2011. április 13., szerda

Az alsórákosi cigányterrorról bővebben

A Brassó megyei, ám Erdővidékhez tartozó Alsórákoson súlyos konfliktushelyzet alakult ki a többségi magyarok és a faluban számszerűleg egyre növekvő cigány közösség tagjai között.

A bajok forrása nem újkeletű: a tisztességes megélhetéssel hadilábon álló másfélezer román anyanyelvű cigány élelmet keresgélve az utóbbi évek során egyre bátrabban vette sorra a magyarok házait, s ahol nem ütköztek komolyabb ellenállásba, minden kézzel foghatót elvittek.

A hatóságok kezéből kicsúszott a gyeplő, pénteken magyar fiatalembereket bántalmaztak a cigányok, ahogy beszámoltunk már róla – köztük a polgármester fiát is –, és a gaztetteket megelégelő magyar lakosság kaszákkal felfegyverkezve indult el a romatelep felé rendet teremteni. A rendőrségi rohamosztagoknak sikerült pillanatnyilag megfékezni az indulatokat, a verekedő cigányokat letartóztatták.

„A vezetőség befogadta a cigányokat”

Alsórákos utcáit járva szinte érezni lehet a levegőben a feszültséget: a főutcán rendőrautó járőrözik le s fel, magyart csak elvétve látni, kivéve néhány, a kapualjakból kinéző idős embert, cigány viszont annál több van az utcákon, hangoskodnak, csoportba verődve ácsorognak a boltok előtt. A fényképezőgépet látva az újságírónak szegezik a kérdést: ugyanbiza miért fényképezi őket? A hangnem fenyegető, jobb sietve továbbállni.

A cigánytelep felé vezető Borbát utcában szinte nincs ház, ahonnan ne loptak volna. Idős néni meséli: „az uram 78 esztendős, én hetven vagyok, éjjel a villanylámpával feszt kell járkáljunk, alig két órát alszunk, hanem mindent elvisznek”.

Egy másik, ugyancsak tisztes öregkort megért idős férfiból is árad a panasz:

– Alsórákosra minden cigányt befogadtak, bárhonnan jött is. Kétharmaduk nem idevaló. Itt senki más nem hibás a kialakult helyzetért, csak a vezetőség – mondja –, hiszen hiába tartottunk évek hosszú során át falugyűléseket, amelyeken elhatároztuk, hogy tenni kellene valamit, senki nem tett semmit.

A levest is ellopják, tányérostól

A múlt század derekán csak négyöt család Kalányos cigány volt a faluban, de ahogy számuk nőtt, úgy gyarapodtak az általuk elkövetett törvénytelenségek is. Az emberek keserűségükben már egészen drasztikus megoldást javasolnak: be kellene keríteni és meggyújtani őket.

Sok magyar ember földje a cigánytelep környékén van: ezeket nemhogy megművelni, de megközelíteni sem tudják, az adót viszont fizetniük kell. Az áldatlan helyzetet a polgármesteri hivatalnál is megerősítik: a falu földjei megműveletlenek, termelni semmit sem érdemes, mert más gyűjti be a termést.

És a „mindent” szó szerint kell érteni: idős emberek kell felálljanak az asztal mellől, a kitett levest kötelesek odaadni a cigányoknak, csak azért, hogy békén hagyják őket, a családját ünnepre hazaváró egyik asszony tele hűtőjét hagyták üresen, sőt a poharakat, tányérokat is elvitték. A boltba vasvillával mennek be, az utcán leköpik a magyar embert és „ungáriába” küldik, ha nem kerüli ki őket időben.

Az átmeneti szigorított felügyeletben és intézkedésekben (alkoholárusítási tilalom este nyolc óra után, őrzővédő cég szerződtetése a rendfenntartás érdekében) a helybeliek nem igazán bíznak: úgy vélik, amíg a zsandárok itt vannak, csend lesz, aztán kezdődik minden elölről.

(Székely Hírmondó nyomán SZKR)

1 megjegyzés:

  1. Soha sem lesz béke amég egy barna is lop a faluban. Nincs tűrés nyelés! Aki mégis ezt teszi szánalmas patkány és a barnáknak esküdött rabszolgaságot. Megoldás: Bajonett bicska pisztoly+ golyóálló mellény. Vagy még lángszóró.

    VálaszTörlés