A ’89-es változásokat követően a Gyergyóalfalvi Közbirtokosság újjáalakult társulásnak
több mint 2500 tagja van, közösen – a választott vezetőtanács irányításával –
több, mint 8000 hektár erdővel gazdálkodnak. A tavalyi tisztújítással egybekötött
közgyűlés reggelén maszkos verőlegények verték meg otthonában az ellenzék elnökjelöltjét,
emiatt „szabadult el a pokol” a nagyközségben.
Négy napja megszakítás nélkül sztrájkolnak a Gyergyóalfalvi Közbirtokosság székházában az elégedetlen tagok. A tavalyi „háborgások” óta sem oldódott a feszültség, a vezetők és az ellenzékiek tucatnyi törvényszéki pert indítottak egymás ellen. Most a Székelyföld leghidegebb pontjaként számon tartott település nagy kincséért, a tűzifáért „sztrájkolnak”.
A közbirtokosság alapszabályzata szerint csak akkor adható el a közös erdőből kitermelt fa, ha előtte a tagok megkapják a részarányos jutalékot.
Pál Imrének a dédnagyapja által, 1907-ben vásárolt területre minden bizonyítéka, okirata rendben van, a területet mindmáig nem kapta vissza maradéktalanul.
Páll Miklós azt magyarázza, hogy – bár 2006-ban birtokba helyezték papíron – más nevére telekkönyvezték.
A település polgármestere szerint nagy területeket kellett és kell tisztáznia a földosztó bizottságnak, ezért nem sikerült tisztázni a területeket.
A településvezető szerint mesterségesen szították a feszültségeket, egy-két hangadó így próbál politikai tőkét kovácsolni a közelgő választásokra. A háborgó alfalviak szerint néhány ember tartja kézben és használja jogtalanul területeiket és a közbirtokosság vagyonát. Állítják: ők vágják éjjel-nappal erdeiket, ők adták el – jogtalanul - területeiket. És míg az alfalvi embereknek tűzifa sem jut a közös tulajdonból, a „maffia” tagjai palotákat építettek, milliomosokká váltak.
Négy napja megszakítás nélkül sztrájkolnak a Gyergyóalfalvi Közbirtokosság székházában az elégedetlen tagok. A tavalyi „háborgások” óta sem oldódott a feszültség, a vezetők és az ellenzékiek tucatnyi törvényszéki pert indítottak egymás ellen. Most a Székelyföld leghidegebb pontjaként számon tartott település nagy kincséért, a tűzifáért „sztrájkolnak”.
A közbirtokosság alapszabályzata szerint csak akkor adható el a közös erdőből kitermelt fa, ha előtte a tagok megkapják a részarányos jutalékot.
Pál Imrének a dédnagyapja által, 1907-ben vásárolt területre minden bizonyítéka, okirata rendben van, a területet mindmáig nem kapta vissza maradéktalanul.
Páll Miklós azt magyarázza, hogy – bár 2006-ban birtokba helyezték papíron – más nevére telekkönyvezték.
A település polgármestere szerint nagy területeket kellett és kell tisztáznia a földosztó bizottságnak, ezért nem sikerült tisztázni a területeket.
A településvezető szerint mesterségesen szították a feszültségeket, egy-két hangadó így próbál politikai tőkét kovácsolni a közelgő választásokra. A háborgó alfalviak szerint néhány ember tartja kézben és használja jogtalanul területeiket és a közbirtokosság vagyonát. Állítják: ők vágják éjjel-nappal erdeiket, ők adták el – jogtalanul - területeiket. És míg az alfalvi embereknek tűzifa sem jut a közös tulajdonból, a „maffia” tagjai palotákat építettek, milliomosokká váltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése