2010. január 29., péntek

Székelyföldi vérengzések 1944

A Maniu-gárda a második világháborúban Iuliu Maniu román politikus tudtával és támogatásával létrejött félkatonai önkéntes szervezet volt. 1944 őszén "Partizánvadászat" és elrejtett fegyverek összegyűjtése címén sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követtek el a magyar lakosság rovására.

1944. szeptember 26-án egy 30-35 fős Maniu-gárda Gavril Olteanu vezetése alatt Szárazajtán lőfegyverrel és baltával lemészárolt 13 székely lakost. A gyilkosságok és fosztogatásokat követő napokban mintegy hetven férfit hurcoltak el a földvári haláltáborba, akiknek nagy többsége ott pusztul el. Gyergyószentmiklós felé vonulva a gárdisták mindenütt terrorizálták a helybeli lakosságot, útközben további 8 székelyt gyilkoltak meg. Szentmihály községben egy birtokost és három magyar gazdát lelőttek.

1944. október 8-án Csíkszentdomokoson 11 embert végeztek ki.

1944. október 15-én Gyergyószentmiklóson a téglagyárban 3 székelyt agyonlőttek. A további gyilkosságokat a szovjet városparancsnok akadályozta meg.

Október 21-én Magyarzsomboron 3, Egeresen 13 embert legyilkoltak.

1944. október 30. Bánffyhunyadon 11 helyi magyar lakost gyilkoltak le.

A fentieken kívül számos helyen voltak gyilkosságok, fosztogatások, rombolás és nők megerőszakolása. Egyedül Maros-Torda vármegyéből közel 4 000 magyar lakost hurcoltak el a Maniu-gárdisták Földvárra vagy Târgu-Jiu-ba, akiknek egy része meghalt az internálótáborban. Pl.: Mezőpanitról 40 férfit, 6 nőt és 1 gyereket hurcoltak el, a szovátai 19 elhurcoltból csak 4 tért vissza.

1944. november 16-án a román kormány feloszlatta a Maniu-gárdát.1945. április 7-én Brassóban megkezdődött a Maniu-gárdisták pere. A május elején megszületett ítéletek szerint Olteanut – távollétében – életfogytiglani börtönbüntetésre, a többieket pár évre vagy hónapra(!!!) ítélték. Az ítélet kihirdetése után vád alá helyeztek négy szárazajtai székelyt is, akik a vád szerint román katonákat kínoztak és öltek meg.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése