Tőkés keményen beszólt a nemzetáruló RMDSZ-nek és visszautasitotta a Jobbik lenácízását

Toró T. Tibort választotta újra elnökének szombaton Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) második országos küldöttgyűlése. A kormánypártok mellett a Jobbik és az LMP is az autonómiatörekvések támogatásáról biztosította a küldötteket, az ügy mellett egy katalán és egy korzikai politikus is felszólalt. Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Romániával véget értek a mézes hetek, Tőkés László visszautasította, hogy a Jobbikot lenácizták.

Gergely Balázs alelnök, házigazda köszöntője után a mintegy 400 küldött három közelmúltban elhunyt személyre (Füzes Oszkárné, Szalai Annamária, Csép Sándor) emlékezett néma felállással.

Nacionálkommunista visszarendeződés

Elsőként Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke szólalt fel, aki beszédében Orbán Viktor nemzeti kormányát méltatta, és keményen beszólt a baloldali Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újságíró holdudvarának, akik csütörtökön „tényfeltáró cikkben” írtak arról, hogy a Néppárt egymillió eurós választási támogatást kapott a magyar államtól. Az írásra hivatkozva egy „szekus zsebpárt” már fel is jelentette az EMNP-t, így záródik be a kör – tette hozzá Tőkés.

Az EP-képviselő beszédének nagy részében a „Bukarestben átnevelt, komprádor” RMDSZ-es politikusokat bírálta, akik a balliberális magyar kormányok idején számolatlanul nyelték a támogatásokat, és megalkuvásuk miatt a román hatalomnak is kényelmesek. Meglátása szerint Romániában „nacionálkommunista” visszarendeződés történik, és sajnos az erdélyi magyar egyház is paktumot kötött az etnobizniszes RMDSZ-es nómenklatúrával.

Tőkés László EP-képviselő, az EMNP védnöke

A volt református püspök két Európai Uniónak benyújtott indítványról is szólt. Az egyikben a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását követelik, a másikban (ezt a Fidesszel együtt adták be) a cigányokat, zsidókat, muszlimokat és szexuális kisebbségeket megillető védelmet szerettek volna a történelmi kisebbségeknek, de ezt Brüsszelben nem támogatták.

Ez a Románia már nem az a Románia

A magyar kormány nevében először Németh Zsolt külügyi államtitkár szólalt fel. Az elmúlt egy év magyarellenes intézkedései kapcsán elmondta, Romániával véget értek a mézes hetek, Bukarest a 90-es évek légkörét próbálja feléleszteni, de ez nem fog menni, mert „ez a Románia nem a húsz évvel ezelőtti Románia”, az új generáció nem vevő a gyűlöletkeltésre.

„Magyarország minden erdélyi magyar törekvést teljes eszköztárával támogatott és a jövőben is támogatni fog” – szögezte le az államtitkár, majd példaként emelte ki a koszovói szerb autonómiáról szóló, aznap aláírt egyezményt, amely számunkra is inspirációként kell szolgáljon.

Némethet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára követte. Répás Zsuzsanna arról beszélt, az elmúlt tíz év intő jel, hogy a jó akarat nem elég, az egész erdélyi magyar társadalom együtt munkálkodására van szükség, „végig kell menni a kijelölt úton, még ha azt sziklába is kell vágni” – húzta alá.

Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke rámutatott, az autonómia mindenre megoldást jelent: ha az erdélyi magyarok megoldhatnák saját problémáikat (oktatás, anyanyelvhasználat, történelmi szimbólumok), azzal mindenki jól járna. Az EMNP elleni támadásokat a kormánypárt Brüsszelben vívott csatáihoz hasonlította, de hozzátette, ez csak megerősíti őket.

Hisznek Erdélyben

A Jobbik megalakulása óta hirdeti az össznemzetben gondolkozást – jelentette ki Szávay István, aki Vona Gábor pártelnök személyes üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a jelenlévőknek. A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke ennek jegyében beszámolt a nemzeti radikális mozgalom erdélyi építkezéséről, amely ellen pénteken Nagyváradon tüntetett a Mesterházyt Kolozsváron korábban pezsgővel köszöntő RMDSZ.

Szávay István (Jobbik)

A Jobbik támogatja a magyar kormány jó szándékú kezdeményezéseit (pl. székelyzászló-ügy), de konstruktív kritikának vagy felháborodásának ad hangot, ha Budapest határozott fellépése elmarad, és a jó szomszédság jegyében háttérbe szorulnak a nemzeti érdekek. Szávay – a közönség heves tetszését kiváltva – arról is beszélt, a 20. század legnagyobb hazugsága az „önrendelkezési jog” volt, amely egyedül a magyarságnak nem járt. Szávay hisz abban, hogy a 21. században ez változni fog, és az EMNP az autonómia felvállalásával, személyes példamutatással, illetve anyaországi segítséggel győzelemre viszi az ügyet.

Az LMP zöld pártként küldetésének tekinti, hogy a biológiai és kulturális sokféleség fennmaradjon a bolygón, ezért elkötelezetten támogatja a székelyföldi autonómiatörekvéseket – jelentette be a liberális párt társelnöke, Schiffer András. Az anyai ágon bözödújfalui felmenőkkel is rendelkező politikus kifejtette, csak az az önrendelkezési törekvés lehet sikeres, amely alulról építkezik és a helyi közösség identitását erősíti. Schiffer a kárpátaljai Nagymuzsalyra hívta fel az erdélyi küldöttek figyelmét (itt Verespatakhoz hasonló, cianidos technológiájú bányát terveznek nyitni), és közös cselekvést sürgetett.

Az ellenzéki képviselők közül a Szociális Unió nevében Szili Katalin is beszédet mondott. Az Országgyűlés Autonómia albizottságának elnöke szerint az autonómia nem lehet tabu téma, ez kijár a magyaroknak, és ha nem vezet út a célhoz, akkor építeni kell egyet.

Katalónia velünk van

A kongresszuson két külföldi felszólaló is volt. A márciusi marosvásárhelyi tüntetésen is beszédet mondó Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia külügyi kabinetvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kollektív jogok megőrzéséért még Katalóniában is a mai napig meg kell harcolni. Gafarot figyelmeztetett, az európai népek többé nem használhatják fegyverként a kultúrát egymás ellen. Az autonómia nem a többségi nemzet ellen irányul, melyet bizonyít, hogy a katalón iskolákban a gyerekek jobb felméréseket írnak spanyolból, mint a spanyol diákok.

Francois Alfonsi, Korzika európai parlamenti képviselője videó üzenetben adta át jókívánságait a kongresszus résztvevőinek, előadásában párhuzamot vont az erdélyi magyarok és a francia központosítástól hátrányban lévő korzikai nép sorsa között.

A rendezvényen több külhoni magyar párt és számos civil szervezet mondott köszöntőt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Brenzovics László alelnök, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nemrég újraválasztott elnöke, Csorba Béla, a felvidéki Magyar Közösség Pártja részéről Berényi József videó üzenetben szólt a megjelentekhez.

Nem sikerült meggyőzni a szavazókat

A tisztújító rendezvényen az EMNP nevében annak leköszönő elnöke, Toró T. Tibor vont mérleget az elmúlt egy év történéseiből. Mint fogalmazott, az Erdélyi Magyar Néppártot „zöldmezős beruházásként építették be” a már létező két formáció, az RMDSZ és az MPP közé. Egy esztendő alatt a 16 erdélyi megyéből 14-ben összesen 179 alapszervezet alakult, létrejöttek a szakmai munkát segítő szaktestületek, a párt ismertsége tavaly évvége óta egyharmadról kétharmadra nőtt, Minta néven ifjúsági szervezet is zászlót bontott.

Toró T. Tibor, az EMNP újraválasztott elnöke

Az EMNP a 2012-es júniusi önkormányzati választásokon 44 ezer szavazatot kapott (0,49 százalékos országos átlag), a decemberi parlamenti választásokon 58 ezret (0,79 százalék). „Tény, hogy nem sikerült megfelelni a fokozott várakozásoknak, de ez úgy is értelmezhető, hogy megvetettük a lábunkat, és jegyeznek bennünket a román belpolitika piacán” – fogalmazott Toró.

A Néppárt elnöke szerint nem az volt a gond, hogy nem voltak alkalmas jelöltjeik, hanem hogy nem sikerült meggyőzni a szavazókat arról, felkészült vezetői lennének a közösségeknek. Toró végül megköszönte a „nagy testvérnek”, a Fidesznek, hogy erkölcsi-politikai segítséget nyújtott a választásokhoz.

Tőkés visszautasítja a Jobbik lenácizását

A tisztújító kongresszus küldöttei 374 igen, 10 nem, 8 érvénytelen szavazattal Toró T. Tibort újraválasztották az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének. Az alelnökök névsora: Benedek Erika, Király Melinda, Papp Előd, Szilágyi Zsolt, Zakariás Zoltán és Zatykó Gyula.

Szombat esti sajtótájékoztatóján a Néppárt régi-új vezetője kifejtette, az autonómiának sokkal több támogatója van Erdélyben, mint amennyit a legutóbbi voksolások mutatnak, és a következő években azért fognak dolgozni, hogy ez 2016-ban már a választási eredményekben is megmutatkozzon.

A több mint kilenc órás küldöttgyűlés végén Tőkés László mondott záró beszédet. Az EMNP védnöke megkövette Szávay Istvánt, amiért Nagyváradon a Jobbik ellen tüntettek, és nácinak nevezték őket. "Mi ugyan sok mindenben nem értünk egyet a Jobbikkal, de visszautasítjuk azt, hogy aki nekünk baráti Jobbot nyújt, azt ilyen aljas módon támadják" – tette egyértelművé Tőkés.

Bencsik János

Kolozsvár

Fotók: Kató Alpár

alfahir.hu