2017. február 28., kedd

Aggódik a székelyföldi románok civil fóruma, nehogy több joga legyen az erdélyi magyaroknak

Az RMDSZ törvénykezdeményezései miatt nyílt levelet intéztek a parlamenti házelnökökhöz




Nyílt levelet intézett hétfőn a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) a parlamenti házelnökökhöz, „aggodalmát” fejezve ki az RMDSZ törvénytervezeteivel kapcsolatban, amelyek – a levél aláírói szerint – „újabb kiváltságokat” biztosítanának a romániai magyar közösségnek.

A fórum vezetősége kifejti: a sajtóból értesültek az RMDSZ ama kezdeményezéséről, amely a helyi közigazgatási törvény módosítására irányul. Főleg azt a módosító javaslatot kifogásolják, amely 20-ról 10 százalékra csökkentené az anyanyelv-használati küszöböt. A fórum meglátása szerint ez az intézkedés, amely „csaknem minden erélyi települést érintene”, ‘fölöslegesen leterhelné’ az intézmények működését, és a fordítások miatt növelné a működési költségeket.

Ugyanezeket a fenntartásokat fogalmazzák meg a levél írói az egészségügyi, valamint a szociális ellátási törvényt módosító javaslat kapcsán is, amelyet ha elfogad a parlament, azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20%-ot, vagy ahol a magyar nyelvet beszélők száma túllépi az 5.000 főt, biztosítani kell a magyar nyelvet beszélő személyzetet az egészségügyi és szociális intézményekben.

„A fórum úgy értékeli, hogy az etnikai kritérium jelenléte az egészségügyi és szociális ellátási rendszerben oda vezet, hogy az alkalmazás feltétele a szakmai kritériumok helyett a magyar nyelv ismerete lesz” — áll az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott levélben.

A civil szervezet szerint nincs szükség új előírásokra a kisebbségek szimbólumhasználatát illetően, hisz az érvényben lévő jogszabályok ezt tisztán és világosan szabályozzák, a kisebbségek szabadon használhatják szimbólumaikat saját rendezvényeiken.

„A helyi közösségek a törvény keretei között helyi szimbólumokat (címer, zászló) hagyhatnak jóvá, amelyek azonban nem csak egy bizonyos etnikai csoport, hanem a teljes közösség számára reprezentatívak kell hogy legyenek. Márpedig az RMDSZ javaslata Székelyföld zászlaját szeretné elfogadtatni, amelyet 2004-ben talált ki a Székely Nemzeti Tanács, és utólag a nem létező Székelyföld zászlajává nyilvánítottak. (…) A javasolt székely heraldikai jelek egyáltalán nem tartalmazzák az itt élő románok szimbólumait, hanem átveszik az 1918 előtti időszak jelképeit, amikor a románokat diszkriminálták” — írja a Ioan Sabău Pop által aláírt dokumentumban.


A levélírók felhívják a figyelmet arra is, hogy az autonómiamozgalmak ismét támogatásra leltek, hazai és nemzetközi szinten egyaránt, és a magyar kormány is felkarolta ezeket.

A civil fórumot, amelynek mintegy 30 román civil szervezet a tagja, 2005-ben alapították azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a Kovászna, Hargita és Maros megyében élő románok identitásának megőrzéséhez.

Forrás: www.agerpres.ro

2017. február 20., hétfő

Nincs, de zavar a Wass Albert utca

 
A kézdivásárhelyi városi bíróság csütörtöki ítéletében jóváhagyta a bűnvádi eljárás újraindítását a kézdivásárhelyi Wass Albert utcanév ügyé­ben.

A végleges végzésnek a bíróságok portálján közzétett kivonata szerint a bíróság helybenhagyta a prefektus és a városi ügyészség keresetét az önkormányzat ellen, és ezzel megerősítette a nyomozás elindítását „a háborús bűnösök kultuszának terjesztése” ügyében.

2015. november 19-én a városatyák egyhangú vokssal szavazták meg, hogy a város egyik névtelen utcáját nevezzék el Wass Albertről. Ebből óriási botrány robbant ki, mivel Romániában az írót háborús bűnösként tartják számon. A határozattervezetet a helyi tanács 2016. február 25-én vonta vissza. Ezt követően a rendőrség javaslatára az ügyészség lezárta az ügyet, ejtette a vádakat, és nem indított bűnvádi eljárást senki ellen.

Iochom István
Háromszék

2017. február 17., péntek

Nyílt levél Tordai Bencének az Eurojackpot magyar nyertesétől

Tisztelt uram!
Mindenekelőtt szíves elnézését kérem, hogy nem tegezem vissza. Tudja, engem még úgy neveltek, hogy a tegeződésnek van egy illemtana, ismeretlen embert nem tegezünk le. Márpedig én önt nem ismerem, és azzal sem vagyok tisztában, hogy most épp melyik pártnak az aktivistája. Tudja, ha valamit nem mérnek, hát nem mérnek. Én már rég elveszítettem a fonalat, és akárcsak barátaim, az ilyen pártokat és egyéb politikai szervezeteket és aktivistáikat mind közönségesen bolsiknak tituláljuk, mert azt tapasztaltuk, hogy bármilyen ideológiát is fitogtatnak, az a bolsevizmus reinkarnációja.

A Párbeszéd Magyarországért párt szóvivője és kommunikációs igazgatója.
Az önével ellentétben az én életemet, mindennapjaimat nem itatja át a politika, pontosabban a gyűlölet, amit önök politikának csomagolva próbálnak értékesíteni. Ne haragudjon meg rám, amiért nem szakad meg a szívem most, hogy megtudtam, frissen nyert vagyonom „kétszer akkora, mint amennyit az összes ellenzéki párt 4 év alatt elkölthet”. Ha keveslik, szíveskedjenek választást nyerni, akkor a szavazók több pénzt bíznak magukra, tudja, a demokráciában az a szokás, hogy az kezeli a pénzt, akire a többség voksol.
Bevallom viszont, hogy nagyon tetszik levelének következő passzusa (a már említett tegezést leszámítva): „Nyilvánvalóan elsősorban magadért és családodért vagy felelős, de ekkora vagyonnal annyi lehetőség jár együtt, hogy felelőssé váltál tágabb közösségedért, a magyar népért is. Nézz szembe vele: hirtelen képessé váltál arra, hogy egy nemzet sorsát érdemben befolyásold!”

Igen, ezt magam is így érzem, és az isteni szerencsét nem tartom véletlennek. Nekem és családomnak jól fog jönni a pénz, a Gyurcsány- és Bajnai-éra felelőtlen gazdálkodása olyannyira tönkretett bennünket, hogy még csak félig tértünk magunkhoz. De a közösségről, a magyar népről sem feledkezem meg.
Szíves engedelmével azonban nem fogom ezt a pénzt arra költeni, hogy még több fát vágjanak ki azért, hogy az önök propagandájával szennyezzék a honpolgárok postaládáját. Mi szükségük is lenne rá? Hiszen ön mondta: „Mint a magyarok többsége, te is minden bizonnyal úgy gondolod, hogy rossz irányba megy az ország; hogy Orbánt és bűntársait el kell távolítani a hatalomból.” Nos, ha a szavazók többsége már így gondolja, önök nyugodtan hátradőlhetnek, mert csak egy évig kell kibírniuk a hatalomra kerülésig, és így a fák is megmenekülhetnek. Vagy ilyenkor nem is olyan fontosak, csak ha a Városligetben vannak?
Elmondom önnek, mire fogom fordítani nyereményem egy részét. Nem osztom szét felelőtlenül a pénzt, hosszú távon gondolkodom, ezért egy alapot hozok létre, amelynek kamatjaiból rendszeresen tudom támogatni azokat az eszméket, amelyekben hiszek. Kapaszkodjon meg, nem transzmosdókat fogunk építeni, a migránsok utaztatására és iPhone-jára sem költünk: rendkívüli újdonságokat fog hallani. Támogatni fogom Böjte Csaba atya Dévai Szent Ferenc Alapítványát. Tudja, Erdélyben Drakulán és a románokon kívül magyarok is élnek. Mint mindenhol, ott is vannak árva, sanyarú sorsú gyermekek. Őket neveli föl és taníttatja nemzettársaink adományaiból Böjte Csaba atya intézménye.

Támogatni fogom a legkeservesebb sorsban tengődő magyar testvéreinket. Tudja, ők egy Kárpátalja nevű tartományban élnek, Ukrajnában. Helyzetük kilátástalan, mégis, még mindig sokan ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Havi tízezer forint önnek bizonyára csak egy romkocsmai ivászat vagy néhány spangli ára. Ebből az összegből viszont két kárpátaljai magyar gyereket lehet egy hónapig iskoláztatni. Én eddig is lemondtam a spangliról, és megkönnyítettem egy kárpátaljai magyar család életét – tudja, olyan civil szervezetek is vannak, amelyek nekik gyűjtenek, nem pedig az ausztráliai tarisznyarákoknak −, most boldog vagyok, hogy családok százain segíthetek.

Szívesen támogatok olyan civil mozgalmakat, amelyek hatásosan tiltakoznak a körvonalazódó ukrán nyelvtörvény ellen, tudja, testvéreinket megalázó rendeletek meghozására készülődnek a szomszédos országban. Tudom, hogy Brüsszelt és önöket nem a nemzeti, hanem az egyéb kisebbségek sorsa érdekli, de szerintem ez sokkal égetőbb probléma.
A létrehozott alap kamatait mindig olyan célokra fogom fordítani, amelyeket fontosnak érzek a nemzet szempontjából. Önöket nem kívánom támogatni, a politikai fekália kavarásának van már egy nálam sokkal de sokkal gazdagabb mestere.

Én is sok boldogságot kívánok önnek, és a legfőbb nyereményt: a megvilágosodást, a hataloméhségtől való megszabadulást, a nemzet igazi ügyeinek és problémáinak felismerését.
Nevem nyilvánossá tételét kerülnöm kell, ön mint a legelső megkeresőm tudja: a hiénák ilyenkor már gyülekeznek.

A nyertes nevében a válaszlevelet közzétette: Orbán János Dénes
http://magyaridok.hu

Trianonon gúnyolódik a szélsőliberális Magyar Kétfarkú Kutya Párt

Nem újdonság az a jelenség, hogy a liberálisok szeretnék eldönteni, hogy miből vagy kiből szabad gúnyt űzni, hogy kit kell gyűlölni, vagy tisztelni. Ha valaki nem ért egyet velük, azt rögtön "nagymagyar", "turbomagyar" vagy náci jelzőkkel illetik. Ha pedig valaki kimondja az igazságot, a politikai korrektséget mellőzve, azt üldözik, lejáratják, gúnyt űznek belőle. A Magyar kétfarkú kutya párt már a migrációs válság idején is megmutatta, hogy miről is szól az ő tevékenységük, milliókat koldultak össze állítólagos támogatóiktól, hogy viccesnek szánt plakátokkal gúnyt űzhessenek a magyar kormányból, amiért az megvédte Magyarországot a bevándorlókkal szemben. Amiért nem engedték, hogy Magyarországon is mindennapos legyen a nemi erőszak, a terror, a félelem mint mondjuk a bevándorlókkal megtöltött Franciaországban vagy Németországban. (Nem lett volna értelmesebb azt a több tízmillió forintot szegény vagy beteg magyar emberek támogatására fordítani az értelmetlen plakátok helyett?! Vagy az már nem lenne eléggé menő, eléggé liberális? Magyar betegeken, szegényeken segíteni? Hát igen, elvégre ők nem színes-bőrű idegenek, akiket etettetek, itattatok, miközben magyar hajléktalanok ezrei éheztek...)

Néha mikor a fent említett balliberálisoknak a frusztrációjuk a csúcspontra ér, olyankor lehull az álarcuk és megmutatják valódi beteges, magyargyűlölő énjüket. Ezúttal is ez történt, valószínűleg rájöttek a Kétfarkú Kutyapárt tagjai is, hogy 100-200ezer aláírás az olimpia ellen egy tíz milliós országban nagyon kevés, jelentéktelen és nevetséges. Ezért végső elkeseredettségükben a facebook oldalukon a képen látható provokatív és uszító bejegyzést tették közzé, egyértelművé téve, hogy a magyar hazafiakat provokálják vele, a "nagymagyar" szavazóknak címezve a képet.Szerintük jó móka a magyar nemzeti tragédiáiból gúnyt űzni, gúnyt űzni a határon túli több millió magyarból, a megmaradásért folytatott mindennapi küzdelmükből. És ki a "nagymagyar" szavazó szerintük? Az a több millió magyar a Kárpát-medencében akinek fáj Trianon, aki nem röhög habzó szájjal a fenti képen, mindenki aki nem a balliberális pártokra szavaz és nem ért velük egyet, tehát a magyar nemzet többsége. Bármennyire is fáj ezeknek a gyűlölködő, gúnyolódó ferde lelkűeknek, a magyarok többsége szereti a hazáját és nem gyűlöli saját népét!

Sajátos módon értelmezik a balliberálisok az általuk annyit emlegetett "demokráciát", azt akarják sugallni, hogy 200ezer liberális véleménye többet ér mint az egész lakosság véleménye. Mikor 3.6millió ember szavazott a bevándorlók ellen azt győzelemként könyvelték el, mert érvénytelen lett a népszavazás, de most azt gondolják a rózsaszínű agyacskájukkal, hogy ha összegyűjtenek 200ezer aláírást,  akkor biztos, hogy nem lesz megszervezve a Budapest-i olimpia, mert hát 200ezer liberális véleménye többet ér mint mondjuk 3.6millió "nagymagyar" véleménye, ez aztán a komoly felsőbbrendűségi komplexus...

Elgondolkoztató, hogy kik azok akik annyira az olimpia ellen vannak, Kutyapárt és társaik, akik gyűlölik a hazafiakat, a "nagymagyarokat", akiket rendszeresen provokálnak, hogy az esetleges támadásokkal igazolhassák felforgató szervezeteiknek a létjogosultságát és szükségességét. Ezek után felmerül a kérdés, hogy vajon miért ellenzik ezek a szervezetek annyira az olimpiát, azok akik Magyarországot gondolkozás nélkül bevándorlók tízezreivel töltötték volna meg 2016-ban, ha ők lettek volna hatalmon?! Többek között most azok a balliberálisok ellenzik az Olimpia megszervezését , akik tavaly a magyar foci-válogatott ellen szurkoltak, a saját országuk ellen, állítólagos politikai okokból! Miért lett ilyen hirtelen fontos számukra Magyarország és a magyar nemzet sorsa, ha az Olimpia megszervezéséről van szó és annak költségeiről?! Mindenki gondolkodjon el a válaszon.

www.magyarellenesseg.com

2017. február 16., csütörtök

Dan Tanasă győzött, Csíkszeredában is eltávolíttatta a Városháza feliratot

Egy jogerős bírósági ítélet értelmében 30 napon belül el kell távolítani a magyar feliratot a csíkszeredai városháza homlokzatáról – írta csütörtöki számában a Krónika napilap.

A marosvásárhelyi táblabíróság azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet is elutasította, amelyben a hivatal és az önkormányzat a korábban kimondott jogerős ítélet megsemmisítését kérte. A Városháza felirat eltávolításáért a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă soviniszta blogger által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be keresetet 2015 novemberében. A bíróság mind első fokon, mind másodfokon elfogadta a felperes érvelését, mely szerint a román intézménynév magyar megfelelője a polgármesteri hivatal, nem pedig a városháza. 

A hivatal bejáratánál egyébként a törvényes előírásoknak megfelelően is olvasható az intézmény nevét románul és magyarul is megjelölő tábla. Ezen a „polgármesteri hivatal megnevezés szerepel.

[Forrás: MTI]

2017. január 27., péntek

Betiltotta a táblabíróság az Igazi Csíki Sör gyártását

Betiltotta a marosvásárhelyi táblabíróság az Igazi Csíki Sör gyártását és újra a Heinekennek kedvezett! - adta hírül a sörmanufaktúra a Facebook-oldalán posztolt kép mellett. A hírt a cég jogi képviselője, Hajdu Gábor ügyvéd is megerősítette a Maszolnak.
A Facebook-oldalon közölt bejegyzés szerint a bíróság arra kötelezte az Igazi Csíki Sör gyártóit, hogy harminc napon belül semmisítsen meg „minden tárgyat és eszközt”. Mint írják, ezt a döntést annak ellenére hozta meg a román ítélőszék, hogy december 9-én az Európai Márkahivatal másodfokon is székely gyártónak ítélte a márkát. „Az Unió döntését a román bíróság ezzel a döntésével figyelmen kívül hagyta!” – fogalmaznak.
„Ez egy támadás egy székely vállalkozással szemben, amely felvállalta az identitását, a magyar nyelvet és szimbólumai használatát!” – vonják le a következtetést. A bejegyzésben a cég emlékeztet: az Igazi Csíki Sör székelyföldi gyáraiban jelenleg 140 ember dolgozik.

FRISSÍTÉS: Hajdu Gábor, az Igazi Csíki Sört gyártó cég jogi képviselője a Maszolnak elmondta, a marosvásárhelyi táblabíróságon jogerős ítélet született a termék gyártásának és forgalmazásának a letiltásáról, fellebbezési lehetőség nincs. Az ügyvéd megerősítette, hogy az ítélet szerint meg kell semmisíteni az Igazi Csíki Sör gyártásánál használt, ezzel a márkanévvel ellátott eszközöket is. Tájékoztatása szerint Lénárd András többségi tulajdonos keresi a megoldást arra, hogy a manufaktúra alkalmazottai megőrizzék munkahelyüket.
Az ügyvéd emlékeztetett, a Heineken 2012-ben indított pert az Igazi Csíki Sör gyártója ellen. A multinacionális vállalat a termék gyártásának és forgalmazásának a leállítását kérte, arra hivatkozva, hogy összetéveszthető a Heineken Ciuc nevű söreivel. Ebben a perben született pénteken jogerős ítélet.

maszol.ro

2017. január 11., szerda

Tóth Gabi Totova – avagy a celebhülyeség határa


  Tóth Gabi, az ismert magyarországi énekesnő és zsűritag úgy döntött, arculatot vált, és a későbbiekben Totova néven folytatja pályafutását.

A Petőfi TV-nek nyilatkozva elárulta azt is, honnan a név eredete. A hírre először a dunaszerdahelyi.sk portál hívta fel a figyelmet.
Tóth Gabi Totova – avagy a celebhülyeség határa

„2010-ben kaptam ezt a nevet, amikor elmentem Dunaszerdahelyre fellépni, és így konferáltak fel a színpadra. Nagyon mókás volt számomra, mert így még nem hallottam ebben a formában nevemet. Azóta ez rám ragadt. A baráti társaságom engem már évek óta Tótovának hív. Amikor kijöttem azzal, hogy új stílussal szeretnék az embereknek kedveskedni, akkor egyértelmű volt, hogy ez a név nem véletlenül jött akkor

– mondta Tóth Gabi a műsorban.

Asszimiláció, mint követendő példa?

És itt jön a probléma. Ami ugyanis az ő számára mókás, egy új brand kezdete, az a szlovákiai magyarok számára állandó küzdelem. Az -ová utótagot ugyanis a nők Szlovákiában általában megkapják, ha kérik, ha nem. Az elmúlt években kampányok sokasága próbált„ovátlanítani” Dél-Szlovákiában, felhívva a figyelmet a magyar névhasználat fontosságára, ezzel is jelezve a magyar nemzethez való tartozást Felvidéken is.

És akkor jön egy énekesi tehetséggel gazdagon, ám intelligenciában annál szerényebben megáldott énekesnő és öncélú magamutogatásában úgy dönt, a felvidéki magyarság asszimilációjának egyik nyilvánvaló jelével próbál a későbbiekben kitűnni.

totova2
Tóth Gabi, alias Totova. Kép: reprofoto – petofilive.hu

Tóth Gabi a haknijain olyan néven lép fel es konferáltatja fel magát, ahogy csak akarja. Legfeljebb a jóérzésű felvidéki magyar rajongói elfordulnak tőle (az eddigi felháborodott reakciókból látni, hogy sokan fordítanak hátat neki), és remélhetőleg sokkal kevesebb fellépés-felkérést kap majd a Felvidéken, ahonnan bizonyára kevesebb szavazatra számíthat majd a versenyben.

A közmédia nevel és példaképeket mutat be. Ez nem az

És bár “művészi” szabadság ide vagy oda, annak is jobban örülnénk, ha a közmédia Dal 2017 című produkciójába nem ilyen névvel kapna médiafelületet és fellépési lehetőséget.

A közmédia ugyanis értéket közvetít, a Dal című népszerű műsor pedig nevel és példaképeket vonultat fel.

Már csak ezért is lesz fájó a felvidéki tévénézőknek Totova fellépéseit látni, miközben úton útfélen a magyar indentitásuk megőrzéséért küzdenek.

Mozgalom és aláírásgyűjtés Totova bojkottjára?

Nem lennék meglepődve, ha felháborodott felvidéki magyarok ezrei indítanának mozgalmat Totova tömeges bojkottálása érdekében, esetleg  egész Dél-Szlovákiára kiterjedő aláírásgyűjtés indul indulna annak érdekében, hogy Tóth Gabi az eszét is használja.

A Felvidék Totova helyett inkább Tóth Gabit látná szívesen A Dal 2017-ben.

http://www.korkep.sk/ Kálmán Éva

2017. január 4., szerda

Migránsok támadtak meg egy szabadkai magyar lányt

nevtelen
Súlyos incidens történt hétfőn a vajdasági Szabadkán, melynek során egy fiatal magyar lány mobiltelefonját lopták el bevándorlók. A rablás során senki sem sebesült meg, ez azonban a szerencsének is köszönhető, mivel kiderült, hogy az egyik elkövetőnél kés is volt.

A lány éppen a barátját várta az egyik szabadkai egészségház előtt, miközben mobiltelefonját használta. Ekkor két migráns támadt rá, akik kitépték kezéből a telefont és elfutottak a közelben található vasútállomás felé – írta meg a Pannon RTV televízió tudósítására hivatkozva az újvidéki Magyar Szó internetes kiadása.
A megriadt lányt a környéken dolgozó taxisok is hallották, akik a lánnyal közösen a migránsok után eredtek.
A rablásról a helyi taxisok azonnal értesítették rendőrséget. A hatóság emberei szerencsére gyorsan a helyszínre érkeztek és előállították az elkövetőket.
A megtámadott leány egy hivatalos rendőrségi igazolással együtt végül visszakapta az ellopott mobiltelefont – olvasható a magyarszo.rs portálon.



2016. december 8., csütörtök

Menesztették a magyar alprefektust, aki szerint hibás az egységes nemzetállam megnevezés

Felmentette tisztségéből a miniszterelnök Marossy Zoltán Temes megyei alprefektust, amiért az az autonómiáról beszélt, és kétségbe vonta az egységes nemzetállam megnevezés helyességét - tájékoztat a HotNews. A prefektusnak tiszteletben kell tartania az alkotmányt, nem értelmeznie azt - mondta a kormányszóvívő csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Liviu Iolu tájékoztatása Marossy Zoltán alprefektusi tisztségéből való menesztése a belügyminiszter javaslatára, kormányhatározat alapján történt. 
Hozzátette, a prefektusok és alprefektusok magas rangú közhivatalnokoknak számítanak, akik beiktatásukkor esküt tesznek, hogy "tiszteletben tartják az alkotmányt, nem pedig értelmezik azt".
Az alprefektus a Pressalert.ro-nak adott szerdai interjújában kifejtette, téves az egységes nemzetállam megnevezés az alkotmányban, hiszen kizár olyan állampolgárokat, aki nem román etnikumúak. Szerinte Kelet-Európában a "nationality" nem állampolgárságot jelent, hanem nemzetiséget, és az alkotmány nem tisztázza ezt a különbséget.
Marossy Zoltán a kötetlen hangvételű beszélgetés során azt próbálta elmagyarázni, hogy egy terület autonómiája nem azonos a terület elszakadásával, és az autonómia Európában arra megoldás, hogy a döntéseket minél közelebb hozzák az állampolgárokhoz. "Ez pedig Romániában is kívánatos. Én is szeretném, hogy legyen autonómia" - fogalmazott az alprefektus.
Azt is elmondta, hogy nem tartja helyesnek azt a megközelítést, hogy ugyanannyi autonómiát kell adni a székelyföldi Hargita és Kovászna megyének, mint például a dél-romániai Teleormannak vagy Konstancának. Az autonómia ugyanis a helyi lakosság igényét kell hogy kielégítse. "Ahol erre nincs igény, ott nem kell legyúrni az emberek torkán". Úgy vélte, csak az autonómiához való jog kell általános legyen, hogy ahol ezt igénylik, ott megkaphassák. Abbéli meggyőződését is hangoztatta, hogy Romániában a fejlett régiók fogják valamikor gazdasági alapon érvényesíteni az autonómiaigényüket, és akkor az esélyegyenlőség alapján más régiók is élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Arra a kérdésre, hogy mit szól a budapesti politikusok december elsejével kapcsolatos kijelentéseihez, az alprefektus elmondta: magyarként annyiban zavarónak találja "a gyúlékony kijelentéseket", hogy ezek feszült légkört keltenek a magyarok körül Romániában. Örömét fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy Magyarországon a gyulai román közösség zavartalanul megünnepelhette december elsejét. 

Maszol.ro

A zászlók után a Városháza feliratot is el kell távolítani Csíkszeredában

Jogerős döntést hozott a Marosvásárhelyi Ítélőtábla: a Városháza feliratot el kell távolítani Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának épületéről – számol be Kovács Attila a szekelyhon.ro-n. Ezt a pert – akárcsak a Községháza feliratok ellenieket – a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) kezdeményezte.

A Marosvásárhelyi Ítélőtábla december 6-ai döntése megerősítette a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítéletét, alaptalannak minősítve és elutasítva a Csíkszereda polgármestere és a helyi önkormányzati képviselő-testület által benyújtott fellebbezést. Ezzel az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet arra kötelezi a helyi önkormányzatot és a polgármestert, hogy a Városháza feliratot távolítsák el a hivatali épület homlokzatáról.

A Dan Tanasă vezette egyesület a törvényszéken tavaly novemberben iktatott beadványában úgy fogalmazott: „a Városháza (románul: Casa Oraşului) felirat elhelyezése törvénytelen, mert nem a Primărie román kifejezés magyar megfelelője”, és ilyen intézmény nincs a román közigazgatási rendszerben.

Az indoklás szerint a 2001-ből származó 215-ös, helyi közigazgatásra vonatkozó törvény értelmében a Helyi tanács megnevezést először román, majd alatta magyar nyelven lehet kifüggeszteni egy táblán, és ugyanúgy, a megyeszékhely esetében Csíkszereda Municípium Polgármesteri Hivatal formában kell magyarra fordítani a román megnevezést egy másik névtáblán. A keresetlevél szerint a Városháza megnevezés a magyarországi közigazgatás egyik intézményét jelenti, amelyet „mesterséges módon vettek át, és törvénytelenül használnak egyes helyi hatóságok, köztük a csíkszeredaiak is”.

„A Városháza felirat nem egy helyi hatóságot vagy ennek intézményét jelenti Csíkszeredában, ezt csak a polgárok megtévesztése érdekében helyezték ki” – olvasható a dokumentumban.

Akárcsak a korábbi, a városháza tanácstermében levő zászlók miatt indult per esetében, Füleki Zoltán alpolgármester csíkszeredai polgárként kérte perbe való beavatkozásának elfogadását az ítélőtáblától, de ezt nem vették figyelembe. Ezért most is, ahogy a másik esetben, rendkívüli perorvoslati eljárást kezdeményez, a jogerős ítélet megsemmisítését kérve. A beavatkozás kérdése azért is fontos, mert ha a hivatal jogerősen veszít a perben, nem fordulhat fellebbezéssel európai bíróságokhoz, de egy polgári személy ezt megteheti. Amíg nem dönt az ítélőtábla a kérésről, addig a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztik.

Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, a fellebbezés során az összes elérhető román-magyar szótár vonatkozó szócikkeit idézték, amelyekből kitűnik, hogy a Városháza megnevezés a román Primărie magyar megfelelője. Ezt a bíróság nem vette figyelembe, ahogy azt, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóságtól származó dokumentumot sem, amelyből kitűnik, a hivatal épülete műemlék épület, ezért nem szabad változtatni rajta – írja a szekelyhon.ro .