2017. március 28., kedd

Ki terrorizál itt?

Ugyanazon a napon, amikor Londont és a civilizált világot újra gyászba borította az Iszlám Állam egy fanatikus – amúgy Nagy-Britanniában született – híve, több ország békés polgárait megölve vagy megsebesítve, pár órával a szerdai merénylet után néhány ploieşti-i fiatal jó mókának tartotta, hogy arabosan öltözve, valódinak látszó és lövéshez hasonló hangot kiadó pisztollyal riogassa a járókelőket.
A kitörő pánikban egyetlen személynek volt annyi lélekjelenléte, hogy az egységes sürgősségi hívószámon értesítse a hatóságokat, akik pár perc alatt lezárták a várost, és filmekbe illő autós üldözés után bilincsekben kísérték a rendőrségre a tetteseket. Mivel azok azt nyilatkozták, hogy csak vicceltek, még csak őrizetbe sem vették, hanem kihallgatásuk után elengedték őket, eljárást pedig rendháborításért (!) indítanak ellenük; és mert az öt fiatal közül négy még nem töltötte be a 18 évet, minden jel szerint megússzák egy bírsággal az egészet. Történik mindez abban a városban, ahol a korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség országszinten a legaktívabb, és a bíróságok is a szigorúbbak közé tartoznak (ott mondták ki a végleges ítéletet a Székely Mikó Kollégium visszaállamosításáról is).
 
Beke István és Szőcs Zoltán
Ezen a napon két kézdivásárhelyi férfi – családjukkal és a lélekben mellettük álló közösséggel együtt – a pénteki, végső tárgyalásra készült abban az ügyben, amelyet egy zavaros, vitatott hangfelvétel alapján indítottak ellenük. És bár ők csak egymás között tréfálkoztak, de senkit sem riogattak, és szintén nem rendelkeznek valódi fegyverekkel, az ügyészek terrorizmussal vádolják mindkettejüket, és a kiszabható legmagasabb börtönbüntetést kérik számukra, mintha valóban el is követték volna azt, aminek a szándékát átlátszó módon a nyakukba akarják varrni. Reménykedni ez esetben már csak a bírák józanságában lehet, de a két történetet összevetve elkerülhetetlenül felmerül az emberben néhány kérdés a román bűnüldöző szervek szakértelméről, elfogulatlanságáról, a háttérben munkálkodó sötét erőkről és arról a törvényi keretről, amely lehetővé teszi, hogy egyeseket ejnye-bejnyével, másokat tömlöccel büntessenek egy-egy rossz tréfáért. 

A kétféle mérce nem újdonság, mindjárt száz éve szoktatnak hozzá minket, magyarokat ebben az önmagára oly nagyon büszke Romániában. A polgárok közötti egyenlőséget már az 1789-es francia forradalom meghirdette, a román alkotmány pedig fajra, nemre, vallási hovatartozásra stb. való tekintet nélkül szavatolja ezt, de csak papíron. A valóságban egész más a helyzet, és ebben az a legszomorúbb, sőt, egyenesen ijesztő, hogy ez a megkülönböztető bánásmód és „igazságszolgáltatás” senkinek sem tűnik fel rajtunk kívül, senki, egyetlen jogvédő egyesület, állami intézmény – például az ügyészek, bírák tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Bírói Tanács –, európai politikus, amerikai nagykövet nem lép fel ellene. Pedig ez is merénylet: a jogállam ellen.
 

A Magyar Filmakadémia A lovas­íjászt kirekesztette a filmhétről - Kaszás Géza interjú

A Magyar Filmakadémia A lovasíjászt egyszerűen nem kívánta beengedni a 3. Magyar Filmhétre. Ezzel azt üzente, hogy nem számít az a most már százezernél is több ember, aki jegyet váltott rá, aki megnézte, nem számítanak azok, akik még ma is gyakran állva tapsolják meg vetítés után, és főleg nem számít a téma, amit feldolgoz. Nem számít az a példa, amit Kassai Lajos mutat nekünk, akinek a világ minden pontján vannak követői, tisztelői, aki igazi példakép – mondta a Demokratának Kaszás Géza rendező, producer. Alább olvasható Ágoston Balázs interjúja.


 – Több mint egy éve mutatták be A lovasíjász című filmet. Milyenek a visszajelzések? – Tavaly január óta több mint százezer ember nézte meg. Ez önmagáért beszél, azt mutatja, hogy óriási igény van erre a szellemiségre. A mai napig heti rendszerességgel járok vetítésekre, közönségtalálkozókra a Kárpát-medencében. Azt tapasztalom, hogy az emberek nem tudják hová tenni a nemzeti emlékezetben máig élő, a régészet által is igazolt szkíta-hun leszármazástudat és az akadémikus finnugrista nyelvészeti dogma között feszülő feloldhatatlan ellentétet. Ez olyan, mintha egy családon belül nemzedékről nemzedékre hagyományozódó történetet valaki kívülről, hatalmi szóval át akarná írni. Pedig ma már egyre többen foglalkoznak a magyarság őstörténetét is magába foglaló hun korral, és nemcsak Magyarországon, hanem Kínában, Mongóliában, Ukrajnában, Oroszországban, de az Egyesült Államokban is. A külföldi és így elfogulatlan, a hazai vitákban nem érintett kutatók munkássága nyomán ma már nem vitatható a népi emlékezet által megőrzött leszármazástudat. A nemzetközi tudományos közélet megmosolyogja azokat, akik még mindig tíz körömmel kapaszkodnak a finnugor elméletbe. Idehaza mégis vannak olyanok, akik félnek befogadni a nyilvánvaló tényeket. Ehelyett makacsul ragaszkodnak a rég megdőlt dogmákhoz. Persze ezekre katedrák, státusok épültek. Ebből fakad, hogy A lovasíjászra az előbb említettektől eltérő visszajelzés is érkezett: hallgatás, elhallgatás. Oka van, hogy Magyarországon nem véletlenül nem készült a Honfoglaláson kívül a magyar őstörténetről sem dokumentumfilm, sem játékfilm. Furcsa és érthetetlen módon a magyar filmművészet is mereven elzárkózik ettől.

– Ahogy általában a magyar történelem jeles eseményeitől.
– A következő filmem épp ezért hasonló témájú lesz, őstörténetünkről, valódi gyökereinkről fog szólni. Be akarom járni a világot, megszólaltatni minél több olyan külföldi szaktekintélyt, akik a hunok kutatói és ismerői. Mondják el ők, hogy mit gondolnak erről a témáról, hol tartanak a kutatások. Izgalmas és tanulságos lesz a hazai fősodratú történettudomány téziseitől való jelentős eltérés. Alapos munkát szeretnék végezni, 150 napos forgatást tervezek, amit már az idén el akarok kezdeni. Szándékomban áll minden olyan helyet felkeresni a világban, ami bármelyik elmélet szempontjából fontos. Az ott kutatásokat végző hiteles helyi szakértőket fogom megkérdezni. Tárgyilagos és elfogultságtól mentes válaszokat akarok, nem törődve azzal, melyik oldal legendáriumát építi vagy rombolja.

 – Pályázik támogatásra? – Próbálkoztam, de már az első szűrőnél elutasítottak.

 – Milyen indokkal? – Nem volt magyarázat, udvariasan értesítettek, hogy nem támogatják a filmet. Mit mondjak? Nem csodálkozom.

– No de mi köze a filmes szakmának a dogmákhoz? Hát nem a nézettség és a siker a fontos? A Lovasíjász százezres nézettsége sem referencia? – Buta és átpolitizált a művészeti élet is. Ez nagy baj, mert a művészeknek a kultúrára kellene összpontosítaniuk, ami viszont nem lehet egyik vagy másik politikai szekértábor hitbizománya, hanem nemzeti ügy. Mégis nagyon sokan dolgoznak azért, hogy soha ne álljon helyre az egységes nemzettudat. Elállt a szavam, amikor egy nagyon művelt, okos, érzékeny barátom, akit nagyon szeretek, egy nyilvános beszélgetésen elítélően szólt arról, hogy az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása rögzíti a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, mondván, hogy ez a nevesítés kirekeszt más világnézeteket.

– Mi lehet a baja Szent Istvánnal, Szent Lászlóval és a többi magyar szenttel? – Ez a felfogás figyelmen kívül hagyja ennek az Európában teljesen egyedi kultúrközösségnek az évezredeken át tartó harcát a fennmaradásáért, melynek támasza és ereje a múltban gyökerező kereszténység. Ráadásul ennek a kultúrának alapvető tulajdonsága a más kultúrák iránti érzékenység és türelem. Ennek a kultúrának volt képviselője az a civilizáció, amelyik egykor képes volt a kínai nagy faltól a Rajnáig terjedő hatalmas területet ellenőrzése alatt tartani és megszervezni abban az időben, amikor nem állt rendelkezésre a mai infokommunikációs technika. Csak a ló. Az ember és a ló különleges kapcsolata határozta meg őseink életét, és ez végigkísérte a történelmünket. Tehát a művészetnek kifejezetten feladata erre reflektálni.

 – Ma már a tudományos életben is hallani friss hangokat. – Igen, ennek ellenére, miközben az új tankönyvek már érintik a leszármazás kérdését és óvatosan, de tényszerűen megemlítik, hogy a finnugor elmélet mellett más megközelítések is léteznek, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya nyilatkozatot tett közzé, amiben dilettáns álláspontnak minősítette a magyar nyelv finnugor rokonságát megkérdőjelező álláspontokat. Elfogadhatatlan hibának nevezte azon állításokat, amelyek összekeverik a nyelvrokonságot a genetikai rokonsággal. Honnan veszik a bátorságot ehhez, honnan ez a gőg? És honnan az a felsőbbrendűségi képzet, ami a kulturális élet szereplőit időnként egészen elképesztő megnyilvánulásokra sarkallja? – Mire gondol? – A Magyar Filmakadémia A lovas­íjászt egyszerűen kirekesztette a 3. Magyar Filmhétről. Ezzel egy fontos üzenetet közvetített: nem számít a nézők véleménye. 
– Pedig ez a dokumentumfilm egymaga több nézőt csalt a mozikba, mint a tavaly bemutatott összes film együttvéve. – Nem számít. Mondhatnám azt is, hogy a Filmakadémia ezzel meghúzta nemzeti és kulturális identitásának határait. Nem számít az a példa, amit Kassai Lajos mutat nekünk, akinek a világ minden pontján vannak követői, tisztelői, aki igazi példakép. Pedig miről is van szó A lovas­íjászban? Egy életszemléletről, a minket körülvevő világhoz való viszonyulásunkról, arról, hogy mit lehet elérni kitartással, természetközpontú gondolkodással, kemény munkával, senkinek nem ártva. Egy olyan életet tár a néző elé, amelyben a becsület, a tisztesség, a folytonos helytállás, az emberi tartás, a természet tisztelete és szeretete a mindennapok része. Zoom (Fotó: T. Szántó György)

 – Keserűnek tűnik. – Nem vagyok az. Épp ellenkezőleg, a vetítések, közönségtalálkozók során azt látom, hogy az emberek egyre nyitottabbak, egyre fogékonyabbak az értékekre, egyre tudatosabbak. Azonban a mindennapokban azt tapasztalom, amit egy barátom fogalmazott meg, aki most érkezett vissza sokéves külföldi tartózkodása után. Ő azt mondta, nem érti, mi folyik ebben az országban, miért nem lehet örülni a pozitív változásoknak. Miért kell mindent a sárba döngölni? Olyan világban élünk, amiben a film kapcsán megfogalmazott erények még messze nem általános érvényűek. Számomra ez a riasztó. Miért van az, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával gyártott film rendezője Berlinben a díjátadó előtt készített interjúban azt mondja, „ami hazánkban történik, szégyen és valóban félelemmel tölt el”? A Filmalap a rendező szerint „a szabályokat nem csak tisztességtelen módon megkerülő… azokat szétromboló” kormány pénzosztó, támogató intézménye. Ha valakinek ennyire elmarasztaló a véleménye, nem fordul hozzá a támogatásáért. Viszont ha kér és elfogadja a pénzt, akkor ne rúgjon bele a támogatójába. Ez nem politika, egyszerűen csak erkölcs dolga. Paolo Magelli olasz rendező nem értett egyet hazája kultúrpolitikájával, ezért nem kért pénzt az olasz kormánytól, hanem külföldön alkotott. – Erre azt mondhatják, ön irigy. – A lovasíjász nem kapott semmilyen filmes támogatást, mert nem is kértem. A következő dokumentumfilmemmel is ez lesz a helyzet. Én nem ócsárolok és nem irigylek senkit. Nem sikítok a kulturális elnyomás miatt, mert más eséllyel kér és kap pénzt filmje megvalósítására. Reménykedem. Elindult egy olyan öntudatosodás, amit ideje nagyon komolyan venni, mert nem állítható meg. Az ezt lekezelő, kigúnyoló kulturális zárvány képviselői előbb-utóbb marginalizálódni fognak, mert a kultúrpolitikának végül igazodnia kell a társadalmi valósághoz. Az egykor birodalomszervező, más nyelveket, vallásokat, népeket, hagyományokat sikerrel szintetizáló kultúránk tartott meg minket eddig is, és ezután is így lesz. Ezt az örökséget kötelességünk továbbadni a következő nemzedékeknek.

Forrás: https://kuruc.info/r/6/171022/

2017. március 22., szerda

A CNA-t is kiütötte Radu Banciu műsorvezető magyargyűlölete

 Ha így folytatja, előfordulhat, hogy Klaus Iohannis államelnök odaadja Radu Banciunak a Románia Csillaga érdemrendet, amit Tőkés Lászlótól visszavont. 
 
Amint azt megírtuk, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 50 000 lejes büntetéssel sújtotta a B1 hírtelevíziót Radu Banciu műsorvezető magyargyűlöletet szító aranyköpései miatt.
A március 17-i tanácsi ülésen Radu Banciu lazán vállalta a felelősséget kijelentéseiért, írja az Adevărul, a Paginademedia oldalra hivatkozva.

Íme, pár „magyarbarát” aranyköpés az ominózus műsorokból:
„A magyarok vérbeli bosszúállók, benne van a vérükben, tehát születésükkor benne van a bosszú a génjeikben, ilyen fajták, mindet erre nevelik.” (Elhangzott a Lumea lui Banciu/Banciu világa című műsor 2015. december 2-i adásában.)
„Ebből a szempontból, figyelem, a világ összes magyar állampolgára a románság ellensége, vita nincs. Ne jöjjön nekem senki, hogy ez mese. Minden állampolgár tagadja ezt a  szerződést, melynek nyomán Magyarország elvesztette Erdélyt, ugye? Szerintük Erdély az övék.” (Elhangzott a Lumea lui Banciu/Banciu világa című műsor 2015. december 2-i adásában.)
„Ez is egyfajta ISIS, csak kisebb léptékben, mert mindenki a saját fajtájához húz. A magyar teljes valójában szélsőséges. Egy magyar se állíthatja, hogy ez nincs a génjeiben. Ha aktiválódik a gén, a magyar szélsőségessé válik. Lásd a határos országokkal levő viszonyukat, kivéve Ausztriát, de ott tudjuk, mik az okok.” (Elhangzott a Lumea lui Banciu/Banciu világa című műsor 2015. december 1-i adásában.)

http://foter.ro

2017. március 4., szombat

Békésen vonultak fel a magyar feliratokért Csíkszeredában

 Egy perc néma csenddel és békés felvonulással tiltakoztak a csíkszeredai városháza felirat leszedetése ellen Csíkszeredában péntek délután. A Székelyek Világszövetsége által szervezett megmozduláson közel kétszázan vettek részt.

A csíkszeredai Mikó-vár előtt gyülekeztek a tiltakozók péntek délután. Vörös-fekete székely zászlókkal, Bírók, a kettős mérce bűntény! Prefektus úr védjen meg, mi is állampolgárok vagyunk! – ilyen és ehhez hasonló feliratokkal  fejezték ki nemtetszésüket az utóbbi időben, az igazságszolgáltatásban elvesztett zászlóperek és a községháza, városháza magyar feliratok leszedetése kapcsán. A megmozduláson mintegy kétszázan vettek részt, akik a Mikó-vártól békés menetben vonultak át a csíkszeredai városháza elé, itt egy perces néma csenddel tiltakoztak a városháza felirat eltávolíttatása ellen.

„Sajnos kevesen vagyunk, jobban össze kellene fogjunk. Én azért jöttem el, mert úgy gondolom törvénytelen, ami a magyar kisebbség nyelvhasználata ellen történik itt a román államban, és igazságtalannak tartom a kettős mérce használatát is, hiszen más régiók használhatják saját zászlójukat” – vélte a csíkszeredai Augustin Tibor.  Az egybegyűltek az egyperces néma csendet követően a városházától a Szabadság térre vonultak, ahol beszédet tartottak a tiltakozó akció szervezői. „Fontos ügy, ami miatt itt ma megjelentünk, és nemcsak a csíkszeredaiaknak, hanem az egész székelységnek és magyarságnak, hiszen az anyanyelvünkről van szó. Támadják, azt szeretnék, hogy ne használjuk, hogy a székelységet asszimilálni tudják, és a magyar nemzeti öntudatot végleg kiűzzék belőlünk! Ezt, nem engedhetjük! Jogunk van használni az anyanyelvünket és a nemzeti szimbólumainkat is! – szólalt fel Benke Csaba, a Székelyek Világszövetségének alapító tagja.

Az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett szervezet alapító elnöke, András Mihály pedig arról beszélt, hogy a székely mindig szabad nép volt, és, hogy „mi  is a világ állampolgárai vagyunk, nem lehet minket arra kényszeríteni, hogy hallgassunk!”.  A szervező ugyanakkor tudatta a jelenlévőkkel, hogy törvényszéken feljelentést tettek az ellen a bíró ellen, aki a városháza eltávolíttatásáról meghozta a döntést, továbbá az igazságszolgáltatásban dolgozó három másik érintett személy ellen is. András Mihály kiemelte, a csíkszeredai városházát a székelyek pénzadományából építették fel. Mint mondta, tekintve, hogy az épületnek a nevéről, és a nem a közintézmény nevéről van szó, ezért arra kéri levélben Hargita Megye Prefektusát, hogy ne a városháza feliratot, hanem a Primărie kifejezést távolítsák el az ingatlan homlokzatáról, és fordítsák le román nyelvre a városháza kifejezést, és azt függesszék ki, hogy érvényben maradjon a kétnyelvűség. A tiltakozó akció végén a résztvevők közösen elénekelték a székely himnuszt, majd a szervezők a Prefektusi Hivatalnál iktatták volna a kormánybiztosnak szánt levelüket, de zárt ajtókra találtak.

Szekelyhon.ro

2017. március 1., szerda

Marosvásárhelyi iskolaügy: egyenként idézi be a szülőket a DNA

A Korrupcióellenes Ügyészség egyenként idézi be kihallgatásra a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak szüleit. Az elmúlt három napban több tíz szülőt hívtak be, azokat, akik ezelőtt két évvel átíratták gyermekeiket a római katolikus gimnáziumba. A portálnak egy név nélkül nyilatkozó szülő elpanaszolta: két rendőr hozta a házukhoz a felszólítást, hogy jelenjen meg a korrupcióellenes ügyészségnél. Hozzátette: az eljárás az egykori Securitate kommunista politikai rendőrség módszereire emlékeztette.

A Maszol.ro portál szerint egy-egy szülő kihallgatása egy-másfél órát tart, és a beidézetteket titoktartásra kötelezik: nem mondhatják el, hogy mit válaszoltak az ügyészek kérdéseire. A vádhatóságot többek között az érdekelte, hogy mit tudnak a katolikus iskola alapításáról, hogy miért íratták a katolikus gimnáziumba a gyerekeiket, önként vagy mások sugallatára döntöttek erről.

Csíky Csengele, a szülői bizottság tagja a portálnak elmondta: nem tudja, mi a szándéka az ügyészségnek, de az eljárás óriási riadalmat keltett, és nagyon megviselte a szülőket. A szülők közösségi oldalt hoztak létre, ahol tájékoztatják egymást az újabb fejleményekről. Ugyanakkor jogi segítséget is kértek. Tudni akarják, mivel jár egy ilyen kihallgatás, mik lehetnek a jogi következményei.

Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd a Maszol.ro-nak adott nyilatkozatában kimondottan zaklatásnak tartotta a szülők ügyészségi kihallgatását. Szerinte semmi sem indokolja ezt a lépést. Emlékeztetett, hogy a szülőnek jogában áll ügyvéd és tolmács jelenlétét kérni a kihallgatáson. Azt is hozzátette azonban, hogy a beidézetteknek kötelességük megjelenni az ügyészségen, mert ha nem tesznek eleget a felszólításnak, rendőr kíséri be őket.

Pénteken az RMDSZ közleményben ítélte el, hogy a római katolikus gimnázium működését bírói döntés hiányában megpróbálják ellehetetleníteni, és lelkileg gyakorolnak nyomást a szülőkre, meghátrálásra kényszerítve őket.

„Arra kérjük a szülőket, hogy ne engedjenek a nyomásnak, félnivalójuk nincs, hiszen ők jóhiszeműen íratták be gyermekeiket az iskolába. Ez a folyamat a DNA hatalommal való visszaélése" – írja közleményében az RMDSZ.

Erdely.ma

2017. február 28., kedd

Aggódik a székelyföldi románok civil fóruma, nehogy több joga legyen az erdélyi magyaroknak

Az RMDSZ törvénykezdeményezései miatt nyílt levelet intéztek a parlamenti házelnökökhöz




Nyílt levelet intézett hétfőn a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) a parlamenti házelnökökhöz, „aggodalmát” fejezve ki az RMDSZ törvénytervezeteivel kapcsolatban, amelyek – a levél aláírói szerint – „újabb kiváltságokat” biztosítanának a romániai magyar közösségnek.

A fórum vezetősége kifejti: a sajtóból értesültek az RMDSZ ama kezdeményezéséről, amely a helyi közigazgatási törvény módosítására irányul. Főleg azt a módosító javaslatot kifogásolják, amely 20-ról 10 százalékra csökkentené az anyanyelv-használati küszöböt. A fórum meglátása szerint ez az intézkedés, amely „csaknem minden erélyi települést érintene”, ‘fölöslegesen leterhelné’ az intézmények működését, és a fordítások miatt növelné a működési költségeket.

Ugyanezeket a fenntartásokat fogalmazzák meg a levél írói az egészségügyi, valamint a szociális ellátási törvényt módosító javaslat kapcsán is, amelyet ha elfogad a parlament, azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20%-ot, vagy ahol a magyar nyelvet beszélők száma túllépi az 5.000 főt, biztosítani kell a magyar nyelvet beszélő személyzetet az egészségügyi és szociális intézményekben.

„A fórum úgy értékeli, hogy az etnikai kritérium jelenléte az egészségügyi és szociális ellátási rendszerben oda vezet, hogy az alkalmazás feltétele a szakmai kritériumok helyett a magyar nyelv ismerete lesz” — áll az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott levélben.

A civil szervezet szerint nincs szükség új előírásokra a kisebbségek szimbólumhasználatát illetően, hisz az érvényben lévő jogszabályok ezt tisztán és világosan szabályozzák, a kisebbségek szabadon használhatják szimbólumaikat saját rendezvényeiken.

„A helyi közösségek a törvény keretei között helyi szimbólumokat (címer, zászló) hagyhatnak jóvá, amelyek azonban nem csak egy bizonyos etnikai csoport, hanem a teljes közösség számára reprezentatívak kell hogy legyenek. Márpedig az RMDSZ javaslata Székelyföld zászlaját szeretné elfogadtatni, amelyet 2004-ben talált ki a Székely Nemzeti Tanács, és utólag a nem létező Székelyföld zászlajává nyilvánítottak. (…) A javasolt székely heraldikai jelek egyáltalán nem tartalmazzák az itt élő románok szimbólumait, hanem átveszik az 1918 előtti időszak jelképeit, amikor a románokat diszkriminálták” — írja a Ioan Sabău Pop által aláírt dokumentumban.


A levélírók felhívják a figyelmet arra is, hogy az autonómiamozgalmak ismét támogatásra leltek, hazai és nemzetközi szinten egyaránt, és a magyar kormány is felkarolta ezeket.

A civil fórumot, amelynek mintegy 30 román civil szervezet a tagja, 2005-ben alapították azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a Kovászna, Hargita és Maros megyében élő románok identitásának megőrzéséhez.

Forrás: www.agerpres.ro

2017. február 20., hétfő

Nincs, de zavar a Wass Albert utca

 
A kézdivásárhelyi városi bíróság csütörtöki ítéletében jóváhagyta a bűnvádi eljárás újraindítását a kézdivásárhelyi Wass Albert utcanév ügyé­ben.

A végleges végzésnek a bíróságok portálján közzétett kivonata szerint a bíróság helybenhagyta a prefektus és a városi ügyészség keresetét az önkormányzat ellen, és ezzel megerősítette a nyomozás elindítását „a háborús bűnösök kultuszának terjesztése” ügyében.

2015. november 19-én a városatyák egyhangú vokssal szavazták meg, hogy a város egyik névtelen utcáját nevezzék el Wass Albertről. Ebből óriási botrány robbant ki, mivel Romániában az írót háborús bűnösként tartják számon. A határozattervezetet a helyi tanács 2016. február 25-én vonta vissza. Ezt követően a rendőrség javaslatára az ügyészség lezárta az ügyet, ejtette a vádakat, és nem indított bűnvádi eljárást senki ellen.

Iochom István
Háromszék

2017. február 17., péntek

Nyílt levél Tordai Bencének az Eurojackpot magyar nyertesétől

Tisztelt uram!
Mindenekelőtt szíves elnézését kérem, hogy nem tegezem vissza. Tudja, engem még úgy neveltek, hogy a tegeződésnek van egy illemtana, ismeretlen embert nem tegezünk le. Márpedig én önt nem ismerem, és azzal sem vagyok tisztában, hogy most épp melyik pártnak az aktivistája. Tudja, ha valamit nem mérnek, hát nem mérnek. Én már rég elveszítettem a fonalat, és akárcsak barátaim, az ilyen pártokat és egyéb politikai szervezeteket és aktivistáikat mind közönségesen bolsiknak tituláljuk, mert azt tapasztaltuk, hogy bármilyen ideológiát is fitogtatnak, az a bolsevizmus reinkarnációja.

A Párbeszéd Magyarországért párt szóvivője és kommunikációs igazgatója.
Az önével ellentétben az én életemet, mindennapjaimat nem itatja át a politika, pontosabban a gyűlölet, amit önök politikának csomagolva próbálnak értékesíteni. Ne haragudjon meg rám, amiért nem szakad meg a szívem most, hogy megtudtam, frissen nyert vagyonom „kétszer akkora, mint amennyit az összes ellenzéki párt 4 év alatt elkölthet”. Ha keveslik, szíveskedjenek választást nyerni, akkor a szavazók több pénzt bíznak magukra, tudja, a demokráciában az a szokás, hogy az kezeli a pénzt, akire a többség voksol.
Bevallom viszont, hogy nagyon tetszik levelének következő passzusa (a már említett tegezést leszámítva): „Nyilvánvalóan elsősorban magadért és családodért vagy felelős, de ekkora vagyonnal annyi lehetőség jár együtt, hogy felelőssé váltál tágabb közösségedért, a magyar népért is. Nézz szembe vele: hirtelen képessé váltál arra, hogy egy nemzet sorsát érdemben befolyásold!”

Igen, ezt magam is így érzem, és az isteni szerencsét nem tartom véletlennek. Nekem és családomnak jól fog jönni a pénz, a Gyurcsány- és Bajnai-éra felelőtlen gazdálkodása olyannyira tönkretett bennünket, hogy még csak félig tértünk magunkhoz. De a közösségről, a magyar népről sem feledkezem meg.
Szíves engedelmével azonban nem fogom ezt a pénzt arra költeni, hogy még több fát vágjanak ki azért, hogy az önök propagandájával szennyezzék a honpolgárok postaládáját. Mi szükségük is lenne rá? Hiszen ön mondta: „Mint a magyarok többsége, te is minden bizonnyal úgy gondolod, hogy rossz irányba megy az ország; hogy Orbánt és bűntársait el kell távolítani a hatalomból.” Nos, ha a szavazók többsége már így gondolja, önök nyugodtan hátradőlhetnek, mert csak egy évig kell kibírniuk a hatalomra kerülésig, és így a fák is megmenekülhetnek. Vagy ilyenkor nem is olyan fontosak, csak ha a Városligetben vannak?
Elmondom önnek, mire fogom fordítani nyereményem egy részét. Nem osztom szét felelőtlenül a pénzt, hosszú távon gondolkodom, ezért egy alapot hozok létre, amelynek kamatjaiból rendszeresen tudom támogatni azokat az eszméket, amelyekben hiszek. Kapaszkodjon meg, nem transzmosdókat fogunk építeni, a migránsok utaztatására és iPhone-jára sem költünk: rendkívüli újdonságokat fog hallani. Támogatni fogom Böjte Csaba atya Dévai Szent Ferenc Alapítványát. Tudja, Erdélyben Drakulán és a románokon kívül magyarok is élnek. Mint mindenhol, ott is vannak árva, sanyarú sorsú gyermekek. Őket neveli föl és taníttatja nemzettársaink adományaiból Böjte Csaba atya intézménye.

Támogatni fogom a legkeservesebb sorsban tengődő magyar testvéreinket. Tudja, ők egy Kárpátalja nevű tartományban élnek, Ukrajnában. Helyzetük kilátástalan, mégis, még mindig sokan ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Havi tízezer forint önnek bizonyára csak egy romkocsmai ivászat vagy néhány spangli ára. Ebből az összegből viszont két kárpátaljai magyar gyereket lehet egy hónapig iskoláztatni. Én eddig is lemondtam a spangliról, és megkönnyítettem egy kárpátaljai magyar család életét – tudja, olyan civil szervezetek is vannak, amelyek nekik gyűjtenek, nem pedig az ausztráliai tarisznyarákoknak −, most boldog vagyok, hogy családok százain segíthetek.

Szívesen támogatok olyan civil mozgalmakat, amelyek hatásosan tiltakoznak a körvonalazódó ukrán nyelvtörvény ellen, tudja, testvéreinket megalázó rendeletek meghozására készülődnek a szomszédos országban. Tudom, hogy Brüsszelt és önöket nem a nemzeti, hanem az egyéb kisebbségek sorsa érdekli, de szerintem ez sokkal égetőbb probléma.
A létrehozott alap kamatait mindig olyan célokra fogom fordítani, amelyeket fontosnak érzek a nemzet szempontjából. Önöket nem kívánom támogatni, a politikai fekália kavarásának van már egy nálam sokkal de sokkal gazdagabb mestere.

Én is sok boldogságot kívánok önnek, és a legfőbb nyereményt: a megvilágosodást, a hataloméhségtől való megszabadulást, a nemzet igazi ügyeinek és problémáinak felismerését.
Nevem nyilvánossá tételét kerülnöm kell, ön mint a legelső megkeresőm tudja: a hiénák ilyenkor már gyülekeznek.

A nyertes nevében a válaszlevelet közzétette: Orbán János Dénes
http://magyaridok.hu

Trianonon gúnyolódik a szélsőliberális Magyar Kétfarkú Kutya Párt

Nem újdonság az a jelenség, hogy a liberálisok szeretnék eldönteni, hogy miből vagy kiből szabad gúnyt űzni, hogy kit kell gyűlölni, vagy tisztelni. Ha valaki nem ért egyet velük, azt rögtön "nagymagyar", "turbomagyar" vagy náci jelzőkkel illetik. Ha pedig valaki kimondja az igazságot, a politikai korrektséget mellőzve, azt üldözik, lejáratják, gúnyt űznek belőle. A Magyar kétfarkú kutya párt már a migrációs válság idején is megmutatta, hogy miről is szól az ő tevékenységük, milliókat koldultak össze állítólagos támogatóiktól, hogy viccesnek szánt plakátokkal gúnyt űzhessenek a magyar kormányból, amiért az megvédte Magyarországot a bevándorlókkal szemben. Amiért nem engedték, hogy Magyarországon is mindennapos legyen a nemi erőszak, a terror, a félelem mint mondjuk a bevándorlókkal megtöltött Franciaországban vagy Németországban. (Nem lett volna értelmesebb azt a több tízmillió forintot szegény vagy beteg magyar emberek támogatására fordítani az értelmetlen plakátok helyett?! Vagy az már nem lenne eléggé menő, eléggé liberális? Magyar betegeken, szegényeken segíteni? Hát igen, elvégre ők nem színes-bőrű idegenek, akiket etettetek, itattatok, miközben magyar hajléktalanok ezrei éheztek...)

Néha mikor a fent említett balliberálisoknak a frusztrációjuk a csúcspontra ér, olyankor lehull az álarcuk és megmutatják valódi beteges, magyargyűlölő énjüket. Ezúttal is ez történt, valószínűleg rájöttek a Kétfarkú Kutyapárt tagjai is, hogy 100-200ezer aláírás az olimpia ellen egy tíz milliós országban nagyon kevés, jelentéktelen és nevetséges. Ezért végső elkeseredettségükben a facebook oldalukon a képen látható provokatív és uszító bejegyzést tették közzé, egyértelművé téve, hogy a magyar hazafiakat provokálják vele, a "nagymagyar" szavazóknak címezve a képet.Szerintük jó móka a magyar nemzeti tragédiáiból gúnyt űzni, gúnyt űzni a határon túli több millió magyarból, a megmaradásért folytatott mindennapi küzdelmükből. És ki a "nagymagyar" szavazó szerintük? Az a több millió magyar a Kárpát-medencében akinek fáj Trianon, aki nem röhög habzó szájjal a fenti képen, mindenki aki nem a balliberális pártokra szavaz és nem ért velük egyet, tehát a magyar nemzet többsége. Bármennyire is fáj ezeknek a gyűlölködő, gúnyolódó ferde lelkűeknek, a magyarok többsége szereti a hazáját és nem gyűlöli saját népét!

Sajátos módon értelmezik a balliberálisok az általuk annyit emlegetett "demokráciát", azt akarják sugallni, hogy 200ezer liberális véleménye többet ér mint az egész lakosság véleménye. Mikor 3.6millió ember szavazott a bevándorlók ellen azt győzelemként könyvelték el, mert érvénytelen lett a népszavazás, de most azt gondolják a rózsaszínű agyacskájukkal, hogy ha összegyűjtenek 200ezer aláírást,  akkor biztos, hogy nem lesz megszervezve a Budapest-i olimpia, mert hát 200ezer liberális véleménye többet ér mint mondjuk 3.6millió "nagymagyar" véleménye, ez aztán a komoly felsőbbrendűségi komplexus...

Elgondolkoztató, hogy kik azok akik annyira az olimpia ellen vannak, Kutyapárt és társaik, akik gyűlölik a hazafiakat, a "nagymagyarokat", akiket rendszeresen provokálnak, hogy az esetleges támadásokkal igazolhassák felforgató szervezeteiknek a létjogosultságát és szükségességét. Ezek után felmerül a kérdés, hogy vajon miért ellenzik ezek a szervezetek annyira az olimpiát, azok akik Magyarországot gondolkozás nélkül bevándorlók tízezreivel töltötték volna meg 2016-ban, ha ők lettek volna hatalmon?! Többek között most azok a balliberálisok ellenzik az Olimpia megszervezését , akik tavaly a magyar foci-válogatott ellen szurkoltak, a saját országuk ellen, állítólagos politikai okokból! Miért lett ilyen hirtelen fontos számukra Magyarország és a magyar nemzet sorsa, ha az Olimpia megszervezéséről van szó és annak költségeiről?! Mindenki gondolkodjon el a válaszon.

www.magyarellenesseg.com

2017. február 16., csütörtök

Dan Tanasă győzött, Csíkszeredában is eltávolíttatta a Városháza feliratot

Egy jogerős bírósági ítélet értelmében 30 napon belül el kell távolítani a magyar feliratot a csíkszeredai városháza homlokzatáról – írta csütörtöki számában a Krónika napilap.

A marosvásárhelyi táblabíróság azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet is elutasította, amelyben a hivatal és az önkormányzat a korábban kimondott jogerős ítélet megsemmisítését kérte. A Városháza felirat eltávolításáért a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă soviniszta blogger által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be keresetet 2015 novemberében. A bíróság mind első fokon, mind másodfokon elfogadta a felperes érvelését, mely szerint a román intézménynév magyar megfelelője a polgármesteri hivatal, nem pedig a városháza. 

A hivatal bejáratánál egyébként a törvényes előírásoknak megfelelően is olvasható az intézmény nevét románul és magyarul is megjelölő tábla. Ezen a „polgármesteri hivatal megnevezés szerepel.

[Forrás: MTI]