Transylvanian mayor fined EUR 97,000 for Hungarian “village hall” inscription

 In its final ruling of April 8, the Marosvásárhely/Târgu Mureș Court of Appeals fined the mayor of the Transylvanian Korond village Mihály Katona to RON 463,884 (EUR 97,471) for failing to remove the Hungarian “village hall” inscription from the building of the local municipality.
The case goes back to February 2016, when the Asociația Civică pentru Demnitate în Europa (Civic Association for Dignity in Europe or ADEC), led by Romanian blogger Dan Tanasă, a well-known figure in the country for his legal actions against the ethnic Hungarian minority, sued the village for illegally displaying the Hungarian inscription. The Hargita/Harghita county court ruled in September 2016 that the inscription must be removed. The village originally complied, but replaced it in October 2016.

In December 2018 Tanasă’s ADEC turned to Hargita court again, asking again for the inscription to be removed. The Hargita court again ordered the removal, but both sides appealed the ruling: the village because it found the decision going against constitutional minority rights and ADEC for the court’s failure to impose a fine.

The Marosvásárhely Court of Appeals in its final ruling said that the mayor must pay a fine of RON 416 for every day the village was in violation of the original court order and RON 100 for every day he was in delay of complying with the court order, amounting to RON 463,884 or about 12 years and eight months’ worth of average net salary in Romania.
Korond is a village in Hargita county, internationally famed for its artisanal glazed pottery. According to the latest, 2011 census it has a population of 5,228, of which 4,869 are ethnic Hungarians.

http://transylvanianow.com

LEX DAC: Bűn lesz elénekelni a magyar himnuszt, és ezt a hidasok is megszavazták

Tavaly a szlovák hokiválogatott új logója miatti SNS-es dilivel indult, a múlt héten pedig  szlovák-magyar nemzeti balhévá fokozódott a helyzet a parlamentben. Ugyanis az történt, hogy egy apró módosításnak köszönhetően már egy törvény szankcionálja a magyar himnusz eléneklését mondjuk egy DAC mérkőzésen, egy március 15-i ünnepségen vagy akár egy szentmisén... Ezt az ostobaságot sajnos megszavazta a Híd képviselőcsoportjának a többsége is.

Fotók: Cséfalvay András - illusztráció

Még tavaly októberben beszámoltunk arról, a nemzetiek kisírták maguknak, hogy ne csak egy hokibotokkal stilizált címer legyen a szlovák hokimezeken, merthogy szerintük ez a hivatalos jelkép meggyalázása. Aztán Andrej Danko pártja annyira belehergelte magát a témába, hogy február elején törvénymódosítást kezdeményezett, amivel szigorúbb védelmet akartak garantálni az állami szimbólumoknak. Ebbe a tervezetbe sikerült aztán becsempészni egy olyan paragrafust is, ami a nemzeti himnuszok lejátszása mellett azok eléneklését is szabályozza.

A parlamentben elfogadott jogszabály szerint május 15-től büntetendő annak a külföldi országnak a himnuszát elénekelni, amelyiknek a helyszínen nincs hivatalos küldöttsége.

A törvényjavaslat megtárgyalása során éppen egy hete érvelt az SaS frakciójában ülő Ondrej Dostál amellett, hogy a jogszabály új verziója ne legyen annyira merev. Vagyis ne csak kizárólag akkor lehessen más állam himnuszát lejátszani, illetve elénekelni, ha az adott ország delegációja is képviseltetve van. Erre válaszolta akkor a törvény egyik beterjesztője, Dušan Tittel (SNS), hogy Dostál valószínűleg még sosem volt focimeccsen a dunaszerdahelyi MOL Arénában.

 

„Ajánlanám magának, hogy menjen el Dunaszerdahelyre egy meccsre, szívesen elmegyek magával, amikor a DAC 9 ezer szurkolója énekli a magyar himnuszt... Kipróbálhatjuk, és nem tudom, hogy jóleső érzése támad-e majd ettől”

- reagált az ellenzéki politikus észrevételeire a válogatott focistából csinált szlovák nemzeti honatya.
A dunaszerdahelyi DAC labdarúgócsapatának szurkolói körében már hosszú évek óta hagyomány, hogy minden mérkőzés kezdetekor - hazai pályán, de idegenben is - eléneklik a magyar himnuszt.

Dostál erre válaszul megjegyezte: ha ez a himnuszos kérdés Dunaszerdahely miatt merült fel, akkor őszintébb lett volna azt beleírni a jogszabályba. De így is elég, hogy a DAC mérkőzéseire hivatalos magyarországi delegáció járjon, és akkor már lejátszható és el is énekelhető a magyar himnusz.

A március 27-én elfogadott jogszabály szerint 7000 euróig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani a törvényszegőket.

Az eredeti SNS-es elképzelés szerint a magánszemélyekre is ki lehetett volna róni ezt a bírságot, és csakis az ellenzéki Ondrej Dostál módosító javaslatának köszönhető, hogy ez a passzus kikerült a szigorításból. Így kizárólag jogi személyek - cégek, civil szervezetek, önkormányzatok vagy akár sportklubok - sújthatók pénzbírsággal, amennyiben megszegik az új törvényt.

A hidasok és az ellenzékiek is megszavazták
Az ominózus állami jelképekről szóló törvény módosítását 108-an támogatták, a 13 tagú Híd frakcióból kilencen voksoltak mellette - köztük a magyar nemzetiségű képviselők is - kivéve a szavazás során tartózkodó Cséfalvay Katalint és Peter Kresákot, valamint a porckorongműtéte után jelenleg otthon lábadozó Bugár Béla pártelnököt és Peter Antalt, akik nem voltak jelen az ülésen.
Szerdán többször is próbáltuk elérni telefonon Bastrnák Tibort, a Híd képviselőcsoportjának vezetőjét, hogy nyilatkozzon ebben a témában, azonban nem jártunk sikerrel. A Híd sajtóosztályát is hiába kerestük az üggyel kapcsolatban, de cikkünk megjelenése után szóvivőjüktől ezt a közleményt kaptuk:

"Természetesen nem engedjük meg, hogy ez az értelmetlen korlátozás hatályba lépjen. A sajnálatos félreértést a lehető legrövidebb időn belül orvosoljuk."

A Híd egyelőre nem hajlandó bővebben kifejteni a közlemény tartalmát, amiből csupán következtetni lehet arra, hogy parlamenti képviselőinek valószínűleg fogalmuk sem volt arról, hogy milyen törvénymódosítást támogatnak, és vakon bíztak az SNS mint koalíciós partnerük javaslatában. Legkésőbb a parlamenti vita során azonban tudomást kellett volna szerezniük arról, hogy a törvénymódosítás bizony a himnuszéneklésre is kihat, így az is feltételezhető, hogy a vitán nem voltak jelen, csupán a szavazásra jelentek meg az ülésteremben.

Csak két magyar nem támogatta
Az SNS-es javaslatot egyébként nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzék java is megszavazta, a törvénymódosítást támogatták az OĽANO, a Kotleba-féle ĽSNS és a Sme rodina parlamenti képviselői is. Csupán egyetlen frakció, az SaS képviselői - köztük a módosítást élesen bíráló Ondrej Dostál - szavazott a javaslat ellen, továbbá a Beblavý-féle Spolu független parlamenti képviselői, Martin Poliačik, a Progresszív Szlovákia politikusa, és az exhidas Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter utasították vissza a törvénymódosítást.
Ha nemzetiségi alapon összegezzük, a parlamentben ülő magyar képviselők közül csupán a független Simon Zsolt és a hidas Cséfalvay Katalin nem támogatták a szigorítást, ők tartózkodtak a voksolás során. A módosítást megszavazta az OĽANO frakciójában politizáló Grendel Gábor is, valamint Híd magyar képviselői: Jakab Elemér, Vörös Péter, Balódi László, Sárközy Irén, Vavrek István, Bastrnák Tibor.

---

A törvénymódosítással kapcsolatban megszólítottuk ifj. Mészáros Lajos jogászt, aki segített értelmezni a szigorított jogszabályt.

A múlt heti parlamenti vita során szóba kerültek a dunaszerdahelyi DAC szurkolók, akik a meccsek előtt rendszeresen eléneklik a magyar himnuszt. Eddig csupán akkor lehetett lejátszani külföldi ország himnuszát, ha az adott állam delegációja is jelen volt. A módosított jogszabály szerint most már büntetendő az "éneklés" is. Ez azt jelenti, hogy a szurkolók törvényt sértenek, ha magyar delegáció jelenléte nélkül eléneklik a magyar himnuszt?
Mivel a törvénymódosítás által a törvény újonnan feltételként szabja meg a külföldi delegáció jelenlétét külföldi himnuszok eléneklésének lehetőségéhez bizonyos események során, nem kizárható, hogy ezáltal bizonyos esetekben akár a szurkolók által sporteseményeken elénekelt magyar himnuszt is lehet majd törvénysértőnek tekinteni. Ha ugyanis az adott feltétel (tehát a külföldi delegáció jelenléte) nem teljesül, a külföldi himnusz éneklését a törvény immár törvénysértésnek tekinti és pénzbüntetéssel sújthatja, mindezt annak ellenére, hogy a törvénymódosítás több pontja is problémásnak mutatkozik értelmezés szempontjából.

Tegyük fel, hogy Dunaszerdahelyen egy március 15-i koszorúzáson, ahol nincs jelen magyar küldöttség, a megemlékezés végén az egybegyűltek eléneklik a magyar himnuszt. Törvénysértő lehet ez is? Elég egyértelmű a törvény?
Tény, hogy a törvény nagyon általánosan fogalmaz, épp ezért akár ez a helyzet is tekinthető törvénysértőnek. A törvény azonban abban a vonatkozásban sem egyértelmű, hogy konkrétan kik tekinthetők a törvénysértőknek ebben, ill. hasonló esetekben. A törvény értelmében ugyanis törvénysértés esetén a lehetséges büntetés csak ún. jogi személyeknek (pl. hivatalosan bejegyzett polgári társulásoknak, érdekszervezeteknek, stb.) szabható ki. Ez azt jelenti, hogy a törvény nem sújtja, ill. nem sújthatja egyénileg a himnuszt a tömegben éneklő embereket.
A jogi személyek azonban nyilván nem azért sújthatók, mivel ők énekelték el a himnuszt, hanem pl. azért, mert a himnusz egy általuk szervezett eseményen volt “a törvénynek nem megfelelő módon” elénekelve. Ez (tehát a szervezők lehetséges felelőssége, amennyiben jogi személyek) azonban csak egy a lehetséges értelmezések közül, ebből is látni, hogy a törvény bizonyos részei nagyon általánosak, nem egyértelműek e tekintetben. A nem egyértelmű megfogalmazás pedig a jogbiztonság szempontjából akár komoly alkotmányjogi aggályokat is felvethet, hiszen a jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabályok világosak, egyértelműek legyenek a norma címzettjei számára.

Mely hatóság/hivatal kompetens bírság kiszabására ilyen törvénysértés esetén?
A törvény értelmében a bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási eljárást a járási hivatalok folytatják le. Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy a törvény értelmében a bírság kiszabása ilyen esetekben a járási hivatalok törvényadta lehetősége, nem pedig kötelessége - a törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy a járási hivatal “büntetést szabhat ki”, nem pedig úgy, hogy “büntetést köteles kiszabni”. Tehát a helyi illetőségű járási hivataltól függ, hogy egyáltalán kezdeményez-e eljárást, ill. kiszab-e büntetést adott esetben.

Bírságolható mint jogi személy az önkormányzat vagy a sportklub, ha ő a rendezvény szervezője, amin elhangzik a külföldi himnusz külföldi delegáció jelenléte nélkül?
Mivel a törvény nagyon általánosan úgy fogalmaz, hogy a büntetést jogi személyeknek lehet kiszabni, így a jogi személy általános, Polgári Törvénykönyvben található definíciójából érdemes kiindulni. E definícióba pedig pl. a társulások, (közvetetten a) kereskedelmi társaságok - amely kategóriákba beletartoznak akár a sportklubokat üzemeltető/fenntartó jogi személyek is - de amellett a területi önkormányzati egységek is beletartoznak. Ebből kifolyólag tehát elvileg a sportklubok, sőt, akár a falvak és városok is bírságolhatók adott esetben.

https://parameter.sk

Ukrajnában él a magyarság legmostohább sorsú része

Kárpátalján él a Kárpát-medencei magyarság talán leginkább hányatott sorsú része. A XX. század során ötször változott a terület hovatartozása, egy dolog azonban ugyanaz maradt. Bármelyik országhoz is tartozott a természeti szépségekben gazdag vidék, mindig az adott ország perifériáján helyezkedett el. Sem a Trianon előtti Magyarország, sem a két világháború közötti Csehszlovákia, sem a Szovjetunió, sem pedig Ukrajna nem tartotta kiemelten fontosnak a térség fejlesztését.

Kárpátalja benépesülése

A Kárpát-medencei magyar történelem első eseménye rögtön Kárpátaljához kötődik, hiszen a hagyomány szerint a Vereckei-hágón keresztül jöttek be őseink hazánkba a 9. század végén. Ezt követően az országnak a középső vidékét kezdték benépesíteni a betelepülő magyarok, noha a kárpátaljai Ung vármegye már egyike volt az István király által alapított közigazgatási egységeknek. Az ország szélén elhelyezkedő terület azonban gyéren lakott maradt, Árpád-házi királyaink főként a Halics (Galícia) elleni hadjáratok során használták fölvonulási területként.

Honfoglalás - a Feszty-körkép részleteForrás: Wikimedia Commons

1241-ben a tatárok is a Vereckei-hágón keresztül törtek be az országba, így először ez a terület pusztult el. IV. Béla újjáépítő tevékenysége nyomán külföldi telepeseket is betelepített, a 13. és a 14. század folyamán pedig megkezdődött az itteni sókészletek föltárása is. Erre az időszakra tehető a szláv lakosság, az ukránhoz közeli nyelvet beszélő ruszinok betelepülése is.
A 16-17. században, az ország három részre szakadásának idején a vidék megyéin Erdély és a királyi Magyarország osztozhatott. A 17-18. század fordulója Kárpátalja történetének talán leghíresebb korszaka. 1686 és 1688 között Zrínyi Ilona két éven át védelmezte Munkács várát, majd 1703-ban lényegében itt kezdődött a Rákóczi-féle szabadságharc is, hogy aztán 1711-re, erejét vesztve erre a területre szoruljon vissza. Kárpátalja volt tehát az a terület, ami az egész szabadságharc alatt a felkelők kezén maradt.

Ukrajna, Vereckei-hágó, a Millennium idején felállított emlékobeliszk (1950-ben elbontották) és a győzelmi kapuForrás: Fortepan/SZF

A 18. és a 19. század folyamán alakult ki a térség tarka etnikai arculata, a 19. század végéről valók az első népszámlálási adatok is. Az 1880. évi adatok szerint Kárpátalja 400 ezer lakosának negyede vallotta magát magyarnak, közel 60 százaléka pedig ruszinnak (ukránnak). A maradék 15 százalékot románok, németek és zsidók tették ki. Már ekkor is megfigyelhető volt, hogy a kárpátaljai magyarság többsége egy tömbben, az Alföldnek közvetlenül a mai ukrán-magyar határ túloldalán elterülő részén élt. Kárpátalja belső vidékein, a hegyekben csak szórványosan élnek magyarok. 1910-ben ezen kívül jelentős volt a magyarok aránya a fontosabb városokban, így Munkácson (59%), Ungváron (73%) és Beregszászon (96%) is.

Trianon és a csehszlovák idők

1918 őszén a háborús vereség és a történelmi Magyarország fölbomlása Kárpátalján is éreztette hatását. Kárpátalja azon kevés, nemzetiségek lakta terület közé tartozott, amely 1918 őszén nem kívánt elszakadni Magyarországtól. 1918 decemberében hirdették ki Budapesten azt a törvényt, amely a ruszinok és Kárpátalja – vagyis Ung, Máramaros, Bereg és Ugocsa vármegyék – széleskörű autonómiájáról rendelkezett. A terület egészen 1919 májusáig magyar fennhatóság alatt állt, vagyis néhány hétig még a március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság is hatalmat gyakorolt a vidéken. Végül 1919 májusára a csehszlovák haderő elfoglalta Kárpátalja nagy részét, így a terület az alakulófélben lévő Csehszlovákia része lett.
1919 szeptemberében a Saint-Germain-i, illetve 1920 júniusában a trianoni békeszerződés szentesítette Kárpátalja helyzetét Csehszlovákián belül. A szerződés értelmében Kárpátalja 12 656 négyzetkilométernyi területe került az új államhoz. Lakosságának az 1910. évi népszámlálás szerint 30 százaléka volt magyar. Kárpátalja Podkarpatska Rus néven különálló közigazgatási egységet alkotott Csehszlovákián belül, amit döntően a Csehországból Kárpátaljára települt cseh anyanyelvű tisztviselői kar irányított. A csehszlovák állam megalapításakor még úgy tervezték, hogy Kárpátalja autonómiát kap, ám ez csak az első Csehszlovákia végóráiban, 1938 őszén valósult meg.
A csehszlovák polgári demokrácia uralmának két évtizede összességében ellentmondásos mérleget hozott. Az állam nemzetiségi politikája lehetővé tette a nemzetiségek számára az önszerveződést – Kárpátalján például három magyar párt is működött –, ám számos adminisztratív akadályt gördítettek a szervezetek működése elé. Például Kárpátalján kétszer annyi szavazat kellett egy szenátori mandátum elnyeréséhez a prágai parlamentben, mint Csehországban.
A legnagyobb nehézségek az iskoláztatásban jelentkeztek. Az állam a cseh nyelvű iskolák létrehozását támogatta a vidéken, noha az őslakos cseh vagy szlovák lakosság lélekszáma elenyésző volt. Ebből következően a kárpátaljai magyarság számára nagyon szűkek voltak az anyanyelvű iskoláztatás lehetőségei. Gazdasági szempontból Kárpátalja Csehszlovákia legkevésbé fejlett vidéke volt. Noha az ország összlakosságának 9 százaléka élt itt, az ipari termelésnek mindössze 0,67 százalékát nyújtotta. Bár történtek infrastrukturális beruházások, lényegi fejlődés Kárpátalja gazdasági viszonyaiban nem történt.

Vissza Magyarországhoz

1938 őszének világpolitikai eseményei Kárpátalja sorsát is alapvetően változtatták meg. Hitler és Németország agresszív külpolitikája a hárommilliós német kisebbséget is magában foglaló Csehszlovákiát vette célkeresztbe, aminek első „eredménye” az 1938. szeptember 29-i dátummal a nagyhatalmak által aláírt müncheni egyezmény volt. Ennek értelmében Csehszlovákia németek lakta területei Németországhoz kerültek, a magyarlakta déli területek sorsát pedig Magyarország és Csehszlovákia tárgyalásaira bízta.
A tárgyalások kudarcot vallottak, így a két állam a müncheni egyezmény rendelkezéseinek megfelelően nemzetközi döntőbíráskodást kért. Ebben már csak Olaszország és Németország vett részt, aminek eredményeként 1938. november 2-án megszületett az első bécsi döntés. Ennek értelmében Csehszlovákia – benne Kárpátalja – túlnyomórészt magyarok lakta határ menti sávja Magyarországhoz került, köztük Munkács és Ungvár városa is.
Röviddel ezt megelőzően, 1938 októberében Kárpátalja elnyerte a két évtizede ígérgetett autonómiát a csehszlovák állam maradékán belül. A kárpátaljai autonóm kormány vezetői között akadtak olyanok is, akik már önálló ruszin állam létrehozásáról ábrándoztak, ami a Csehszlovákia végleges fölbomlasztásán munkálkodó német kormánynak sem lett volna ellenére. A magyar kormány is megkezdte Kárpátalja elfoglalásának katonai és diplomáciai előkészületeit, hiszen előre látható volt, hogy a müncheni egyezmény által megcsonkított Csehszlovákia nem lesz hosszú életű.
A magyar kormány terve az volt, hogy amikor a német csapatok bevonulnak Csehországba, a magyar seregek elfoglalják Kárpátalját. 1939. március 14-én Szlovákia kikiáltotta a függetlenségét, amit ugyanezen a napon követett a kárpátaljai ruszin „állam” függetlenségi nyilatkozata is. Ezt azonban a német kormány végül nem ismerte el, így hallgatólagosan lehetőséget biztosított a magyar kormánynak Kárpátalja katonai megszállására.

Magyarországhoz visszacsatolt területek 1941-igForrás: Wikimedia Commons/PANONIAN

1939 márciusában tehát egész Kárpátalja Magyarországhoz került. Ez a terület azonban többségében ruszinok által lakott volt, a magyarok az 1941. évi népszámlálás adatai szerint 30 százalékát adták a lakosságnak, míg a ruszinok 60 százalékát. A területen 1939-ben három „közigazgatási kirendeltséget” hoztak létre, Kárpátalja élére pedig kormányzói biztos került. 1939 és 1941 között több tervezet is készült Kárpátalja autonómiájáról, ám ezen tervek közül egyik sem valósult meg, az „ideiglenes” állapot maradt meg egészen 1944 őszéig. 1941-ben ráadásul a Szovjetunió elleni hadjárat előtt Kárpátalja katonai fölvonulási terület lett, ami tovább gátolta a végleges rendezés lehetőségét. A magyar kormány helyi tisztviselői már 1939-ben figyelmeztettek arra, hogy Kárpátalján komoly feszültséget váltott ki a magyar állam némely tisztviselőjének működése, a csehszlovák időkhöz képest korlátozott szólásszabadság és a folyamatosan romló életszínvonal.

A munkácsi vár 1940-benForrás: Fortepan/Gyöngyi

1944 sorsfordulói

Kárpátalja 1944-ben osztozott Magyarország tragikus sorsában, az első a kárpátaljai zsidóság deportálása volt. 1944. május 15-én Munkácsról indultak az első vonatok a magyarországi holocaust történetében. 1944 októberének elején a Vörös Hadsereg átkelt a Kárpátokon, és a hónap végére teljesen birtokba vette Kárpátalját. Magyarország a háborúban vesztes országként az 1945. január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezményben kötelezte magát, hogy az 1937. évi határai közé vonul vissza, így Kárpátaljával kapcsolatban csupán az a kérdés maradt, hogy a Szovjetunióhoz vagy Csehszlovákiához fog tartozni. 1944 és 1945 fordulóján a kérdés még eldöntetlen volt, így az újjászerveződő csehszlovák állam képviselői éppúgy jelen voltak a térségben, mint a szovjet katonai közigazgatás. 1945. június 29-én aztán a csehszlovák és a szovjet kormány Moszkvában szerződést írt alá, amelynek értelmében Kárpátalja a Szovjetunióhoz, azon belül pedig az Ukrán SzSzK-hoz került.

Görög katolikus püspöki palota és székesegyház Ungváron a Káptalan utcában 2009 októberébenForrás: MTI/Friedmann Endre

A kárpátaljai magyarságra ezt követően történetének legsötétebb órái vártak. A berendezkedő sztálinista hatalom megkezdte az újra kisebbségi sorba került magyar férfilakosság deportálását és gyűjtőtáborba zárását, sokan sosem látták viszont szülőhazájukat. Becslések szerint közel 40 ezer katonakorú magyar és német férfit vittek munkatáborba, ahonnan csak 1946-47-től kezdve engedték haza őket, Sztálin haláláig pedig erős gyanakvással figyelték a háborús bűnösnek tekintett magyarságot.
A szovjet idők alatt a magyarság önszerveződése elé a csehszlovák uralom alattinál is erősebb akadályokat gördített a hatalom, az anyaországgal való kapcsolattartás is jóval nehezebbé vált. Ennek eredményeként a hatalmas birodalom határvidékén élő magyarság létszáma és aránya erős csökkenésnek indult. A 2001. évi népszámlálás szerint mindössze 12 százalék volt a magyarság aránya Kárpátalján, szemben az 1941. évi 30 százalékkal. Kárpátalja 1991 óta a független Ukrajnához tartozik.

https://www.origo.hu

Antal Árpád fellebbezést nyújt be a magyar zászlók kitűzése miatt kirótt bírság ellen

Bíróságon nyújt be fellebbezést a Kovászna megyei prefektus által kirótt 10.000 lejes bírság ellen, amelyet a zászlók kitűzését szabályozó törvény be nem tartása miatt szabott ki rá a kormány képviselője – közölte kedden Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Antal Árpád elmondta, a korábbi, hasonló ügyben kirótt büntetéseket is megtámadta a bíróságon, és alapfokon pert is nyert. “Úgy vélem, a prefektus úrnak semmi oka nem volt arra, hogy engem megbírságoljon” – szögezte le az Agerpres hírügynökségnek Antal Árpád.
A Kovászna megyei prefektusi hivatal idén is – akárcsak tavaly – tízezer lejes bírságot állapított meg, miután a sepsiszentgyörgyi városvezetés a március 15-ei nemzeti ünnepre piros-fehér-zöld díszítőelemeket helyezett ki az utcákra és közterekre.
Sebastian Cucu prefektus kifejtette, az 1994/75-ös törvény és a 2001/1157-es kormányhatározat értelmében más államok zászlaját Románia területén csak hivatalos látogatások vagy nemzetközi ünnepségek alkalmával szabad kitűzni, és csakis hivatalos épületekre, illetve a törvény által megszabott közterületekre.
A prefektus hozzátette, a bíróság csak részben adott helyt a polgármesteri hivatal fellebbezésének, lecsökkentve a bírság összegét. Kijelentette ugyanakkor, hogy az adott körülmények között illegális volt kitűzni a magyar zászlót, így maga is fellebbezést fog benyújtani.

https://www.hirmondo.ro

Megbüntették Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely polgármesterét a magyar zászlók miatt

Úgy látszik, a székelyföldi prefektusok számára egy ideje munkaköri kötelességnek számít, hogy a magyar nemzeti ünnep alkalmával bírságokat osztogassanak a kitűzött magyar zászlók miatt. Ezt tavaly is eljátszották, s idén is léptek.
Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektust kicsit sem érdekelte, hogy Székelyudvarhelyen csupán dísznek szánt piros, fehér és zöld szalagok lengedeztek a zászlórudakon, már küldte is az 5000 lejes pénzbírságot Gálfi Árpád polgármesternek.

Ünnepi dísz Székelyudvarhelyen, március 15-én. (Fotó: Barabás Ákos/Székelyhon)

Sepsiszentgyörgy polgármestere pedig idén kétszer ötezer lejes bírságot kapott, mert Sebastian Cucu összeszámolta, hogy összesen 32 helyre kellett volna kitűzni a román lobogót a magyar mellé.
Antal Árpád egyébként a bíróságon elérte, hogy a tavalyi bírságot megsemmisítsék – igaz, egyelőre alapfokon –, hasonló döntésre vár az udvarhelyi polgármester is. 

Foter.ro

Garanciát követelnek a székelyföldi románok, hogy sosem lesz autonómia a térségben

Viorica Dancila miniszterelnök és Liviu Dragnea, a román parlament alsóházának elnöke fogadta a székelyföldi románok képviselőit, akik többek között arra panaszkodtak, hogy a Székelyföldet is magába foglaló Kovászna, Hargita és Maros megye voltaképpen a román és a magyar állam kettős fennhatósága alatt működik.


A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma képviselőinek a szerdai bukaresti megbeszéléseiről az Agerpres hírügynökség számolt be a fórum közleménye alapján csütörtökön. A közlemény szerint a fórum vezetői tájékoztatták az állami méltóságokat a székelyföldi románok nehéz helyzetéről, és segítséget kértek tőlük azoknak a gondoknak az orvoslásához, amelyek csakis az állami hatóságok fellépése által oldódhatnak meg.

A közlemény szerint mind Viorica Dancila miniszterelnök, mind Liviu Dragnea házelnök – aki a vezető kormánypárt elnöki tisztségét is betölti -, tudomásul vette a gondokat, és támogatást ígért ezek megoldásához. A kultúra, az oktatás és a civil társadalom területén egy sor konkrét ügyben olyan segítséget is kértek, amelyet az illetékes szaktárcák vezetőinek a három megyében tett látogatásai során lehet megvitatni – áll a civil fórum közleményében.

A fórum szerint a megbeszélésen annak a nyílt levélnek a részleteit ismertették, amelyet január 26-án Sepsiszentgyörgyön fogadtak el a székelyföldi román szervezetek képviselői.

Az Agerpres hírügynökség felidézte: a nyílt levélben kérték, hogy a román hatóságok akadályozzák meg, hogy a három megye a román és a magyar állam kettős fennhatósága alatt működjék, a Kárpát-kanyarban élő románok megmaradását biztosító javaslatokat tettek, és azt is felvázolták, hogy véleményük szerint hogyan lehetne normalizálni a román-magyar viszonyt.

Az ismertetett nyílt levélben többek között a román kormány határozott fellépését sürgették amiatt, hogy Magyarország véleményük szerint illetéktelenül beavatkozik Románia belügyeibe, és arra is garanciákat kértek, hogy Romániában soha nem engedélyezik “az etnikai alapú területi autonómiát”.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma 44 székelyföldi román civil szervezetet tömörít.


[Forrás: MTI]

Érvénytelenítették a sepsiszentgyörgyi magyar zászlók miatt kirótt prefektusi bírságot

A Sepsiszentgyörgyi Bíróság pénteki ítéletében első fokon érvénytelenítette azokat a bírságokat, amelyeket Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa rótt ki azok miatt a magyar nemzeti színű szalagok miatt, amelyekkel Sepsiszentgyörgy főterét díszítette ki a polgármesteri hivatal 2018 március 15-én.

 

 Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Az ítélet ellen a hivatalos közlés utáni 30 napig lehet fellebbezni. Kovászna megye prefektusa március 14-én és március 15-én is 5000-5000 lejes bírságot rótt ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi és Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármesterre amiatt, hogy az ünnepre a magyar nemzeti jelképekkel díszítették ki a városokat, és nem gondoskodtak arról, hogy minden magyar zászló mellé egy román zászló is kerüljön. Március 15-én Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármesterre rótt ki 5000 lejes bírságot a városban kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért. Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán részt vevő Antal Árpád polgármester az MTI-től értesült az ítéletről. Közölte: ugyan komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Románia jogállam lenne, de örömmel veszi tudomásul, hogy vannak ilyen örömteli pillanatok is. A prefektusok a zászlótörvény alapján bírságoltak.

A törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározat azonban kitér arra, hogy „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is”. Az RMDSZ-es elöljárók erre a jogszabályra hivatkozva védekeztek a bíróságon.

https://szekelyhon.ro

Körözést adott ki a rendőrség a magyargyűlölő Dániel Péterre

Név: DR. DÁNIEL PÉTER

Születési családi és utónév: DÁNIEL PÉTER

Nem: Férfi

Születési hely: BUDAPEST 12

Születési dátum: 1969-03-08

Állampolgárság: “MAGYAR”

Körözési információk

Körözés oka: BV BÍRÓ ELFOGATÓPARANCSA (BE. 119. § (1) BEKEZDÉS, BVTV.19.§ (1) BEK.)

Körözés jogalapja, bűncselekmény megnevezése, minősítése: RÁGALMAZÁS

Körözés elrendelésének időpontja: 2019-02-22

 

Forrás: Police.hu

Magyarellenes feliratokat és horogkeresztet fújtak egy Bukaresti magyar iskolára

A rasszista rongálást a bukaresti magyar líceum épülete szenvedte el, és minden bizonnyal a Dinamo Bukarest ultrái követhették el.
Az incidensről elsőként a maszol.ro hírportál számolt be. A lap által közölt fotókon az "Erdely egy roman fold", és a "Noi suntem romani, noi suntem aici pe veci stapani" (Románok vagyunk, e föld urai mindörökké mi vagyunk) felirat olvasható.

Az MTI telefonos megkeresésére Trif Olga, a tanintézet igazgatója elmondta, hogy feljelentést tett a rendőrségen, de a helyszínelés után az iskola egyik alkalmazottja és az önkormányzat már hétfő délelőtt eltüntette a feliratokat.
Hozzátette: a magyaroknak "üzenő" feliratokon kívül az elkövetők náci horogkeresztet és a Dinamo jelét és felfestették a kerítésre.

Az igazgató úgy vélekedett: nem lehet véletlen, hogy a – magyar-román mérkőzésnek tekintett – Sepsi OSK-Dinamo futballmérkőzés után egy héttel történt újabb ilyen incidens. Mint mondta, decemberben is a Dinamo egy szurkolója festette fel az iskola kerítésére a "Gyűlöljük a bozgorokat" feliratot; a rendőrség azóta azonosította és megbírságolta a tettest.
A DoarDinamo.ro (Csak a Dinamo) szurkolói portál szerint múlt héten a Dinamo sportklubot ötezer lejre büntette meg a Román Labdarúgó-szövetség, amiért a február 9-i, a Sepsi OSK elleni, Sepsiszentgyörgyön játszott mérkőzésen szurkolói a "Kifele az országból a magyarokkal" szlogent skandálták. 

888.hu

Magyarellenes kirohanása miatt feljelentették Alexandru Davidot, a Dinamo Bukarest futballcsapat elnökét

Forrás: telekomsport.ro

A Székely Leszek 2021 Mozgalom elnöke is feljelentést tett a Romániai Diszkriminációellenes Tanácsnál Alexandru David a Dinamo elnöke ellen diszkriminatív és magyarellenes kijelentése miatt, amely véleményünk szerint nem csak a Sepsi OSK ellen történik, hanem az egész székely szurkolótábor ellen is.

A Székely Leszek 2021 Mozgalom bátorít mindenkit, hogyha magyarellenes lépést észlelnek akár önállóan akár a segítségünkkel jelentsék ezeket a Romániai Diszkriminációellenes Tanácsnál. Nem fogjuk engedni ezután ezeket a diszkriminatív kijelentéseket és minden ilyen súlyos esetben feljelentést fogunk tenni.
A Székely Leszek 2021 Mozgalom felkéri az erdélyi magyar pártokat és az erdélyi magyar jogvédő szervezeteket, hogy ők is tegyenek feljelentést minden ilyen magyarellenes kijelentés után.

Székely Leszek 2021 Mozgalom Sajtóosztálya