2018. április 19., csütörtök

Megszavazták: egyesül a MOGYE és a Petru Maior Egyetem

Elfogadta szerdai ülésén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa a MOGYE és a román tannyelvű Petru Maior Egyetem egyesüléséről szóló határozatot. A magyar tagozat képviselői nem vettek részt a szavazáson. Az RMDSZ szerint a döntés tönkreteszi a marosvásárhelyi orvosképzést.
Mint beszámoltunk róla, a MOGYE magyar tagozata korábban egyhangú döntést hozott arról, hogy nem támogatják a két felsőoktatási intézmény fúzióját. Képviselői korábban szakvéleményt készítettek az egyesülési tervről, majd látván, hogy szempontjaikat figyelmen kívül hagyták, kivonultak a két egyetem közös egyesítési bizottságból.
Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a szenátus végül ellenszavazat nélkül, három tartózkodással fogadta el a Petru Maior Egyetem bekebelezésére vonatkozó nyilatkozatot. A Petru Maior Egyetem szenátusa egyetlen ellenszavazattal döntött az egyesülésről. A tényleges egyesülésre 2019 őszén kerülhet sor, ha az Oktatásügyi Minisztérium jóváhagyja ezt.
Szabó Béla, a MOGYE volt rektorhelyettese lapunknak elmondta: a magyar szenátorok nem vettek részt az ülésen. „Nem mentünk be, mert a nevünket nem adjuk ehhez” – fogalmazott. A magyar delegáltak a szenátus egyharmadát sem teszik ki, így nélkülük is határozatképes maradt a testület. A professzor emlékeztetett: számos eljárásbeli aggályaik is vannak többek között amiatt, hogy az egyesülési terv kapcsán nem vették figyelembe a magyar tagozat képviselői által kidolgozott szakvéleményt.

Ezt írja elő az egyesülésről szóló határozat

Az elfogadott dokumentum szerint az egyesülés a Petru Maior Egyetemnek a MOGYE általi bekebelezésével történik. Az így létrejövő tanintézet a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetem nevet fogja viselni. A dokumentum melléklete szerint az egyesüléssel a felsőoktatás hatékonyságát, versenyképességét, nemzetközi láthatóságát és az intézmény gazdaságos működtetését szeretnék elősegíteni. A dokumentum leszögezi, hogy az új intézmény megőrzi a MOGYE multikulturális jellegét, "és mindent megtesz a román, magyar, angol és más világnyelveken való oktatás konzerválásáért".

A rektor szerint a magyar tagozatnak nincs miért aggódnia

A MOGYE rektora szerint több mint tízezer hallgatóval új fejlődési lehetőségek nyílnak majd meg az egyetem előtt.  Leonard Azamfirei a határozat elfogadása után kiemelte: a MOGYE szenátusának magyar tagjai tiltakozásuk jeléül nem vettek részt az ülésen, amelyen aláírták a Petru Maior Egyetem bekebelezéséről szóló határozatot, bár abban - állítja - egyértelműen leszögezik, hogy az egyetem "megőrzi multikulturális jellegét, ahogyan arról az oktatási törvény rendelkezik".
Azamfirei hozzátette, találkozott az egyetem magyar tanáraival és diákjaival, és biztosította őket, hogy nincs okuk aggodalomra. Annak, hogy a magyar tagozat képviselői a fúzió miatt helyi és nemzetközi szintű tiltakozásokat helyeztek kilátásba, minden bizonnyal "egyetemen túli" okai vannak - állítja Azamfirei.

Tüntetések következnek. A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület szerdán tüntetéssorozatot helyezett kilátásba. "A tüntetés addig tart, ameddig megvalósul az etnikai diszkrimináció nélküli, egyenlő esélyt adó akadémiai hozzáállás az egyetem szenátusában, és létrejönnek az anyanyelvű főtanszékek" - olvasható az egyesület közleményében. E szerint április 28-án Marosvásárhelyen, a prefektúra épülete előtt tüntetnek, ezt követően Bukarestben a külügyminisztérium, majd az oktatási minisztérium előtt szerveznek tiltakozást. Ugyanakkor tájékoztató felvonulást terveznek tartani 11 európai uniós állam parlamentje előtt és közel 30 európai uniós orvosi és gyógyszerészeti egyetem előtt.

Az RMDSZ tiltakozik

Az RMDSZ nem támogatja a MOGYE és Petru Maior egyetem egyesítését. „Fenntartjuk a MOGYE-n oktató tanárok és tanuló diákok álláspontját, amely egyértelmű: a bekebelezés tönkreteszi a marosvásárhelyi orvosképzést, felszámolja az egyetem multikulturális jellegét” – olvasható a szerdán kiadott állásfoglalásban.
A közlemény szerint egyetlen szakmai és közösségi érv sem szól a lépés mellett, amely a több évtizedes, nemzetközileg is elismert orvosképzés jövőjét veszélyezteti. Az RMDSZ szerint egyértelmű, hogy az egyetemegyesítéssel a MOGYE gyengülni fog, hiszen a vegyes profilú egyetemek minősítése gyengébb, romlik a tanár-diák és a nemzetközi hallgatói arány.
A közlemény ugyanakkor emlékeztet: a tanügyi törvény által szavatolt egyetemi autonómia elve nem teszi lehetővé, hogy az egyesítési folyamat mostani szakaszában a két felsőoktatási intézmény vezetőségének döntésébe bármilyen politikai és jogi eszközzel beleszólhasson az RMDSZ.
„Ezúton is felszólítjuk Valentin Popa tanügyminisztert, ne járuljon hozzá az egyesítéshez. Tanügyminiszterként kötelessége Románia törvényeinek betartása és betartatása, nem szemet hunyni afelett, hogy a MOGYE vezetősége 2011 óta megtagadja a törvény alkalmazását, a magyar kar létrehozását” – olvasható az állásfoglalásban.
A szövetség ugyanakkor a MOGYE vezetőségétől elvárja, hogy azonnali hatállyal hozza létre a magyar főtanszéket. „Ha ezt nem valósítja meg, egyértelmű üzenetnek és szándéknak vesszük azt, hogy a magyar oktatás elsorvasztására irányul az egyesítés, ami ellen határozottan tiltakozunk” – zárul a közlemény.

http://www.maszol.ro

2018. április 10., kedd

"Jön a vonat Galac felől, tele felakasztott magyarokkal" - így fogadták az OSK szurkolóit Bukarestbe

Magyarokat gyalázó, káromkodásokkal teli dalokkal fogadta a Sepsi OSK futballcsapatának játékosait és szurkolóit a Bukaresti Juventus a két csapat hétfő délutáni bajnoki mérkőzésén.
A bemelegítés alatt a hangszórókból harsogó uszítás a sajtóhírek szerint a szövetségi jelentésbe is bekerült, így a fővárosi klub súlyos büntetésre számíthat a fegyelmi bizottság részéről.
A Juventus vezetői tévedésből használt adathordozóval magyarázták az esetet, hozzátéve, hogy ahogy a stadiont, úgy a bemondót is a FC Voluntari-tól bérelték. A bukaresti együttesnek ugyanis nincsen Liga 1-es mérkőzésekre hitelesített pályája, a tavaly nyári feljutás óta eddig Ploiești-en, most pedig Voluntari-ban rendezték meccseiket.

Az elsőosztályú bajnokságot szervező Hivatásos Labdarúgó Liga (LPF) közleményben ítélte el a történteket, a szövetség részéről pedig Radu Vișan főtitkár hívta fel Csinta Samu, a Sepsi OSK klubigazgatóját, hogy elnézést kérjen a történtekért és szigorú büntetést helyezzen kilátásba a Juventus számára. „Ha a megfigyelő jelentésben megjelenik a dolog, nem tervezünk további lépéseket. Az igazi kérdés úgyis az, hogyan is lehetett a meccsen egy ilyen hangfelvétel?” - nyilatkozta Csinta Samu.

A Sepsi OSK a pályán állt bosszút a történtekért, Szimonovszki és Tandia (11-esből) góljaival 2-0-ra legyőzve a Juventust, amelynek egyetlen kaput eltaláló lövésre sem futotta a mérkőzés során. A szentgyörgyi csapat sikerével elkerült az utolsó helyről, jelenleg 16 ponttal a tizedik helyen áll, megelőzve a Temesvári ACS Polit (16), a Concordia Chiajnát (16), a Medgyesi Gaz Metant (15) és a Juventust (13). Az alsóházi rájátszás küzdelmeiből még tíz forduló van hátra.

 Itt hallgatható meg a magyarellenes manele dal teljes egészében, a legdurvább rész 1:46-tól hallható, a Galac felől érkező vonatról ami tele van felakasztott magyarokkal.

2018. március 30., péntek

Bűnvádi feljelentés készül a székelyföldi prefektusok ellen

A prefektusok elvitatják a székelyföldi önkormányzatok jogát is attól, hogy belátásuk szerint, a helyi lakosság kulturális sajátosságait figyelembe véve díszítsék fel a várost egy saját rendezvényen. Ezért bűnvádi feljelentést készül ellenük tenni ellenük a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület (RMJE), hatalommal való visszaélés gyanújával.
Szilágyi István kisebbségjogász, a jogvédő egyesület elnöke szerdán közölte: az elmúlt hónapok eseményeit figyelemmel követve a RMJE úgy véli, a prefektusok messze meghaladják hatáskörüket és visszaélnek hatalmukkal vagy éppen tétlenségükkel okoznak csalódást, kettős mércét alkalmazva az erdélyi magyarsággal szemben, legyen szó nyelv- és szimbólumhasználatról vagy éppen a véleménynyilvánítás szabadságáról.

A kisebbségjogász úgy ítéli meg, hogy Kovászna és Hargita megye prefektusa is visszaélt a hatalmával, amikor tévesen hivatkozott a román zászlótörvény korlátozásaira a március 15-i ünnepséggel kapcsolatban. „Szó sincs arról, hogy idegen állam zászlóját használná jogtalanul a magyarság, hanem a saját nemzeti jelképéről van szó, aminek használatához minden joga megvan, különösen az ünnepeken. A prefektusok elvitatják a székelyföldi önkormányzatok jogát is attól, hogy belátásuk szerint, a helyi lakosság kulturális sajátosságait figyelembe véve díszítsék fel a várost egy saját rendezvényen”, írta közleményében.

„Nyilvánvaló a rosszhiszeműség és a hatalmi visszaélés a román prefektusok részéről a magyarlakta megyékben, és eddig jóformán csak politikai számonkérés történt, ami nem járt kellő sikerrel. Egyesületünk ezért kísérletet tesz a prefektusok jogi úton történő számonkérésére, méghozzá bűnügyi feljelentéseket készülünk beadni” – közölte Szilágyi István.
A közlemény arra is rámutat, hogy a tél folyamán Maros megye prefektusa újra megtámadta a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését Marosvásárhelyen, és pereskedésével tulajdonképpen akadályozza a helyi hatóságokat abban, hogy alkalmazzák az európai kisebbségvédelmi egyezményeket, amelyek egyértelműen bátorítják a kétnyelvűsítést. A prefektus tudatosan és rosszhiszeműen érvel azzal, hogy nincs törvényes keret Romániában, ami megengedné az utcanevek többnyelvű feliratozását, és ez kimeríti a hatalmi visszaélés fogalmát.

Végül az egyesület felhívja a brassói és a temesi prefektusok figyelmét arra, hogy Brassó városának és Temes megye tanácsülésein nemrég nyíltan revizionista nyilatkozatokat szavaztak meg a tanácsosok, amiben Románia és Moldova újraegyesülését támogatják. „Hivatalos álláspontot várunk a törvényesség őreitől, de valószínűnek tartjuk, hogy elnézik a hazafiak ténykedését. Ezzel nyilvánvalóvá teszik a kettős mércét, amelyet a román kormány alkalmaz, hiszen prefektusai által egy pillanatig sem késlekedett lecsapni a székelyföldi autonómiahatározatokra, és megállapítani az önkormányzati hatáskör túllépését” – magyarázta az akció értelmét a RMJE elnöke.

maszol.ro

„Ha nem tetszik Romániában, el lehet menni Magyarországra”

A Musai-Muszáj civil szervezet a Facebook oldalán adott hangot felháborodásának, amiatt hogy Kisbács község polgármesteri hivatalának iktatói részlegében dolgozó Onuț Daniela nevű közalkalmazott felháborodva és lekezelő hangnemben utasította vissza, hogy beiktasson egy magyar nyelven megírt kérvényt.

A civil szervezet szerint a történet vége az lett, hogy miután a hivatal titkára meggyőződött, hogy a törvény értelmében mégiscsak kötelesek elfogadni magyar nyelvű kérvényeket is, az iktatóban dolgozó hölgy beiktatta a kérvényt, miközben elmagyarázta, hogy akinek nem tetszik Romániában, az el is mehet Magyarországra.



2018. március 29., csütörtök

Sepsiszentgyörgyön szervezi meg a „büszkeség menetét” a magyarellenes Románia Korszerűsítéséért Nemzeti Koalíció


Mégpedig nem is akármikor, hanem június negyedikén. Saját elmondásuk szerint ünnepelni mennek, mégpedig a trianoni békediktátumot fogják méltatni, hogy megmutassák a térség magyar vezetőinek, ki az úr a háznál.

Az obskurus szervezet vezetője Alexandru Cumpănaşu saját Facebook oldalán számolt be a menet megszervezéséről, amit eredetileg április negyedikén akartak megtartanii, ugyanazzal a „nemes” céllal. Cumpănaşu  a bejegyzésben egyszerre büszkélkedik és szabadkozik, és elnézést kér attól a több mint ezer személytől, aki jelezte hogy saját autóval megy el az áprilisi menetre, ugyanakkor reméli hogy a módosított dátum nem fogja senkinek kedvét szegni, sőt.

Cumpănaşu ugyanakkor megnyugtatja követőit, hogy ő maga áprilisban a térségben lesz, hiszen ötödikén együtt ünnepel a térségben állomásozó „csodálatos katonákkal” a Román Csendőrség napja alkalmából.
Emlékezetes, hogy a Facebook már törölte a nyíltan magyargyűlölő  Dan Tanasă  oldalát, egymás után kétszer is. Aki esetleg úgy érzi, hogy a Cumpănaşu-féle ünnep a székely-magyar közösség ellen irányul, annyit mindenképpen megtehet, hogy jelenti az oldalt a Facebook cenzorainak.

Itthon.ma


Diszkriminatívnak tartja a magyarellenes Románok Civil Fóruma a magyar állami támogatásokat

A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma számon kérte, hogy a Kovászna megyei önkormányzaton, hogy idén nem támogatja pályázati rendszerben a civil szervezeteket. Megfogalmazzák, hogy ez annál is fájóbb, mert idén a centenárium éve van. A közleményben rámutatnak, ez elsősorban a román szervezeteket érinti, mert a magyar civilek más forrásokból is kapnak támogatást. Szerintük a magyar civil szervezeteknek „hatalmas összegek állnak a rendelkezésükre a magyar kormány határon túli programjai révén”.
Úgy fogalmaznak, ez súlyosan diszkriminálja a helyi románságot, ezért követelik, hogy a megyei tanács sürgősen hajtson végre költségvetés- kiigazítást, és biztosítson résztámogatást a román civilek projektjeihez, beleértve a centenáriumi rendezvényeket. Erre válaszolva Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat elnöke kifejtette: “ne a magyar kormány támogatásait firtassák a Kovászna megyei román civil szervezetek, inkább szerezzenek finanszírozást a román kormánytól”.
Tamás Sándor és Antal Árpád | Fotó: Kocsis B. János
Henning László a háromszéki közgyűlés alelnöke kifejtette, az idei büdzsé az öt évvel ezelőtti szinten van, ám a költségeik, a bérek megnövekedtek, még a fizetésekre sem elég a pénzük. „Ez nem rosszindulat, hanem pénzhiány. Ha kapunk költségvetés- kiegészítést, a civileknek is segítünk”– mondta az alelnök. Hozzátette, a centenáriumi rendezvényekre alapot különítettek el, több saját rendezvényt beütemeztek.
„Mi elsősorban Bukaresttől várunk támogatást, ám nem kapunk. A magyar finanszírozás kisegít, ám ezért csak támadnak, feljelentenek. Például a sepsiszentgyörgyi orvoslakások építését a román állam kellett volna finanszírozza, ám a magyar kormány tette meg” – szögezte le Tamás Sándor, arra utalva, hogy ezért feljelentették őket a Számvevőszéken, ám a kivizsgálás azt igazolta, hogy törvényesen jártak el.
Művész Mozi | Fotó: Vargyasi Levente
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester felidézte, amikor a Művész mozi épületét kérték az államtól a magyarellenes román szervezetek azzal vádolták, hogy üldözik a mozit működtető román üzletembert, ám amikor az épület egy részét az ígéretükhöz híven átadták a román színháznak, nem kértek bocsánatot.


2018. március 21., szerda

Egy magyar nevű román focista nem érti, miért beszélnek magyarul Székelyföldön

A Voluntari játékosa még egy pólóval is készült, hogy hergelje a magyar szurkolókat, de szerencsére nem szerzett gólt.
Hétfőn a román bajnokság alsóházi rájátszásában a Sepsi OSK a Voluntari együttesét fogadta. A meccs végül 2–2 lett, a Sepsi először játszott Sepsiszentgyörgyön – írja a csakfoci.hu.


Gabriel Deac (Deák Gábor), a Voluntari játékosa saját készítésű pólóval készült a Sepsi elleni meccsre, amellyel azt üzente volna, hogy "ez itt Románia".
Deac érdekes nyilatkozatot is tett a mérkőzés után:
a hangosbeszélő magyarul és románul is beszélt. Románul csak halkan, aztán amikor megszólalt magyarul, a közönség azonnal reagált erre. Ez nincs jól így. (...) mindenki kedves volt velünk, de furcsa volt, hogy nem románul beszéltek a saját országunkban. Tudom, hogy az utcákban kifeszítették a magyar zászlót, és hogy a hokijátékosok a magyar himnuszt énekelték… Sok minden történt."
 888.hu


2018. március 20., kedd

Marosvásárhelyi iskolaügy – Elbukta az alkotmányossági kontrollt a tanintézmény újraalapításáról rendelkező törvény




Alaptörvénybe ütközőnek minősítette hétfőn a román alkotmánybíróság a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvényt.
Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke a döntést azzal magyarázta, hogy a parlament csak általános érvényű jogszabályokat hozhat, és nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket.
“A parlament nem fogadhat el olyan törvényt, amelynek egyetlen jogi személy számára vannak jogkövetkezményei, márpedig itt erről van szó. Nem a szülők, diákok, egyetemi hallgatók közötti viszonyt szabályozták, ott egy iskola megalapításáról van szó” – mondta az ülésről távozó Dorneanu, aki azonban nem volt hajlandó megállni, hogy válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Az alkotmánybíróság később közleményben tudatta, hogy szavazattöbbséggel hozta meg döntését, amelyet arra alapozott, hogy a közoktatási tanintézeteket az önkormányzatok hozzák létre a tanfelügyelőségek láttamozása alapján, és a parlament beavatkozása az önkormányzatok hatáskörébe alkotmánysértő, mivel nem áll összhangban a törvényhozás általánosabb érvényű szabályozást célzó feladatával.

A taláros testület leszögezte: a normakontroll során nem vizsgálták a kisebbségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz.
A bukaresti szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé.
Az előzetes normakontrollt két ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 50 és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) 16 törvényhozója kérte.
 R
Az óvás előterjesztői úgy értékelték: sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép fel, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. A panaszosok szerint ezzel a törvényhozás önkényesen elbitorolja a végrehajtó hatalom hatáskörét.
A jobbközép ellenzéki pártok a nyilvánosság előtt nem jogi érvekkel, hanem magyarellenes előítéletekre alapozva, nacionalista szólamokkal támadták Magyarországot, az RMDSZ-t és az azzal együttműködő bukaresti szociálliberális kormánykoalíciót. Az alkotmányossági óvás beterjesztésekor Eugen Tomac, a PMP képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: a törvény általi iskolaalapítás mögött Magyarország áll, amely “meg akarja alázni Romániát a centenárium évében”.
Az RMDSZ azt követően terjesztett törvénytervezetet a parlament elé a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium alapításáról, hogy bebizonyosodott: az egymásra mutogató helyi hatóságoktól nem várható megoldás. A magyar érdekképviselet szerint az iskola törvény által történő létrehozása megakadályozná, hogy közigazgatási perrel lehetetlenítsék el az intézmény működését.
A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát.

Erdely.ma

2018. március 17., szombat

A feldühödött ellenzék a nemzeti jelképeket sem kímélte

A VII. kerületi Fidesz döbbenten vette tudomásul, hogy 2018. március 16-ra virradóra ismeretlen tettesek megrongálták az iroda külsején elhelyezett nemzeti jelképeket és megtaposták a nemzeti lobogót – írja a párt közleményében. A helyi alapszervezet megtette a szükséges feljelentést.
A közleményben a Fidesz VII. kerületi szervezete arról tájékoztat, március 16-ára virradó reggelre megrongálták a Fidesz VII. kerületi szervezetének Klauzál tér 16. szám alatti irodáját. A támadók – feltehetőleg a választási kampány részeként – meggyalázták az iroda külső falára kihelyezett nemzeti lobogót. A Fidesz VII. kerületi szervezete elutasítja és riasztónak tartja azt, hogy a kampány ennyire eldurvult és hogy a politikai ellenfelek semmilyen módszertől, erőszaktól nem riadnak vissza olyan időket idézve, amikor a nemzeti érzés sárba tiprása a bolsevista-szocialista hatalomgyakorlás bevett gyakorlata volt.

Forrás: Fidesz VII. kerület


2018. március 15., csütörtök

Késekkel, boxerekkel, baseballütőkkel indultak a magyar ünnepre provokálni Kárpátalján

Az ukrán biztonságiak egy közel harmincfős csoportot tartóztattak fel. Lemberg (Lviv) irányából Kárpátaljára tartó, baseball ütőkkel, boxerekkel és késekkel felszerelt 29 személyt tartóztattak fel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai csütörtök délelőtt a megyehatárt képező Alsóvereckén – adta hírül a mukachevo.net munkácsi hírportál rendőrségi forrásokra hivatkozva.


A híroldal szerint az érdeklődésére több kárpátaljai rendőrségi forrás is megerősítette, hogy a biztonsági szolgálat emberei, akik ezekben a napokban fokozottan ellenőrzik a járműveket a Kijev-Csap főúton,  29 férfit tartóztattak fel az alsóvereckei ellenőrző ponton.
Az ismeretleneknél, akik négy járművel tartottak Lemberg megye irányából Kárpátaljára, baseball ütőket, boxereket, késeket és símaszkokat találtak. A hatósági érdeklődésre azt állították, hogy síelni indultak Kárpátaljára. A helyzet tisztázása végett valamennyiüket előállították a volóci járási rendőrőrsre.
A Levij Bereg ukrán hírportál csütörtök délelőtt azt írta, hogy Ihor Moszijcsuk radikális párti képviselő parlamenti felszólásban bejelentette, éjszaka Kárpátalján 18 személyt vettek őrizetbe, akika magyar és a cigány közösségek elleni pogromra készültek.
A honatya azt is elmondta, úgy tudja, hogy az őrizetbe vételek folytatódnak.
Szerdán fokozott biztonsági intézkedéseket hoztak Kárpátalján a hatóságok a március 15-i magyar és ukrán évfordulós ünnepi rendezvényekre az esetleges provokációk megelőzése érdekében.


Magyar konzulátus: ne utazzanak magyar állampolgárok Kárpátaljára!
Magyarország ungvári főkonzulátusa Facebook-oldalán szerdán arra hívta fel a magyarországi állampolgárokat, hogy a következő napokban ne utazzanak Kárpátaljára. „Az érzékeny politikai és közbiztonsági helyzet miatt, az esetleges provokációk elkerülése érdekében 2018. március 16-tól 18-ig egyáltalán nem javasoljuk a Kárpátaljára való beutazást magyarországi csoportok és egyéni utazók részére, különös tekintettel egyes városokra (például Huszt, Ungvár), továbbá nyomatékosan kérjük, hogy a Vereckei-hágó érintését mindenképp kerüljék el ebben az időszakban” – írta közleményében a külképviselet.

Foter.ro