A szemükbe mondta: másodrendűek vagytok

Elsősorban az ukrán nyelv használatához, tanulásához teremtjük meg a feltételeket, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul – jelentette ki Volodimir Hrojszman miniszterelnök pénteken Ungváron, miután kárpátaljai munkalátogatásának első állomásaként felkereste a Dayka Gábor Középiskolát.

A magyar oktatási nyelvű tanintézetben Lilija Hrinevics oktatási miniszterrel közösen tett látogatását követő sajtótájékoztatóján Volodimir Hrojszman – utalva az ukrán tanügyi törvénynek a nemzetiségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait csorbító rendelkezései miatt Magyarországgal és a kárpátaljai magyar szervezetekkel kialakult vitára – elmondta, “a nyelvi kérdést jelenleg egészen más vonatkozásban használják fel”. Ukrajna álláspontját ismertetve kiemelte: “Soknemzetiségű, többkultúrájú ország vagyunk, különösképp Kárpátalja, és mi értékeljük, tiszteljük a nemzetiségi kisebbségek jogait. Nagy európai nemzet, ország vagyunk, amelynek megvan a saját ukrán anyanyelve, ezért elsősorban az ukrán nyelv használatához, tanulásához teremtjük meg a feltételeket, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul.” Hozzátette, emellett Ukrajna – a kérdésben elfoglalt álláspontjának megfelelően – minden kötelezettségének eleget fog tenni a nemzetiségi nyelvű oktatást illetően, ahogyan azt a törvények előírják.
Az ukrán kormányfő kifejtette: az ungvári magyar iskolában tett látogatása során azt tapasztalta, hogy a tanulók nagyon jól beszélnek ukránul, miközben a saját nemzetiségük nyelvén tanulnak. “Ez az iskola jelkép, amely egyúttal felveti a kérdést, hogy vannak (Kárpátalján) olyan települések, ahol senki nem beszél ukránul” – mondta, megjegyezve, hogy ezzel “lényegében sérülnek az ukrán állampolgár jogai, mivel az ukrán állampolgárnak tudnia kell ukránul”. Hozzáfűzte, egy másik ország állampolgárságának felvétele esetén is alapfeltétel az adott ország nyelvének ismerete. Befejezésül hangsúlyozta, “fejleszteni fogjuk az ukrán nyelvet, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a nemzetiségi kisebbségek számára is meglegyen a lehetőség a fejlődéshez, mert a többkultúrájúság a mi kincsünk”.

A mukachevo.net munkácsi hírportál beszámolója szerint az ukrán kormányfő látogatása előtt az ungvári magyar középiskola bejárata mellől levették a magyar nemzeti zászlót, csak az ukrán állami lobogót hagyva ott. A tanintézet vezetése a híroldal érdeklődésére nem adott magyarázatot a zászlólevételre.
Az ukrán parlament által tavaly szeptemberben elfogadott új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük a szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Az ukrán parlament előtt több olyan nyelvtörvénytervezet is van, amelyek elfogadásuk esetén jelentősen korlátoznák a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvhasználatát, teljes mértékben a magánéletbe szorítva vissza a kisebbségi nyelveket. A kárpátaljai magyar szervezetek a kisebbségi nyelvhasználati jogok csorbítására irányuló nyelvtörvénytervezetek ellen a múlt év márciusában 65 ezer aláírást gyűjtöttek össze és juttattak el az ukrán állam vezetéséhez.

Magyarforum.hu

A gyalázóknak álló zászló

„Néhányan a szemközti kocsmából tétlenül végignézték az egészet. Ez jobban fáj, mint hogy letépték a zászlót” – panaszkodott múlt héten Miklós András sepsiszentgyörgyi tanácsos, miután „ismeretlen tettesek” szétszaggatták a városhoz tartozó Szotyor református temetőkertjében lengő székely lobogót.

A magyargyűlöletből fakadó tett a Sepsi OSK–Bukaresti Dinamo labdarúgó-mérkőzés előtt történt, így valószínűsíthető, hogy a focimeccsre utazó fővárosi ultrák követték el. „Nevüket elhallgató szemtanúk” megerősítették, hogy bukaresti rendszámú gépkocsiból szállt ki a zászlórongáló, Illyefalván pedig egy Ilfov megyei autóból pattant ki az a férfi, aki az egyik portáról szintén letépte a székely lobogót. Bár mindkét településen a helyiek szeme láttára történt az incidens, a tettesek beteges sikerélményükkel maradnak, ugyanis a hírek szerint egyik ügyben sem tettek feljelentést. Ami érthetetlen, hiszen a rendszámok ismeretében – elméletileg – könnyen elő lehetne keríteni az elkövetőket.

 A szentgyörgyi tanácsos jogosan bírálta a szotyori kocsmában tétlenül iddogálókat, akik nemhogy nem léptek közbe, de még nevüket sem vállalják. Ugyanakkor az önkormányzati képviselő hozzáállása sem szerencsés. Merthogy Miklós András kijelentette, nem tesznek feljelentést a rendőrségen, hiszen amikor a szomszédos Kilyén faluban fél évvel ezelőtt eltűnt a székely zászló, két órát töltöttek az őrsön „feleslegesen”: nem lett semmilyen következménye. Dicséretes, hogy a meggyalázott jelképeket pótolják, ám a szívhez szóló, „ha egy székely zászlót letépnek, kettőt teszünk helyébe!” típusú megoldásokat beárnyékolja az igazságszolgáltatás sutba vetése, a „meg se hess” hozzáállás.

 Ugyanis bármilyen kisebbségügyi sérelemről legyen szó, a jogi utat nem szabad eleve zsákutcának tekinteni – be kell hajtani rajta, aztán kiderül, hol a vége. Már csak azért is, hogy önszorgalomból ne könnyítsük meg a rendvédelem dolgát: ne csak felháborodásunknak adjunk hangot, hanem hatósági ügyet is csináljunk belőle. Nyomozzanak csak, számoljanak be róla – aztán ha fény derül az elkövetők kilétére, csak-csak megkeserítik a tettesek mindennapjait; ha pedig megoldatlanul zárják le az ügyet, legalább „be lettek fogva”. Minderre pedig érdemes két órát szánni, vagy akár többet is.

 https://kronika.ro/velemeny/a-gyalazoknak-allo-zaszlo

Csíkszereda - András bácsi finom falatai

Bunătățile lui András bácsi finom falatai olvastam lelkesen a kétnyelvű feliratot a Petőfi utcában, a legújabb pereces, előtt s mindjárt oda is mentünk unokámmal, valami finomság reményében. Végre! gondoltam, egy eredeti helyi felirat! Nem Palermo vagy San Genaro, vagy Bandidos, hanem András bácsi.a kunkori bajúszával s a pipájával. Épp egy furgon hozott sok halom perecet, amelyből következtettem , hogy ,,András bácsi,, importálja valahonnan a finomságait, nem úgy mint a szemben lévő pereces, aki ott előtted sütteti, s még meleg is.No de mindegy rögtön sorba is álltunk. Elsők vagyunk az unokámmal.

Többen is beállnak mögénk, a feliratnak megvan a hatása morfondírozok magamban, amíg várunk, de már ki is dugja a fejét az elárusítónő. Kisunokám kétéves, most gyakorolja hogyan kell kérni a perecet,-- Kérek szépen sajtos petecet -- mondja. kedvesen, a nő pedig csak néz. Segíteni akarok mondom tisztán hogy PEREC, de azt feleli hogy spuneți romînește(mondja románul). Elámultam, de még akkor se akartam elfogadni ami folytatódott. Mondom--Perec iseamnă covrig, nu știti(azt jelenti, hogy perec, nem tudja?)- Erre aztán jött a nagy meglepetés: A szolgáltató egység ,,patronja,, kiugrott az üzletből és kemény dúrban ordítani kezdett --Ce aveți cu limba romînă; rușine rușine(mi a baja román nyelvel, szégyen, szégyen!)....să vorbiți romînește, dunmneata femeie bătrînă( beszéljen románul öregasszony) nebunelor, nebunelor(bolondok, bolondok) --ordította, majd folytatta egy másik nyelven, hogy lássuk ő így is tud.-- Mányányák ál innán. Magik bólondok, nám kál házugolni.-- Valaki mögöttem kérte , hogy ne ordibáljon, erre még jobban ordította , hogy ő nem ordít.Ha már ilyen szépen kifogadott javasoltam neki hogy-- Shimbă ți firma domnule(váltson cégnevet)--( mondjuk lehet ez a megszólítás nem fedte a valóságot, jobban illett volna az animalule, de mivel nagyon tisztelem az állatokat ezt nem akartam rá mondani) Szóval akik ott álltuk a sorunkat vagy öten, szépen sarkon fordultunk, és távoztunk a színhelyről.

Búcsúzóul felnéztem az öreg kunkori bajuszára a cégéren, s elképzeltem milyen lenne ha csak úgy egyszerre kiesne a pipa,a szájából, s rákoppintana a nagyhangú divatosra nyírt koponyájára, de nem történt semmi. A bunötöcile- t pedig többet nem kívánom az biztos. Az unokám javasolta hogy menjünk a másik pereceshez, egy kicsit lennebb.Oda ment a többi öt ember is aki előzőleg András bácsi mellett döntött. Én pedig ,,egész úton haza felé, azon gondolkodám,, ... hogy ez a szerencsétlen András bá hogy megjárta a pereces üzlet fölött, a pipájával a szájában, mit kellett megérjen, s hova jutott szegény! Menjetek ti is kérjetek   perecet, hátha azóta változott valami!

B.E. Facebook bejegyzése

Úton Sepsiszentgyörgy fele székely zászlót rongáltak a Dinamó szurkolói?

Nem csak a sepsiszentgyörgyi focipályán randalíroztak a bukaresti Dinamó szurkolói, vélhetően ők voltak, akik a városhoz tartozó szotyori református temetőkertben letépték a nagy méretű székely zászlót is. Az esetről mai (szerdai) sajtótájékoztatón számolt be az MPP-s Miklós András. A városi tanács szotyori képviselője elmondta: szemtanúk beszámolója szerint hétfőn a Sepsi OSK – Bukaresti Dinamó mérkőzés előtt egy órával Brassó irányából érkezett a faluba egy bukaresti rendszámú autó, amelyben két férfi ült. Az autó megállt a református temetőkert mellett, egyikük megpróbálta levenni a magas rúdra szerelt székely zászlót, de mivel nem járt sikerrel, letépte a kék-arany lobogót, átdobta azt a kerítésen, visszaült az autóba és továbbhajtottak Sepsiszentgyörgy irányába.

A Dinamó szurkolói tépték le a szotyori székely zászlót? | Fotó: Miklós András

Miklós András elmondása szerint amikor falus-felei értesítették őt azonnal a helyszínre sietett, de már csak a letépett zászló maradványát találta, amit le is fotózott. Ugyanakkor sérelmezte, hogy többen a szemközti kocsmából tétlenül végignézték az esetet. A szotyoriak önkormányzati képviselője elmondta, nem tesznek panaszt a rendőrségen, hiszen fél éve a szomszédos Kilyénből tűnt el a székely zászló, és órákat töltöttek a rendőrségen de az esetnek nem lett következménye. Most inkább mihamarabb új lobogót helyeznek el Szotyorban is. Hozzátette: a közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozó faluban három román és ugyanannyi székely zászló van kitűzve, de míg a román zászlót soha nem bántják, elvárják, hogy a székely szimbólumokat se rongálják meg.
Minden jel szerint a dinamósok előre megtervezték a provokáló akciót
Mint arról beszámoltunk a hétfői mérkőzésen a Bukaresti Dinamó több száz szurkolója rendezett botrányt a sepsiszentgyörgyi stadionban. Egyik fővárosi ultra a helyi szurkolók között meglapulva követte a mérkőzést, majd annak hosszabbításában, amikor a Sepsi OSK már 2-0-ra vezetett beszaladt a pályára, letépett egy kerítésre akasztott magyar zászlót és azzal a későn ébredő biztonságiaktól nem nagyon zavarva átrohant a pályán, belerúgott a középkezdéshez kihelyezett labdába, végül csak a másik térfélen, a dinamós szurkolók előtti részen sikerült a földre teperni.

Pályára beszaladó dinamós szurkoló zavarta meg a mérkőzést | Fotó: Dávid Attila

Az esetről Csinta Samu, a Sepsi OSK klubigazgatója a sajtónak elmondta minden jel szerint előre kitervezett akcióról van szó. A felvételeken ugyanis látszik, hogy az illető végig a hazai szurkolók között ült és leste az alkalmat. Eközben a dinamós szurkolók készítették elő a menekülési útvonalat és lazították a védőkerítést. Csinta Samu szerint a klub és az általa alkalmazott biztonsági cég felelőssége sem vehető ki a történetből. Mint arról beszámoltunk a provokáló dinamós szurkolót átadták a csendőrségnek, amely ezer lejes pénzbüntetéssel sújtotta és 12 hónapig kitiltották mindenféle sporteseményről, számolt be Adrian Stoian ezredes, a brassói csendőrség bevetési egységének szóvivője.

Kerítés szaggató dinamósok | Fotók: Dávid Attila

A bukaresti Dinamó szurkolói összesen 210 jegyet kaptak a sepsiszentgyörgyi mérkőzésre, de hétfőn a mérkőzés előtt még mintegy 40-50 rendkívül harsány társaság jelent meg a városban. Ők a stadion fele haladva hangos szóval rágalmazták a Sepsiszentgyörgy utcáin sétálókat majd a csendőrségnek kellett megfékeznie őket, hogy össze ne kapjanak a stadion előtt gyülekező hazai szurkolókkal. Bár ennek a társaságnak nem volt belépője a mérkőzésre, Diószegi László a Sepsi OSK főtámogatója mégis úgy döntött, hogy beengedik őket a dinamósoknak fenntartott szektorba és még jegyet sem kell fizetniük. Ezért cserébe abban állapodtak meg, hogy a fővárosi csoport egy jelentősebb összeggel járult hozzá ahhoz a gyűjtéshez, amit a sepsiszentgyörgyi klub és a szurkolók egy rákbeteg fiatal kezeléséhez járulnak hozzá.

Slagerradio.ro

Megszavazták: egyesül a MOGYE és a Petru Maior Egyetem

Elfogadta szerdai ülésén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa a MOGYE és a román tannyelvű Petru Maior Egyetem egyesüléséről szóló határozatot. A magyar tagozat képviselői nem vettek részt a szavazáson. Az RMDSZ szerint a döntés tönkreteszi a marosvásárhelyi orvosképzést.
Mint beszámoltunk róla, a MOGYE magyar tagozata korábban egyhangú döntést hozott arról, hogy nem támogatják a két felsőoktatási intézmény fúzióját. Képviselői korábban szakvéleményt készítettek az egyesülési tervről, majd látván, hogy szempontjaikat figyelmen kívül hagyták, kivonultak a két egyetem közös egyesítési bizottságból.

• 
  

Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a szenátus végül ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el a Petru Maior Egyetem bekebelezésére vonatkozó nyilatkozatot. A Petru Maior Egyetem szenátusa egyetlen ellenszavazattal döntött az egyesülésről. A tényleges egyesülésre 2019 őszén kerülhet sor, ha az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyja ezt.
Szabó Béla, a MOGYE volt rektorhelyettese lapunknak elmondta: a magyar szenátorok nem vettek részt az ülésen. „Nem mentünk be, mert a nevünket nem adjuk ehhez” – fogalmazott. A magyar delegáltak a szenátus egyharmadát sem teszik ki, így nélkülük is határozatképes maradt a testület. A professzor emlékeztetett: számos eljárásbeli aggályaik is vannak többek között amiatt, hogy az egyesülési terv kapcsán nem vették figyelembe a magyar tagozat képviselői által kidolgozott szakvéleményt.

Ezt írja elő az egyesülésről szóló határozat

Az elfogadott dokumentum szerint az egyesülés a Petru Maior Egyetemnek a MOGYE általi bekebelezésével történik. Az így létrejövő tanintézet a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetem nevet fogja viselni. A dokumentum melléklete szerint az egyesüléssel a felsőoktatás hatékonyságát, versenyképességét, nemzetközi láthatóságát és az intézmény gazdaságos működtetését szeretnék elősegíteni. A dokumentum leszögezi, hogy az új intézmény megőrzi a MOGYE multikulturális jellegét, "és mindent megtesz a román, magyar, angol és más világnyelveken való oktatás konzerválásáért".

A rektor szerint a magyar tagozatnak nincs miért aggódnia

A MOGYE rektora szerint több mint tízezer hallgatóval új fejlődési lehetőségek nyílnak majd meg az egyetem előtt.  Leonard Azamfirei a határozat elfogadása után kiemelte: a MOGYE szenátusának magyar tagjai tiltakozásuk jeléül nem vettek részt az ülésen, amelyen aláírták a Petru Maior Egyetem bekebelezéséről szóló határozatot, bár abban - állítja - egyértelműen leszögezik, hogy az egyetem "megőrzi multikulturális jellegét, ahogyan arról az oktatási törvény rendelkezik".
Azamfirei hozzátette, találkozott az egyetem magyar tanáraival és diákjaival, és biztosította őket, hogy nincs okuk aggodalomra. Annak, hogy a magyar tagozat képviselői a fúzió miatt helyi és nemzetközi szintű tiltakozásokat helyeztek kilátásba, minden bizonnyal "egyetemen túli" okai vannak - állítja Azamfirei.

Tüntetések következnek. A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület szerdán tüntetéssorozatot helyezett kilátásba. "A tüntetés addig tart, ameddig megvalósul az etnikai diszkrimináció nélküli, egyenlő esélyt adó akadémiai hozzáállás az egyetem szenátusában, és létrejönnek az anyanyelvű főtanszékek" - olvasható az egyesület közleményében. E szerint április 28-án Marosvásárhelyen, a prefektúra épülete előtt tüntetnek, ezt követően Bukarestben a külügyminisztérium, majd az oktatási minisztérium előtt szerveznek tiltakozást. Ugyanakkor tájékoztató felvonulást terveznek tartani 11 európai uniós állam parlamentje előtt és közel 30 európai uniós orvosi és gyógyszerészeti egyetem előtt.

Az RMDSZ tiltakozik

Az RMDSZ nem támogatja a MOGYE és Petru Maior egyetem egyesítését. „Fenntartjuk a MOGYE-n oktató tanárok és tanuló diákok álláspontját, amely egyértelmű: a bekebelezés tönkreteszi a marosvásárhelyi orvosképzést, felszámolja az egyetem multikulturális jellegét” – olvasható a szerdán kiadott állásfoglalásban.
A közlemény szerint egyetlen szakmai és közösségi érv sem szól a lépés mellett, amely a több évtizedes, nemzetközileg is elismert orvosképzés jövőjét veszélyezteti. Az RMDSZ szerint egyértelmű, hogy az egyetemegyesítéssel a MOGYE gyengülni fog, hiszen a vegyes profilú egyetemek minősítése gyengébb, romlik a tanár-diák és a nemzetközi hallgatói arány.
A közlemény ugyanakkor emlékeztet: a tanügyi törvény által szavatolt egyetemi autonómia elve nem teszi lehetővé, hogy az egyesítési folyamat mostani szakaszában a két felsőoktatási intézmény vezetőségének döntésébe bármilyen politikai és jogi eszközzel beleszólhasson az RMDSZ.
„Ezúton is felszólítjuk Valentin Popa tanügyminisztert, ne járuljon hozzá az egyesítéshez. Tanügyminiszterként kötelessége Románia törvényeinek betartása és betartatása, nem szemet hunyni afelett, hogy a MOGYE vezetősége 2011 óta megtagadja a törvény alkalmazását, a magyar kar létrehozását” – olvasható az állásfoglalásban.
A szövetség ugyanakkor a MOGYE vezetőségétől elvárja, hogy azonnali hatállyal hozza létre a magyar főtanszéket. „Ha ezt nem valósítja meg, egyértelmű üzenetnek és szándéknak vesszük azt, hogy a magyar oktatás elsorvasztására irányul az egyesítés, ami ellen határozottan tiltakozunk” – zárul a közlemény.

http://www.maszol.ro

"Jön a vonat Galac felől, tele felakasztott magyarokkal" - így fogadták az OSK szurkolóit Bukarestbe

Magyarokat gyalázó, káromkodásokkal teli dalokkal fogadta a Sepsi OSK futballcsapatának játékosait és szurkolóit a Bukaresti Juventus a két csapat hétfő délutáni bajnoki mérkőzésén.

A bemelegítés alatt a hangszórókból harsogó uszítás a sajtóhírek szerint a szövetségi jelentésbe is bekerült, így a fővárosi klub súlyos büntetésre számíthat a fegyelmi bizottság részéről.
A Juventus vezetői tévedésből használt adathordozóval magyarázták az esetet, hozzátéve, hogy ahogy a stadiont, úgy a bemondót is a FC Voluntari-tól bérelték. A bukaresti együttesnek ugyanis nincsen Liga 1-es mérkőzésekre hitelesített pályája, a tavaly nyári feljutás óta eddig Ploiești-en, most pedig Voluntari-ban rendezték meccseiket.

Az elsőosztályú bajnokságot szervező Hivatásos Labdarúgó Liga (LPF) közleményben ítélte el a történteket, a szövetség részéről pedig Radu Vișan főtitkár hívta fel Csinta Samu, a Sepsi OSK klubigazgatóját, hogy elnézést kérjen a történtekért és szigorú büntetést helyezzen kilátásba a Juventus számára. „Ha a megfigyelő jelentésben megjelenik a dolog, nem tervezünk további lépéseket. Az igazi kérdés úgyis az, hogyan is lehetett a meccsen egy ilyen hangfelvétel?” - nyilatkozta Csinta Samu.

A Sepsi OSK a pályán állt bosszút a történtekért, Szimonovszki és Tandia (11-esből) góljaival 2-0-ra legyőzve a Juventust, amelynek egyetlen kaput eltaláló lövésre sem futotta a mérkőzés során. A szentgyörgyi csapat sikerével elkerült az utolsó helyről, jelenleg 16 ponttal a tizedik helyen áll, megelőzve a Temesvári ACS Polit (16), a Concordia Chiajnát (16), a Medgyesi Gaz Metant (15) és a Juventust (13). Az alsóházi rájátszás küzdelmeiből még tíz forduló van hátra.

 Itt hallgatható meg a magyarellenes manele dal teljes egészében, a legdurvább rész 1:46-tól hallható, a Galac felől érkező vonatról ami tele van felakasztott magyarokkal.

Bűnvádi feljelentés készül a székelyföldi prefektusok ellen

A prefektusok elvitatják a székelyföldi önkormányzatok jogát is attól, hogy belátásuk szerint, a helyi lakosság kulturális sajátosságait figyelembe véve díszítsék fel a várost egy saját rendezvényen. Ezért bűnvádi feljelentést készül ellenük tenni ellenük a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület (RMJE), hatalommal való visszaélés gyanújával.
Szilágyi István kisebbségjogász, a jogvédő egyesület elnöke szerdán közölte: az elmúlt hónapok eseményeit figyelemmel követve a RMJE úgy véli, a prefektusok messze meghaladják hatáskörüket és visszaélnek hatalmukkal vagy éppen tétlenségükkel okoznak csalódást, kettős mércét alkalmazva az erdélyi magyarsággal szemben, legyen szó nyelv- és szimbólumhasználatról vagy éppen a véleménynyilvánítás szabadságáról.

A kisebbségjogász úgy ítéli meg, hogy Kovászna és Hargita megye prefektusa is visszaélt a hatalmával, amikor tévesen hivatkozott a román zászlótörvény korlátozásaira a március 15-i ünnepséggel kapcsolatban. „Szó sincs arról, hogy idegen állam zászlóját használná jogtalanul a magyarság, hanem a saját nemzeti jelképéről van szó, aminek használatához minden joga megvan, különösen az ünnepeken. A prefektusok elvitatják a székelyföldi önkormányzatok jogát is attól, hogy belátásuk szerint, a helyi lakosság kulturális sajátosságait figyelembe véve díszítsék fel a várost egy saját rendezvényen”, írta közleményében.

„Nyilvánvaló a rosszhiszeműség és a hatalmi visszaélés a román prefektusok részéről a magyarlakta megyékben, és eddig jóformán csak politikai számonkérés történt, ami nem járt kellő sikerrel. Egyesületünk ezért kísérletet tesz a prefektusok jogi úton történő számonkérésére, méghozzá bűnügyi feljelentéseket készülünk beadni” – közölte Szilágyi István.
A közlemény arra is rámutat, hogy a tél folyamán Maros megye prefektusa újra megtámadta a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését Marosvásárhelyen, és pereskedésével tulajdonképpen akadályozza a helyi hatóságokat abban, hogy alkalmazzák az európai kisebbségvédelmi egyezményeket, amelyek egyértelműen bátorítják a kétnyelvűsítést. A prefektus tudatosan és rosszhiszeműen érvel azzal, hogy nincs törvényes keret Romániában, ami megengedné az utcanevek többnyelvű feliratozását, és ez kimeríti a hatalmi visszaélés fogalmát.

Végül az egyesület felhívja a brassói és a temesi prefektusok figyelmét arra, hogy Brassó városának és Temes megye tanácsülésein nemrég nyíltan revizionista nyilatkozatokat szavaztak meg a tanácsosok, amiben Románia és Moldova újraegyesülését támogatják. „Hivatalos álláspontot várunk a törvényesség őreitől, de valószínűnek tartjuk, hogy elnézik a hazafiak ténykedését. Ezzel nyilvánvalóvá teszik a kettős mércét, amelyet a román kormány alkalmaz, hiszen prefektusai által egy pillanatig sem késlekedett lecsapni a székelyföldi autonómiahatározatokra, és megállapítani az önkormányzati hatáskör túllépését” – magyarázta az akció értelmét a RMJE elnöke.

maszol.ro

„Ha nem tetszik Romániában, el lehet menni Magyarországra”

A Musai-Muszáj civil szervezet a Facebook oldalán adott hangot felháborodásának, amiatt hogy Kisbács község polgármesteri hivatalának iktatói részlegében dolgozó Onuț Daniela nevű közalkalmazott felháborodva és lekezelő hangnemben utasította vissza, hogy beiktasson egy magyar nyelven megírt kérvényt.

A civil szervezet szerint a történet vége az lett, hogy miután a hivatal titkára meggyőződött, hogy a törvény értelmében mégiscsak kötelesek elfogadni magyar nyelvű kérvényeket is, az iktatóban dolgozó hölgy beiktatta a kérvényt, miközben elmagyarázta, hogy akinek nem tetszik Romániában, az el is mehet Magyarországra.

Sepsiszentgyörgyön szervezi meg a „büszkeség menetét” a magyarellenes Románia Korszerűsítéséért Nemzeti Koalíció

Mégpedig nem is akármikor, hanem június negyedikén. Saját elmondásuk szerint ünnepelni mennek, mégpedig a trianoni békediktátumot fogják méltatni, hogy megmutassák a térség magyar vezetőinek, ki az úr a háznál.

Az obskurus szervezet vezetője Alexandru Cumpănaşu saját Facebook oldalán számolt be a menet megszervezéséről, amit eredetileg április negyedikén akartak megtartanii, ugyanazzal a „nemes” céllal. Cumpănaşu  a bejegyzésben egyszerre büszkélkedik és szabadkozik, és elnézést kér attól a több mint ezer személytől, aki jelezte hogy saját autóval megy el az áprilisi menetre, ugyanakkor reméli hogy a módosított dátum nem fogja senkinek kedvét szegni, sőt.

Cumpănaşu ugyanakkor megnyugtatja követőit, hogy ő maga áprilisban a térségben lesz, hiszen ötödikén együtt ünnepel a térségben állomásozó „csodálatos katonákkal” a Román Csendőrség napja alkalmából.
Emlékezetes, hogy a Facebook már törölte a nyíltan magyargyűlölő  Dan Tanasă  oldalát, egymás után kétszer is. Aki esetleg úgy érzi, hogy a Cumpănaşu-féle ünnep a székely-magyar közösség ellen irányul, annyit mindenképpen megtehet, hogy jelenti az oldalt a Facebook cenzorainak.

Itthon.ma

Diszkriminatívnak tartja a magyarellenes Románok Civil Fóruma a magyar állami támogatásokat

A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma számon kérte, hogy a Kovászna megyei önkormányzaton, hogy idén nem támogatja pályázati rendszerben a civil szervezeteket. Megfogalmazzák, hogy ez annál is fájóbb, mert idén a centenárium éve van. A közleményben rámutatnak, ez elsősorban a román szervezeteket érinti, mert a magyar civilek más forrásokból is kapnak támogatást. Szerintük a magyar civil szervezeteknek „hatalmas összegek állnak a rendelkezésükre a magyar kormány határon túli programjai révén”.

Úgy fogalmaznak, ez súlyosan diszkriminálja a helyi románságot, ezért követelik, hogy a megyei tanács sürgősen hajtson végre költségvetés- kiigazítást, és biztosítson résztámogatást a román civilek projektjeihez, beleértve a centenáriumi rendezvényeket. Erre válaszolva Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat elnöke kifejtette: “ne a magyar kormány támogatásait firtassák a Kovászna megyei román civil szervezetek, inkább szerezzenek finanszírozást a román kormánytól”.

Tamás Sándor és Antal Árpád | Fotó: Kocsis B. János

Henning László a háromszéki közgyűlés alelnöke kifejtette, az idei büdzsé az öt évvel ezelőtti szinten van, ám a költségeik, a bérek megnövekedtek, még a fizetésekre sem elég a pénzük. „Ez nem rosszindulat, hanem pénzhiány. Ha kapunk költségvetés- kiegészítést, a civileknek is segítünk”– mondta az alelnök. Hozzátette, a centenáriumi rendezvényekre alapot különítettek el, több saját rendezvényt beütemeztek.

„Mi elsősorban Bukaresttől várunk támogatást, ám nem kapunk. A magyar finanszírozás kisegít, ám ezért csak támadnak, feljelentenek. Például a sepsiszentgyörgyi orvoslakások építését a román állam kellett volna finanszírozza, ám a magyar kormány tette meg” – szögezte le Tamás Sándor, arra utalva, hogy ezért feljelentették őket a Számvevőszéken, ám a kivizsgálás azt igazolta, hogy törvényesen jártak el.

Művész Mozi | Fotó: Vargyasi Levente

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felidézte, amikor a Művész mozi épületét kérték az államtól a magyarellenes román szervezetek azzal vádolták, hogy üldözik a mozit működtető román üzletembert, ám amikor az épület egy részét az ígéretükhöz híven átadták a román színháznak, nem kértek bocsánatot.