Március 14-én este fél tíz tájban magyarverés történt az erdélyi falucskában (Szilágy megye, Sarmaság)
Az áldozat
Az áldozat ismerősének a beszámolója: "Tudni kell, hogy nálunk a románok aránya nagyon alacsony, csupán 10-15% (a magyaroké pedig kb. 70%), és a falu egy negyedében élnek (magyarokkal vegyesen). Abban a negyedben szinte csak tömbházakat építettek, persze a Ceausescu-rendszer, a kommunista rezsim alatt. Színmagyar településünk történelmiségét eltörölni vágyó "barátaink" Moldovából, Havasalföldről és ilyen-olyan román lakta településekről román családokat költöztettek be, ingyen lakást és munkát adva nekik.
Barátom, Róbert születésnapi buliról sétált haza, közben zenét hallgatott fülhallgatóval, még csak nem is hangosan. Nem beszélt magyarul az utcán, nem volt nála zászló, kokárda, Kossuth-címeres nyaklánc, Nagy-Magyarországra utaló jelképek vagy bármi, ami provokáló hatással lett volna más etnikum tagjaira... Sötét is volt, az arcokat szinte teljesen elfedte a homály.
Robi nem figyelt különösképpen a vele szemben közlekedő 5-6 tagú fiatal bandára, hisz miért is kellett volna? Nem tett senkinek semmi rosszat, hogy bárkitől is tartania kellett volna. Csak sétált békésen hazafele, és hallgatta a zenét.
Ám nagy valószínűség szerint ez az 5-6 tagú román fő ismerte őt, mert megállították egy "ba, ungurule" (hé, te magyar) megszólítással, tehát tudták róla, hogy magyar. Ám ahelyett, hogy megengedték volna, hogy Robi bármilyen nyelven is megszólaljon, és megkérdezze, hogy mi is a gond vele, vagy mi dolga neki velük, elkezdték ütni-verni szegényt, mikor ő semmiről sem tehetett. Míg Robi haza, ezek nagy valószínűség szerint egy helyi kocsmába igyekezhettek.
Barátomról tudni kell, hogy nagyon nyugodt természetű ember, soha nem kötekszik senkivel, és senkinek semmi oka nem lenne őt bántani.
Róbert feljelentést tett, ám semmilyen helyi újságnak nem szólt az esetről, mivel nem kívánt újságban szerepelni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése