Az EP Petíciós Bizottsága úgy döntött, ezt a két kérdést zárt ajtók mögött tárgyalják. A magyar képviselők megpróbálták elérni, hogy a tárgyalás nyitott legyen, ezt a törekvésüket azonban a bizottság tagjai 9:4 arányban leszavazták.
Először a fideszes Hankiss Ágnes javasolta a nyitott ülést, emlékeztetve arra is, hogy olyan témáról van szó, mely során egy több mint 100 éves asszony vesztette el állampolgárságát. „Nem jött el, félt a megaláztatástól, hogy az ajtók mögött marad. Ez összeegyeztethetetlen az európai értékrenddel" – figyelmeztetett Hankiss. Bagó Zoltán szerint a parlamenti vita átláthatósága is azt követeli, hogy nyílt ülésen foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. „Komoly emberi jogi kérésekről van szó. Nincs oka a zárt ülésnek, ellenkezőleg, garanciális okoknál fogva fontos lenne ez" – hangsúlyozta Morvai Krisztina, a Jobbik Magyarországért európai parlamenti képviselője.
A bizottság román tagja a zárt ülés mellett emelt szót, arra hivatkozva, hogy az ülést megelőzően a koordinátorok így döntöttek, és ezt tiszteletben kell tartani. Ezt követően emelkedett szólásra Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártjának képviselője. „Itt nem egy Magyarországot és Szlovákiát szembeállító problémáról van szó, hanem a szlovák állampolgárok és Szlovákia közötti problémáról, egy nagyon komoly kérdésben. A szlovák állampolgároknak tudniuk kell, hogy ez a szakbizottság milyen módon bírálta el az ő kérésüket. Tudom, hogy ez a koordinátorok döntése volt, de ne feledjük el, hogy ezek olyan kérdések, melyek mindenkit érintenek, és ezek a problémák az Európai Unió más tagországaiban is előfordulhatnak, nem csak Szlovákiában. Ezért úgy gondolom, hogy nyílt ülésen kell ezt megvitatnunk” – mondta Mészáros Alajos.
A bizottság zárt ülése 17 órakor kezdődött. Mészáros Alajos még felszólalt annak érdekében, hogy legalább az érintettek részt vehessenek az ülésen. Tőkés László azt kérdezte, magyarázatot kért arra, hogy miért van zárt ülés? Morvai Krisztina a zárt ülést önkényes döntésnek nevezte. Hankiss Ágnes megkérdezte, hogy azok, akik megszavazták a zárt ülést, nem érzik-e úgy, hogy a kettős mércét támogatják? Emlékeztetett arra, hogy a Tavares-jelentés alapján Magyarország ellen alkotmánysértés ügyében tárgyalnak – nyílt ülésen. Itt is alkotmánysértésről van szó, mi a különbség?"
"Szavaztunk az ülés kezdetén, szuverén döntés született, most már semmit nem tehetek" – hangzott a válasz a petíciós bizottság ülésének vezetőjétől, a spanyol, néppárti Carlos José Iturgaiz Angulótól. „Ha azok a kollégák is mind itt lettek volna a szavazáskor, akik a zárt ülést ellenzik, akkor talán más eredmény születik" – tette hozzá.
Gubík mint aláíró bent maradhatott a teremben, de a többieknek, akik azért jöttek Brüsszelbe, hogy figyelemmel kísérjék az ülést, így Boldoghy Olivérnak, Fehér Istvánnak és Kassai Gyulának (valamennyiüket megfosztották szlovák állampolgárságuktól) és Berényi Józsefnek, a Magyar Közösség Pártja elnökének is el kellett hagynia a termet. Berényi József szerint ez az EU és demokrácia szégyene. „Ezt még az ülésteremben mondtam, angolul, amikor kitessékeltek bennünket a tárgyalásról" – modta portálunknak nyilatkozva Berényi József.
A Beneš-dekrétumok ügye folytatódik
Bagó Zoltán EP-képviselő tájékoztatása szerint a petíciós bizottság szakvéleményt kér a Beneš-dekrétumok ügyével kapcsolatban. „Pro és kontra hangzottak el az érvek. A szlovák nagykövet képviselte a szlovák kormány álláspontját, a petíciót beadó Hahn-Seidl Alida és Dr. Juhász Imre a petíciót, illetve az abban foglalt jogérvrendszert. Hatalmas, szenzációs siker született, hiszen a bizottság elfogadta aszt a módosító indítványomat, amely arról szólt, hogy teljesen átpolitizálódott és inkompetenssé vált a petíciós bizottság az ügy tárgyalása szempontjából, és ezért továbbra is koncentráljunk a jogi keretekre, és arra, hogy néhány Benes-dekrétum sérti az alapjogi chartát, így uniós jogsértést követ el Szlovákia. Ezt egyetlen egy módon lehet feloldani, mégpedig úgy, hogy ezeket a szabályokat leveszi a jogrendjéből. Végül az a módosító javaslat került elfogadásra, hogy ezt a kérdést vizsgálja meg az Európai Parlament jogi szakbizottsága, valamint az arra illetékes szakbizottság vizsgálja meg emberi jogi szempontból is, és adjanak szakvéleményt a petíciós bizottság részére, tehát ne zárják le az ügyet" – mondta a Duna Televíziónak nyilatkozva Bagó Zoltán.
Felvidék.ma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése