Parászka Boróka hitvány támadása

Parászka Boróka erdélyi újságírót nagyon jól ismerjük. Megnyilatkozásaival nem véletlenül vívta ki a hazai haladó gondolkodású, független, objektív sajtó szimpátiáját. Számos esetben bizonyította, hogy Gyurcsány egyik legjobb tanítványa. Volt, amikor a székely zászlót nevezte nemes egyszerűséggel giccsnek:

„Az úgynevezett székely zászló az egy nagyon friss kreatúra, nincs köze Erdélyhez. […] A magyar kormány a szimbolikus politizálás minden eszközével élt, minden eszközt kihasznált, gátlástalanul. Ezzel a székely közösségnek árt, rengeteget. […] Nem él egy igazi, reális kép Székelyföldről, ami egy gazdag, fontos kulturális térség és beletömörítették két, három giccsbe.”

De volt olyan eset is korábban, amikor úgy fogalmazott Mihai Tudose azon kijelentéséről, miszerint felakasztaná, aki székely zászlót mer kitűzni Erdélyben, hogy a romániai nacionalizmust éppen a magyarok táplálják, a román miniszterelnök éppenhogy nyugalomra intett. Majd hozzátette, hogy Tudose „általában a romániai intézmények működéséről és működtetéséről beszélt, miközben azt ismételgette: nyugodtság, nyugodtság, nyugodtság”.

Most azonban még ennél is továbbment aljasságban. 

A baloldal narratíváját ismét magáévá téve igyekezett összemosni a 2015-ös migránsáradatot, ahol a jobb élet reményében elindult ellenőrizetlen embertömeg elárasztotta Európát, a mostani ukrán–orosz háború elől ténylegesen menekülni kényszerülő szerencsétlen, nagy részben magyar emberekkel.

„Hét éve ugyanígy emberek ezrei jelentek meg Európa határainál. Kobaniból, Aleppóból, Moszulból és megannyi háborús helyről  érkeztek. Olyan városokból, ahol a nyilvános kivégzések és megtorlások mindennaposak voltak. Ahol a hullák heteken-hónapokon át az utcákon hevertek elrettentésként, vagy épp azért, mert a háborúban nem ismerik a végtisztességet. Elárvult gyerekek, meggyalázott nők, a harcokba belerokkant férfiak gyalogoltak sok sok száz kilométert, vállalták a halálos veszélyt a tengeren és kértek bebocsátást, oltalmat. Mi volt rá a válasz? A menekültek megszégyenítése, megalázása. Kiéheztetése, szöges drótok közé szorítása. Fegyvereket fogtak rájuk. Csahos kutyákat uszítottak ellenük. Az »európai értékek« nevében. Hosszan papoltak pojáca politikusaink arról, hogy a keresztény Európában olyan békétlenség, amilyen elől azok az emberek menekülnek, elképzelhetetlen. Hogy éppen tőlük, a meggyalázott, kiéhezett emberektől kell megvédeni a keresztény Európánkat.”

Parászka úgy látszik, nem emlékszik arra, amikor ez a „békés”, „kiéheztetett” migránstömeg Röszkénél be akart törni Magyarország területére, és csak a rendőrök példás helytállásának köszönhetően sikerült elhárítani a támadást.

Ezekre a körmönfont, torz és gonosz összemosásra Szijjártó Péter adta meg a legjobb választ, hogy miért nem lehet párhuzamot vonni az Ukrajnából menekülők és az illegális migránsok között:

„Ez a helyzet nem ismeretlen Magyarország számára, ugyanis korábban a volt Jugoszlávia területén zajló háború miatt menekültek tízezrei jöttek az országba. Közölte: az elmúlt kevesebb mint egy hét alatt Magyarország már több mint százezer menekültet fogadott be Ukrajnából. Minden határátkelő nyitva áll, beengednek minden ukrán állampolgárt és azokat, akik legálisan tartózkodtak Ukrajna területén – magyarázta. Azt is mondta: ezeknek a menekülteknek azért kellett elhagyniuk a hazájukat, mert veszélyben volt az életük, és Magyarország első biztonságos országként eleget tesz a kötelességének, hogy segítsen nekik. A tárcavezető visszautasította, hogy az Ukrajnából érkező menekültek és az illegális migránsok között bárki párhuzamot vonjon. Az illegális migránsok gyakran agresszívan viselkednek és a zöldhatáron akarnak átlépni, de az Ukrajnából érkező menekültek a határátkelőhelyekhez jönnek és fegyelmezetten, türelmesen várakoznak […]” 

Szelektív a memóriája a baloldalnak. De a magyar emberek nem felejtenek és meg tudják különböztetni a nehéz sorsú menekültet a gazdasági migránstól. Ezért is tapasztalható Magyarországon, egy minden korábbit felülmúló, az egész országot egy emberként megmozgató segítségnyújtás. 

A magyar emberek ismét bizonyították, helyén van a szívük és nagylelkűen, önzetlenül segítenek a rászorulóknak.

Parászka Boróka aljas áskálódása ide vagy oda.

Borítókép: Parászka Boróka (Fotó: Képernyőkép – YouTube)

 https://magyarnemzet.hu

Minden tisztségtől megfosztja a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarokat az EU-érett Ukrajna

 Egy csütörtök este kihirdetett elnöki rendelettel Ukrajna megtiltja a kettős állampolgárok bármilyen hivatalviselését az országban. Volodimir Zelenszkij rendelete alapján az ukrán nemzetbiztonság listázni fogja a kárpátaljai magyar állampolgárokat is, akik a jövőben sem állami hivatalt, sem önkormányzati tisztséget nem tölthetnének be, pártok tagjai és fontos állami vállalatok vezetői sem lehetnének. Az intézkedés az eddigieknél is durvábban diszkriminálhatja a kárpátaljai magyarságot, hiszen helyben szinte mindenki rendelkezik magyar állampolgársággal is.

A „Halaszthatatlan feladatok az állampolgárság kérdésében fenyegető nemzetbiztonsági kockázatok felszámolásáról” szóló ukrán elnöki határozat hivatalosan február 26-i, de csak csütörtök éjjel hirdették ki. A hivatalos indoklás szerint a célja annak megakadályozása, hogy a kettős állampolgárság Ukrajna belügyeibe való beavatkozásra, függetlensége, szuverenitása és területi egysége elleni cselekedetekre legyen felhasználható.

Volodimir Zelenszkij elnök rendelete értelmében az ukrán kormány a nemzetbiztonsággal, Ukrajna Védelmi Szolgálatával (SZBU) közösen két hónapon belül felméri, mennyi kettős állampolgár van, és átvizsgálja a kettős állampolgárságra vonatkozó szabályozást, majd fél éven belül (szintén a felderítő szolgálatokkal együtt) beterjeszt egy olyan törvényjavaslatot, amelyik megtiltja a kettős állampolgároknak a fontosabb hivatalok betöltését. Ez alapján néhány hónap múlva az ukrajnai kettős állampolgárok nem viselhetnének:

- állami hivatalt,

- önkormányzati tisztséget,

- stratégiai fontosságú állami vállalatokban vezető pozíciót

- és nem ismerhetnek meg államtitkokat.

A kettős állampolgárság tényét fel fogják tüntetni az ukrán népességnyilvántartásban és a választói névjegyzékben is. A tiltások alól csak akkor mentesülhet valaki, ha írásban lemond a másik állampolgárságáról. Az ukrán hatóságok kötelező jelleggel megvizsgálják a lemondás bizonyítékait, ha például valaki indulni akar az országos vagy az önkormányzati választásokon, vagy akár csak részt vesz a kampányban, esetleg a választási bizottságba jelentkezik, vagy csak simán be szeretne lépni egy politikai pártba.

Szinte minden magyart érinthet Kárpátalján

Az elnöki rendelet a gyakorlatban a kelet-ukrajnai orosz-ukrán kettős állampolgárok mellett rendkívül súlyosan érinti a kárpátaljai magyarságot. A kettős állampolgárság felvételének lehetőségével az összes határon túli magyar közösség közül arányaiban Kárpátalján éltek a legtöbben. A gyorsan fogyatkozó, a felmérések szerint 130 ezres, az elvándorlás miatt a valóságban inkább már csak 100 ezres kárpátaljai magyarság számára a magyar állampolgárság a szimbolikus ereje mellett komoly praktikus előnyöket is jelent, részben azért, mert ezzel uniós állampolgárok is lesznek. A 2010-es kettős állampolgárságról szóló törvény adta lehetőséggel ezért kb. százezren éltek Kárpátalján − a magyarok döntő többsége, de még olyan ukránok is, akik addig a gyakorlatban nem kötődtek nyelvileg-kulturálisan a magyarsághoz.

Hivatalos szám a kárpátaljai kettős állampolgárokról azért nincs, mert Ukrajna elvileg nem engedi a kettős állampolgárságot, ezért a magyar hatóságok nem hozzák nyilvánosságra a számokat. A tiltáshoz azonban idáig nem társult szankció, csak egy-két kirakatügy volt, amikor az ukrán hatóságok politikai viták után felléptek. Az elmúlt években ugyan többször felmerült, hogy rendezik a kettős állampolgárság ügyét, ebből aztán soha nem lett elfogadott törvény. A gyakorlatban a kárpátaljai magyarok Záhonynál az ukrán oldalon kilépnek az ukrán útlevelükkel, a magyar oldalon pedig belépnek a magyarral, az ukrán hatóságok pedig hivatalosan semmit nem tudnak arról, hogy kinek hány útlevél lapul a zsebében.

A mostani rendelkezés ezen változtat egészen radikálisan, úgy, hogy a gyakorlatban a teljes magyar kisebbségi elitet azzal fenyegeti, hogy elveszti pozícióit a hivatalos Ukrajnában, sem polgármester, sem önkormányzati képviselő, sem állami tisztviselő nem lehet, és a kárpátaljai magyar pártokban sem vehet részt, ha nem mond le magyar állampolgárságáról. Bár hivatalosan most sem lehet tudni, hogy kinek van akár a KMKSZ-ben (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), akár az UMDSZ-ben (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség), akár egy kárpátaljai falu képviselőtestületében magyar állampolgársága, az ukrán titkosszolgálatnak most már a jogi eszközei is megvannak arra, hogy ezt felderítse.

Anna Novoszad ukrán oktatási és tudományos miniszter, Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke és Buhajla József ungvári magyar főkonzul tárgyal Ungváron 2019. december 6-án – Fotó: Nemes János / MTI

Megengedi, de másodrendű állampolgárrá tesz

Néhány nappal ezelőtt, február végén a hírekből még úgy tűnhetett, hogy Ukrajna éppen rendezni, legalizálni kívánja a kettős állampolgárság intézményét. Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy Ukrajnában lehetővé kell tenni a kettős állampolgárságot, csak az „agresszor Oroszországgal nem lehet majd kettős állampolgárság”. Két kormánypárti képviselő be is adott egy törvényjavaslatot, Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára pedig Zelenszkij elnökkel egyeztetett a legalizálásról.

A 2019-ben megválasztott Zelenszkij egy ideig szintén a kettős állampolgárság rendezését ígérte. Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kisebbségkutatója arra emlékeztet, hogy Zelenszkij már az első elnöki beszédében külön megszólította a világban élő ukránokat, mondván, hogy kész megadni az állampolgárságot mindenkinek, aki haza akar térni. A parlamenti ellenzék azzal vágott vissza, hogy törvény legalizálná például a megszállt Donbász lakosságának orosz állampolgárságát is. A támogatók érve viszont az volt többek között, hogy ha Ukrajna továbbra is kategorikusan elzárkózik a kettős állampolgárság intézményétől, akkor azt kockáztatja, hogy egyre kiterjedtebbek lesznek azok a régiók, ahol a lakosság egyre nagyobb számban egy másik ország állampolgára is.

Az elnöki tervezetet elvetették, a mostani új tervezetnek pedig két ellentmondásos tétele van: az egyik lehetővé tenné a kettős állampolgárság legalizálását, míg a másik egy sor tisztséget elzárna a kettős állampolgároktól, nem tölthetnének be közhivatalt, nem viselhetnének önkormányzati tisztségeket és nem alkalmazhatnák őket védelmi szervezeteknél. „A tervezet hibrid állampolgárságot vezetne be: kettős állampolgárság, feltételekhez kötve” – mondta a Telexnek Fedinec Csilla.

„Civilizált országok felé haladunk, amelyek megengedik a kettős állampolgárságot, de bizonyos kihívások állnak Ukrajna előtt” − hangsúlyozta Danilov, de már azt is jelezve, hogy

„nem az Oroszországi Föderáció az egyetlen ország, amely fenyegeti Ukrajnát”.

Ezzel elég egyértelműen Magyarországra utalt, hiszen Ukrajnával 2017 után egyre durvábban elmérgesedett a viszony: a konfliktus eszkalálódását legutóbb ebben a cikkben foglaltuk össze. Az egész tulajdonképpen az ukrán oktatási törvénnyel kezdődött, ami brutálisan korlátozza a nem államnyelvi, így a magyar nyelvű oktatást: felső tagozattól már csak idegen nyelvként lehet magyart tanulni korlátozott óraszámban, a magyar iskolák tehát, ha a törvény változatlan marad és minden rendelkezése hatályba lép, a gyakorlatban megszűnnek.

Volodimir Zelenszkij az ukrán fegyveres erők ünnepségén 2020 decemberében – Fotó: Presidency of Ukraine / Handout / Anadolu Agency / Getty Images

Idén január közepén életbe lépett a kisebbségi nyelvekre diszkriminatív ukrán nyelvtörvény is. Ez kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, kultúrában, és radikálisan visszaszorítja a kisebbségi nyelvek használatát. Ez elsősorban az orosz ellen irányul, de a magyar nyelv elleni politika sem csak járulékos kár, sokkal inkább fontos mellékhadszíntérről van szó. A magyarellenes megnyilvánulások ugyanis az elmúlt években rendkívül megerősödtek Kárpátalján.

Titkosszolgálati játszmák áldozataivá válhattak a kárpátaljai magyarok

Az erőszakos akciók, fenyegetések sokszor ukrán szélsőjobboldali szervezetekhez kötődnek, de nem is annyira a háttérben ukrán állami szervek is szisztematikus magyarellenes akciókat folytatnak, a magyar kisebbség képviselői ellen nem könnyen átlátható titkosszolgálati játszmák zajlanak.

2018 februárjában bomba robbant a KMKSZ ungvári irodájánál, a merénylők között lengyel szélsőjobboldaliak is voltak, akik a hatóságok szerint orosz támogatással akarták destabilizálni Kárpátalját. Ezt az orosz szálat hangsúlyozták Kijevben is, miközben még a német radikális Alternatíva Németországért (AfD) párt egyik emberének érintettsége is felmerült, és az ukrán nacionalisták is rendszeresen fenyegettek videókban, levelekben magyarokat. Néhány hete levelet kaptak a kárpátaljai magyar szervezetek, az ungvári és a beregszászi konzulátus, de néhány magyar iskola is, ezzel a felütéssel:

„Magyar köcsögök! Egy hetet adunk, hogy eltakarodjatok az ukrán földről!”

A névtelen fenyegetéseket ugyan hivatalosan az ukrán állam képviselői is elítélik, a két ország közötti viszony az ő aktív szerepükkel eszkalálódott, úgy, hogy Budapestről vagy Beregszászról nézve teljesen abszurd módon folyamatosan szeparatizmussal vádolják a kárpátaljai magyarokat. Ez már csak azért sem lenne reális forgatókönyv, mert a magyarok aránya a régióban alig 10 százaléknyi. „A kárpátaljai magyarok Ukrajna lakosságának mindössze 0,3 százalékát alkotják, és lojális állampolgárai az országnak” – hangsúlyozza elég reménytelenül Brenzovics László, a KMKSZ elnöke.

Az eddigi legdurvább fellépés decemberben volt, amikor Brenzovics otthonát és a kárpátaljai magyar intézményeket az ukrán titkosszolgálat kommandósai szállták meg, hogy házkutatást tartsanak. A KMKSZ szerint egyértelműen koholt politikai vádakról van szó, hivatalosan az ország területi egységének megbontására, a határok erőszakos megváltoztatására irányuló, az államnak való károkozás a hivatalosan megfogalmazott gyanú.

A háttérben egy másfél éve zajló nyomozás állhat, amit szintén „szeparatizmus gyanújával” folytatnak két, a Kárpátaljára irányuló magyarországi támogatásokat nyújtó intézmény, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ és a Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány ellen.

Kitiltások és betiltások

A kommandósok házkutatásait a novemberi ukrán helyhatósági választások utánra időzítették. A választások miatt 2020 őszén az ukrán állam képviselői folyamatosan azzal vádolták Magyarországot, hogy beavatkozik Ukrajna belügyeibe, miután Szijjártó Péter külügyminiszter és a magyar kormány más képviselői a magyar jelöltek melletti szavazásra agitáltak. A választások előtt ezért kitiltották Ukrajnából Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt és Grezsa Istvánt, a Kárpátalja fejlesztéséért felelős miniszteri biztost. A magyar külügy válaszként az ukrán NATO- és uniós közeledés vétójával fenyeget, az Európa Tanács és az EBESZ segítségét kéri.

A helyhatósági választások után az ukrán titkosszolgálat, az SZBU hazaárulás miatt indított eljárást egy kárpátaljai falu, Szürte frissen felálló testülete ellen, mert a képviselők az eskütételnél elénekelték a magyar himnuszt is. „Ukrajna a legsötétebb, szovjet időkre emlékeztető eszközöket használja polgárai megfélemlítésére” – reagált Szijjártó Péter. A magyar külügyminiszter január végén Kijevben tárgyalt ukrán partnerével, de a jelek szerint ez nem hozott sok eredményt: a kétoldalú viszonyok mélyponton vannak.

Februárban egy olyan törvényjavaslatot adtak be a kijevi parlamentbe, amely tiltaná az idegen állami szimbólumokat az önkormányzati épületeken (most sok helyen kint van a magyar zászló is az ukrán mellett a magyarlakta településeken), most pedig jött a szimbolikus politikán túlmutató konkrét fenyegetés: a kettős állampolgárság miatt a kárpátaljai magyarok megfosztása mindenfajta hivataltól.

„Kárpátalján jelenleg az a probléma, hogy megszűnik a magyar oktatási rendszer, kizárólag kétnyelvű iskolák lesznek, és ebben a kérdésben a vonatkozó törvény 2017-es elfogadása óta jottányi elmozdulás sincs. Ami fontos még a magyarok számára – az önkormányzatokban való részvétel. A megyei tanácsban, egyes járási és települési tanácsokban is képviseltetik magukat a magyarok. Varázsgömb kellene ahhoz, hogy tudjuk, vannak-e közöttük kettős állampolgárok, de ha igen, akkor egy ilyen törvénnyel a hivatalukat valamennyien elvesztik”

– nyilatkozta a törvénytervezetről és a bejelentett elnöki rendeletről a Telexnek Fedinec Csilla.

Különös egybeesés: a kettős állampolgárság radikális átszabásával szinte egy időben Szlovákia is úgy módosítja a kettős állampolgárságot idáig tiltó törvényt, hogy a szlovákiai magyarok ezután sem vehetik fel büntetlenül a magyar állampolgárságot. Ott nincs intézményesített titkosszolgálati listázás, mint Ukrajnában, de a tiltakozó magyar külügyet ott is azzal fogadják, hogy Szlovákia szuverén ügyéről van szó, amibe más országnak nincs beleszólása. Mivel az állampolgársági jog alapesetben nem nemzetközi jogi kérdés, megelőlegezhető, hogy Ukrajnában is hasonló lesz a válasz a várható magyar reakciókra.

Telex.hu

Csak az ukránok használhatják ingyen a BKV-t, a kárpátaljai magyarok nem - Karácsony Gergely esete az ostoba magyarellenességgel

 Valami egészen elképesztő, amit Karácsony Gergely meglépett. Még a látszatra sem ad. Kezdte ott, hogy kitette a városházára az ukrán zászlót, ami finoman szólva is aránytévesztés, de ezek szerint vannak mélyebb meggyőződésbeli megfontolások is.

   Péntektől átmenetileg ingyen utazhatnak az ukrajnai menekültek a főváros közösségi közlekedési járművein, hétfőtől pedig információs centrumot alakít ki a fővárosi önkormányzat a Nyugati téri aluljáróban - jelentette be a főpolgármester csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. Karácsony Gergely közölte, az átmenetileg, április 15-ig biztosított ingyenes utazáshoz a menekülteknek igazolniuk kell, hogy ukrán állampolgárok. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy sajnos a magyar állampolgársággal rendelkező Ukrajnából menekülőknek egyelőre nem tudják biztosítani ezt a lehetőséget, mert ők nem kaphatnak menekültstátuszt, de remélik, hogy a kormány mielőbb orvosolja ezt a problémát. Ezt meg mégis mi a jó franc magyarázza? Mert a magyarellenes ostobaságon kívül nemigen találunk magyarázatot. Próbáljuk megfejteni, ehhez hívjuk segítségül a józan paraszti észt. Tehát az utazáshoz igazolniuk kell, hogy ukrán állampolgárok.

 Na mármost, a kárpátaljai magyarok vélhetően döntő többségben ukrán állampolgárok is, amellett, hogy sokan közülük felvették az magyar állampolgárságot is. Teljesen indokolatlan tehát kiemelnie, hogy a magyar állampolgársággal rendelkezők számára nem biztosított az ingyenes utazás... A menekültstátusznak pedig ehhez semmi köze egyelőre, hiszen, mint fogalmazott, az ukrán állampolgárság a feltétel, és ez már péntektől él, a menekültstátuszt pedig nem adják meg pár napon belük, így egész érthetetlen, mit hadovál össze ezzel kapcsolatban.

 De rendben, tételezzük fel, jöttek Kárpátaljáról olyan nemzettestvéreink is, akik kizárólag magyar állampolgársággal rendelkeznek, esetükben, mivel Ukrajna nem EU-tag, kell lennie pecsétnek dátummal az útlevelükben, tehát kiválóan igazolható, mikor lépték át a gúnyhatárt. (De ez abban az esetben is megoldás lehetne, ha az ukrán állampolgárság mellé a későbbiekben a menekültstátuszt is hozzácsapja, mert az világos, hogy magyar állampolgár nem kaphat Magyarországon menekültstátuszt, de az útlevele alapján igazolható volna, hogy valóban menekült.) Ezek nem bonyolult dolgok. De úgy látszik, a főpolgármester képességeit meghaladták, itt tartunk tehát. Hurrá... 

Lantos János - Kuruc.info

Jó hír Strasbourgból: visszakerülhet Gyergyóremetére a magyar és a székely zászló

 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága pozitív választ adott a Székely Figyelő Alapítványnak a gyergyóremetei székely zászló eltávolítása okán megfogalmazott panaszára, így tárgyalásra kerül az ügy – közölte Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány vezetője.

Gyergyóremete főterén álló községháza elé kihelyezett székely zászlót a magyar és a remetei lobogókkal együtt kellett levonni, miután Dan Tanasã magyargyűlölő blogger, aki azóta parlamenti képviselő lett, jogerősen pert nyert. Mivel a romániai igazságszolgáltatás keretében már nem volt lehetőség a fellebbezésre, a Székely Figyelő panaszt tett az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Itthon.ma

Veszélybe került mindaz, amiért eddig megdolgoztunk – Románia perel az aláírásgyűjtés ellen!

A kisebbségi küzdelmek hánytatott sorsát mi sem jelzi jobban, hogy ennek az elinduláshoz is már élvekig tartó pereskedésre volt szükség. Az Európai Bizottság hallani sem akart a kezdeményezésekről, első körben elutasította azokat. Mind a Minority Safe Pack, mind a kohéziós alapokért indított aláírásgyűjtés esetében az EB és a kezdeményezők közötti per tett pontot az ügy végére. Emlékezetes: Románia az EB oldalán avatkozott be a perbe, míg Magyarország a kezdeményezők oldalán, végül az Európai Bíróság úgy döntött, hogy az EB köteles tárgysorozatba venni és zöld utat adni az aláírásgyűjtésnek.

Románia azonban nem nyugodott bele a veszteségbe, és 2019 júliusában keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz azt kérve, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság azon döntését, amely jóváhagyta a kohéziós alapokról szóló aláírásgyűjtést (közismertebb nevén, a székely kezdeményezést). Ezt a keresetet tárgyalja csütörtökön, (holnapután) azaz április 29-én az Európai Bíróság.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott:

“Sajnálattal állapítjuk meg, hogy Románia változatlanul szembemegy az Európai Unió alapvető értékeivel, és a vesztes perek sorozatából sem képes tanulni”

Ebben azért van igazság, lévén a polgári kezdeményezés elutasítása is már eléggé sértheti a demokratikus alapjogokat, de az, hogy ennek a legitimitását az Európai Bíróság döntése is megerősítette, ennek ellenére vannak, akik kötik az ebet a karóhoz, az már tényleg az Európai Unió alapértékeivel való szembeszegülés, bár nem az a típusú, ami miatt eljárásokat fognak majd indítani és hetescikkelyekznek a demokraták.

Az SZNT elnöke szerint „Románia tekintélyének is árt az ügy”, amiben szintén egyetértünk vele, tegyük hozzá: ahogy arról a Nethuszár már többször is beszámolt, a következő évek nagy kérdése, hogy miképpen szervezik át Románia a jelenlegi területi-adminisztratív felosztását – lévén nem  kérdés, hogy mindez megtörténik. Lehet, hogy mindez csak egy játék lenne a román kormányok részéről, hogy alkupozíciót vívjanak ki maguknak? Ki tudja…

A Nethuszár megkereste Pesty Lászlót is, a Gerilla.hu kampányfőnökét, aki csapatával már közel egy éve szintén kemény kampányt folytat a nemzetközi színtéren, hogy miként kommentálja a hírt.

A Sign it Europe és az Írd alá kampányfelületeket irányító Pesty portálunknak úgy fogalmazott, hogy a kezdeményezés „nagyszerű lehetőség arra, hogy úgy Erdélyben, mint az Unió más országaiban megnyisson egyfajta párbeszédet a többségi, és kisebbségi közösségek között” – mi több, a kampányszakértő szerint az a gondolat, hogy a kisebbségi régiók plusz pénzhez jussanak, nemcsak a kisebbségi nemzet tagjai, hanem a többségiek számára is, közvetve pedig az egész ország gazdaságára is pozitív hatással bír.

“Az a gondolat, hogy az Unió kezelje kiemelt figyelemmel ezeket a kisebbségeket, illetve az ezen kisebbségek által lakott úgynevezett nemzeti régiókat, és a kohéziós alapok elosztásánál plusz pénzekkel segítse az ő életüket, nem csak nekik jó, hanem előnyös a többségi nemzeteknek is, mivel összességében az adott nemzetgazdaság, az adott ország jut ezáltal plusz forrásokhoz. Így a többségi társadalom is szedheti ennek az akciónak a gyümölcseit. Az adott nemzetgazdaság egésze jutna így addig nem tapasztalt támogatáshoz.”

–

fogalmazott Pesty László. (A portálunknak elküldött gondolatait ITT OLVASHATJÁTOK el részletesebben)

Mi is történik most?

Amikor a Nethuszár jó egy évvel ezelőtt felvállalata a székely kezdeményezés népszerűsítését, úgy fogalmaztunk: több mint aláírásgyűjtés, ez függetlenségi nyilatkozat! A valóságtól nem is jártunk annyira messze, de, ahogy arról szintén több alkalommal is írtunk már, a Románia előtt álló reformok egyik legnagyobbika, ha nem épp a legnagyobb, a területi-adminisztratív átalakítás, és a székely kezdeményezés abban segíthet, hogy ebből mi jól, vagy éppenséggel nagyon jól jöjjünk ki.

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy az aláírásgyűjtés sikeressége nemcsak a majdani, vagy megvalósuló vagy nem valósuló uniós törvényen múlik, hanem egy olyan politikai tőkét is jelenthet, amelynek lobbiereje ma még felbecsülhetetlen. A csütörtökön sorra kerülő tárgyalásról pedig csak annyit: az erre vonatkozó keresetet Románia még 2019-ben nyújtotta be – bőven a PSD-kormány alatt, amikor Danciláék a másik kezükkel épp az úzvölgyi huligánokat irányítgatták.

Azóta új kormány van Romániában, amely, ha nem is a szívünk csücske, de több olyan törvénymódosítással próbálkozott már, amelyek Székelyföld és a székely autonómia szempontjai szerint több mint üdvözlendőek, egyenesen támogatandóak, elég csak az ADR-k önálló jogi személyiséggé nyilvánító törvénymódosító javaslatra gondolni, amely az uniós pénzek lehívását kivette volna Bukarest kezéből.

Hogy mennyire bonyolult mindez, és mennyire bonyolult országban élünk, azt nagyon jól mutatja, hogy az említett törvényjavaslatot a legnagyobb kormánypárt képviselője, Raluca Turcan nyújtotta be, és az összes parlamenti párt támogatta – majd a legnagyobb kormánypárt által adott akkori miniszterelnök, Ludovic Orban támadta meg az Alkotmánybíróságon.

A székely kezdeményezés jelenleg 1,4 millió aláírásnál tart, a kötelezően előírt 1 milliós minimum helyett. A szintén kötelezően előírt, minimum 7 országban teljesítendő kvóta helyett 10 ország „zöldült be”, azaz – történjen bármi is, a székely kezdeményezés eredményes és érvényes. Ugyanakkor, a brüsszeli bürokratákat ismerve, lehet, hogy mindez még nem elég – épp ezért, aki teheti, és nem írta még alá, az sürgősen pótolja ezt, terjessze az igét barátai körében, és főleg a külföldre szakadt diaszpóra soraiban – annyian vagyunk erdélyiek szerte Európában, hogy akár új országot is alapíthatnánk valahol…

Hát, akkor alapítsuk meg, teremtsünk a semmiből egy új világot!

Nethuszar.ro

 

„Ha a miniszteretek Ukrajnába jön, nagy vérontásra készüljetek, magyar vér fog folyni”

 Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai hivatalos kijevi látogatásának előestéjén, kedden vérontással fenyegető, „Ukrajnai hazafiak” aláírással ellátott levelet kapott Magyarország kijevi nagykövetsége, az ungvári főkonzulátus, a beregszászi konzulátus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ.

„Mi, ukrajnai hazafiak közöljük veletek, hogy amennyiben külügyminiszteretek, Szijjártó Péter Ukrajnába utazik, cselekedni fogunk. Elfáradtunk azt szemlélni, ahogyan Magyarország megpróbálja elvenni a területünket. Cselekedni fogunk. Szélsőségesen keményen. Ha a miniszteretek Ukrajnába jön, nagy vérontásra készüljetek, magyar vér fog folyni” – áll az ukrán nyelvű levélben.

A fenyegető levélről szóló értesülést a kijevi nagykövetség az MTI-nek megerősítette, és közölte, hogy az ügyben feljelentést tett.

MTI

 

Jogerős ítélet: elvették Erdélytől a Békás-szorost

A Ploiesti-i Ítélőtábla elutasította a Hargita Megye Tanácsa által benyújtott perújítási kérelmet, amelyben Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező határperében hozott jogerős ítélet érvénytelenítését kérték. A tavaly nyáron kihirdetett ítélet ezzel véglegessé vált, megerősítve, hogy a Békás-szoros a Neamț megyeiekhez tartozik, írta a Székelyhon.

Kapcsolódó

Megválasztották Erdély hét csodáját

A Gyilkos-tó és a szomszédságában levő Békás-szoros kapta a legtöbb szavazatot.

1998-ban került jegyzőkönyvbe, hogy a Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület Almásmezőhöz tartozik. A határ megállapításáról több mint tíz évvel később kezdeményezett pert az Erdélyhez tartozó Gyergyószentmiklós és Hargita megye, és 2019-ben a Prahova Megyei Törvényszék Gyergyószentmiklósnak ítélte a területet.

Ezt a határozatot a Neamț Megyei Tanács támadta meg, a perújítás során pedig 2020 nyarán a Ploiesti-i Ítélőtábla úgy döntött, hogy a Békás-szoros mégis Almásmezőhöz tartozik.

A határvita ezzel nem ért véget. A Hargita Megyei Tanács rendkívüli jogorvoslatért folyamodott, indoklásában hangsúlyozva: az intézmény számára nem tették lehetővé a perbe történő beavatkozást.

Több jogszabály szerint a megyék határtelepüléseinek határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni, mivel ilyen esetben megyehatárokról is szó van

– érvelt akkor Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke.

Kérésüket a bíróság elutasította, így a 2021. január 13-án hozott jogerős ítélet szerint véglegesen Almásmezőhöz tartozik Románia egyik legszebb szurdokvölgye, a Békás-szoros.

A döntés értelmében Hargita megyének és Gyergyószentmiklósnak ráadásként 8000 lej perköltséget kell fizetnie Almásmezőnek.

Várjuk az ítélőtábla részletes indoklását, hogy miért is utasította el a kérelmünket. Folytatjuk tovább a küzdelmet, nem adjuk fel

– írta az ítélet kihirdetése után Facebook oldalán Borboly Csaba.

 

„Minden nehézség ellenére helyt tudott állni a kárpátaljai magyarság”

Brenzovics László (Fotó: karpataljalap.net)

A kárpátaljai magyarság szempontjából a 2019-es év sem volt eseménytelen, de 2020 még azon is túltett. Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével a tavalyi év pozitív és negatív vonatkozású történéseiről beszélgettünk, valamint arra kértük, hogy a tavalyi esztendő tükrében vázolja fel, milyen év elé néz 2021-ben a kárpátaljai magyarság és az érdekvédelmi szervezet.

– Sokunkban reményt keltett az ukrán–magyar viszony alakulását illetően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavalyi újévi köszöntője, amelyben az államfő magyarul is megszólalt. De nagyon gyorsan szertefoszlottak a remények, és folytatódtak a magyar kisebbség képviselői elleni fellépések.

– A tavalyi év valóban ezzel a köszöntővel kezdődött, ugyanakkor a későbbiek azt bizonyították, hogy nem történt változás a kisebbségi politikában. Hiszen utána olyan intézkedések történtek, amelyek negatívan befolyásolták a kárpátaljai magyarság helyzetét. Sajnos, azok a remények, amelyeket az ország lakosságának döntő többsége Volodimir Zelenszkij elnök megválasztásához, illetve a parlamenti választásokhoz fűzött, nem realizálódtak, hiszen nagyrészt ugyanaz a politika folytatódik, mint korábban – ezt mutatja az oktatási törvényen, valamint a nyelvtörvényen való módosítások elmulasztása. Most tekintettel arra, hogy elfogadásra és aláírásra került a középiskolai oktatásról szóló törvény, és kiújult a magyarellenes kampány a médiában, azok a változások, amelyekben reménykedtünk az új államfő megválasztásakor, nem váltak valóra. Megkezdődött a kisebbségellenes törvények életbe léptetése, amelyek korlátozzák az anyanyelv használatát a nyilvános szférában. Most januárban ez átterjed a közszolgáltatásra, ami súlyos visszalépés a korábbi állapotokhoz képest.

– A tavalyi esztendő korábban soha nem tapasztalt kihívások elé állította az egész világot. A koronavírus-járvány váratlanul és felkészületlenül érte a kárpátaljai egészségügyi intézményeket is. A KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány (JA) azonnal gyűjtést indított azzal a céllal, hogy az első vonalban dolgozó egészségügyi dolgozók számára biztosítsák a védőeszközöket és felszereléseket.

– Mivel láttuk, hogy mindannyiunkat fenyegetett a közeledő világjárvány, úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk közösen megelőzni a bajt. A kárpátaljai egészségügyi viszonyok mellett a koronavírus-fertőzés elterjedése közösségünkre nézve komoly veszélyt jelentett. Tudtuk, hogy az alapvető egészségügyi feltételek sem biztosítottak: nem volt elegendő fertőtlenítőszer, védőruha, maszk és természetesen elegendő lélegeztetőgép sem. Ezért úgy döntöttünk, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük a szükséges orvosi felszerelések biztosítását megyénkben. Márciustól gyűjtést indítottunk az elengedhetetlenül szükséges orvosi eszközök vásárlására az egészségügyi dolgozók és a lakosság számára. Akciónk során több mint 3 millió hrivnya gyűlt össze. Ebből megyei, járási, városi kórházakat és családorvosi rendelőket láttunk el a szükséges eszközökkel. Valamennyi olyan kárpátaljai településre juttattunk egészségügyi segélyt, ahol magyarok élnek. Az adományozók között a munkatársainkon, az újságjaink és a televíziónk, a főiskola kollektíváján kívül több száz szervezet, intézmény, vállalkozás és magánszemély utalt pénzt belföldről és külföldről egyaránt a jótékonysági alap számlájára. Kárpátalján kívül Magyarországról, Spanyolországból, Lengyelországból, Kanadából is érkeztek felajánlások. Mindez a magyar összefogás erejét mutatja. A KMKSZ gyűjtésének köszönhetően egy 583 ezer hrivnya értékű lélegeztetőgépet is adományoztunk a beregszászi járási kórháznak. Az adománygyűjtés egy sikertörténet, hiszen a KMKSZ a koronavírus-járvány idején egy olyan szervezetként állt helyt, amely a legnagyobb segítséget nyújtotta, mert a kezdetekkor adtunk, amikor óriási hiány volt mindenből.

Természetesen az egész év folyamán érzékeltük a magyar államnak, a magyar nemzetnek a szolidaritását. A magyar kormány 50 lélegeztetőgéppel segítette a koronavírus elleni védekezést megyénkben. A Kárpátaljára érkező szállítmány egy részét szeptember 23-án Ungváron adta át Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Az adomány második tételét – 32 gépet – pedig Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója adta át október 5-én Beregszászban.

– A pandémia okozta gazdasági nehézségek ellenére megye szerte számos intézmény újult meg magyarországi kormánytámogatásoknak köszönhetően.

– Az utóbbi időszakban a különböző magyarországi forrásokból érkező támogatásokból soha nem látott mértékben fejlődött a kárpátaljai magyar infrastruktúra. Szinte valamennyi óvoda és családorvosi rendelő megújult, és számos iskolát is sikerült felújítanunk. A külgazdasági és külügyminisztérium által támogatott Keleti Partnerség program révén több mint száz objektumot korszerűsítettünk. Ezért a támogatásért köszönettel tartozunk, de sajnos, rá is vagyunk szorulva, hiszen ezeket a fejlesztéseket belső forrásokból nem valósíthattuk volna meg. Korábban ezekben az intézményekben méltatlan körülmények között dolgoztak az óvónők, tanárok, orvosok. Nincs olyan település Kárpátalján, ahol ne történt volna meg az intézményhálózat fejlesztése, felújítása.

– Ezekkel a fejlesztésekkel szinte egyáltalán nem foglalkozik az ukrán nyelvű sajtó.

– Ukrajnában az elmúlt időszakban tulajdonképpen nem változott a magyarellenes politika. A központi ukrán média most is folyamatosan jelentet meg olyan anyagokat, amelyek negatív kon­textusba helyezik mind a kárpátaljai magyarságot, mind pedig Magyarország politikáját, és egyszerűen nem vesz tudomást azokról a rendkívül jelentős gesztusokról, amelyeket Magyarország tesz Ukrajna irányába. A kárpátaljai magyar intézmények támogatása is jelentős mértékben megkönnyíti az ukrán költségvetés helyzetét, hiszen ezeket a fejlesztéseket az ukrán büdzsének kellene finanszírozni.

– Gyakorlatilag a kistérségek és az új járások megalakulásával végbement a közigazgatási reform. Ez hogyan befolyásolja a kárpátaljai magyarság önigazgatását?

– A teljes ukrajnai közigazgatási rendszer átalakulóban van, és hogy mi lesz az új közigazgatással, nem tudjuk. Azt sem tudjuk például, mi lesz a megnövekedett járások funkciója. Nagy hévvel indult a decentralizáció. Az a terv, hogy a problémákat helyben kell majd megoldani, ott, ahol azok keletkeznek, így szélesebb jogokat kapnak az ún. kistérségek, de a járások jogköre nincs meghatározva. Most egy új dolog lesz, senki nem tudja azt, hogy ez hogyan fog működni, majd meglátjuk. Lezajlottak a választások, végül is létrejött egy Beregszász központú járás, amely nem magyar többségű, ennek ellenére megint csak egy nagy sajtóhisztéria követte az ukrán médiában. Tudjuk azt, hogy végül is a kistérségek döntő többsége a kárpátaljai magyarság akaratának, elképzelésének megfelelően alakult ki, kivéve egynéhány helyet. Létrejöttek a kistérségek, a járások, és most megkezdődik az ezzel kapcsolatos munka.

– A KMKSZ történelmi sikert aratott az őszi, új választójogi törvény szerint tartott helyhatósági választásokon, de nehezen zajlott a helyi tanácsok megalakítása. Hogyan lehet érvényesíteni a KMKSZ szavazóinak a jogait, érdekeit a helyi önkormányzatikban?

– Minden nehézség ellenére helyt tudott állni a kárpátaljai magyarság; hitet tett a megmaradás mellett a választások alkalmával is, hiszen rendkívül jó eredményeket értünk el az önkormányzati választásokon: 8 képviselőnk van a megyei közgyűlésben, jelen vagyunk minden olyan önkormányzatban, ahol a magyarok jelentős számban élnek. Mindez reményt ad arra nézve is, hogy tudjuk majd pozitívan befolyásolni helyben is a kárpátaljai magyarságnak a jövőjét. Ez rendkívül komoly eredmény, és ezért szeretnék köszönetet mondani a választóknak.

A koalíciók létrejöttét jelentős mértékben sikeresnek lehet elkönyvelni. A számunkra legfontosabb Beregszászi járásban Rezes Károly, a KMKSZ jelöltje lett a járási közgyűlés elnöke. Fontos városunkban, Beregszászban szintén az általunk támogatott Babják Zoltán lett a polgármester, és még számos helyen vagyunk jelentős mértékben képviselve.

– Személyesen hogyan élte meg az SZBU magyarságszervezetek elleni fellépését?

– Ez várható volt, hiszen már 2 éve zajlik az ellenük irányuló, teljesen alaptalan vádakra alapuló nyomozás. Teljesen nyilvánvaló, ez valamilyen formában be kellett, hogy fejeződjön. És egy ilyen durva, brutális, magyarellenes támadásban fejeződött ki, ami az összes irodánknak a megtámadását jelentette. Nagyon furcsa az, hogy ha ilyen súlyos vádakkal illetik ezeket a szervezeteket, nevesítve az Egán Ede-alapítványt, illetve a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítványt, akkor ezt hogy tudják összefüggésbe hozni azzal, hogy ezek az intézmények ennek ellenére továbbra is működnek és végzik a munkájukat. Nyilván ez jelentős részben megfélemlítési akció.

Nagyon jó lenne, ha tudnánk azt, hogy mikor ér véget ez a téboly, hiszen ennek semmiféle alapja nincsen. Sajnos, az utóbbi hetekben-hónapokban megint csúcsra járatják a magyarellenes hisztériát Ukrajnában. Olyan mondvacsinált ügyeket kreáltak, amelyek feszültséget okoznak mind a kárpátaljai magyar közösségen belül, mind pedig az ukrán–magyar kapcsolatokban. Már augusztusban megkezdődtek a bombariadók, fenyegető leveleket kapott szinte minden magyar szervezet, majd a választások után került sor a már említett titkos­szolgálati akcióra, amelyben több mint 100 ember vett részt, közöttük állig felfegyverzett kommandósok. Aztán folytatódott a hisztériakeltés a szintén teljes egészében mondvacsinált ún. „szürtei Himnusz-ügyben”. A központi sajtó napokig napirenden tartotta ezt a kérdést, és olyan embereket tiltottak ki az országból, akiknek a tevékenysége pozitívan befolyásolta mind az ukrán–magyar viszonyt, mind pedig Kárpátalja fejlődését.

Minderre a koronát a Miro­tvorec szélsőséges honlap tette rá újfent. Korábban is voltak rajta magyarok, most pedig kirívó módon Bocskor Andrea parlamenti képviselőt és engem is elhelyeztek ezen a listán. Azt hiszem, rekordot döntöttem ezzel kapcsolatban, hiszen nemcsak ezen a listán vagyok rajta, hanem az orosz kitiltási listán is. A kárpátaljai magyarságot megpróbálják megfélemlíteni, és újra hisztériát kelteni ellenünk, ami nagyon veszélyes mind a közösség, mind a társadalmi béke szempontjából Ukrajnában, és negatívan hat az ukrán–magyar kapcsolatokra is. Sőt, most, hogy már az európai parlamenti képviselőre is kiterjedt, feszültséggóc keletkezett Ukrajna és az egész Európai Unió között.

– Ilyen körülmények között is folytatódnak a magyarországi támogatási programok?

– A nehéz körülmények ellenére megvalósítjuk azokat a rendkívül fontos dolgokat, amelyek a kárpátaljai magyarság számára életbevágóak. A gazdaságfejlesztési támogatások, a bázisiskola-, a Keleti Partnerség program folytatódni fog a ránk helyezett nyomás ellenére.

– Ön szerint Ukrajnában mi befolyásolhatná pozitívan a kárpátaljai magyarság életét?

– Jelenleg nem látszanak olyan változások, amelyek a kárpátaljai magyarság lehetőségeit javíthatják. De reménykedjünk!

– A kárpátaljai magyarok léte nagymértékben összefügg az ukrán–magyar viszony alakulásával. Mitől javulhat, miben látja ennek a lehetőségét?

– Nyilván tárgyalni kellene ezekről a kérdésekről, reméljük, hogy ezek a tárgyalások újrakezdődnek vagy folytatódnak. Jelenleg még az álláspontok igen távol vannak egymástól.

– Végezetül mit üzen a kárpátaljai magyaroknak, illetve a Kárpátalján élő más nemzetiségű lakosoknak?

– Reméljük, hogy a következő év jobb lesz, mint a tavalyi. A 21 a kártyában is nyerő, bizakodjunk, hogy az új év számunkra pozitívabb fejleményeket hozhat. Remélem, hogy győz a józan ész: az alaptalan támadások abbamaradnak, s a két ország kapcsolata és a kárpátaljai magyar közösség helyzete is javulhat a jövőben. Ezért mi mindent meg fogunk tenni, ahogyan megtettünk a múltban is.

(Forrás: https://karpataljalap.net/)

A pozsonyi csatát bemutató film miatt ájvékol az erdélyi és magyarországi liberális média

 Az RMDSZ által pénzelt Maszol.ro-nak és a hasonszőrű nemzetellenes libernyák médiának(hvg,444, telex) igazából az a problémája, hogy most olyan alkotások is készülnek végre valahára amelyek a magyarság nemzeti öntudatát erősítik, míg ők ennek az ellenkezőjén dolgoznak Parászka Borókával és bolsevik társaikkal. Most végre nem csak azt sulykolják belénk, hogy merjünk kicsik lenni, vesztesek vagyunk. Most ugyanis nem lett kigúnyolva a magyar történelem, szimbólumaink, hőseink, ahogy azt a bolsevik-liberálisok megszokták és el is várják. Ők ahhoz vannak szokva, hogy a teljes filmipart és zeneipart ők uralják, ahol nincs helye a hazaszeretetnek, nemzeti öntudat erősítésnek, büszkeségnek. 

 

 Egy több mint ezer évvel ezelőtti történelmi eseményt nem hiszem, hogy lehetséges teljesen hitelesen bemutatni úgy ahogy az valójában történt, főleg úgy, hogy az a libernyákoknak is tetsszen, szóval a kamuhiszti nem ezért megy természetesen. Tény, hogy bármilyen hasonló rajzfilm készült volna, bármilyen más módon bemutatva, bármilyen történelmi eseményről, ez a cikk úgyis meg lett volna írva, mert az ő fajtájuk mindenben meglátja a hibát, a jóban is. Az animációs film pocskondiázásával ismét rúghatnak egy jót a magyar kormányba, ahogy azt teszik minden egyes lehetséges alkalommal, mert bármit csinál a kormány az természetesen csakis rossz lehet. Gratulálok a köpönyegforgató RMDSZ-nek, hogy hozzájárul ehhez a nemzetellenes liberális fertőhöz. Egyébként a libernyákok már előre retteghetnek, jövőre 12 részes filmsorozatot készít a honfoglalás koráról a Magyarságkutató Intézet.

1989-ben Ceauşescu meg akarta támadni Magyarországot

 

Fotó: Mediafax

A kelet-európai rendszerváltás és a hidegháború megszűnésének politikai kulisszái mögé nyújt betekintést az egykori szovjet pártfőtitkár visszaemlékezései alapján Zolcer János felvidéki tévés újságíró Gorbacsov titkai – az ember, aki megváltoztatta a világot című, októberben megjelent könyve – számol be a Maszol.ro.

A kötetből kiderül, hogy a román diktátor, Nicolae Ceauşescu 1989-ben többször is Magyarország megszállását sürgette a glasznoszty és a peresztrojka atyjánál, és csapatokat vont össze a magyar határnál. Ezeket az információkat az 1989 decemberében Romániában forgató szerzőnek megerősítette Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök is.

Gorbacsov emlékei alapján a szerző részletesen beszámol a Varsói Szerződés Szervezete vezetőinek 1989. július 7-én, Bukarestben tartott tanácskozásáról. Mint írja, ekkor már csak kívülről látszott egységesnek a szocialista országokat tömörítő katonai tömb. Valójában a reformországok (Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország) szemben álltak a keményvonalas szocialista-kommunista politikát képviselő többi kelet-európai állammal (NDK, Csehszlovákia, Románia, Bulgária).

A keményvonalasok szemében Lengyelország, de főleg Magyarország egyre liberálisabb politikája kimondottan irritálta Nicolae Ceauşescu akkori román pártfőtitkárt és a hasonlóan gondolkodó kollégáit, a kelet-német Erich Honeckert, a csehszlovák Gustáv Husákot, a bolgár Todor Zsivkovot. Ezek a pártvezetők a bukaresti tanácskozáson élesen támadták a Németh Miklós kormányfő vezette magyar küldöttséget és a lengyel delegációt.

A Magyarországon és Lengyelországban folyó eseményeket az internacionalizmus és a proletárhatalom elárulásának, a marxizmus-leninizmus sárba tiprásának nevezték.

Ceauşescu sosem kapott választ katonai tervére Gorbacsovtól, de nem törődött bele az újabb kudarcba. Egyedül próbálkozott. Csapatokat vont össze a magyar határnál, hadseregében állandó volt a harckészültség. 1989. augusztus 19-én éjfélkor, amikor Lengyelországban Wojciech Jaruzelski elnök nem a kommunista párt, hanem az ellenzékből kinőtt Szolidaritás jelöltjét, Tadeusz Mazowieckit bízta meg kormányalakítással, Ceauşescu azonnali katonai beavatkozásra szólította fel a Varsói Szerződés Szervezetének tagállamait. „Szerencsére felhívását senki sem vette komolyan, egyedül pedig nem volt bátorsága lerohanni Lengyelországot. Ebben az akcióban is kérte Gorbacsov segítségét, de a Kreml erre sem reagált” – írja Zolcer.

https://szentkoronaradio.com