A kárpátaljai magyarság
szempontjából a 2019-es év sem volt eseménytelen, de 2020 még azon is
túltett. Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
(KMKSZ) elnökével a tavalyi év pozitív és negatív vonatkozású
történéseiről beszélgettünk, valamint arra kértük, hogy a tavalyi
esztendő tükrében vázolja fel, milyen év elé néz 2021-ben a kárpátaljai
magyarság és az érdekvédelmi szervezet.
– Sokunkban reményt keltett az ukrán–magyar viszony
alakulását illetően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavalyi újévi
köszöntője, amelyben az államfő magyarul is megszólalt. De nagyon
gyorsan szertefoszlottak a remények, és folytatódtak a magyar kisebbség
képviselői elleni fellépések.
– A tavalyi év valóban ezzel a köszöntővel kezdődött, ugyanakkor a
későbbiek azt bizonyították, hogy nem történt változás a kisebbségi
politikában. Hiszen utána olyan intézkedések történtek, amelyek
negatívan befolyásolták a kárpátaljai magyarság helyzetét. Sajnos, azok a
remények, amelyeket az ország lakosságának döntő többsége Volodimir
Zelenszkij elnök megválasztásához, illetve a parlamenti választásokhoz
fűzött, nem realizálódtak, hiszen nagyrészt ugyanaz a politika
folytatódik, mint korábban – ezt mutatja az oktatási törvényen, valamint
a nyelvtörvényen való módosítások elmulasztása. Most tekintettel arra,
hogy elfogadásra és aláírásra került a középiskolai oktatásról szóló
törvény, és kiújult a magyarellenes kampány a médiában, azok a
változások, amelyekben reménykedtünk az új államfő megválasztásakor, nem
váltak valóra. Megkezdődött a kisebbségellenes törvények életbe
léptetése, amelyek korlátozzák az anyanyelv használatát a nyilvános
szférában. Most januárban ez átterjed a közszolgáltatásra, ami súlyos
visszalépés a korábbi állapotokhoz képest.
– A tavalyi esztendő korábban soha nem tapasztalt
kihívások elé állította az egész világot. A koronavírus-járvány
váratlanul és felkészületlenül érte a kárpátaljai egészségügyi
intézményeket is. A KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány (JA)
azonnal gyűjtést indított azzal a céllal, hogy az első vonalban dolgozó
egészségügyi dolgozók számára biztosítsák a védőeszközöket és
felszereléseket.
– Mivel láttuk, hogy mindannyiunkat fenyegetett a közeledő
világjárvány, úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk közösen megelőzni a
bajt. A kárpátaljai egészségügyi viszonyok mellett a
koronavírus-fertőzés elterjedése közösségünkre nézve komoly veszélyt
jelentett. Tudtuk, hogy az alapvető egészségügyi feltételek sem
biztosítottak: nem volt elegendő fertőtlenítőszer, védőruha, maszk és
természetesen elegendő lélegeztetőgép sem. Ezért úgy döntöttünk, hogy
minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük a
szükséges orvosi felszerelések biztosítását megyénkben. Márciustól
gyűjtést indítottunk az elengedhetetlenül szükséges orvosi eszközök
vásárlására az egészségügyi dolgozók és a lakosság számára. Akciónk
során több mint 3 millió hrivnya gyűlt össze. Ebből megyei, járási,
városi kórházakat és családorvosi rendelőket láttunk el a szükséges
eszközökkel. Valamennyi olyan kárpátaljai településre juttattunk
egészségügyi segélyt, ahol magyarok élnek. Az adományozók között a
munkatársainkon, az újságjaink és a televíziónk, a főiskola
kollektíváján kívül több száz szervezet, intézmény, vállalkozás és
magánszemély utalt pénzt belföldről és külföldről egyaránt a
jótékonysági alap számlájára. Kárpátalján kívül Magyarországról,
Spanyolországból, Lengyelországból, Kanadából is érkeztek felajánlások.
Mindez a magyar összefogás erejét mutatja. A KMKSZ gyűjtésének
köszönhetően egy 583 ezer hrivnya értékű lélegeztetőgépet is
adományoztunk a beregszászi járási kórháznak. Az adománygyűjtés egy
sikertörténet, hiszen a KMKSZ a koronavírus-járvány idején egy olyan
szervezetként állt helyt, amely a legnagyobb segítséget nyújtotta, mert a
kezdetekkor adtunk, amikor óriási hiány volt mindenből.
Természetesen az egész év folyamán érzékeltük a magyar államnak, a
magyar nemzetnek a szolidaritását. A magyar kormány 50 lélegeztetőgéppel
segítette a koronavírus elleni védekezést megyénkben. A Kárpátaljára
érkező szállítmány egy részét szeptember 23-án Ungváron adta át
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Az
adomány második tételét – 32 gépet – pedig Lehel László, a Magyar
Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója adta át október 5-én
Beregszászban.
– A pandémia okozta gazdasági nehézségek ellenére megye
szerte számos intézmény újult meg magyarországi kormánytámogatásoknak
köszönhetően.
– Az utóbbi időszakban a különböző magyarországi forrásokból érkező
támogatásokból soha nem látott mértékben fejlődött a kárpátaljai magyar
infrastruktúra. Szinte valamennyi óvoda és családorvosi rendelő
megújult, és számos iskolát is sikerült felújítanunk. A külgazdasági és
külügyminisztérium által támogatott Keleti Partnerség program révén több
mint száz objektumot korszerűsítettünk. Ezért a támogatásért
köszönettel tartozunk, de sajnos, rá is vagyunk szorulva, hiszen ezeket a
fejlesztéseket belső forrásokból nem valósíthattuk volna meg. Korábban
ezekben az intézményekben méltatlan körülmények között dolgoztak az
óvónők, tanárok, orvosok. Nincs olyan település Kárpátalján, ahol ne
történt volna meg az intézményhálózat fejlesztése, felújítása.
– Ezekkel a fejlesztésekkel szinte egyáltalán nem foglalkozik az ukrán nyelvű sajtó.
– Ukrajnában az elmúlt időszakban tulajdonképpen nem változott a
magyarellenes politika. A központi ukrán média most is folyamatosan
jelentet meg olyan anyagokat, amelyek negatív kontextusba helyezik mind
a kárpátaljai magyarságot, mind pedig Magyarország politikáját, és
egyszerűen nem vesz tudomást azokról a rendkívül jelentős gesztusokról,
amelyeket Magyarország tesz Ukrajna irányába. A kárpátaljai magyar
intézmények támogatása is jelentős mértékben megkönnyíti az ukrán
költségvetés helyzetét, hiszen ezeket a fejlesztéseket az ukrán
büdzsének kellene finanszírozni.
– Gyakorlatilag a kistérségek és az új járások
megalakulásával végbement a közigazgatási reform. Ez hogyan befolyásolja
a kárpátaljai magyarság önigazgatását?
– A teljes ukrajnai közigazgatási rendszer átalakulóban van, és hogy
mi lesz az új közigazgatással, nem tudjuk. Azt sem tudjuk például, mi
lesz a megnövekedett járások funkciója. Nagy hévvel indult a
decentralizáció. Az a terv, hogy a problémákat helyben kell majd
megoldani, ott, ahol azok keletkeznek, így szélesebb jogokat kapnak az
ún. kistérségek, de a járások jogköre nincs meghatározva. Most egy új
dolog lesz, senki nem tudja azt, hogy ez hogyan fog működni, majd
meglátjuk. Lezajlottak a választások, végül is létrejött egy Beregszász
központú járás, amely nem magyar többségű, ennek ellenére megint csak
egy nagy sajtóhisztéria követte az ukrán médiában. Tudjuk azt, hogy
végül is a kistérségek döntő többsége a kárpátaljai magyarság
akaratának, elképzelésének megfelelően alakult ki, kivéve egynéhány
helyet. Létrejöttek a kistérségek, a járások, és most megkezdődik az
ezzel kapcsolatos munka.
– A KMKSZ történelmi sikert aratott az őszi, új
választójogi törvény szerint tartott helyhatósági választásokon, de
nehezen zajlott a helyi tanácsok megalakítása. Hogyan lehet
érvényesíteni a KMKSZ szavazóinak a jogait, érdekeit a helyi
önkormányzatikban?
– Minden nehézség ellenére helyt tudott állni a kárpátaljai
magyarság; hitet tett a megmaradás mellett a választások alkalmával is,
hiszen rendkívül jó eredményeket értünk el az önkormányzati
választásokon: 8 képviselőnk van a megyei közgyűlésben, jelen vagyunk
minden olyan önkormányzatban, ahol a magyarok jelentős számban élnek.
Mindez reményt ad arra nézve is, hogy tudjuk majd pozitívan befolyásolni
helyben is a kárpátaljai magyarságnak a jövőjét. Ez rendkívül komoly
eredmény, és ezért szeretnék köszönetet mondani a választóknak.
A koalíciók létrejöttét jelentős mértékben sikeresnek lehet
elkönyvelni. A számunkra legfontosabb Beregszászi járásban Rezes Károly,
a KMKSZ jelöltje lett a járási közgyűlés elnöke. Fontos városunkban,
Beregszászban szintén az általunk támogatott Babják Zoltán lett a
polgármester, és még számos helyen vagyunk jelentős mértékben
képviselve.
– Személyesen hogyan élte meg az SZBU magyarságszervezetek elleni fellépését?
– Ez várható volt, hiszen már 2 éve zajlik az ellenük irányuló,
teljesen alaptalan vádakra alapuló nyomozás. Teljesen nyilvánvaló, ez
valamilyen formában be kellett, hogy fejeződjön. És egy ilyen durva,
brutális, magyarellenes támadásban fejeződött ki, ami az összes
irodánknak a megtámadását jelentette. Nagyon furcsa az, hogy ha ilyen
súlyos vádakkal illetik ezeket a szervezeteket, nevesítve az Egán
Ede-alapítványt, illetve a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági
Alapítványt, akkor ezt hogy tudják összefüggésbe hozni azzal, hogy ezek
az intézmények ennek ellenére továbbra is működnek és végzik a
munkájukat. Nyilván ez jelentős részben megfélemlítési akció.
Nagyon jó lenne, ha tudnánk azt, hogy mikor ér véget ez a téboly,
hiszen ennek semmiféle alapja nincsen. Sajnos, az utóbbi
hetekben-hónapokban megint csúcsra járatják a magyarellenes hisztériát
Ukrajnában. Olyan mondvacsinált ügyeket kreáltak, amelyek feszültséget
okoznak mind a kárpátaljai magyar közösségen belül, mind pedig az
ukrán–magyar kapcsolatokban. Már augusztusban megkezdődtek a
bombariadók, fenyegető leveleket kapott szinte minden magyar szervezet,
majd a választások után került sor a már említett titkosszolgálati
akcióra, amelyben több mint 100 ember vett részt, közöttük állig
felfegyverzett kommandósok. Aztán folytatódott a hisztériakeltés a
szintén teljes egészében mondvacsinált ún. „szürtei Himnusz-ügyben”. A
központi sajtó napokig napirenden tartotta ezt a kérdést, és olyan
embereket tiltottak ki az országból, akiknek a tevékenysége pozitívan
befolyásolta mind az ukrán–magyar viszonyt, mind pedig Kárpátalja
fejlődését.
Minderre a koronát a Mirotvorec szélsőséges honlap tette rá újfent.
Korábban is voltak rajta magyarok, most pedig kirívó módon Bocskor
Andrea parlamenti képviselőt és engem is elhelyeztek ezen a listán. Azt
hiszem, rekordot döntöttem ezzel kapcsolatban, hiszen nemcsak ezen a
listán vagyok rajta, hanem az orosz kitiltási listán is. A kárpátaljai
magyarságot megpróbálják megfélemlíteni, és újra hisztériát kelteni
ellenünk, ami nagyon veszélyes mind a közösség, mind a társadalmi béke
szempontjából Ukrajnában, és negatívan hat az ukrán–magyar kapcsolatokra
is. Sőt, most, hogy már az európai parlamenti képviselőre is kiterjedt,
feszültséggóc keletkezett Ukrajna és az egész Európai Unió között.
– Ilyen körülmények között is folytatódnak a magyarországi támogatási programok?
– A nehéz körülmények ellenére megvalósítjuk azokat a rendkívül
fontos dolgokat, amelyek a kárpátaljai magyarság számára életbevágóak. A
gazdaságfejlesztési támogatások, a bázisiskola-, a Keleti Partnerség
program folytatódni fog a ránk helyezett nyomás ellenére.
– Ön szerint Ukrajnában mi befolyásolhatná pozitívan a kárpátaljai magyarság életét?
– Jelenleg nem látszanak olyan változások, amelyek a kárpátaljai magyarság lehetőségeit javíthatják. De reménykedjünk!
– A kárpátaljai magyarok léte nagymértékben összefügg az
ukrán–magyar viszony alakulásával. Mitől javulhat, miben látja ennek a
lehetőségét?
– Nyilván tárgyalni kellene ezekről a kérdésekről, reméljük, hogy
ezek a tárgyalások újrakezdődnek vagy folytatódnak. Jelenleg még az
álláspontok igen távol vannak egymástól.
– Végezetül mit üzen a kárpátaljai magyaroknak, illetve a Kárpátalján élő más nemzetiségű lakosoknak?
– Reméljük, hogy a következő év jobb lesz, mint a tavalyi. A 21 a
kártyában is nyerő, bizakodjunk, hogy az új év számunkra pozitívabb
fejleményeket hozhat. Remélem, hogy győz a józan ész: az alaptalan
támadások abbamaradnak, s a két ország kapcsolata és a kárpátaljai
magyar közösség helyzete is javulhat a jövőben. Ezért mi mindent meg
fogunk tenni, ahogyan megtettünk a múltban is.
(Forrás: https://karpataljalap.net/)