
Zuzana Ulicianska, a színszlovák
Zsolnáról (Zilina) származó publicista a Sme napilapban megjelent
Nemzeti hősök gyártása szlovák módszerrel című cikkében több példával
igazolja, hogy ami történt, nem véletlen - írta a Népszabadság.
A publicista emlékeztet arra, hogy
amikor 2003-ban Benyovszky Móric tiszteletére Madagaszkáron emléktáblát
és szobrot akartak állítani, csaknem a tettlegességig fajuló szócsata
zajlott magyar, szlovák és lengyel illetékesek között arról: vajon
melyik nemzet hőse a kalandos életű gróf, és milyen szöveget írjanak ki?
Ulicianska megemlíti Márai Sándor
szlovákiai megítélését is. Januárban Kassán Márai Sándor teret avattak. A
hivatalos műsorfüzet szlovák és angol nyelvű változatában ugyanakkor
„méltatlanul elfeledett kassai íróként” emlegetik őt – egyetlen szóval
sem említve, hogy mindig magyarnak vallotta magát. „A kelet-szlovákiai
megyeszékhely utcáin látható óriásplakátokon is csak az életművéből vett
szlovák idézeteket tüntették fel” – hívta fel a figyelmet Ulicianska.
Liszt szlovák
Ideológiai alapon kiválasztott
történészek és nyelvészek alkotta bizottság rendelte el 1980-ban, hogy a
történelmi Magyarországon és a mai Szlovákia területén élt szlovák
származású személyiségek neveit a szlovák helyesírás új szabályai
szerint kell feltüntetni. Ennek – továbbá a levéltárosoknak nemrég ismét
megküldött módszertani útmutatás – alapján történelemkönyvekben és más
kiadványokban még ma is gyakran Frano Rákóciról, Bercéniről, Batániról
olvashatunk II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós és Batthyány Lajos
helyett. Aki Martin Svatojánskyról olvas, kutakodhat egy ideig, amíg
valamelyik könyvtárban rájön, hogy a nagyszombati kalendárium
(Calendarium Tyrnaviense) szerkesztőjéről, a liptói származású
Szentiványi Mártonról van szó. Stefan z Vrbového pedig valójában
Verbőczy István – közölte a Népszabadásg.
Michal Hvorecky népszerű szlovák író és
publicista hangsúlyozta: „Azt állítani, hogy Liszt szlovák származású,
éppen olyan értelmetlenség, mint azt bizonygatni, hogy a nagymorva
birodalmat az ószlovákok alapították. Ez a tények ízléstelen
meghamisítása és öncsalás. Nem értem a kis nemzetek komplexusait,
amelyek folyamatosan szükségét érzik bizonygatni, hogy többek annál,
mint valójában. Ahelyett, hogy örülnének mindannak, ami földrajzi
fekvésükből és egyéb lehetőségeikből adódik” –
A magyar háborús hősök helyett román háborús hősök
Korábban Szávay István jobbikos
országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet történelemhamisításra. A
politikus írásbeli kérdést intézett a megfelelő minisztériumhoz, melyben
kiemelte: Sósmező a Magyar Királyság egyik legkeletibb települése volt,
1916 szeptemberében a románok itt is megkíséreltek betörni Erdély
földjére, de a német, magyar és székely katonákból álló csapatok
visszaverték őket. 1944-ben ugyanitt, valamint a közeli Úz völgyében
hatoltak be szovjet csapatok magyar területre. A harcokban elesett
honvédek földi maradványait katonai temetőbe helyezték, közepén egy
háborús emlékművel. Mára a település teljesen elrománosodott, és katonai
sírkertjéből is kiszorultak a magyar nevek. Évről évre egy-egy sír
felirata megújult, ám a felújítást követően a magyar és a német nevek
eltűntek, s helyükre „román hősök” nevei kerültek.
Dózsa, Szent István, Mátyás király is román volt?
A kilencvenes években több román
történelmi és ismeretterjesztő magazin azt a "tényt" közölte, hogy
Alexandru Ciuma din Chiurus román tudós állította össze az első
tibeti-angol szótárat és nyelvkönyvet - aki egyébként neve
elferdítésével nem más lenne, mint Kőrösi Csoma Sándor.
A neves személyiségek románosításának
kezdete azonban jóval régebbre datálható. „Közismert”, hogy a székely
Dózsa György is román volt, vagy legalábbis elmagyarosított román,
akinek korábban Gheorghe Doja volt a neve. A szintén román Kinizsi Pál
"eredeti" nevével kapcsolatban – ami Paul Chinezu lenne - akad némi
probléma, tekintve, hogy a magyar fordítás szerint ez Kínait jelent.
Hunyadi Jánosról, azaz Iancu de Hunedoaráról „román létére” elismerték,
hogy a magyar hadak vezére volt, sőt egyesek azt is megengedték, hogy
Mátyás király „csak félig volt román”.
A történelemhamisító tevékenységében
most is aktív dr. M. Dogaru egy román folyóiratban ismeretterjesztő
stílusban adta közre legújabb kutatásai eredményeit. Eszerint Árpád
seregében - akit román csapatok is segítettek a harcokban - az "ungur"
kisebbségben volt, a Balaton pedig román eredetű elnevezés. A tudósnak
azt is sikerült kiderítenie, hogy Szent István szintén „román” volt,
Voicu néven - amit a magyarok később Vajkra ferdítettek - egy román
pásztorcsaládban nőtt fel. A család nyájait terelgetve jutott el a
Balaton környékére...
brasso.info
Azt csendben megjegyezném, hogy Szlovákia mindössze 20éves ország, Románia és a román nemzet 1859 óta létezik. Szent István 1039-ben hunyt el, akkor még Valachia sem létezett, nem hogy Románia...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése