2011. március 20., vasárnap

Megverték a huszárt a románok

Március 16-án megverték és megalázták dr. Kovács Pétert, a Magyar Hagyományőrző Világszövetség elnökségi tagját, aki a kézdivásárhelyi március 15-i ünnepségről tartott hazafelé, az anyaországba.

Dr. Kovács Péter szakmáját tekintve állatorvos, gyógyszerészeti szaktanácsadó, de a kézdiszékiek számára nem emiatt ismerős: tíz éve már, hogy huszárruhába beöltözve részt vesz a céhes város főterén rendezett március 15-ei felvonulásokon. Nem történt ez másként az idén sem, annyi különbséggel, hogy a hazafelé utat egy vérlázító incidens tette kitörölhetetlenül keserűvé számára.
A harmincnyolc éves fiatalember feleségével utazott, amikor Szászrégen után a második faluban, Magyarfülpösön megelőzte őket egy ideiglenes rendszámmal (AYN 935) felszerelt fehér Fiat, és leszorította személygépkocsijukat az úttestről. A meglepődött házaspár kiszállt az autóból, mire a másik járműből két keménykötésű férfi ugrott ki. Kovács Pétert orrba vágták, leköpdösték, és egyikük – törve a magyart – arra kényszerítette, hogy kaparja le a Magyarország térképét ábrázoló matricát az autójáról. Feleségét nem bántották. Mindez délután 14.45-kor történt, tehát az esetnek voltak szemtanúi is, de senki nem sietett a segítségükre.
Az elszenvedett atrocitás után, a határhoz érve szóvá tették a történteket, amire válaszként mindössze egy vállvonást kaptak, és azzal fizették ki őket, hogy keressék fel a román nagykövetséget, s ott tegyenek panaszt.
– A legfájdalmasabb számomra az egész történetben az érzés, ami eddig ismeretlen volt: hogy valakit a nemzetisége miatt bántalmaznak. Úgy vélem, az ilyen esetek, bár szerencsére nem gyakoriak, mégis lebonthatatlan falakat húznak a két nemzet közé – nyilatkozta dr. Kovács Péter.
A román nagykövetséget mindenképpen felkeresi, bár úgy gondolja, panaszára nem talál orvoslást, de legalább megnyugtatja a tudat, hogy megtette, amit lehetett
Dr. Kovács Péter hagyományőrző káplár, kürtös 1973. október 1-jén született Budapesten. Vegyész és állatorvos. Jelenleg önálló magánpraxist folytat Solton. Hagyományőrző tevékenységét 1995-ben kezdte. A Mátyásföldi Lovas Egyesület alapító tagja. 2000-ben csatlakozott a Boldogi Huszár és Hagyományőrző Egyesülethez. A Tavaszi Hadjárat szervezésében is szerepet vállalt. Rendszeres résztvevője a felsőháromszéki megemlékezéseknek, ünnepségeknek március tizenötödikén. Hagyományőrző munkáját kiegészíti a magyar népzene és néptánc intenzív tanulása. Az elmúlt tizenegynéhány év sok értékes barátságot, kapcsolatot szült a számára. Legfontosabb feladatának a további kapcsolatok létrehozását tekinti. E magyar– magyar hidak legtöbbjét Székelyföldön építi, egy jobb világ reményében.
(Dimény H. Árpád - szekelyhirmondo.ro)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése