2021. április 28., szerda

Jó hír Strasbourgból: visszakerülhet Gyergyóremetére a magyar és a székely zászló

 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága pozitív választ adott a Székely Figyelő Alapítványnak a gyergyóremetei székely zászló eltávolítása okán megfogalmazott panaszára, így tárgyalásra kerül az ügy – közölte Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány vezetője.

Gyergyóremete főterén álló községháza elé kihelyezett székely zászlót a magyar és a remetei lobogókkal együtt kellett levonni, miután Dan Tanasã magyargyűlölő blogger, aki azóta parlamenti képviselő lett, jogerősen pert nyert. Mivel a romániai igazságszolgáltatás keretében már nem volt lehetőség a fellebbezésre, a Székely Figyelő panaszt tett az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Itthon.ma



Veszélybe került mindaz, amiért eddig megdolgoztunk – Románia perel az aláírásgyűjtés ellen!

A kisebbségi küzdelmek hánytatott sorsát mi sem jelzi jobban, hogy ennek az elinduláshoz is már élvekig tartó pereskedésre volt szükség. Az Európai Bizottság hallani sem akart a kezdeményezésekről, első körben elutasította azokat. Mind a Minority Safe Pack, mind a kohéziós alapokért indított aláírásgyűjtés esetében az EB és a kezdeményezők közötti per tett pontot az ügy végére. Emlékezetes: Románia az EB oldalán avatkozott be a perbe, míg Magyarország a kezdeményezők oldalán, végül az Európai Bíróság úgy döntött, hogy az EB köteles tárgysorozatba venni és zöld utat adni az aláírásgyűjtésnek.

Románia azonban nem nyugodott bele a veszteségbe, és 2019 júliusában keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz azt kérve, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság azon döntését, amely jóváhagyta a kohéziós alapokról szóló aláírásgyűjtést (közismertebb nevén, a székely kezdeményezést). Ezt a keresetet tárgyalja csütörtökön, (holnapután) azaz április 29-én az Európai Bíróság.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott:

“Sajnálattal állapítjuk meg, hogy Románia változatlanul szembemegy az Európai Unió alapvető értékeivel, és a vesztes perek sorozatából sem képes tanulni”

Ebben azért van igazság, lévén a polgári kezdeményezés elutasítása is már eléggé sértheti a demokratikus alapjogokat, de az, hogy ennek a legitimitását az Európai Bíróság döntése is megerősítette, ennek ellenére vannak, akik kötik az ebet a karóhoz, az már tényleg az Európai Unió alapértékeivel való szembeszegülés, bár nem az a típusú, ami miatt eljárásokat fognak majd indítani és hetescikkelyekznek a demokraták.

Az SZNT elnöke szerint „Románia tekintélyének is árt az ügy”, amiben szintén egyetértünk vele, tegyük hozzá: ahogy arról a Nethuszár már többször is beszámolt, a következő évek nagy kérdése, hogy miképpen szervezik át Románia a jelenlegi területi-adminisztratív felosztását – lévén nem  kérdés, hogy mindez megtörténik. Lehet, hogy mindez csak egy játék lenne a román kormányok részéről, hogy alkupozíciót vívjanak ki maguknak? Ki tudja…

A Nethuszár megkereste Pesty Lászlót is, a Gerilla.hu kampányfőnökét, aki csapatával már közel egy éve szintén kemény kampányt folytat a nemzetközi színtéren, hogy miként kommentálja a hírt.

A Sign it Europe és az Írd alá kampányfelületeket irányító Pesty portálunknak úgy fogalmazott, hogy a kezdeményezés „nagyszerű lehetőség arra, hogy úgy Erdélyben, mint az Unió más országaiban megnyisson egyfajta párbeszédet a többségi, és kisebbségi közösségek között” – mi több, a kampányszakértő szerint az a gondolat, hogy a kisebbségi régiók plusz pénzhez jussanak, nemcsak a kisebbségi nemzet tagjai, hanem a többségiek számára is, közvetve pedig az egész ország gazdaságára is pozitív hatással bír.

“Az a gondolat, hogy az Unió kezelje kiemelt figyelemmel ezeket a kisebbségeket, illetve az ezen kisebbségek által lakott úgynevezett nemzeti régiókat, és a kohéziós alapok elosztásánál plusz pénzekkel segítse az ő életüket, nem csak nekik jó, hanem előnyös a többségi nemzeteknek is, mivel összességében az adott nemzetgazdaság, az adott ország jut ezáltal plusz forrásokhoz. Így a többségi társadalom is szedheti ennek az akciónak a gyümölcseit. Az adott nemzetgazdaság egésze jutna így addig nem tapasztalt támogatáshoz.”

fogalmazott Pesty László. (A portálunknak elküldött gondolatait ITT OLVASHATJÁTOK el részletesebben)

Mi is történik most?

Amikor a Nethuszár jó egy évvel ezelőtt felvállalata a székely kezdeményezés népszerűsítését, úgy fogalmaztunk: több mint aláírásgyűjtés, ez függetlenségi nyilatkozat! A valóságtól nem is jártunk annyira messze, de, ahogy arról szintén több alkalommal is írtunk már, a Románia előtt álló reformok egyik legnagyobbika, ha nem épp a legnagyobb, a területi-adminisztratív átalakítás, és a székely kezdeményezés abban segíthet, hogy ebből mi jól, vagy éppenséggel nagyon jól jöjjünk ki.

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy az aláírásgyűjtés sikeressége nemcsak a majdani, vagy megvalósuló vagy nem valósuló uniós törvényen múlik, hanem egy olyan politikai tőkét is jelenthet, amelynek lobbiereje ma még felbecsülhetetlen. A csütörtökön sorra kerülő tárgyalásról pedig csak annyit: az erre vonatkozó keresetet Románia még 2019-ben nyújtotta be – bőven a PSD-kormány alatt, amikor Danciláék a másik kezükkel épp az úzvölgyi huligánokat irányítgatták.

Azóta új kormány van Romániában, amely, ha nem is a szívünk csücske, de több olyan törvénymódosítással próbálkozott már, amelyek Székelyföld és a székely autonómia szempontjai szerint több mint üdvözlendőek, egyenesen támogatandóak, elég csak az ADR-k önálló jogi személyiséggé nyilvánító törvénymódosító javaslatra gondolni, amely az uniós pénzek lehívását kivette volna Bukarest kezéből.

Hogy mennyire bonyolult mindez, és mennyire bonyolult országban élünk, azt nagyon jól mutatja, hogy az említett törvényjavaslatot a legnagyobb kormánypárt képviselője, Raluca Turcan nyújtotta be, és az összes parlamenti párt támogatta – majd a legnagyobb kormánypárt által adott akkori miniszterelnök, Ludovic Orban támadta meg az Alkotmánybíróságon.

A székely kezdeményezés jelenleg 1,4 millió aláírásnál tart, a kötelezően előírt 1 milliós minimum helyett. A szintén kötelezően előírt, minimum 7 országban teljesítendő kvóta helyett 10 ország „zöldült be”, azaz – történjen bármi is, a székely kezdeményezés eredményes és érvényes. Ugyanakkor, a brüsszeli bürokratákat ismerve, lehet, hogy mindez még nem elég – épp ezért, aki teheti, és nem írta még alá, az sürgősen pótolja ezt, terjessze az igét barátai körében, és főleg a külföldre szakadt diaszpóra soraiban – annyian vagyunk erdélyiek szerte Európában, hogy akár új országot is alapíthatnánk valahol…

Hát, akkor alapítsuk meg, teremtsünk a semmiből egy új világot!

Nethuszar.ro

 



2021. január 26., kedd

„Ha a miniszteretek Ukrajnába jön, nagy vérontásra készüljetek, magyar vér fog folyni”

 Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai hivatalos kijevi látogatásának előestéjén, kedden vérontással fenyegető, „Ukrajnai hazafiak” aláírással ellátott levelet kapott Magyarország kijevi nagykövetsége, az ungvári főkonzulátus, a beregszászi konzulátus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ.


„Mi, ukrajnai hazafiak közöljük veletek, hogy amennyiben külügyminiszteretek, Szijjártó Péter Ukrajnába utazik, cselekedni fogunk. Elfáradtunk azt szemlélni, ahogyan Magyarország megpróbálja elvenni a területünket. Cselekedni fogunk. Szélsőségesen keményen. Ha a miniszteretek Ukrajnába jön, nagy vérontásra készüljetek, magyar vér fog folyni” – áll az ukrán nyelvű levélben.

A fenyegető levélről szóló értesülést a kijevi nagykövetség az MTI-nek megerősítette, és közölte, hogy az ügyben feljelentést tett.

MTI

 



2021. január 17., vasárnap

Jogerős ítélet: elvették Erdélytől a Békás-szorost

A Ploiesti-i Ítélőtábla elutasította a Hargita Megye Tanácsa által benyújtott perújítási kérelmet, amelyben Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező határperében hozott jogerős ítélet érvénytelenítését kérték. A tavaly nyáron kihirdetett ítélet ezzel véglegessé vált, megerősítve, hogy a Békás-szoros a Neamț megyeiekhez tartozik, írta a Székelyhon.

Kapcsolódó

Megválasztották Erdély hét csodáját
A Gyilkos-tó és a szomszédságában levő Békás-szoros kapta a legtöbb szavazatot.

1998-ban került jegyzőkönyvbe, hogy a Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület Almásmezőhöz tartozik. A határ megállapításáról több mint tíz évvel később kezdeményezett pert az Erdélyhez tartozó Gyergyószentmiklós és Hargita megye, és 2019-ben a Prahova Megyei Törvényszék Gyergyószentmiklósnak ítélte a területet.

Ezt a határozatot a Neamț Megyei Tanács támadta meg, a perújítás során pedig 2020 nyarán a Ploiesti-i Ítélőtábla úgy döntött, hogy a Békás-szoros mégis Almásmezőhöz tartozik.

A határvita ezzel nem ért véget. A Hargita Megyei Tanács rendkívüli jogorvoslatért folyamodott, indoklásában hangsúlyozva: az intézmény számára nem tették lehetővé a perbe történő beavatkozást.

Több jogszabály szerint a megyék határtelepüléseinek határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni, mivel ilyen esetben megyehatárokról is szó van

– érvelt akkor Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke.

Kérésüket a bíróság elutasította, így a 2021. január 13-án hozott jogerős ítélet szerint véglegesen Almásmezőhöz tartozik Románia egyik legszebb szurdokvölgye, a Békás-szoros.

A döntés értelmében Hargita megyének és Gyergyószentmiklósnak ráadásként 8000 lej perköltséget kell fizetnie Almásmezőnek.

Várjuk az ítélőtábla részletes indoklását, hogy miért is utasította el a kérelmünket. Folytatjuk tovább a küzdelmet, nem adjuk fel

– írta az ítélet kihirdetése után Facebook oldalán Borboly Csaba.

 



2021. január 6., szerda

„Minden nehézség ellenére helyt tudott állni a kárpátaljai magyarság”

Brenzovics László (Fotó: karpataljalap.net)

A kárpátaljai magyarság szempontjából a 2019-es év sem volt eseménytelen, de 2020 még azon is túltett. Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével a tavalyi év pozitív és negatív vonatkozású történéseiről beszélgettünk, valamint arra kértük, hogy a tavalyi esztendő tükrében vázolja fel, milyen év elé néz 2021-ben a kárpátaljai magyarság és az érdekvédelmi szervezet.

– Sokunkban reményt keltett az ukrán–magyar viszony alakulását illetően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavalyi újévi köszöntője, amelyben az államfő magyarul is megszólalt. De nagyon gyorsan szertefoszlottak a remények, és folytatódtak a magyar kisebbség képviselői elleni fellépések.

– A tavalyi év valóban ezzel a köszöntővel kezdődött, ugyanakkor a későbbiek azt bizonyították, hogy nem történt változás a kisebbségi politikában. Hiszen utána olyan intézkedések történtek, amelyek negatívan befolyásolták a kárpátaljai magyarság helyzetét. Sajnos, azok a remények, amelyeket az ország lakosságának döntő többsége Volodimir Zelenszkij elnök megválasztásához, illetve a parlamenti választásokhoz fűzött, nem realizálódtak, hiszen nagyrészt ugyanaz a politika folytatódik, mint korábban – ezt mutatja az oktatási törvényen, valamint a nyelvtörvényen való módosítások elmulasztása. Most tekintettel arra, hogy elfogadásra és aláírásra került a középiskolai oktatásról szóló törvény, és kiújult a magyarellenes kampány a médiában, azok a változások, amelyekben reménykedtünk az új államfő megválasztásakor, nem váltak valóra. Megkezdődött a kisebbségellenes törvények életbe léptetése, amelyek korlátozzák az anyanyelv használatát a nyilvános szférában. Most januárban ez átterjed a közszolgáltatásra, ami súlyos visszalépés a korábbi állapotokhoz képest.

– A tavalyi esztendő korábban soha nem tapasztalt kihívások elé állította az egész világot. A koronavírus-járvány váratlanul és felkészületlenül érte a kárpátaljai egészségügyi intézményeket is. A KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány (JA) azonnal gyűjtést indított azzal a céllal, hogy az első vonalban dolgozó egészségügyi dolgozók számára biztosítsák a védőeszközöket és felszereléseket.

– Mivel láttuk, hogy mindannyiunkat fenyegetett a közeledő világjárvány, úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk közösen megelőzni a bajt. A kárpátaljai egészségügyi viszonyok mellett a koronavírus-fertőzés elterjedése közösségünkre nézve komoly veszélyt jelentett. Tudtuk, hogy az alapvető egészségügyi feltételek sem biztosítottak: nem volt elegendő fertőtlenítőszer, védőruha, maszk és természetesen elegendő lélegeztetőgép sem. Ezért úgy döntöttünk, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük a szükséges orvosi felszerelések biztosítását megyénkben. Márciustól gyűjtést indítottunk az elengedhetetlenül szükséges orvosi eszközök vásárlására az egészségügyi dolgozók és a lakosság számára. Akciónk során több mint 3 millió hrivnya gyűlt össze. Ebből megyei, járási, városi kórházakat és családorvosi rendelőket láttunk el a szükséges eszközökkel. Valamennyi olyan kárpátaljai településre juttattunk egészségügyi segélyt, ahol magyarok élnek. Az adományozók között a munkatársainkon, az újságjaink és a televíziónk, a főiskola kollektíváján kívül több száz szervezet, intézmény, vállalkozás és magánszemély utalt pénzt belföldről és külföldről egyaránt a jótékonysági alap számlájára. Kárpátalján kívül Magyarországról, Spanyolországból, Lengyelországból, Kanadából is érkeztek felajánlások. Mindez a magyar összefogás erejét mutatja. A KMKSZ gyűjtésének köszönhetően egy 583 ezer hrivnya értékű lélegeztetőgépet is adományoztunk a beregszászi járási kórháznak. Az adománygyűjtés egy sikertörténet, hiszen a KMKSZ a koronavírus-járvány idején egy olyan szervezetként állt helyt, amely a legnagyobb segítséget nyújtotta, mert a kezdetekkor adtunk, amikor óriási hiány volt mindenből.

Természetesen az egész év folyamán érzékeltük a magyar államnak, a magyar nemzetnek a szolidaritását. A magyar kormány 50 lélegeztetőgéppel segítette a koronavírus elleni védekezést megyénkben. A Kárpátaljára érkező szállítmány egy részét szeptember 23-án Ungváron adta át Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Az adomány második tételét – 32 gépet – pedig Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója adta át október 5-én Beregszászban.

– A pandémia okozta gazdasági nehézségek ellenére megye szerte számos intézmény újult meg magyarországi kormánytámogatásoknak köszönhetően.

– Az utóbbi időszakban a különböző magyarországi forrásokból érkező támogatásokból soha nem látott mértékben fejlődött a kárpátaljai magyar infrastruktúra. Szinte valamennyi óvoda és családorvosi rendelő megújult, és számos iskolát is sikerült felújítanunk. A külgazdasági és külügyminisztérium által támogatott Keleti Partnerség program révén több mint száz objektumot korszerűsítettünk. Ezért a támogatásért köszönettel tartozunk, de sajnos, rá is vagyunk szorulva, hiszen ezeket a fejlesztéseket belső forrásokból nem valósíthattuk volna meg. Korábban ezekben az intézményekben méltatlan körülmények között dolgoztak az óvónők, tanárok, orvosok. Nincs olyan település Kárpátalján, ahol ne történt volna meg az intézményhálózat fejlesztése, felújítása.

– Ezekkel a fejlesztésekkel szinte egyáltalán nem foglalkozik az ukrán nyelvű sajtó.

– Ukrajnában az elmúlt időszakban tulajdonképpen nem változott a magyarellenes politika. A központi ukrán média most is folyamatosan jelentet meg olyan anyagokat, amelyek negatív kon­textusba helyezik mind a kárpátaljai magyarságot, mind pedig Magyarország politikáját, és egyszerűen nem vesz tudomást azokról a rendkívül jelentős gesztusokról, amelyeket Magyarország tesz Ukrajna irányába. A kárpátaljai magyar intézmények támogatása is jelentős mértékben megkönnyíti az ukrán költségvetés helyzetét, hiszen ezeket a fejlesztéseket az ukrán büdzsének kellene finanszírozni.

– Gyakorlatilag a kistérségek és az új járások megalakulásával végbement a közigazgatási reform. Ez hogyan befolyásolja a kárpátaljai magyarság önigazgatását?

– A teljes ukrajnai közigazgatási rendszer átalakulóban van, és hogy mi lesz az új közigazgatással, nem tudjuk. Azt sem tudjuk például, mi lesz a megnövekedett járások funkciója. Nagy hévvel indult a decentralizáció. Az a terv, hogy a problémákat helyben kell majd megoldani, ott, ahol azok keletkeznek, így szélesebb jogokat kapnak az ún. kistérségek, de a járások jogköre nincs meghatározva. Most egy új dolog lesz, senki nem tudja azt, hogy ez hogyan fog működni, majd meglátjuk. Lezajlottak a választások, végül is létrejött egy Beregszász központú járás, amely nem magyar többségű, ennek ellenére megint csak egy nagy sajtóhisztéria követte az ukrán médiában. Tudjuk azt, hogy végül is a kistérségek döntő többsége a kárpátaljai magyarság akaratának, elképzelésének megfelelően alakult ki, kivéve egynéhány helyet. Létrejöttek a kistérségek, a járások, és most megkezdődik az ezzel kapcsolatos munka.

– A KMKSZ történelmi sikert aratott az őszi, új választójogi törvény szerint tartott helyhatósági választásokon, de nehezen zajlott a helyi tanácsok megalakítása. Hogyan lehet érvényesíteni a KMKSZ szavazóinak a jogait, érdekeit a helyi önkormányzatikban?

– Minden nehézség ellenére helyt tudott állni a kárpátaljai magyarság; hitet tett a megmaradás mellett a választások alkalmával is, hiszen rendkívül jó eredményeket értünk el az önkormányzati választásokon: 8 képviselőnk van a megyei közgyűlésben, jelen vagyunk minden olyan önkormányzatban, ahol a magyarok jelentős számban élnek. Mindez reményt ad arra nézve is, hogy tudjuk majd pozitívan befolyásolni helyben is a kárpátaljai magyarságnak a jövőjét. Ez rendkívül komoly eredmény, és ezért szeretnék köszönetet mondani a választóknak.

A koalíciók létrejöttét jelentős mértékben sikeresnek lehet elkönyvelni. A számunkra legfontosabb Beregszászi járásban Rezes Károly, a KMKSZ jelöltje lett a járási közgyűlés elnöke. Fontos városunkban, Beregszászban szintén az általunk támogatott Babják Zoltán lett a polgármester, és még számos helyen vagyunk jelentős mértékben képviselve.

– Személyesen hogyan élte meg az SZBU magyarságszervezetek elleni fellépését?

– Ez várható volt, hiszen már 2 éve zajlik az ellenük irányuló, teljesen alaptalan vádakra alapuló nyomozás. Teljesen nyilvánvaló, ez valamilyen formában be kellett, hogy fejeződjön. És egy ilyen durva, brutális, magyarellenes támadásban fejeződött ki, ami az összes irodánknak a megtámadását jelentette. Nagyon furcsa az, hogy ha ilyen súlyos vádakkal illetik ezeket a szervezeteket, nevesítve az Egán Ede-alapítványt, illetve a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítványt, akkor ezt hogy tudják összefüggésbe hozni azzal, hogy ezek az intézmények ennek ellenére továbbra is működnek és végzik a munkájukat. Nyilván ez jelentős részben megfélemlítési akció.

Nagyon jó lenne, ha tudnánk azt, hogy mikor ér véget ez a téboly, hiszen ennek semmiféle alapja nincsen. Sajnos, az utóbbi hetekben-hónapokban megint csúcsra járatják a magyarellenes hisztériát Ukrajnában. Olyan mondvacsinált ügyeket kreáltak, amelyek feszültséget okoznak mind a kárpátaljai magyar közösségen belül, mind pedig az ukrán–magyar kapcsolatokban. Már augusztusban megkezdődtek a bombariadók, fenyegető leveleket kapott szinte minden magyar szervezet, majd a választások után került sor a már említett titkos­szolgálati akcióra, amelyben több mint 100 ember vett részt, közöttük állig felfegyverzett kommandósok. Aztán folytatódott a hisztériakeltés a szintén teljes egészében mondvacsinált ún. „szürtei Himnusz-ügyben”. A központi sajtó napokig napirenden tartotta ezt a kérdést, és olyan embereket tiltottak ki az országból, akiknek a tevékenysége pozitívan befolyásolta mind az ukrán–magyar viszonyt, mind pedig Kárpátalja fejlődését.

Minderre a koronát a Miro­tvorec szélsőséges honlap tette rá újfent. Korábban is voltak rajta magyarok, most pedig kirívó módon Bocskor Andrea parlamenti képviselőt és engem is elhelyeztek ezen a listán. Azt hiszem, rekordot döntöttem ezzel kapcsolatban, hiszen nemcsak ezen a listán vagyok rajta, hanem az orosz kitiltási listán is. A kárpátaljai magyarságot megpróbálják megfélemlíteni, és újra hisztériát kelteni ellenünk, ami nagyon veszélyes mind a közösség, mind a társadalmi béke szempontjából Ukrajnában, és negatívan hat az ukrán–magyar kapcsolatokra is. Sőt, most, hogy már az európai parlamenti képviselőre is kiterjedt, feszültséggóc keletkezett Ukrajna és az egész Európai Unió között.

– Ilyen körülmények között is folytatódnak a magyarországi támogatási programok?

– A nehéz körülmények ellenére megvalósítjuk azokat a rendkívül fontos dolgokat, amelyek a kárpátaljai magyarság számára életbevágóak. A gazdaságfejlesztési támogatások, a bázisiskola-, a Keleti Partnerség program folytatódni fog a ránk helyezett nyomás ellenére.

– Ön szerint Ukrajnában mi befolyásolhatná pozitívan a kárpátaljai magyarság életét?

– Jelenleg nem látszanak olyan változások, amelyek a kárpátaljai magyarság lehetőségeit javíthatják. De reménykedjünk!

– A kárpátaljai magyarok léte nagymértékben összefügg az ukrán–magyar viszony alakulásával. Mitől javulhat, miben látja ennek a lehetőségét?

– Nyilván tárgyalni kellene ezekről a kérdésekről, reméljük, hogy ezek a tárgyalások újrakezdődnek vagy folytatódnak. Jelenleg még az álláspontok igen távol vannak egymástól.

– Végezetül mit üzen a kárpátaljai magyaroknak, illetve a Kárpátalján élő más nemzetiségű lakosoknak?

– Reméljük, hogy a következő év jobb lesz, mint a tavalyi. A 21 a kártyában is nyerő, bizakodjunk, hogy az új év számunkra pozitívabb fejleményeket hozhat. Remélem, hogy győz a józan ész: az alaptalan támadások abbamaradnak, s a két ország kapcsolata és a kárpátaljai magyar közösség helyzete is javulhat a jövőben. Ezért mi mindent meg fogunk tenni, ahogyan megtettünk a múltban is.

(Forrás: https://karpataljalap.net/)



2020. december 29., kedd

A pozsonyi csatát bemutató film miatt ájvékol az erdélyi és magyarországi liberális média

 Az RMDSZ által pénzelt Maszol.ro-nak és a hasonszőrű nemzetellenes libernyák médiának(hvg,444, telex) igazából az a problémája, hogy most olyan alkotások is készülnek végre valahára amelyek a magyarság nemzeti öntudatát erősítik, míg ők ennek az ellenkezőjén dolgoznak Parászka Borókával és bolsevik társaikkal. Most végre nem csak azt sulykolják belénk, hogy merjünk kicsik lenni, vesztesek vagyunk. Most ugyanis nem lett kigúnyolva a magyar történelem, szimbólumaink, hőseink, ahogy azt a bolsevik-liberálisok megszokták és el is várják. Ők ahhoz vannak szokva, hogy a teljes filmipart és zeneipart ők uralják, ahol nincs helye a hazaszeretetnek, nemzeti öntudat erősítésnek, büszkeségnek. 


 

 Egy több mint ezer évvel ezelőtti történelmi eseményt nem hiszem, hogy lehetséges teljesen hitelesen bemutatni úgy ahogy az valójában történt, főleg úgy, hogy az a libernyákoknak is tetsszen, szóval a kamuhiszti nem ezért megy természetesen. Tény, hogy bármilyen hasonló rajzfilm készült volna, bármilyen más módon bemutatva, bármilyen történelmi eseményről, ez a cikk úgyis meg lett volna írva, mert az ő fajtájuk mindenben meglátja a hibát, a jóban is. Az animációs film pocskondiázásával ismét rúghatnak egy jót a magyar kormányba, ahogy azt teszik minden egyes lehetséges alkalommal, mert bármit csinál a kormány az természetesen csakis rossz lehet. Gratulálok a köpönyegforgató RMDSZ-nek, hogy hozzájárul ehhez a nemzetellenes liberális fertőhöz. Egyébként a libernyákok már előre retteghetnek, jövőre 12 részes filmsorozatot készít a honfoglalás koráról a Magyarságkutató Intézet.



2020. december 25., péntek

1989-ben Ceauşescu meg akarta támadni Magyarországot

 

Fotó: Mediafax

A kelet-európai rendszerváltás és a hidegháború megszűnésének politikai kulisszái mögé nyújt betekintést az egykori szovjet pártfőtitkár visszaemlékezései alapján Zolcer János felvidéki tévés újságíró Gorbacsov titkai – az ember, aki megváltoztatta a világot című, októberben megjelent könyve – számol be a Maszol.ro.

A kötetből kiderül, hogy a román diktátor, Nicolae Ceauşescu 1989-ben többször is Magyarország megszállását sürgette a glasznoszty és a peresztrojka atyjánál, és csapatokat vont össze a magyar határnál. Ezeket az információkat az 1989 decemberében Romániában forgató szerzőnek megerősítette Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök is.

Gorbacsov emlékei alapján a szerző részletesen beszámol a Varsói Szerződés Szervezete vezetőinek 1989. július 7-én, Bukarestben tartott tanácskozásáról. Mint írja, ekkor már csak kívülről látszott egységesnek a szocialista országokat tömörítő katonai tömb. Valójában a reformországok (Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország) szemben álltak a keményvonalas szocialista-kommunista politikát képviselő többi kelet-európai állammal (NDK, Csehszlovákia, Románia, Bulgária).

A keményvonalasok szemében Lengyelország, de főleg Magyarország egyre liberálisabb politikája kimondottan irritálta Nicolae Ceauşescu akkori román pártfőtitkárt és a hasonlóan gondolkodó kollégáit, a kelet-német Erich Honeckert, a csehszlovák Gustáv Husákot, a bolgár Todor Zsivkovot. Ezek a pártvezetők a bukaresti tanácskozáson élesen támadták a Németh Miklós kormányfő vezette magyar küldöttséget és a lengyel delegációt.

A Magyarországon és Lengyelországban folyó eseményeket az internacionalizmus és a proletárhatalom elárulásának, a marxizmus-leninizmus sárba tiprásának nevezték.

Ceauşescu sosem kapott választ katonai tervére Gorbacsovtól, de nem törődött bele az újabb kudarcba. Egyedül próbálkozott. Csapatokat vont össze a magyar határnál, hadseregében állandó volt a harckészültség. 1989. augusztus 19-én éjfélkor, amikor Lengyelországban Wojciech Jaruzelski elnök nem a kommunista párt, hanem az ellenzékből kinőtt Szolidaritás jelöltjét, Tadeusz Mazowieckit bízta meg kormányalakítással, Ceauşescu azonnali katonai beavatkozásra szólította fel a Varsói Szerződés Szervezetének tagállamait. „Szerencsére felhívását senki sem vette komolyan, egyedül pedig nem volt bátorsága lerohanni Lengyelországot. Ebben az akcióban is kérte Gorbacsov segítségét, de a Kreml erre sem reagált” – írja Zolcer.

https://szentkoronaradio.com



2020. december 24., csütörtök

Karácsonykor is homoszexuális propagandával mérgez az RTL

Alulírott hazafiak és hazafias szervezetek csatlakozunk a CitizenGo RTL cégcsoporthoz tartozó televíziós csatornák elleni bojkottfelhívásához, amely a karácsonyi ünnepbe belerondító gátlástalan LMBTQP-propagandafilmek miatt indult. Zoom Szél Dávid, a filmecskében megszólaló egyik "szakértő" - mintha egyenesen az Ószövetségből lépett volna ki.


 Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy mi már a közelmúltban történt - egyébként üdvözlendő - Alaptörvény-módosítás előtt jeleztük, hogy ez nem elég, és szükséges lenne az LMBTQP-propaganda tiltása is, hasonlóan az abortusz vagy például a cigaretta reklámozásának tiltásához. Ezzel együtt úgy érezzük, hogy az RTL cégcsoport ezen és már korábban is keresztény, nemzeti értékeinket támadó magyarországi tevékenysége a hatályos Alaptörvény és médiatörvények szerint is jogsértő és nyílt, rendszerellenes támadást jelent, ráadásul egy idegen tőkéből, idegen érdekek mentén működő multinacionális vállalat részéről, amely így felveti a nemzetbiztonsági kockázat kérdését is! Javasoljuk és elvárjuk, hogy a magyar kormányzati szervek és ügyben illetékes hatóságok ennek megfelelően haladéktalanul intézkedjenek a társadalomfelforgató propagandát folytató idegen szervezet ellen, szüntessék meg a jogsértést, akár a sugárzási engedélyek megvonását is kilátásba helyezve és büntessék meg a felelősöket! 

Emlékeztetünk arra, hogy az Alaptörvény R. cikkének (4) bekezdése szerint: "Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége." Mivel a genderpropaganda visszaszorítását az Alaptörvény mostani módosítása, illetve a tíz és fél éve tartó Fidesz-KDNP kormányzás sem tudta elérni, így nem szüneteltethetjük 2021-ben sem az egyre agresszívebben nyomuló LMBTQP lobbi elleni, évek óta tartó harcunkat, sőt azt egyre intenzívebbé kívánjuk tenni. Mi nem adjuk fel ezt a küzdelmet az emiatt, egyes bajtársaink ellen indított önkényes eljárások ellenére sem, hiszen a gyermekeink és a magyarság jövője a tét, sőt, már az emberi lét alapjait veszélyezteti ez a deviáns propaganda. A CitizenGO petícióját itt írhatja alá. 

Barcsa-Turner Gábor (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom)

Budaházy Edda (Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom) 

Budaházy György dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat)

Kelecsényi Nándor (Nemzeti Filmkészítők Egyesülete) 

dr. Téglásy Imre (Alfa Szövetség, Human Life International)

Walter Pál Péter (European Patriots Unite)

Forrás: https://kuruc.info/r/2/222383/



2020. december 20., vasárnap

Gyűlöletet szül a kárpátaljai magyarok támogatása a Momentum soproni elnöke szerint

 

A Momentum soproni elnöke a közösségi oldalán kezdett együgyű okfejtésbe, miszerint a Fidesz magyarpárti politikája az oka annak, hogy Kárpátalján nemtelen támadások érik a magyar közösséget.

Mint ismert, az elmúlt hetekben számos vérlázító támadás és provokáció érte a határon túli magyarokat az ukrán hatalom és a szélsőséges szervezetek részéről. Nemrégiben éppen a kárpátaljai Szürte település helyi képviselői ellen indítottak „hazaárulás” címén büntetőeljárást, mert a beiktatási ülésen elénekelték a magyar himnuszt.

Az ukránok ostoba és felháborító döntésére hasonlóan ostoba választ adott a Momentum soproni vezetője, Supka-Kovácsné Holzhofer Tünde, aki szerint azért történik mindez, mert a Fidesz támogatja és segíti a külhoni magyarokat:

Amikor a Fidesz az elcsatolt területekre kezdte küldeni a pénzeket, akkor borítékolható volt, hogy az »anyaországokban« újra megerősödik a magyarellenes hangulat. Igazolja ezt az, ami most Ukrajnában történik, és az is, hogy megerősödtek Romániában a magyarellenes ultranacionalisták.

A külhoni magyarok és a támogatásuk elleni politikai ágálás korántsem meglepő a baloldali pártok, így a Momentum részéről sem, amely legutóbb is a balliberális román testvérpártját támogatta az RMDSZ-szel szemben a parlamenti választások alkalmával.

 Pestisracok.hu



2020. december 15., kedd

„Eljövünk értetek” – magyarellenes graffiti Péterfalván

„Kárpátalja – ez Ukrajna! Mi eljövünk értetek.  Jobb Szektor.” – ez a felirat került a Péterfalvai Községháza falára december 13-án éjszaka.

A fenyegetésről a község hivatalos oldalán számoltak be.

Egyelőre nem tudni, ki vagy kik festették a falra a fenyegető üzenetet. Mindenesetre a művész nem a helyesírásától vár hírnevet.

Legutóbb Beregszász névtáblájánál fenyegetőztek a Jobb Szektor nevében, akkor a szervezet elhatárolódott a fenyegetőzéstől.

 https://karpatalja.ma