Állami ingyenlakáshoz jutott a kommunista nemzetáruló Marosvásárhelyen

Ismét állami ingyenlakáshoz jutott a Marosvásárhelyre visszaköltözött Hajdu Győző Victor - írja a Krónika. A kommunista diktatúra egyik leghűségesebb kiszolgálója és felesége - miután hosszas pereskedés után kénytelenek voltak elhagyni a belvárosi, szintén ingyen kapott emeletes házat - az önkormányzat jóvoltából a Belvedere lakónegyedben jutottak egy kétszobás lakáshoz.

Rajtuk kívül szinte csak 35 évesnél fiatalabbak vehették át tegnap boldogan első lakásuk kulcsát, akik már évek óta erre a pillanatra vártak. A 82 éves Hajdu köszönetét fejezte ki Dorin Florea városvezetőnek, amiért megoldotta lakásügyét, a Krónikának viszont arról panaszkodott, hogy kettőjük számára elég szűkösnek bizonyul a mindössze két szoba, ahova nem zsúfolhatják be az összes bútordarabjukat és másfél ezer kötetes könyvállományukat.

Felesége, Ádám Erzsébet nyugalmazott színésznő elmondta, ő és férje többet tett a magyar és román kultúráért, mint bármelyik más kollégájuk. A pártaktivista és felesége azok után szorul a tömbházlakásra, miután kénytelenek voltak elhagyni a jogos tulajdonosának visszaszolgáltatott házat. Hajduék 1978-ban költöztek a város legszebb részének számító, akkori Május 1. sétányra. A ház egykori tulajdonosa, Gyöngyösi Ferenc és felesége, Hajdu hathatós segítségével, rekordidő alatt megkapta az amúgy nagyon nehezen beszerezhető magyarországi végleges kitelepedési engedélyt.

Az Igaz Szó egykori főszerkesztőjének érdekében állt az ismeretlen családon segíteni, hisz a lakás megüresedése révén feleségével és annak családjával beköltözhetett az államosított emeletes ingatlanba. A rendszer ‘89-es bukása után az egykori pártnomenklaturista számos alkalommal kérvényezte az államosított lakás megvásárlását, ám a város akkori polgármestere, Fodor Imre nemet mondott az eladásra. Az 1990 utáni törvények értelmében a bérlő potom áron juthatott az általa lakott ingatlanhoz.

A ’89-es események hatására Bukarestbe menekült Hajdu a '90-es évek elején úgymond a "román–magyar megbékélést" szolgáló lapot indított Împreună – Együtt címmel, amelyben a két magyarellenességéről ismert udvari költő, Adrian Păunescu és Corneliu Vadim Tudor támogatását élvezve folyamatosan rágalmazta a magyarság vezetőit. A Marosvásárhelyen megjelenő, szintén magyarellenességéről ismert Cuvântul liber című napilapban pedig számos cikket közölt ’89 utáni „meghurcoltatásáról”.

kronika.ro - barikad.hu