2018. július 17., kedd

Tüntetni készülnek a székelyföldi románok, hogy a román maradjon az állam egyetlen hivatalos nyelve

Arra kéri Klaus Johannis államfőt a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma, hogy ne hirdesse ki a nemrég elfogadott közigazgatási törvénykönyvet. Tiltakoznak a kódex ellen a székelyföldi románok. Több százan kívánnak Bukarestbe vonulni július 29-én a székelyföldi románok önjelölt képviselői közül, tiltakozva a parlament által a múlt héten megszavazott, az anyanyelvhasználati jogokat bővítő közigazgatási kódex ellen.


A magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma felkérte Klaus Johannis államelnököt, hogy a tüntetés alkalmával fogadja kihallgatáson a küldötteit. Az államfőnek címzett nyílt levelében a szervezet elsősorban amiatt aggódik, hogy a magyar nyelv hivatalos státust kap, ráadásul nemcsak Kovászna, Hargita és Maros megyében, hanem jóval kiterjedtebb területen, ha a kerettörvény a parlament által elfogadott formában életbe lép. A románok – tévesen – azt állítják, a kódex eltörli a 20 százalékos anyanyelvhasználati küszöböt. Szerintük alkotmányellenes a kétnyelvű űrlapok használata, magyar nyelven csak a fordítás megengedett, de nem lehet hivatalos dokumentum, mert azzal már automatikusan hivatalos státust nyer a magyar nyelv. Azt is felháborítónak tartják, hogy a magyar nyelv kötelező lesz a prefektúrákon és a minisztériumoknak alárendelt helyi közintézményekben.

 „A prefektus hatáskörének csökkentésével gyakorlatilag elenyészővé válik a román állam fennhatósága az ország ama részein, ahol a románok kisebbségben vannak. Ha nem tudja megtámadni a helyi határozatokat, akkor fennáll a területi autonómia veszélye, és etnikai enklávé kialakulása Románia szívében” – olvasható a dokumentumban. HIRDETÉS Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja Egyesület elnöke a Facebookon közzétett felhívásában úgy fogalmaz, a különböző közintézményekben – például a nyugdíjpénztárnál, pénzügyi igazgatóságon, postán, tanfelügyelőségen – olyan embereket fognak alkalmazni, akik nem beszélik jól a román nyelvet, vagy nem akarják majd használni.

 A dokumentum kiemeli: július 29-én „nem János szomszéd ellenében” mennek tüntetni Bukarestbe, hanem azért, hogy a román nyelv maradjon az állam egyetlen hivatalos nyelve.

https://szekelyhon.ro

2018. július 13., péntek

Absurd jail sentences for two Hungarians on terrorism charges in Romania

 Absurd jail sentences for two Hungarians on terrorism charges in Romania Romania’s High Court sentenced two Hungarians from Târgu Secuiesc/Kézdivásárhely to 5 years in jail each on terrorism charges. István BEKE and Zoltán SZŐCS have been accused of attempting to detonate homemade, improvised explosives during the 1st of December 2015 celebrations in their hometown, Mikó Imre Minority Rights Legal Aids Service said.


The official accusations of the prosecution from 2016 stand as follows: while BEKE was initially accused of attempted attack against the collectivity (also called “acts of terrorism”) and attempt to violate the rules pertaining to explosives, SZŐCS was accused of inciting to the above-mentioned two acts.

 On first degree the court changed the legal classification of the two acts to attempt, and incitement to change the constitutional order, respectively, sentencing the two Hungarians to 11 months in jail for the second accusation (which was exactly the amount of time the two have already spent in jail). Fina Aristic BEKE, together with SZŐCS got his jail sentence raised from 11 months to 5 years without any new piece of evidence Absurdly, the High Court, ruling on a second and last degree has changed yet again the legal classification of the acts back to the acts of terrorism.

The Hungarian community stands shocked by these recent rulings, since it is a known fact that in between the second and first rulings no new piece of evidence arose and the High Court still managed to change the official accusations and increase the sentence to a 5-year jail sentence for each of the two. Mikó Imre Minority Rights Legal Aids Service is firmly convinced that trumped-up accusations and politically motivated court decisions will not lead to the peaceful coexistence of Hungarians and Romanians in the country, and they ask for the international community to condemn the partiality of the Romanian justice system.

As we wrote before, the Sixty-Four Counties Youth Movement (HVIM) on Wednesday organised a demonstration in Budapest to protest against the Romanian top court’s verdict sentencing two Transylvanian Hungarians to prison for what it called an attempted bomb attack in Targu Secuiesc (Kézdivásárhely) in 2015.

https://dailynewshungary.com

2018. július 11., szerda

Felvidéken pár hete kihelyezett magyar utcanévtáblákat festettek le

Nagy sikerként könyvelte el Szemet község magyar lakossága, hogy két héttel ezelőtt magyar utcanévtáblákat is kihelyeztek a faluban, melyeket azonban egy héttel később festékszóróval csúfítottak el.
Szemet Somorjától hét kilométerre fekszik, Pozsony megye Szenci járásában. A települést 1258-ban Dénesd határleírásában említik először. 1288-ban „Scemet” alakban szerepel. Következő említése 1306-ban történt Hertlin pozsonyi bíró, valamint a Szentgyörgyi és Bazini grófok közötti birtokvitával kapcsolatban. 1336-ban pedig Guthori János és a bazini Sebus között a pozsonyi káptalan előtt lefolytatott vitával kapcsolatban olvashatunk róla ismét. A faluban 1880-ban 469 lakosból 419 volt magyar, 18 pedig német anyanyelvű, 2011-ben pedig 1170 lakosából 849 volt szlovák és 296 magyar.
Június elején a képviselő-testület határozata alapján megjelentek az utcák magyar nevei is a településen. Az ötletgazda Bartal Sándor szemeti önkormányzati képviselő volt. Már nagyon régen ki akarták helyezni a kétnyelvű táblákat, de csak most lett rá megfelelő politikai akarat. 2014-ben magyar helységnévtáblákat helyezett ki az önkormányzat, melyek akkor is sajnos csak pár napig voltak a helyükön, aztán ellopták őket. Már ekkor felvetődött a magyar utcanévtáblák ötlete, de a történtek után kedvezőtlen hangulat uralkodott a faluban, sokan féltek attól, hogy azokat is ellopnák, megrongálnák.
Az akkori polgármester-helyettes, Michal Poláček egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy nem akar magyar feliratokat. A nyilvános gyűlésre ráadásul elhívta a falu egyik legsovinisztább érzelmű lakosát, aki azzal riogatott, hogy amennyiben a falu elfogadja a kétnyelvű utcanévtáblák javaslatát, az valójában egy újkori erőszakos magyarosítás lesz, és vajon fel van-e erre készülve a testület…
Sikeres javaslat
Az aktív képviselők a kétnyelvűsítést összekötötték a falu új utcáinak elnevezésével. Jurányi László és Bartal Sándor, akik egyébként törzsgyökeres szemetiek, nagyon szerették volna, hogy a falu híres szülöttéről, Burián Jánosról is nevezzenek el egy utcát, s ezt bele is foglalták a rendelet tervezetébe. A testület tagjai közül Jurányi László, Zimanová Diana, Gergelyová Katarína és Bartal Sándor támogatta a javaslatot. A héttagú testületből a volt polgármester-helyettes, Poláček ellene szavazott, egy képviselő tartózkodott, egy pedig nem volt jelen.
Szemet lakossága az utóbbi időben megszaporodott, a beköltözők közül legtöbben szlovákok, a lakosság változásával pedig egyre kevesebben tudják, hogy Szemet mindig is magyar falu volt, magyar kultúrával. Nevét már 1288-ban említik, s akkor még a pozsonyi királyi váruradalomhoz tartozott.
Bartal Sándor szerint a lakosság összetételének változásával sem szabad elfeledni a község magyar múltját, így az a legkevesebb, hogy ahol lehet, emlékeztetnek erre. Ennek az egyik módja a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése, de a Szemeten született Burián János nevének köztudatban való rögzítése is, aki később az aradi Katolikus Főgimnázium igazgatója lett és latin-magyar szótárt is szerkesztett.
A falu régi polgármesterét, Štefan Božíkot két éve felmentették a tisztségéből. Ő volt az, aki megmentette, felújíttatta a régi magyar feliratú templomablakot, megjavíttatta a szemetiek számára nagyon fontos Szentháromság-kiskápolnát, ahol meghagyta a magyar feliratot, és emellett a falu is fejlődött, ezért munkásságára a helyiek jó szívvel tekintenek vissza. Csapásként érte a falu lakosságát, mikor 2017 tavaszán le kellett mondania a tisztségéről, és Michal Poláček vette át a falu vezetését. Ősszel választások voltak, ahol ő is indult, és rajta kívül még Gergelyová Katarína és Konrád Jozef is, aki törzsgyökeres szemeti, magyar anyanyelvű ember. Azóta ő irányít, s közmegelégedésre vezeti a falut. Elmagyarázta az embereknek, hogy ez kétnyelvű falu, és ezt tartsák tiszteletben.
Nem sokáig örülhettek
Ez sajnos csak részben sikerült, hiszen valakinek nagyon bántotta a szemét a magyar felirat. A falu polgármestere, Konrád Jozef Facebook-bejegyzésében biztosította a közvéleményt, hogy polgármesterként felelős a falu tulajdonáért és ki fogja deríteni, ki követte el a rongálást. A polgármester feljelentést tett az átfestett utcanévtáblák ügyében, s a biztonsági kamera felvételét átadta a rendőrségnek.
Ez július 8-án történt. Cikkünk leadásakor viszont Bartal Sándor jelezte, ma éjjel ismeretlen tettesek lemosták a festéket a táblákról. Úgy látszik, valakinek megszólalt a lelkiismerete, vagy csak nem akart bírósági ügybe keveredni.
Egy biztos. Fel kellene végre fogni, hogy a felvidéki települések nagy része magyar alapítású és a magyar kultúra mentén, ezt megélve és ilyen emlékeket hátrahagyva alakultak ki, fejlődtek. Ez tény. S attól, hogy ma egy modern honfoglalás keretén belül szlovákok szállják meg ezeket a falvakat, városokat, ez előbb említett tények még tények maradnak. Ezeknek a falvaknak a vezetői felelősek ezentúl azért, hogy a magyar emlékek és kultúra alapjaira épülve fejlődjön, működjön, éljen tovább az adott település, akár szlovák nyelven is.
Egy nemzeti kisebbség akkor maradhat fenn ténylegesen, ha az ország a benne élő kisebbséget védi a többségi nemzettel szemben, ha úgy tetszik, a gyengét az erősebbel szemben. S mivel a többség ugyebár többségben van, ezért még az is megengedhető, hogy netán a kisebbség valamiből többet kapjon. A létszámbeli többség miatt ugyebár még így is megmarad az egyensúly.
Jaj, de messze vagyunk mi ettől Felvidéken…


2018. július 10., kedd

Szándékosan pontozták le a háromszéki diákokat románból?

Alulértékelték a háromszéki érettségizők román dolgozatait a marosvásárhelyi vizsgaközpontban, derült ki az óvások után. Kovászna megyében 209 román dolgozat jegyét óvták meg és újrajavításkor a fellebbezők 80 százaléka nagyobb értékelést kapott. 
Kiss Imre főtanfelügyelő a Székelyhonnak elmondta: beigazolódott, hogy a marosvásárhelyi javítóközpontban alulértékelték a háromszéki érettségizők román dolgozatait. Hatvan diáknak több mint másfél ponttal nőtt a jegye, miután Zilahon újrajavították a dolgozatát. Volt, hogy a fellebbezés után három-négy ponttal jobb értékelést kapott egy-egy dolgozat.

Kiss Imre elmondta, az alacsony eredmények a nagy fokú szigorral is magyarázhatók, de a három-négy jegynyi különbséget nehéz magyarázni. Amikor 2,6-ról 6-osra javítják a jegyet, az mindenképpen mulasztást jelez, jelentette ki a főtanfelügyelő.
Úgy vélte, az eseteket egyenként kell kivizsgálnia a Maros megyei tanfelügyelőségnek, és ha bebizonyosodik a mulasztás, a javítótanár szankciókra is számíthat.
Kovászna megyében elégedetlenséget szült az érettségizők és tanáraik körében a román dolgozatok eredménye, mivel olyan diákok kaptak 2-est, 3-ast románból, akik a próbaérettségin 8-9-esre szerepeltek románból. 

Megyei szinten az óvások után 5 százalékkal nőtt az átmenési arány59,5 százalékról 64,2 százalékra. Alulteljesítettek a diákok románból Hargita megyében is, amit a megyei tanács elemzői szerint az magyaráz, hogy a magyar anyanyelvű diákok hátrányos helyzetbe kerülnek a román értettségin. Görbe Péter főtanfelügyelő hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: hátrányt jelent, hogy a román nyelv és irodalom tételek egységesek minden diák számára, anyanyelvétől függetlenül.
A főtanfelügyelő elismerte, hogy sok, szinte csak románok által lakott megyében is románból bukott meg a legtöbb érettségiző. Ez szerinte azt jelzi, hogy javításkor sokat nyom a latban a javítótanár szubjektív megítélése. Hargita megyében az óvások után csaknem öt százalékkal nőtt az átmenő osztályzatot szerző diákok száma. Az oktatási minisztérium közlése szerint az óvások után két százalékkal nőtt a sikeresen vizsgázók aránya.

Foter.ro

Gulyás Gergely miniszter szerint Románia egyszerűen nem jogállam

A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint restitúciós ügyekben sztálini alapokon áll a román igazságszolgáltatás. Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjújában – amely a portálon vasárnap jelent meg – a Bánffy-perben hozott ítéletre reagálva úgy fogalmazott, Románia ma demokrácia, de nem jogállam.
Gulyás Gergely a Mandinernek azt mondta, nagyon szomorú folyamatként lehet tekinteni arra, ami a román igazságszolgáltatásnál az elmúlt években tapasztalható, és ennek „egy fontos állomása” a mostani ítélet.


„Mindez kezdődött azzal, hogy egy korrupcióellenesnek nevezett, de valójában politikai célokra, köztük magyarok elleni inkvizícióra felhasznált ügyészség koncepciós eljárásokat indított a magyar közösség számos politikai vezetője ellen”
– fejtette ki, hozzátéve, ezek a perek évek óta tartanak, és az eljárások már önmagukban sokak pályáját tették tönkre, és sok helyen nehezítették a magyar politikai közösségépítést.
Megítélése szerint ami a Bánffy-ügyben történt, „nem kevésbé felháborító, csak sokkal látványosabb”. Ezzel az ítélettel a román igazságszolgáltatás odáig jutott – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter –, hogy miközben a bíróság egy restitúciós ügyben a tulajdonjog visszaszolgáltatása összes feltételének fennállását megállapítja, a korábbi tulajdonosnak,Bánffy Dánielnek a sztálini diktatúra alatti koncepciós eljárásban kimondott háborús bűnösségére hivatkozással zárja ki a tulajdonjog visszaadását.
 
Gulyás Gergely emlékeztetett: a második világháború után a román bíróságok a magyar nemesi családok leszármazottait tömegesen ítélték el Bánffy Dánieltől, Wass Albert írón át Bethlen Béla jogász, politikusig.  Azt mondta: Bánffy Dánielnél az ítélet képtelenségét jól szemlélteti, hogy Erdélyben 1944 őszén fegyverszünetet követelt, amiért a nácik halálra ítélték. Ez sem volt akadálya annak, hogy a sztálini önkény háborús bűnösnek nyilvánítsa. Az viszont hihetetlen, hogy „a román igazságszolgáltatás mai napig ezen az alapon áll a visszaszolgáltatási ügyekben”. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a román uniós csatlakozás egyik feltétele volt a restitúciós törvény megalkotása. „Ez azonban nagyon sok esetben holt betű maradt” – tette hozzá. 

Arra a felvetésre, hogy a múlt héten több bírósági ítélet is megütközést keltett az erdélyi magyarság körében, a miniszter emlékeztetett: Péter Ferenc korábbi szovátai polgármesternek, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnökének bírósági ítélet eredményeképpen hárommillió forintnyi bírságot kell fizetnie, mert nem vette le a székely zászlót a szovátai polgármesteri hivatalról, illetve az utolsó tárgyalási nap utáni - új bizonyítékok nélküli - vádmódosítás után magyar fiatalokat öt év végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek terrorizmus vádjával. Ezek alapján „jól látható, hogy nem elszigetelt esetekről van szó” - mondta. „Az ókori Róma jogállam volt, de nem volt demokrácia. Románia ma demokrácia, de nem jogállam” – jelentette ki.

Gulyás Gergely szerint a román igazságszolgáltatás működésének „halk és érdemi intézkedéseket nélkülöző uniós kritikája” jól bizonyítja, hogy az Európai Unió mai vezetésének szemében a jogállamiságnak tartalmi kritériumai nincsenek, a fogalom számukra „valódi értelmet akkor nyer csupán, ha valamely neki nem szimpatikus tagállammal szemben politikai fegyverként használhatja”.

Foter.ro

2018. július 7., szombat

Elképesztő: kitiltják Ukrajnából a világbajnok csapat magyar tagjait

Kárpátalja vegyes ukrán-magyar csapattal megnyerte a FIFA által el nem ismert államok világbajnokságát, azaz a Conifa-vébét. Ennek Ukrajnában nem örülnek túlzottan.

Korábban beszámoltunk arról, hogy Ukrajnában vizsgálatot indítottak a Conifa-világbajnok kárpátaljai válogatott ellen, sőt, még terrorizmussal is megvádolták a csapat tagjait.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat végül brutálisan kemény döntést hozott, a válogatott magyar állampolgárságú tagjait kitiltották Ukrajnából — írja a csakfoci.hu.
Ez azért is érdekes, mert a játékosok zöme amúgy is magyar csapatokban focizik, Magyarországon él. A csapat ukrán (ruszin) tagjait pedig megfosztják sportigazolásuktól, nem focizhatnak többé Ukrajnában. Igaz, egyetlen kárpátaljai válogatott sem futballozik Ukrajnában...
Az együttes talán legismertebb tagja a kilencszeres magyar válogatott Sándor György, aki a Videotonban és az Újpestben is megfordult pályafutása során.

888.hu

2018. július 6., péntek

Sepsiszentgyörgyön gyűjtené össze a románokat ért „sérelmeket” egy sovén EP-képviselő


 
Cătălin Ivan marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján jelentette be pénteken, hogy partnerségre lépett Dan Tănasă újságíróval, mert az a tervük, hogy lerombolják az RMDSZ utóbbi években tapasztalt „hazug propagandáját”.

Dan Tănasă méltó cimborára lelt Cătălin Ivan személyében, ketten rombolnák le „az RMDSZ hazug propagandáját”, és mutatnák be az Európai Parlamentben a Székelyföldön élő románok állítólagos megpróbáltatásait. 
Azt is elmondta, a szükséges helyiséget már ki is bérelték Sepsiszentgyörgyön, és rövidesen megnyitja ott EP-képviselői irodáját. „Így én leszek az egyetlen, dokumentumokkal rendelkező európai parlamenti képviselő Kovászna, Hargita és Maros megyében, mert a környék többi EP-képviselője Budapestre jár pártgyűlésekre, Bukarestbe legfeljebb látogatóba mennek. A többi, RMDSZ-es EP-képviselő Magyarország oldalán áll, ezt ők is elismerik az Európai Parlamentben, ez nem újdonság, nem is titkolják, tehát a régióból én lennék ez egyetlen európai parlamenti képviselő” – mondott orbitális ökörséget Cătălin.
Hozzátette, a sepsiszentgyörgyi irodája révén arra szeretné biztatni a térségben élő román állampolgárokat, hogy információkat osszanak meg vele konkrét esetekről, amelyek során visszaélés, hátrányos megkülönböztetés történt. Ebből a célból ingyenes telefonszámot is működtetni fog.
„Tájékoztató kiadványon is dolgozunk az RMDSZ hazug propagandájáról, összes mítoszáról, félretájékoztatásáról (…) Kiterveltünk egy európai szintű stratégiát, és ott is le fogjuk rombolni a hazug propagandájukat. Nem lesz nagyon nehéz, nekünk is megvannak az eszközeink. Amíg nem jöttem el Bálványosra, nem tudtam, hogy éppen ennyire súlyos a helyzet. Tudtam, hogy vannak problémák, de Dan Tănasă úrnak igaza volt, hogy meghívott oda, mert még ő se hitte volna, hogy ennyire súlyos” – említette a besült műbalhéjukat a valóban súlyos esetnek bizonyuló Cătălin Ivan.

Itthon.ma

2018. július 5., csütörtök

Hatalmas bírsággal büntették a Maros megyei önkormányzat elnökét a székely zászló miatt

Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere gigantikus pénzbírságot kapott. A Maros megyei ítélőtábla 42 642 lejre (2 millió 980 ezer forintra) bírságolta meg kedden Péter Ferencet, a Maros megyei önkormányzat elnökét, amiért korábban, Szováta város polgármestereként nem volt hajlandó eltávolítani a székely zászlót a hivatalról.

Az ítélőtábla honlapján elérhető ítélet szerint az önkormányzat elnökét a Maros megyei prefektus (kormánymegbízott) fogta perbe. 2016 márciusban a Maros megyei törvényszék marasztalta el az erdélyi üdülőváros akkori polgármesterét a székely zászlónak a hivatalra való kitűzése miatt. A törvényszék Péter Ferencet a zászló eltüntetésére vonatkozó prefektusi felszólítás gyakorlatba ültetésének késleltetése miatt naponta a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összegre bírságolta. Akkor a törvényszék elutasította a prefektusnak a bírság pontos megállapítására vonatkozó kérését.

Ezt követően az ítélőtáblán folytatódott a per, amelynek végén kedden kimondták, hogy a volt elöljárónak 42 642 lej bírságot kell kifizetnie.Péter Ferenc, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezetének az elnöke, az ítélethirdetés után elmondta: abszurdnak és nevetségesnek tartja, hogy az Európai Unió egyik tagállamában, egy regionális közösség szimbólumának használatáért büntetik meg, ami szembemegy a szabad önkifejezés elvével.


A bűnös jelkép
 
Hozzátette: Románia újra kettős mércét alkalmaz, hiszen míg például Bukovinában, ami szintén történelmi régió és nem adminisztratív terület, nem jár bírság a régió zászlójának használatáért, őt megbírságolják. Közölte: tudomásul veszi a bíróság döntését, de közösségi vezetőként azon fog dolgozni, hogy a romániai törvények egyértelműen lehetővé tegyék a kisebbségi, regionális szimbólumok használatát. Péter Ferenc szerint a sorozatosan elveszített székelyzászlós perek pontos képet mutatnak arról, hogy Romániában mennyire tartják tiszteletben a közösségi jogokat.

[Forrás: MTI]


Jogerős ítélet: visszaállamosították a Bánffy-birtok egy részét

Visszakerült a román állam tulajdonába több mint 9 300 hektárnyi erdő Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén, amelyeket 2007-ben visszaszolgáltattak gróf Bánffy Dániel örököseinek. A Giurgiu megyei törvényszék által hozott döntés jogerős.

A 9 323 hektárnyi erdő visszaszolgáltatására vonatkozó 2007-es döntést 2014-ben óvták meg Vasile-Liviu Oprea volt Maros megyei prefektus kezdeményezésére, a Szekuritáté Levéltárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) által kibocsátott dokumentumra hivatkozva. Ebben a dokumentumban az áll ugyanis, hogy Bánffy Dániel vagyonát nem a kommunista rezsim kobozta el jogtalanul, hanem egy bírói döntés eredménye, amelyben emberiesség elleni, 1940 és 1944 között elkövetett bűncselekmények miatt ítélték el a grófot.
A Giurgiu megyei törvényszék alaptalannak minősítette és elutasította Bánffy Dániel örökösei (Bethlen Anna, Bethlen Zsuzsanna és Szentkuti Éva) fellebbezését, amelyet a visszaszolgáltatási határozatot megsemmisítő bírói döntés ellen nyújtottak be.
Bánffy Dániel | Fotó forrása: Wikipedia
A 2007-es visszaszolgáltatási határozat ellen a Maros megyei ingatlanok fölötti magántulajdon jogát meghatározó megyei bizottság nyújtott be óvást 2014 június 24-én, a CNSAS egyik dokumentumára hivatkozva. A dokumentum a bukaresti törvényszék 1952.december 3-án hozott büntetőjogi ítéletét tartalmazza, amely szerint Bánffy Dánielt 8 év kényszermunkára és 10 év polgári jogvesztésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélik emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt.
A Maros megyei magántulajdon-bizottság ennek alapján úgy értékelte, hogy a gróf örököseinek visszaszolgáltatott 9 323 hektár erdőterület jogtalanul került vissza Bánffy Dániel leszármazottainak birtokába, mert az elkobzás nem a kommunista rezsim törvénytelen döntése, hanem egy érvényes bírói döntés alapján történt.
A CNSAS dokumentuma szerint Bánffy Dániel magatartása a Horthy-korszak idején „szembetűnően ellenkezett Románia érdekeivel és az erdélyi román lakosság érdekeivel”, és „ezen magatartással szembefordulva, a román állam elvette Bánffy Dániel vagyonát”.

maszol.ro

2018. július 4., szerda

Jogerősen öt év letöltendő börtönre ítélték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt

A legfelsőbb bíróság szerdán jogerősen öt-öt év letöltendő börtönre ítélte Beke Istvánt és Szőcs Zoltán. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két székelyföldi aktivistáját azzal vádolták, hogy a 2015-ös december elsejei ünnepségen házi gyártmányú bombát akartak felrobbantani Kézdivásárhelyen.
Az ügyészség eredetileg Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlettel (terrorizmussal), valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolta (a vádiratot itt ismertettük). A bíróság mindkettejük esetében az első vádpontnál a büntetőjogi besorolást az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérletre (illetve felbujtásra) változtatta.



Tavaly áprilisban a Bukaresti Ítélőtábla alapfokon felmentette Bekes Istvánt és Szőcs Zoltánt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet vádja alól. Csupán pirotechnikai eszközökkel elkövetett bűncselekményekért ítélték 11, illetve 10 hónap és néhány nap letöltendő börtönbüntetésre őket, éppen annyira, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek, így a kiszabott szabadságvesztést letöltöttnek nyilvánították.
Az ügyészség fellebbezett, és a bukaresti legfelsőbb bíróság kérésükre mindkét vádlott esetében közösség elleni merényletkísérletre változtatta vissza az első vádpont büntetőjogi besorolását. Ezért a vádpontért egyenként öt év letöltendő börtönre ítélte a két férfit.
Beke Istvánnal korábban interjút készítettünk letartóztatásának két éves évfordulóján.

Maszol.ro