![]() Ionut Tene a történelemhamisító |
Íme a magasröptű román „történelemírás” és néphülyítés újabb remeke Ionut Tene tollából,
melyből kiderül, hogy a székelyek erőszakkal elmagyarosított ortodox
románok, Erdély összes települése a XIX. századig román volt és nem
utolsó sorban a rovás ősi román írás. Ékes példája a
történelemhamisításnak. Miután rádöbbentek, hogy a dákoromán kontinuitás
elmélete rövid úton megbukott, kézenfekvő, ha már országunkat
elrabolták, rabolják hát el történelmünket is. Kellemes szörnyülködést
kívánunk!
(Megjegyzés: a cikk csapnivaló nyelvezete teljes
mértékben megegyezik az eredetivel, a dőltbetűs részek a Brassó Info
fordítójának megjegyzései.)
A székelyek eredete az őshonosság és a pannóniai migrációs hullámok között
A székelyek
történelme egyedi. Történelmi identitásuk és jellegzetességeik régi
hagyományokon alapszanak. Sajnos az elmúlt 150 évben a székelyeket
erőszakkal elmagyarosították az erdélyi és pannoniai nemesek. Nyelvileg
magyarokká váltak, bár mai napig használnak szavakat melyek eltérnek a
mai irodalmi magyar nyelvtől. Sok szó a régi székely nyelvből
származik, mely a XVI. század folyamán tűnt el, amikor a reformokkal
egy időben a magyar nemesség agresszív viselkedése miatt
elmagyarosodtak annak ellenére, hogy egyedi népesség voltak, az erdélyi
románok testvérei, a moldovai és vlach fejedelmek szövetségesei a
törökök ellen vívott véres harcaikban.
A székelyek
származása bizonytalan. Létezik egy olyan elmélet, hogy Attila hunjaival
együtt jöttek Pannóniába és itt maradtak, miután a kánt legyőzték a
rómaiak. Nem kérdőjelezhetőek meg némi turáni vonások létezése a
székelységben. Pannóniában a székelyek „keveredtek” az avarokkal,
szlávokkal, bolgárokkal és románokkal megalkotva azt az egyedi harcos
törzset, melyet az Ázsiából érkezett magyarok törzsek Árpád herceg
vezetésével előőrsként használtak fel a IX. században. Nyilvánvaló, hogy
a székelyek nem a magyarokkal érkeztek „Atelkuz”-ból vagy a Volga
környékéről. Nem hiszem, hogy a székelyek kazárok, turáni nép vagy iráni
és nem is finnugor. Ők egy egyedi nyelvet beszéltek rúna írással,
valószínűleg proto-történelmi befolyással, a tatárlaki korongok hazai
erdélyi nyomvonalán vagy a viking kalandorok befolyására amikor az
országlerohanó-országfoglaló magyarok megérkeztek Pannóniába. Friss
DNS-vizsgálatok bizonyítják, hogy a székelyek származása az Y-kromoszóma
szerint román, szláv, bolgár és német Pannóniából. A magyarok
érkezésekor a székelyek egyedi ortodox vallású népcsoport voltak úgy
mint a teljes Tisza és bihari hegyek közti népesség. Az arab krónikások,
akik nagyon fontos dolgokat jegyeztek fel a Fekete tengertől északra
élő ősmagyarokról, megemlítem Ibn Rustát, akitől tudjuk, hogy az
ősmagyarok szomszéda volt az asghil azaz askil vagy eskil törzs. Ez a
törzs egy proto-bolgár törzs volt (következésképpen ogur vagy
onogundur).
A bolgárokat „szláviát” lakták a Tisza mentén élő románok
és avarok, Menumorut hercegségét a Bihari hegyekben élő ortodox székelyek
alkották. A magyarok felismervén a székelyekben egy harcos népet,
előőrsnek és határőrnek használták fel őket. Mint a magyarok
szövetségesei, a székelyeket középkori járási rendszerben kolonizálták
az új határok mentén (a magyarok). A székelyek a magyar királyok katonai
szolgálatába kerültek. A székelyeket először egy 1116-ból származó
írás említi, mint az oslavai csata részesei II. István (1116-1131)
magyar király parancsára. Másik eredeti 1131-ből származó említés II.
Béla magyar király (1108/1110-1141) sószállító szolgája neve Scichul.
Pár évtizeddel később a székelyek II. Géza seregében vannak (1141-1162)
a Leitha-i csatában. Egy 1217-ből származó oklevél a bihari
Székelyszász falut említi. Erdélyben a székelyek legkorábban 1210-ben
jelennek meg egy dokumentumban. Egy szászokból, románokból,
székelyekből álló sereget küldött II. András 1210-1213 között Borila
bolgár cár támogatására. Az erdélyi sereg Szebentől az Olt völgyén át
menetelt majd Vidinnél kellett levernie egy felkelést. Szintén erdélyi
Vilmos püspök XIII. századi oklevele, mely említi a székelyeket. A
székelyek alig a XIII. században lettek katolikusok amikor a
Keleti-Kárpátok mellé telepítették őket délkelet Erdélybe, ahol ma is
élnek. A magyar nemesek nagyon megbüntették a székely nemeseket, mikor
utóbbiak történelmi jogaikat kérték. A székely nemeseket nem lefejezték
mint a magyar nemeseket, hanem kínozták majd felakasztották mint a
rablókat. Dózsa György székely nemest lázadása miatt elevenen
megégették és égő húsát fogókkal tépték le csontjairól. Ioan I. Russu
és Gheorghe Popa – Lisseanu neves román történészek szerint, a
székelyek Erdélybe érkezésükkor alig pár ezren voltak és elkeveredtek
(felszívódtak) az őshonos románok közt. Minden településük román volt a
XIX. századig, hogy alig másfélszáz év alatt azokat elmagyarosítsák,
székelyesítsék. A székelyek román származása igazolható nyelvükkel,
hagyományaikkal és viseletükkel. Kapuik fából vannak ugyanúgy mint a
máramarosi románoké, kopjafáik azonosak a Gorj (Dél-Románia)
megyeiekkel, bizonyítva az ősi dák és román származást. Mi több, az
1437-es Fraterna Unióra a székelyek nap és hold jelképpel érkezetek,
mely az őshonos dák népekre jellemző. George Liviu kutató szerint a
székely nyelv eredete a dák nyelvben gyökeredzik. Bár elmagyarosított
románok, a mai székelyek is használnak olyan ősi román szavakat,
melyeket a románok is használnak. Ezek között a „răboj” román szó (megjegyzem, a köznyelvben még soha nem hallottam, hogy valaki használta volna – de létező szó),
mely magyarosítás miatt lett „rovás írás” ahol a B betűt felcserélték
egy V-vel, ami a román nyelvben is gyakori. Más fontos bizonyíték, mely
igazolja, hogy a székelyek egy római kor előtti őshonos nép, hogy mai
napiga használják a „cobela” és ler szavakat, melyek a latin nyelvben
cabalus és levir értelmezésük paripa és sógornő. A székelyek megélve ősi
románságukat nehéz időkben mindig Lövétén vagy Udvarhelyen tartották
tanácskozásaikat, mely települések alig 10-20 km-re vannak
„Vlahita”-tól, ami egyértelműen románt (vlachot) jelent, megteremtve a
szellemi kötődést. (Beszélünk itt Szentegyházáról.)
A
székelyek elvesztették nemzeti és nyelvi öntudatukat a reformáció
idején amikor az erdélyi fejedelem székely kormányzó is lett.
Megtartották határőri kiváltságaikat és megkülönböztetik magukat a
magyaroktól, bár elmagyarosították úgy nyelvüket mint kultúrájukat 150
év leforgása alatt. A erdélyi és pannon néprajz is eltér egymástól. A
kenyérre történő keresztvetés a kálvinista székelyeknél egyértelműen
bizonyítja ortodox származásukat. Ugyanezen ortodox hagyományokat
őrizték meg a székelyek a temetési rituáléban is. Tragikus bizonyítéka
az erőszakos elmagyarosításnak egyes településeken megtalálható ortodox
templomok romjai. (!) Az
elmagyarosítás szörnyűségéről beszél a csicsói emlékmű, kétszáz
székelyt mészárolt le Bucow tábornok 1716-ban, ugyanaz, aki szintén 200
ortodox templomot ágyúztatott porrá Erdélyben. Egyértelmű tehát, hogy a
székelyek erőszakkal elmagyarosított népcsoport, mely legközelebb a
románokhoz és a vlach és moldáv uralkodókhoz áll. A székelyek egy olyan
kisebbség Románia közepén, melyre Románia büszke lehet és a román nép
közvetlen etnikai nyelvi és hagyományi közvetlen rokona. Arányait
megtartva a székelyek egyfajta arománok akik békében és teljes
szabadságban élnek együtt a románokkal Románia szívében. A székelyek
hosszú történelmében a Moldáv és Vlach uralkodók mindig támogatták és
együtt harcoltak a székelyekkel az azok által a török és a magyar
nemesség ellen vívott szabadságharcukban.
Ionut Tene - napocanews.ro
(Brassó Info myomán)
Nagyon nehéz szavakba önteni,köszönöm az infó-t Nem is lehet a tudatlanságukat semmi formában kifejezni.
VálaszTörlés