Romulus és Remus-szobrok Erdély-szerte
(kép: Devecsery László, szombathely.hu)
A 42 éves, jelenleg Peruban élő Gabriel Catalan
korábban azzal szerzett magának hírnevet, hogy az egykori
titkosszolgálat, a Securitate levéltárát vizsgáló szerv, majd a Román
Állami Levéltár kutatójaként bizonyítékokat tett közzé arról, hogy az
ortodox egyház volt feje, Teoctist pátriárka részt vett egy bukaresti
zsinagóga szétverésében, majd együttműködött a kommunista rendszerrel.
Nemrégiben cikksorozatot közölt, amelyben a rendszerváltás utáni
tankönyveket hasonlította össze. – Az utóbbi öt évben történtek bizonyos
változások, de ezek inkább a tananyag szerkezetét és a módszertant
érintik, a tanulók elé kerülő tartalom jóformán érintetlen – állítja.
Románia a 9-13. században - az ismeretlen nagyhatalom
(Erdély történetével foglalkozó 1984-es román könyv melléklete)
A történelemhamisító mítoszok elsősorban a román
nemzet kialakulását, a magyarokkal szembeni elsőbbségét és Erdélyt
érintik. A tankönyvek összemossák a mai Románia területén élők
történetét a románok történetével. Például abból, hogy a történelmi
források szerint Nagyszebenben már 1373-tól volt ágyúöntő, azt a
következtetést vonják le, hogy „a mi harcosaink az elsők között voltak
Európában, akik ilyen fegyvert használtak”. „Mi” alatt természetesen a
románokat kell érteni.
2008-ban megjelent ugyan egy kisebbségi
történelemkönyv, amelyből kiderül, hogy „a helyi történelmet a múltban
nem egy nacionalista beállítottságú kutató a románok történelmeként
mutatta be”, viszont a kisebbségek történelme opcionális tantárgy,
miközben a történelemoktatás kihat a mindennapokra. A románság körében
uralkodó vélemény például, hogy a magyarok „mostanában” telepedtek be
Erdélybe, így akár „haza is mehetnek”, ha nem tetszik nekik, ahogy a
románok bánnak velük.
Románia a 16. században. Egyre nagyobb...
(Erdély történetével foglalkozó 1984-es román könyv melléklete)
Catalan értékelése szerint csak a jelenkori
történelemmel kapcsolatban vannak újdonságok a tananyagban – például a
kommunista időszak kritikai elemzése –, de „szakításról a marxista,
materialista történelemfelfogással semmiképpen sem beszélhetünk”.
Megmaradtak a nacionalista, xenofób, sovén hangsúlyok is, ezeket pedig
csak fokozzák a politikusok és a sajtó által terjesztett előítéletek és
sztereotípiák. Catalan nem ért egyet a nagyhírű Lucian Boia
professzorral a történelmi mítoszok szerepének értékelésében. –
Szerintem téved, amikor azt állítja, hogy a mítoszokat mindössze
elemeznünk kell, anélkül, hogy megpróbálnánk „kiiktatni” vagy
helyettesíteni őket. Persze nem minden mítosz egyformán veszélyes, de a
politika által támogatott mítoszok például súlyos és hosszú távú kárt
okozhatnak – mutatott rá.
Romániában éppen zajlik az iskolai tantervek és
tananyag revíziója. Arra a kérdésre, hogy mely mítoszokat száműzne a
történelemkönyvekből, Gabriel Catalan azt válaszolta, hogy rengeteg
ilyen van: a dákoromán (dák–római) kontinuitáselmélettől a román
keletkezéselméleten át azokig, amelyek a középkori, úgynevezett román
államokról és a románság elsőbbségéről szólnak. Azonban úgy véli, a
felsoroltak közül egy sem fog eltűnni a történelemkönyvekből, mert a
politikai, tudományos és tanügyi elit nem hajlandó semmisnek
nyilvánítani a múltját, esetenként az életművét. – Legalább egy
generációnak le kell cserélődnie ahhoz, hogy le tudjunk számolni a
mítoszokkal – véli Catalan. – De szükség van még valamire: mindkét
ország politikusainak le kellene mondaniuk a nemzetieskedő diskurzusról.
Természetesen a civil szférának sem kell karba tett kézzel várnia: a
két népet egymás ellen fordító mítoszokat bírálni kell, „kivesézni” vagy
legalább helyettesíteni olyanokkal, amelyek jobban illenek a XXI.
századhoz.
Ilyen körülmények között nehezen képzelhető el
egy, a francia–német kísérlethez hasonló, román–magyar történelemkönyv
létrehozása. – Nem szabad elfelejteni, hogy ők is kihagyták az első
világháború utáni időszakot, azaz elkerülték a XX. század magvas
problémáit. Ami Magyarországot és Romániát illeti, nem látok lehetőséget
ennyire sem, hiszen nincs olyan kor, amelynek az értelmezésében ne
volnának nézeteltérések – mondta a történész.
Szőcs Levente, Bukarest
(Történelemportál.hu)
További részletek: http://kuruc.info/r/6/97433/#ixzz1xtxOvp43
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése