A magyar történelem nagyjait lopják a szlovákok és a románok

Liszt Ferenc, Márai Sándor szlovák volt, Dózsa, Szent István és Mátyás pedig román. Ilyen és ehhez hasonló hamisítások jelennek meg a különböző könyvekben, folyóiratokban.

Zuzana Ulicianska, a színszlovák Zsolnáról (Zilina) származó publicista a Sme napilapban megjelent Nemzeti hősök gyártása szlovák módszerrel című cikkében több példával igazolja, hogy ami történt, nem véletlen - írta a Népszabadság.

A publicista emlékeztet arra, hogy amikor 2003-ban Benyovszky Móric tiszteletére Madagaszkáron emléktáblát és szobrot akartak állítani, csaknem a tettlegességig fajuló szócsata zajlott magyar, szlovák és lengyel illetékesek között arról: vajon melyik nemzet hőse a kalandos életű gróf, és milyen szöveget írjanak ki?

Ulicianska megemlíti Márai Sándor szlovákiai megítélését is. Januárban Kassán Márai Sándor teret avattak. A hivatalos műsorfüzet szlovák és angol nyelvű változatában ugyanakkor „méltatlanul elfeledett kassai íróként” emlegetik őt – egyetlen szóval sem említve, hogy mindig magyarnak vallotta magát. „A kelet-szlovákiai megyeszékhely utcáin látható óriásplakátokon is csak az életművéből vett szlovák idézeteket tüntették fel” – hívta fel a figyelmet Ulicianska.

Liszt szlovák

Ideológiai alapon kiválasztott történészek és nyelvészek alkotta bizottság rendelte el 1980-ban, hogy a történelmi Magyarországon és a mai Szlovákia területén élt szlovák származású személyiségek neveit a szlovák helyesírás új szabályai szerint kell feltüntetni. Ennek – továbbá a levéltárosoknak nemrég ismét megküldött módszertani útmutatás – alapján történelemkönyvekben és más kiadványokban még ma is gyakran Frano Rákóciról, Bercéniről, Batániról olvashatunk II. Rákóczi Ferenc, Bercsényi Miklós és Batthyány Lajos helyett. Aki Martin Svatojánskyról olvas, kutakodhat egy ideig, amíg valamelyik könyvtárban rájön, hogy a nagyszombati kalendárium (Calendarium Tyrnaviense) szerkesztőjéről, a liptói származású Szentiványi Mártonról van szó. Stefan z Vrbového pedig valójában Verbőczy István – közölte a Népszabadásg.

Michal Hvorecky népszerű szlovák író és publicista hangsúlyozta: „Azt állítani, hogy Liszt szlovák származású, éppen olyan értelmetlenség, mint azt bizonygatni, hogy a nagymorva birodalmat az ószlovákok alapították. Ez a tények ízléstelen meghamisítása és öncsalás. Nem értem a kis nemzetek komplexusait, amelyek folyamatosan szükségét érzik bizonygatni, hogy többek annál, mint valójában. Ahelyett, hogy örülnének mindannak, ami földrajzi fekvésükből és egyéb lehetőségeikből adódik” –

A magyar háborús hősök helyett román háborús hősök

Korábban Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet történelemhamisításra. A politikus írásbeli kérdést intézett a megfelelő minisztériumhoz, melyben kiemelte: Sósmező a Magyar Királyság egyik legkeletibb települése volt, 1916 szeptemberében a románok itt is megkíséreltek betörni Erdély földjére, de a német, magyar és székely katonákból álló csapatok visszaverték őket. 1944-ben ugyanitt, valamint a közeli Úz völgyében hatoltak be szovjet csapatok magyar területre. A harcokban elesett honvédek földi maradványait katonai temetőbe helyezték, közepén egy háborús emlékművel. Mára a település teljesen elrománosodott, és katonai sírkertjéből is kiszorultak a magyar nevek. Évről évre egy-egy sír felirata megújult, ám a felújítást követően a magyar és a német nevek eltűntek, s helyükre „román hősök” nevei kerültek.

Dózsa, Szent István, Mátyás király is román volt?

A kilencvenes években több román történelmi és ismeretterjesztő magazin azt a "tényt" közölte, hogy Alexandru Ciuma din Chiurus román tudós állította össze az első tibeti-angol szótárat és nyelvkönyvet - aki egyébként neve elferdítésével nem más lenne, mint Kőrösi Csoma Sándor.

A neves személyiségek románosításának kezdete azonban jóval régebbre datálható. „Közismert”, hogy a székely Dózsa György is román volt, vagy legalábbis elmagyarosított román, akinek korábban Gheorghe Doja volt a neve. A szintén román Kinizsi Pál "eredeti" nevével kapcsolatban – ami Paul Chinezu lenne - akad némi probléma, tekintve, hogy a magyar fordítás szerint ez Kínait jelent. Hunyadi Jánosról, azaz Iancu de Hunedoaráról „román létére” elismerték, hogy a magyar hadak vezére volt, sőt egyesek azt is megengedték, hogy Mátyás király „csak félig volt román”.

A történelemhamisító tevékenységében most is aktív dr. M. Dogaru egy román folyóiratban ismeretterjesztő stílusban adta közre legújabb kutatásai eredményeit. Eszerint Árpád seregében - akit román csapatok is segítettek a harcokban - az "ungur" kisebbségben volt, a Balaton pedig román eredetű elnevezés. A tudósnak azt is sikerült kiderítenie, hogy Szent István szintén „román” volt, Voicu néven - amit a magyarok később Vajkra ferdítettek - egy román pásztorcsaládban nőtt fel. A család nyájait terelgetve jutott el a Balaton környékére...

brasso.info

Azt csendben megjegyezném, hogy Szlovákia mindössze 20éves ország, Románia és a román nemzet 1859 óta létezik. Szent István 1039-ben hunyt el, akkor még Valachia sem létezett, nem hogy Románia...