2016. szeptember 28., szerda

Megdicsérték a Vajdasági Magyar Szövetséget a szerb magyargyűlölők

Szívhez szóló köszönetet és dicséretet kapott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke - a magyargyűlölő szerb csetnikpárttól. A VMSZ vezetője a vajdasági parlamentben megszavazta a tartomány új zászlóját - írja a DélHír. A lobogó egy az egyben ugyanaz, mint amely alatt 1848-49-ben a szerb felkelők magyarok ezreit mészárolták le. A szélsőséges jelkép azonban Pásztor szerint "a kompromisszum része", sőt úgy véli, ha a magyaroknak joguk van használni saját nemzeti jelképeiket, akkor - tessék megkapaszkodni a karosszékben! -"kötelességük" megszavazni a gyászos emlékű szimbólum hivatalossá emelését.

 
A magyar és az új vajdasági lobogó azonban csak a VMSZ retorikájában egyenjogú. A piros-fehér-zöld trikolórt csak azokon a településeken használhatják, ahol a lakosság legalább egyötöde magyar - és ez is csak lehetőség, nem kötelesség. Ellenben a tartományi jelképek kihelyezésének elmulasztását a törvény szigorúan bünteti. A másfél évszázaddal ezelőtti magyarüldözés jelképe tehát
kötelező jelleggel kint lesz akár a színmagyar falvak hivatalos épületein is.
Hogy a VMSZ támogató voksait a délvidéki magyarság hogyan értékeli majd, azt csak sejthetjük. Az azonban már biztos, hogy a legvadabbul magyargyűlölő politikai erő, a Hágából nemrégiben szabadult Vojiszlav Seselj csetnik vajda által vezetett
Szerb Radikális Párt tetszését már biztosan elnyerte.
Tartományi képviselőjük, Dragan Stipanovic kifejezetten köszönetet mondott Pásztornak, amiért "politikai érettségéről" tanúbizonyságot téve megszavazta az új zászlót. Sőt, abban is biztos, hogy "ha majd prof. dr. Vojislav Šešelj köztársasági elnök lesz, akkor az összes többi igazi szerb szimbólumra is rászavaznak majd."
A szélsőséges politikus optimizmusa nem teljesen alaptalan, hiszen a VMSZ több települést is koalícióban vezet a sovinisztákkal, a tavaszi választások idején pedig egyedül a radikálisok támogatták a VMSZ azon kezdeményezését, hogy ellehetetlenítsék a rivális magyar pártszövetség, VMDK-MM tartományi listaállítását.

Azért nem minden délvidéki magyar párt rajong a magyarirtás lobogójáért. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője, Csonka Áron leszögezte: nem támogathatja a javaslatot, mert az rossz kompromisszumok eredménye, és jórészt a történelem "fabrikálásán" alapul. Kifejtette, hogy szerintük a szóban forgó határozat, csakúgy mint a szimbólumok, negatív üzenetet hordoz magában mindazok számára, akik nem tartoznak a többségi nemzethez, s akik őshonos népek Vajdaságban, akik már évszázadok óta itt élnek, s akik jól emlékeznek, mi történt itt például száz évvel ezelőtt.
Majd megkérte Pásztor Istvánt, ne beszéljen a teljes magyarság nevében, hiszen erre nincs sem joga, sem felhatalmazása.
A magyarellenes szimbólummal egyébként a magyar kormánynak sincs semmi gondja. Hétfőn a Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén a jobbikos Szávay István kérdezte, hogy Budapest tervez-e bármilyen tiltakozást az ügyben. Potápi János nemzetpolitikáért felelős államtitkár döbbenetes válaszul kifejtette, hogy a kormány nem látja a problémát, ugyanis a többségi társadalomnak joga van megválasztani jelképeit.

http://alfahir.hu 

2016. szeptember 25., vasárnap

KMAT: a magyarok másodrendű állampolgárok az elszakított területeken

Kétnapos ülést tartott szombaton Budapesten a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT). Az ülést követő sajtótájékoztatón Tőkés László, a szervezet szombaton újraválasztott elnöke felidézte: a tanács 2004-ben alakult meg Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére, a külhoni magyar polgári és politikai szervezetek egyesítésére, a Kárpát-medencei közösségek autonómia-törekvéseinek támogatására. A tanács az idén felmérte a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetét.

Bedő Árpád, a KMAT főtitkára elmondta, a felmérés szerint megállapítható, hogy a magyar nemzeti kisebbségek a környező országokban diszkriminált helyzetben, másodrendű állampolgárokként élnek. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a közszolgálatban szinte egyáltalán nem foglalkoztatják őket.

A felmérés szerint a közepes szintnél rosszabban érvényesül az autonómiához, a politikai képviselethez való jog, alacsony a nemzeti közösségek állam általi védelme, az együttes önrendelkezési jog is alig érvényesül, ahogyan a nemzeti közösségek független és demokratikus működésének biztosítását is alacsonyra értékelték a válaszadók.

Mint mondta, a felmérés szerint kielégítő a magyar nemzeti közösségek állapota, amennyiben a saját szervezetekhez való jogot és az akadálytalan kapcsolatokhoz való jogot vizsgálják, de kielégítő a nemzeti közösségek joga is a megkülönböztetés nélküli, egyenlő bánásmódhoz.

A kutatás szerint a nemzeti közösségek számára mindennapi küzdelmet jelent a tájékoztatáshoz, a védelmi mechanizmusokhoz, a nyelvhasználathoz való joguk érvényesítése, a legkevésbé pedig az oktatáshoz való jog érvényesül.

Kifejtette, hogy a nemzeti közösségeink tagjai nem csak a közjogi területen, hanem az oktatásban is diszkriminálva vannak, magyar nyelven lényegében csak a magyar állam által létrehozott vagy működtetett egyetemeken lehet tanulni. Azt is megállapították, hogy a magyar nemzeti közösség kultúráját, történelmét nem megfelelően tanítják, ez pedig gátolja a társadalmi együttműködést, mivel nem oldja a meglévő nemzeti ellentéteket.

A felmérés szerint a legjobb helyzetben a jogok érvényesülését tekintve a szlovéniai magyar kisebbség van, őket a horvátországi, az ukrajnai, a szerbiai kisebbség követi, a legrosszabb helyzetben a legnagyobb lélekszámú szlovákiai és a romániai magyarok vannak.

A felmérés részleteiről Bedő Árpád elmondta: 2014-ben állították össze a szempontrendszert a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatára. Az űrlap 163 kérdést tartalmazott, 86 szempontot alapján, 14 témakörben, és hat ország kilenc szervezete koordinálta a kitöltetést.

Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke a felmérés eredményéről azt mondta, Horvátország a háború után küzdött a nemzetközi elismerésért, ezért az alkotmányban minden jogot megadott a kisebbségeknek. Azonban – mint mondta – ez nem elég, mert már olyan kevesen vannak a magyar közösség tagjai, hogy nem minden esetben élnek ezekkel a lehetőségekkel.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs azt emelte ki, hogy Székelyföldön épp a közigazgatási rendszer átalakítása ellen küzdenek, amely Székelyföldet egy nagyobb régióba szervezné át, ezzel veszélyeztetve az ott élő magyar kisebbség jogainak érvényesülését.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke arról beszélt, a felmérésből az tűnik ki, hogy bár az általános emberi jogokhoz való jogokat – amelyekre, mint mondta, mindig is érzékenyebb volta nemzetközi közvélemény – inkább garantálják az államok, mint az autonómiához és önrendelkezéshez való jogot.

Kőrösi Ildikó, a felvidéki Magyar Közösség Pártja alelnöke szerint a ország közigazgatási rendszere és a hiányos törvényi szabályozás az oka annak, hogy a szlovákiai magyarok helyzete az egyik legrosszabb a vizsgált országok közül.

Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke elmondta: Ukrajnában ugyan széles körűen garantáltak a kisebbségi jogok, de ezeket a gyakorlatban nem lehet érvényesíteni. Hozzátette: a közigazgatási rendszer átalakításakor arra törekednek, hogy kialakítsanak egy magyar járást, amely akár alapja is lehet egy majdani magyar tankerületnek.

Tari István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség képviseletében arról beszélt, a jelenlegi szerb vezetők hamis adatokat közölnek az ottani magyarok lélekszámáról. Kiss Igor, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviseletében pedig jelezte, a monitoring eredményét nemzetközi szervezetekhez is eljuttatják.

Tőkés László elmondta: a KMAT állásfoglalást fogadott el a kényszerbetelepítés elleni népszavazásról. Hozzátette: egyetértenek Orbán Viktor miniszterelnökkel abban, hogy a problémákat helyben kell megoldani, ezért nem az elvándorlás jogát, hanem az otthonmaradás jogát támogatják. A KMAT a népszavazáson való részvételre és a nemmel való szavazásra buzdít.

Az állásfoglalást aláírta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, a Magyar Közösség Pártja, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége.

MTI

Az RMDSZ irányítása alatt levő Transindex.ro a népszavazás bojkottjára szolít fel

Az erdélyi magyarságot balliberális eszmékkel fertőző Transindex.ro korábban Kelemen Hunor tulajdona volt, a  mostani tulajdonosa Kelemen Attila Ármin , aki pár éve Markó Béláról írt magasztaló könyvet. Tehát lényegében még mindig RMDSZ kézben van ez az oldal is, akárcsak a maszol.ro  vagy a nemzetáruló írásairól ismert Parászka Borókát is foglalkoztató Erdélyi Riport.

A balliberálisok azt szeretnék ha a 2017-es Szilveszter ilyen lenne Budapesten is...
Pénteken megjelent egy cikk a transindex.ro-n amely arra buzdítja az erdélyi magyarságot, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson, menekült gyerekekről hazudoznak a cikkben és "emberségességről", az a tény persze már nem zavarja őket, hogy az illegális bevándorlók többsége fiatal férfi, jelentős részük pedig nem Szíriából jön és nem  menekült, csak élősködni jönnek Európába, gyilkolni és nőket erőszakolni. A háború elől menekülő ártatlan gyerekeket és nőket, a gazdag arab országok kellene befogadják, elvégre a sajátjaikról van szó, egyrészt anyagilag is megtehetik, másrészt a menekültek sem kellene ezer kilométereket utazzanak, az életüket is kockára téve. A balliberálisoknak ez vajon nem jutott az eszébe?

Úgy tűnik, hogy Gyurcsány Ferenchez, Parászka Borókához és a Soros György által pénzelt magyarországi balliberális "civil" szervezetekhez hasonlóan, az RMDSZ is azt szeretné ha Európát és Magyarországot idegenek millió árasztanák el. Máskülönben nem hagynának teret ennek a propagandának, egy általuk birtokolt és irányított hírportálon.

Mutassuk meg, hogy az erdélyi magyarságot nem lehet az orránál fogva vezetni, nem dőlünk be a Magyarországról erőszakkal importált balliberális propagandának, szavazzunk NEM-el , mondjuk nemet Magyarország és Európa elpusztítására, a nemzetek és nemzetállamok megsemmisítésére. Vagy azt akarjuk, hogy Magyarország is oda jusson mint Franciaország, ahol a franciák már kisebbségben vannak? Akarunk egy második Trianont?!

www.magyarellenesseg.com

2016. szeptember 22., csütörtök

Jogerős ítételben tiltják Csíkszeredában a székely zászlót


Végleges és jogerős határozatban erősítette meg a marosvásárhelyi ítélőtábla, hogy Csíkszeredában, a Szabadság téren nem loboghat a székely zászló. A per tárgyát képező lobogó korábban a Márton Áron-szoborcsoport helyén állt – számol be Kovács Attila a kronika.ro-n.

Az ítélőtábla döntése nyomán most a Hargita megyei törvényszék április 27-én hozott határozata vált jogerőssé, amelyben arra kötelezi Csíkszereda polgármesterét, hogy a Szabadság térre felállított, „a Székely Nemzeti Tanács zászlaját” távolítsa el. Az elsőfokú ítélet ellen a csíkszeredai polgármesteri hivatal fellebbezett, most ezt utasították el.

A keresetet tavaly nyújtotta be a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), azt kérve, kötelezzék a megyeszékhely polgármesterét a zászló eltávolítására, mert azt szerintük törvénytelenül tűzték ki közterületen. „Romániában egyetlen személy vagy szervezet arra vonatkozó joga sem ismert, hogy középületre tűzzön ki egy általa elfogadott, sajátos jelképet hordozó zászlót” – olvasható a szervezet beadványában, amely az 1994. évi 75-ös törvény és a 2001. évi 1157-es kormányhatározat előírásaira hivatkozott.

Az ADEC által kifogásolt, az EMNP és az EMNT által közösen 2013-ban kihelyezett zászlót már az elsőfokú ítélet meghozatala előtt eltávolították, de nem a per miatt, hanem, mert a Márton Áron-szoborcsoport helyét foglalta el.

A lobogónak közben új helyszínt kerestek, a tér másik felében zászlórudat is állítottak, de a június 3-ai felvonáskor a rendőrség közbelépett, a zászlót levették és elkobozták. Ugyanazon a napon Hargita megye prefektusa a Hargita megyei törvényszéktől kérte a székely zászló felállítására vonatkozó építési engedély érvénytelenítését. Ez utóbbi eljárás még nem kezdődött el – írja a

kronika.ro

Székelyföldi terrorvád – Elkezdődött az alapfokú tárgyalás

A bukaresti táblabíróságon több mint tíz hónappal őrizetbe vételük után kedden elkezdődött és több mint hét órát tartott Beke István Attila és Szőcs Zoltán ügyének alapfokú tárgyalása.

A két vármegyés elleni vád rendkívül súlyos: Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják a Terrorizmus és a Szervezett Bűnőzés Elleni Igazgatóság ügyészei, akik nyolckötetes vádiratot helyeztek a táblabíróság asztalára.

Elsőként Beke István Attila, majd Szőcs Zoltán nyilatkozott. A tárgyalás nyílt volt, de nem övezte egyáltalán érdeklődés a központi média részéről, számukra ez már nem volt fontos. A bíróság és az ügyészség a feltett kérdésekben már csak petárdákról beszélt. Ezt követően az ügyvédek bizonyítási kérelmeket tettek le, az ügyészség majd mindeniknél elutasítást kért, többek között az eredeti hanganyag nyílt ülésen való meghallgatására is. Az ügyvédek felrótták a védelemhez való jog megsértését, szóvá tették, hogy ez tetten érhető volt a bűnügyi nyomozás alatt és azóta is folyamatosan, nyomatékosították, hogy „jogállamban” élve tartsák tiszteletbe, ne sértsék meg a bizonyítási szabályokat is és a részleges állítás elvét, engedélyezzenek technikai és független szakértői vizsgálatokat, tanúk kihallgatását stb. A bíróság döntésének kihirdetését a bizonyítékokra, illetve a lakhely elhagyására vonatkozó kérésükkel kapcsolatosan tegnapról szeptember 23-ra napolták el. A következő tárgyalás időpontját október 7-re tűzték ki.

Iochom István
Háromszék

2016. szeptember 20., kedd

Cemo: tovább romlott a magyar nyelvhasználat helyzete az iskolákban

Tovább romlott a magyar nyelvhasználat helyzete a marosvásárhelyi tanintézetekben – mutatott rá a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) – számol be Hajnal Csilla a kronika.ro-n. Kifejtették, hiába állapította meg a diszkriminációt az ezzel foglalkozó országos tanács, a vásárhelyi iskolák kétnyelvűsége terén csak ott javult a helyzet, ahol a szülők közbeléptek.

A tanintézetek kommunikációja, oklevelei, faliújságjai, továbbá a magyar gyerekekkel, szülőkkel történő írásbeli tájékoztatás is kizárólag románul zajlik, mint ahogy a folyosókon, közös területeken található feliratok között is hiába keresnénk a magyart, állapították meg a Cemo képviselői, akik jogi lépéseket is tettek emiatt, számoltak be a pénteki sajtótájékoztatón. Emlékeztettek, hogy 2001 óta törvény szabályozza a közigazgatásban és a közintézmények a kétnyelvű kommunikációt, így az iskolákban is, ezt azonban nem ültetik gyakorlatba.

Szigeti Enikő, a CEMO ügyvezető elnöke elmondta, a szervezet Kétnyelvűség az oktatásban programja 2009-ben indult, első lépésként felmérték a városban lévő 45 jogi személyiséggel rendelkező tanintézetet, amelyekben, kettő kivételével két nyelven folyik az oktatás, közösen tanulnak ott magyar és román diákok. A magyar közösség nyelvi jogainak alkalmazását vizsgálva kiderült: szinte mindenhol hiányoznak a magyar feliratok, tájékoztatások, a legtöbb helyen az adminisztrációs személyzet sem beszél magyarul.

Ezért nyelvi jogi diszkrimináció miatt 2009-ben a szervezet feljelentett több iskolát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), 2013 szeptemberében pedig a teljes vásárhelyi iskolahálózat ellen eljárást kezdeményeztek. A CNCD ugyan megállapította a diszkriminációt, de előrelépés csak szülői beavatkozásra történt.

Az elmúlt évben a Cemo kétnyelvű feliratok adományozását tervezte az iskolák részére, de a polgármesteri hivatal felszólította az intézményeket: ne fogadják el, mert azok etnikai feszültséget keltenek a diákok között. Ezért nem folytathatták az adományozást, és a kitett táblákat is eltávolították, mesélte Barabás Miklós, a program felelőse. Emlékeztetett, idén valamennyi, összesen 31 iskolát jelentettek fel a kétnyelvűség hiánya miatt – írja a kronika.ro.

http://erdely.ma

2016. szeptember 15., csütörtök

Oklevéllel díjazták az Avram Iancu sírjánál koszorúzó RMDSZ-eseket

A Minta Ifjúsági Szervezet a néhány éve alapított, negatív díjával „honorálta” az Avram Iancu szobránál koszorúzó RMDSZ-es politikusokat – írja a Székelyföld.ma.

A napokban derült ki, hogy a Hunyad megyei Cebe temetőjében rendezett megemlékezésen, ahol Avram Iancu magyarellenes „hadvezér” sírja is található, megjelentek az RMDSZ képviselői, akik koszorút helyeztek el ott, így tisztelegve a több ezer magyar lemészárlásáért felelős tömeggyilkos „román nemzeti” hős emléke előtt.

A Minta Ifjúsági Szervezet a néhány éve alapított, negatív díjával honorálta Az RMDSZ lépését. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Tőke Ervin, a szervezet országos elnöke kijelentette: „A sajtóból értesültünk az esetről. Számunkra elsősorban szomorú, hogy a Hunyad megyei magyarok ügyeit ilyen képességű emberek igazgatják. Ezek az emberek vagy tudatlanok, vagy a szolgalelkűség e szintjére sikerült lesüllyedniük. Köztudott ugyanis, hogy az Avram Iancuhoz köthető szabadcsapatok több ezer magyar civilt mészároltak le Dél-Erdély falvaiban és városaiban, köztük gyerekeket, nőket és időseket. Itt nem arról van szó, hogy mi egyébként az erdélyi románokkal nem akarnánk békésen együtt élni, együttműködni, hiszen rengeteg közös ügyet kell megoldanunk a jövőben. De Avram Iancu emlékének az ápolása ebbe a közös jövőképbe nem fér bele.”

Ezt követően a sajtótájékoztató helyszínén, a csíkszeredai postahivatal előtt Tőke Ervin postázta a díj odaítélését igazoló oklevelet, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének címezve.
 

2016. szeptember 14., szerda

A Székely Mikó feliratának is nekiment a magyarellenes „blogger”

 Dan Tanasă egyszerűen képtelen nem gerjeszteni a magyarok és románok közötti feszültséget.
Felszólította a székelyföldi románok vélt jogsérelmei ellen rendszeresen fellépő román blogger Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy távolítsa el a Székely Mikó Kollégium homlokzatáról a kollégium nevének a feliratát - írta a Háromszék.

Az esetről Antal Árpád polgármester számolt be azon a sajtótájékoztatón, amelyet Hans Klemmnek, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének a sepsiszentgyörgyi látogatása kapcsán tartott.
Antal Árpád elmondta: a Spanyolországban élő Dan Tanasă bloggernek ez már a sokadik hasonló indítványa, eddig elsősorban a községháza-feliratok ellen indított hadjáratot. Az eljárás minden esetben ugyanaz: elküldi felszólítását, és ha a felszólított nem tesz eleget, bírósági eljárást indít, amelynek során többnyire neki adnak igazat. Ezt követően a prefektus elrendeli a felirat eltávolítását, ha pedig ez nem történik meg, napi 150 eurós büntetést rónak ki az érintett polgármesterre.
Antal Árpád elmondta: az esetet megemlítette az amerikai nagykövetnek is, szóvá tette, hogy több mint százéves feliratról van szó, és ez az eljárás nem demokratikus. „Elmondtam a nagykövet úrnak, ha úgy érzi, hogy az ilyen eljárások szolgálják az általa is felsorolt amerikai értékeket: a stabilitást, fejlődést és demokráciát, akkor támogatni kell, de ha nem, akkor tenni kell ellenük valamit" - fejtette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Leszögezte: a feliratot nem szedetik le, vállalják a peres eljárást.
A rangos magyar tannyelvű gimnázium bejáratánál a törvényben előírt módon írták ki - románul és magyarul - az intézmény nevét. A kifogásolt felirat a kétemeletes épület homlokzatán található.

Foter.ro

2016. szeptember 12., hétfő

Kislányt akart megerőszakolni egy török betolakodó Bicskén

Egy 12 éves kislánnyal erőszakoskodott a bicskei befogadóállomás egyik lakója Bicskén. Zoom A menekültkérelmének elbírálására váró, 40 év körüli török férfi (merthogy, mint tudjuk, Törökországban is borzalmas háborúk dúlnak) megtámadta a kislányt, lerángatta több ruhadarabját, és meg akarta erőszakolni.

A gyermeknek, bár meztelen alsótesttel, de sikerült elmenekülnie. A támadót a rendőrök elfogták, szexuális visszaélés miatt gyanúsítottként kihallgatták és őrizetbe vették. A török férfit a Székesfehérvári Járásbíróság hétfő délelőtt előzetes letartóztatásba helyezte.

Hirado.hu

2016. szeptember 8., csütörtök

A városzászló sem loboghat Kézdivásárhelyen

A városzászlót is el kellett távolítani a múlt héten a kézdivásárhelyi városháza homlokzatáról. A főbejárat fölötti városháza felirat eltüntetése és a székely zászlók leszerelése után a céhes város saját zászlaját sem használhatja.

Bokor Tibor polgármester elmondta: az új törvény szerint a helyi tanács dönt a település zászlójáról és címeréről, és ha a kormánymegbízott jogszerűnek ítéli, a kormány elé terjeszti jóváhagyásra. Ha a kabinet rábólint, kormányhatározat rendelkezik használatáról.

Kézdivásárhely esetében a prefektus nem terjesztette fel a zászlótervet, arra hivatkozva, hogy a helyi tanács nem tartotta be a formai előírásokat. A városháza illetékesei másodszor küldték el a kormánymegbízottnak az iratcsomót, amely minden dokumentumot tartalmaz, amely igazolja: igenis, meghirdették a zászlótervet, és a város honlapján internetes szavazás is zajlott. Egyelőre várják a prefektus újabb válaszát – hangsúlyozta a városvezető –, amíg nem hoznak hivatalos döntést, nem használható a városzászló.

Iochom István
Háromszék