessékeltek bennünket a
tárgyalásról" – modta portálunknak nyilatkozva Berényi József.
A Bene-dekrétumok ügye folytatódik
Bagó Zoltán EP-képviselő tájékoztatása szerint a petíciós bizottság
szakvéleményt kér a Bene-dekrétumok ügyével kapcsolatban. „Pro és
kontra hangzottak el az érvek. A szlovák nagykövet képviselte a szlovák
kormány álláspontját, a petíciót beadó Hahn-Seidl Alida és Dr. Juhász
Imre a petíciót, illetve az abban foglalt jogérvrendszert. Hatalmas,
szenzációs siker született, hiszen a bizottság elfogadta aszt a módosító
indítványomat, amely arról szólt, hogy teljesen átpolitizálódott és inkompetenssé
vált a petíciós bizottság az ügy tárgyalása szempontjából, és ezért
továbbra is koncentráljunk a jogi keretekre, és arra, hogy néhány
Benes-dekrétum sérti az alapjogi chartát, így uniós jogsértést követ el
Szlovákia. Ezt egyetlen egy módon lehet feloldani, mégpedig úgy, hogy
ezeket a szabályokat leveszi a jogrendjéből. Végül az a módosító
javaslat került elfogadásra, hogy ezt a kérdést vizsgálja meg az Európai
Parlament jogi szakbizottsága, valamint az arra illetékes szakbizottság
vizsgálja meg emberi jogi szempontból is, és adjanak szakvéleményt a
petíciós bizottság részére, tehát ne zárják le az ügyet" – mondta a Duna
Televíziónak nyilatkozva Bagó Zoltán.
Felvidék.ma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése