A román modell

Victor Ponta azt üzente finoman Magyarországnak, hogy arcátlanság, amit művelnek zászlóügyben. A külügyminiszter meg udvariasan megmondta a magyar nagykövetnek, ha nem viselkedik rendesen, ki lesz rúgva az országból. Románia egyértelműen elvárná Magyar­országtól, hogy ne legyen pofátlan, és ne mondjon olyanokat, hogy ha az itteni magyarok autonómiát akarnak, Magyarország támogatni fogja.

És akkor szent lesz a béke. A románok számára elfogadhatatlan, hogy mi itt rázzuk a rongyot, a székely zászlót, mert ez toleráns honfitársainknak sérti a szemét.

Törvényt kellene hozni, miszerint bármely ország, nép, nemzet vagy nemzetiség zászlóját árbocra lehet tűzni, csupán a székelyét, a magyarét nem, s mindazokat, melyek hasonlítanak hozzájuk (olasz, bolgár), mert összetéveszthetőek, és ezáltal sértőek lehetnek.

Az is zavaró, hogy még mindig ilyen sok magyar él itt, pedig Románia igazán mindent megtett beolvasztásukért. Ilyen téren nagy sikereket ért el a szórvány felszámolásában, de a tömbben még mindig akad tennivaló. A németeket és a zsidókat sikeresen eladták, de valahogy mi nem vagyunk olyan kelendőek. Pedig mennyi jó ház, föld, erdő maradna azok után, akik elmennének innen! Gondol­kodhatnának azon, hogy Románia fizessen valamicskét annak az államnak, mely befogad minket.

Az elmúlt napokban bebizonyosodott, hogy nemcsak a székely lobogó kitűzését ellenzik, hanem autonómia helyett is lóbogot (!) adnának nekünk. A romániai magyarok és székelyek előtt lobogóként lebegnek a többi országokban élő példák, emlegetik is minduntalan, ahelyett, hogy javasolnák, azok is kövessék az itteni mintát. Még csak ott tartunk, hogy az Európai Bizottság szóvivője kijelenti, ez a cirkusz két ország belpolitikai kérdése, és nem foglal állást, csak ha majd az Európa Parlamentben foglalkoznak vele.

A hiba az európai törvényekben és a nyugati példákban rejlik. Minden román vezető Ceauşescu óta hajtogatja, hogy Románia példásan, az európai normáknak megfelelően megoldotta a kisebbségi kérdést. Ezek szellemében meg lehetne hívni Brüsszelbe olyan román szakértőket, akik például az Antena 3 televízióban mondják a tutit, hadd segítenének Európának újabb törvényeket kidolgozni a román gyakorlat és tapasztalat alapján. Sőt – mivel a honi normák túl is szárnyalják az európaiakat –, még lehetne kurtítani is a nekünk szánt jogokon.

Az a baj, hogy Európa boldogabbik fele nem vesz példát Romániától, hanem mindenféle autonómiát ad a katalánoknak, baszkoknak, dél-tiroliaknak, finnországi svédeknek. Sőt, azt is megengedi, hogy Németország szövetségi állam maradjon. Aztán ott van az a Svájc is négy hivatalos nyelvével. Az ilyesmit nem lenne szabad megengedni, egész Európában a sikeres román modellt kellene alkalmazni. Törvényt kellene hozni, hogy minden autonómiát betiltanak, egy országban csak egy hivatalos nyelv maradjon, s minden állam nemzetállam.
Mindez most még csak álom, de megvalósítható!

Kuti János
Háromszék