2012. szeptember 28., péntek

Döntött a "magyar" bíróság: erkölcsileg pozitív és társadalmilag hasznos volt Dániel Péter szoborgyalázása

Bár rongálásnak számít, de "erkölcsileg pozitív" és "társadalmilag hasznos" volt, hogy az aljadék zsidó Dániel Péter Kerekiben piros festékkel öntötte le a Horthy-szobrot - mondta ki ítéletében a Siófoki Városi Bíróság.
A kereki Horthy-szobrot piros festékkel meggyalázó mocskos zsidót az ügyben szerdán első fokon ítéletet hirdető Siófoki Városi Bíróság bűnösnek mondta ki rongálás vétségében a sértettnek okozott vagyoni kár miatt, de kimondta azt is, hogy cselekedete "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt" - ez a magyarnak hazudott bíróság, 22 évvel a rendszerváltásnak nevezett tragikomédia után.
A nagy sajtóérdeklődést kiváltó per ítélethirdetésén a sértett, a szobrot állító kereki önkormányzati képviselő nem jelent meg, viszont a szoboravatáson is részt vevő Gój Motorosok képviseltették magukat, és felvételt is készítettek.
A bíróság nem jogerősen "a véleménynyilvánítás határait túllépő" Dániel Pétert a legenyhébb büntetésként megrovásban részesítette, és a per során felmerülő 121 600 forint megfizetésére kötelezte. Az ügyészség az ítélet ellen súlyosbításért és pénzbírság kiszabásáért, a vádlott pedig azért fellebbezett, hogy mondják ki a bűncselekmény hiányát, valamint azt, hogy a cselekmény nem jelentett veszélyt a társadalomra.
A budapesti ügyvéd korábban kaszinótojással kente be a kiakasztott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, valamint összeketchupozta az Alaptörvény Asztalát is.
Dániel Péter ügyvéd még májusban öntötte le a Kerekiben két nappal korábban felállított Horthy-szobrot vörös festékkel. Az akcióról maga a tettes számolt be saját Facebook-oldalán, ahol azt írta, "demokratikus jogállamban nem kaphat szobrot egy tömeggyilkos háborús bűnös".
(MTI - HVG nyomán)
1. frissítés: Szemelvények a magát bírónak nevező Kovacsics István nevű gazember "ítéletéből":
Az 1939-44 között született zsidótörvények idején Horthy Miklós volt a kormányzó, a törvényeket ő szentesítette aláírásával, ugyanakkor halasztó jellegű vétójoga volt, melyekkel e rendelkezések esetében nem élt – erre hívta fel a figyelmet indoklásában a Siófoki Városi Bíróság.
Az ítélkező bíró, Kovacsics István (a bíróság elnöke), Biszku és Mátsik szellemiségét követve indoklásában arra is kitért: nem tagadható Horthy és mindazok felelőssége, akik az említett törvények megalkotásában, alkalmazásában és végrehajtásában szerepet vállaltak.
A szoborállítás elleni tiltakozás ezért a bíróság szerint erkölcsileg pozitív tartalmú, társadalmilag hasznos figyelemfelhívás, de a Dániel Péter által alkalmazott formája büntetendő, mert a rongálással más tulajdonában kárt okozott.
Dániel Péter tettének társadalomra való veszélyessége olyan csekély súlyú, hogy a törvény szerinti legkisebb büntetés kiszabása is szükségtelen – indokolta a szoborleöntő zsidó megrovását Kovacsics István, a bírónak nevezett magyargyűlölő, ítéletében ugyanakkor kötelezte Dánielt 121 600 forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ügyész pénzbüntetés kiszabását kérte, Dániel Péter pedig felmentést szeretett volna, bűncselekmény hiányában.
A bíró hangsúlyozta, hogy Horthy Miklós történelmi szerepének a megítélése nem a bíróság feladata, ám – tette hozzá – a jogalkalmazásra is ki kell hogy hasson, hogy a jogalkotók is fontosnak tartották az 1939 és 1989 között a jog által okozott sérelmek kárpótlását. A törvénysértések által nem keveseket az életüktől, másokat szabadságuktól, jogaiktól fosztottak meg. A Horthy rehabilitálására irányuló törekvések – így a Kovacsics István nevű gazember – ellentétesek a kárpótlási törvények szellemiségével, aláássák a múlt bűneivel kapcsolatos társadalmi közmegegyezést. Egy Horthy-szoborállítás pedig, mivel Horthy személye megosztja a társadalmat, alkalmas lehet az ellentétek szítására, akadályozhatja a kívánatos társadalmi béke kialakulását.
(Sonline nyomán)
2. frissítés: Az egyik kereskedelmi kanális összeállítása Dániel bírósági dicséretéről
 
3. frissítés: Horthy meggyalázása társadalmilag hasznos? - Vona Gábor véleménye
Ma a bíróság első fokon döntött Dániel Péter szoborrongálós ügyében. A döntés során rongálás vétségében bűnösnek találták (mi mást is tehettek, ha egyszer rongált?), de az indoklásba egészen elképesztő mondatok kerültek be. Dániel cselekedete a bíró szerint "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt."
Micsoda? Itt nem az a baj elsősorban, hogy valakinek ez a véleménye, hiszen ha már demokráciában élünk, mindenki gondoljon, amit akar, és legyen szabadon hülye, aljas vagy szolgalelkű, ha neki ehhez van kedve. De könyörgöm, ez a bíróság! Milyen jogon formálhat véleményt egy ilyen kérdésben egy bíró? Történt egy rongálás és neki annyi dolga van, hogy ezt a hatályos jogszabályok alapján értékelje, de mióta van neki erkölcsi, történelmi ítéletmondáshoz is joga? Pláne egy olyan kérdésben, amelyről köztudott, hogy abban a magyar társadalom egy jelentős része egészen mást gondol.
Ma több millió magyar számára Horthy Miklós szobrának meggyalázása a huszadik századi történelmünk egyik, ha nem a legnagyobb alakjának, az Ő emlékének a megbecstelenítése. A számomra is. Innentől kezdve vegyem úgy, hogy a bíróság az egyik szobor megrongálása esetén megengedőbb, mint a másiknál? És vegyem úgy, hogy ezzel a bíróság lezárta a Horthy-vitát? Hogy ezennel eldöntötte, hogy Ő egy negatív alakja volt a történelmünknek? Hogy a Jobbik ne is próbálja 2013-at Horthy-évvé nyilváníttatni? Sajnos ezeket a mondatokat nem lehet másképp értelmezni.
Erre lehet azt mondani: na, itt álljunk meg! Eddig és ne tovább! Ha van még Magyarországon a jogállamnak morzsája, akkor ennek a bírónak bíróság elé kellene állnia. Még mielőtt az egyik hozzá hasonló holnap egy ítéletében ki nem mondja, hogy Atilla rablóvezér volt, Szent László kezéhez pedig sok vér tapad...
4. frissítés: A Kúria elnökhelyettese: "A szoborrongálás nem a véleménynyilvánítás szabadsága"
Az erőszak és a jog kizárja egymást, ezért nem fogadható el, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősíti a Horthy-szobrot festékkel leöntő ügyvéd cselekedetét - mondta Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a Kossuth Rádió Krónika című műsorában csütörtökön. A siófoki bíróság tegnap kimondta, a Horthy-szobrot festékkel leöntő Dániel Péter cselekedete "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt".
Kónya István a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a jog, az ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás soha nem állhat az erőszak mellé. "A szobor leöntése rongálás, tehát bűncselekmény. Ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága, tehát erre itt nem ideillő hivatkozni" - mondta.
Álláspontja szerint a történelmi szempontból vitát kiváltó hasonló ügyekben a bíróságokon különösen figyelnek erre, hiszen az ítélet, vagyis bűnösség kimondása ebben az esetben például ellentétes a bírói véleménnyel. Az elnökhelyettes nem emlékszik arra, hogy hasonló eset történt volna az ítélkezési gyakorlatban.
Kónya szerint az ilyen ügyeknél a bíróságnak ügyelnie kellett arra - miként a Kúria, illetőleg jogelődje a Legfelsőbb Bíróság is mindig ügyelt rá -, hogy "a konkrét cselekményre, a tényállásra koncentráljon, és emberi magatartásokat meghatározott szituációban a törvényhez mérten ítéljen meg. Hogy az tényállásszerű, bűnös-e vagy sem, elítélendő jogilag avagy sem; de a cselekmények erkölcsi, történeti motivációjával, annak történeti vagy politikai értékelésével nem foglalkozott. Ezt egyébként ki is mondta."
(MTI - Kossuth Rádió nyomán)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése