Soha nem létező Gigantikus-Románia térképpel provokálnak a románok

Románia egyesülésének századik évfordulója alkalmából a keleti szomszédunk már megint túltolja a biciklit, a románok most egy olyan térképpel házalnak, amelyen az országuk határa Debrecenig és Szolnokig, vagyis a Tisza vonaláig terjed.
Nagyvárad főterén egy, a Tiszáig terjedő Románia-térképpel sokkolnak a románok – adta hírül több erdélyi hírportál egy helyi politikus közleményére hivatkozva.
A kiállításon a Nagy-Romániához csatolandó területekről is készítettek egy rövid prezentációt, amelyen Erdély mellett más kelet-magyarországi területeket is feltüntettek.

A kiállítás néhány panelből áll, melyeken a száz évvel ezelőtti eseményekben részt vevő, zömmel bihari érintettségű román személyiségeket mutatják be, az egyik táblán pedig egy olyan, 1919-ben – tehát még a párizsi béketárgyalások idején – megrajzolt térképet tüntettek fel, amelynek a készítőjét még a legnagyobb jóindulattal sem lehetne önmérséklettel jellemezni – írta Csomortányi István. 

 

Magyarország, Ukrajna, Bulgária

Akár még nemzetközi botrányt is kiválthat a térkép, ugyanis hatalmas területeket tekintenek a leendő Nagy-Románia részének: Magyarországtól egészen a Tiszáig, de Kárpátalja és a jelenlegi Ukrajna, valamint Bulgária jelentős része is „román tartományként” szerepel. „A valós történések torz és részrehajló prezentálásán túl a kiállítás amellett, hogy semmibe veszi az objektív történelemírás legalapvetőbb szabályait, belegázol az őshonos magyarságnak az adott történelmi korral kapcsolatos jogos érzékenységébe és alkalmat teremt arra is, hogy tovább rontsa az egyre inkább elszigetelődő román állam jószomszédi kapcsolatait” – mutat rá a közleményben Csomortányi.

Egy 2017-es cikkben román történészek felhívták az illetékes minisztériumok figyelmét arra, hogy a centenárium évében használják a Nagy-Románia-térképet, mert teljességében az jeleníti meg az ország területi igényeit.
A Pangea egy 2018-as bejegyzésében részletesen elemzi a most kiállított térképet, többek között megállapítják, hogy "nem megmagyarázott torzítást tartalmaz mind a népességszám, mind pedig az etnikai arányok tekintetében."

888.hu

Ukrán weboldal listázza a magyar állampolgárságú Kárpátaljai magyarokat

Ukrán nacionalisták példátlan jogsértő támadása a kárpátaljai magyarság ellen: egy ukrán nacionalista weboldal elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét. Ezzel akár az életüket is veszélybe sodorva, hiszen kitették őket a rasszista támadásoknak.  

A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai személy adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el.Mindnyájan kárpátaljai önkormányzati vezetők vagy képviselők, közülük háromról fényképet is közzétettek. A Mirotvorec megadta azt, hogy mikor születtek, melyik településen laknak, illetve egy személy esetében az utca neve is szerepel.

Feltettük a Csisztiliscsébe Ukrajna alkotmányának és állampolgársági törvényének első öt megsértőjét. Megerősített minden adat a megjelölt ukrán állampolgárok törvénytelen magyar állampolgárságának birtoklásáról -közli a Mirotvorec a Facebookon.

A magát függetlennek tartó Mirotvorec olyan emberek adatait viszi fel az adatbázisába, akik szerinte Ukrajna ellenségei, és veszélyeztetik az ország biztonságát. Több esetben a feltüntetett személyek neve mellett szerepel a "hazaáruló" minősítés. A weboldal 2015 áprilisában közzétette Olesz Buzina író és újságíró, illetve Oleh Kalasnikov oroszbarát parlamenti képviselő adatait is. Néhány napra rá mindkettejüket megölték. Miután újságírók adatai is felkerültek a honlapra 2016 júniusában a G7-tagországok kijevi nagykövetei közös közleményükben arra szólították a weboldal működtetőit, hogy távolítsák el a sajtósok személyes adatait. Másnap Petro Porosenko ukrán elnök sajtótájékoztatóján elítélte az adatközlést, de hangsúlyozta, hogy rendkívül korlátozottak a lehetőségei, hogy befolyást gyakoroljon a Mirotvorecre.

 http://hungaryfirst.hu/

Durva kisebbségellenes törvény elfogadására készül Ukrajna

Újabb a kárpátaljai magyarságot is súlyosan érintő törvény születhet Kijevben. A hivatalos nyelvhasználatot szabályozó törvény megalkotására azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság az év elején megsemmisítette a 2012-ben elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvényt, amely jóval nagyobb jogokat adott elsősorban az egy tömbben élő kisebbségeknek – írja a Magyar Idők nyomán a karpathir.com

Ha változtatás nélkül fogadják el az 5670. törvénytervezetet, a kisebbségek nyelve gyakorlatilag a háztartások szintjére korlátozódik. A választások közeledtével, és a nemzeti érzelmű szavazók megnyerésére törekedő kijevi hatalom akár a héten megszavazhatja a brutális nyelvtörvényt.

A jogszabálytervezet az élet valamennyi területén kizárólag az ukrán nyelv használatát írja elő. Ráadásul valamennyi hivatalnoknak vizsgát kell majd tennie államnyelv-ismeretből, egy speciális központot hoznak létre e célból, és csak az általuk kiadott tanúsítvánnyal lehet majd munkát vállalni bármely állami hivatalban vagy iskolában. Még az önkormányzati képviselő-jelöltséghez is szükség lesz az említett nyelvismereti oklevélre. A törvény leszögezi: az oktatás nyelve az óvodától kezdve az egyetemekig bezárólag kizárólag az ukrán lehet.

Tehát megszűnhetnek a magyar iskolák, a magyar újságok, totális ukránosítás következhet. Továbbá bevezetik a nyelvcsendőr intézményét, akinek feladata lesz a törvény betartatása.

Akikkel szemben szabálysértést állapítanak meg, például ha a postai dolgozó vagy a buszsofőr nem ukránul szólal meg, azt 5-től 10 ezer hrivnyáig (­18–36000 ezer dinár) terjedő pénzbüntetésre ítélhetik, de állami közalkalmazottakat ki is rúghatnak emiatt.
A törvénytervezetben az ukrán nyelvet az állami szimbólumokhoz, a himnuszhoz, a címerhez és a zászlóhoz sorolják.

Forrás: Délhír

Szeparatizmussal vádolja a Nagy-Magyarország térképét felrajzoló udvarhelyi diákokat a minisztérium

 Bukarest szerint megvannak az újabb székely terroristák: az udvarhelyi művészetis diákok.

„Politikai-szeparatista jellegű tevékenység” zajlott a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában – állapította meg az oktatási minisztérium vizsgáló bizottsága. A testület azt a helyi román sajtó által felkapott, majd a Hargita megyei prefektus által is szóvá tett esetet minősítette ennek, amikor június 4-én az iskola diákjai egy magyarországi tanintézet tanulóival közösen Nagy-Magyarország térképét rajzoltak az iskola udvarára.

A minisztériumi ítéletről Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő számolt be szerdán. Elmondta, az esetet kivizsgáló testület jelentésében az áll, hogy a tanintézet vezetősége „politikailag is értelmezhető” tevékenységet engedélyezett. Sőt, a testület azt is mondja, hogy a szervezők arra számítottak, külső szemlélő nem szerez tudomást az alkotásról, ezért festették a térképet lemosható festékkel és törölték utólag az arról készült képeket a közösségi oldalról.
A jelentés arra is kitér, hogy a rajzot senki nem tagadta le, de készítői azt sem ismerték el, hogy köze lenne a trianoni szerződés aláírásának évfordulójához. Az ellenőrző testület a projektben részt vevő tanárokat és az iskola vezetőségét teszi felelőssé azért, hogy „politikai jellegű tevékenységbe vonták be a tanulókat”, amit – mint emlékeztetnek – tilt a tanügyi törvény 7-es cikkelye.

A testület azt ajánlja a főtanfelügyelőnek, vegye ezt figyelembe az ügyben érintett pedagógusok kiértékelésekor és indítsanak fegyelmi eljárást az akcióban részt vevő tanárok ellen. Arra a kérdésre, hogy figyelembe veszi-e az ajánlást, Görbe Péter kijelentette: elemezni fogja a helyzetet. Azt is hozzátette: nem biztos abban, hogy a Palló Imre líceumban szeparatista jellegű tevékenység folyt.
A székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában azután kezdett el vizsgálódni az oktatási minisztérium ellenőrző testülete, hogy az iskola diákjai Nagy-Magyarország térképét rajzolták az udvarra június 4-én, a nemzeti összetartozás napján. A székelyudvarhelyi tanintézet és  magyarországi testvériskolája által lebonyolított projekt a magyar kormány által finanszírozott Határtalanul program része volt.

Foter.ro

Lefújták a helységnévtáblát Kézdivásárhelyen

Eddig ismeretlen tettes hétfőre virradóra megrongálta, piros festékpermettel lefújta a kétnyelvű táblán szereplő magyar helységnév-felirat első felét Kézdivásárhely Bereck felőli kijáratánál. Szerda délig még nem tüntették el a tábláról a piros festékpermetet.

A szerző felvétele

Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy ezt a helységtáblát legutóbb 2009. szeptember 21-ére virradóra gyalázták meg, 2015. december 13-án pedig a céhes város Kézdiszentlélek felőli kijáratánál, valamint Kézdiszárazpatak Katrosa felőli bejáratánál található helységtáblát festették le ismeretlen tettesek.
Bokor Tibor polgármester szerdán elmondta: munkába menet mindennap a tábla mellett halad el, festékoldóval már megpróbálták eltüntetni a piros festéket, ám az a fekete betűk egy részét is elmosta, ezért új helységtáblát rendeltek.

Iochom István / Háromszék

Az ügyészség szerint nem volt uszító a magyargyalázó nagyváradi falragasz

Fotó: Rmdsz Bihar Megye – Facebook

Az ügyészség szerint nem tartalmaz uszító elemeket az a magyargyalázó falragasz, mely júniusban a Bihar megyei törvényszék falán jelent meg – tájékoztatott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nagyváradi szervezete, mely feljelentést tett a falragasz miatt.
Az A5-ös méretű öntapadós falragaszt a Varadinum.ma helyi blog mutatta be. A piros-sárga-kék alapú lapon az a szöveg állt, hogy “Románok vagyunk, és megvédjük földünket, népünket és történelmünket”. Alatta egy piros-fehér-zöld folt fehér sávjában a Magyarország felirat szerepelt, amit piros vonallal áthúztak, a lap aljára pedig egy nyomdafestéket nem tűrő magyargyalázó felszólítást nyomtattak.

Fotó: Rmdsz Bihar Megye – Facebook

Az RMDSZ-szervezet feljelentésében azt kérte: azonosítsák az elkövetőt, és közösség elleni uszítás és diszkrimináció bűntette miatt vonják felelősségre.
Az ügyészség hivatalos átiratban arról értesítette az RMDSZ-szervezetet, a falragasz tartalma nem utal arra, hogy az elkövető gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítana valamely csoport ellen. Az ügyészség elismerte, hogy a falragasznak gyalázkodó jellege van, és ez is sérti a társadalmi együttélés szabályait, de megítélése szerint ez a kihágás, nem pedig a bűncselekmény kategóriájába tartozik, és nem helytálló az esetnek a gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításként történő besorolása.
MTI

Magyarellenes firka jelent meg a szatmárnémeti Széchenyi-szobron

Ismeretlen tettesek szerdára virradóra magyarellenes üzenetet festettek a március 15-én felavatott Széchenyi István-szobor talapzatára. A vandálokat nem filmezte le a térfigyelő kamera.
Erről Kereskényi Gábor polgármester számolt be. Az RMDSZ-es politikus közölte: a városvezetés feljelentést tett az ügyben, és az illetékes hatóságoktól elvárja a határozott és gyors fellépést, a tettesek és a felbujtók mielőbbi felelősségre vonását.

Az elkövetők piros, sárga és kék festékkel azt írták román nyelven a szobor talapzatára, hogy "ez itt Románia", és egy piros-sárga-kék (román nemzeti) zászlót is a szöveg mellé festettek

„Úgy vélem, a szobor talapzatára felírt magyarellenes üzenet szélsőséges támadás nemcsak az itteni magyar, hanem az egész szatmárnémeti közösség ellen. Széchenyi István ugyanis azon kívül, hogy a „legnagyobb magyar” volt, azt képviselte, amit napjainkban is minden magára valamit adó politikus hirdet: egységes, fejlett és szabad Európát. A fejlődés és szabadság gondolata pedig nemcsak a magyaroké, nem irányul senki ellen, minden haladó és tisztességes ember egyetért vele, legyen az magyar, román, sváb vagy roma” – fogalmaz közleményében a polgármester.
Kereskényi szerint Szatmárnémetit az utóbbi 27 év során a békés együttélés jellemezte, az utóbbi hónapokban azonban megváltozott a helyzet. A polgármester ezért azokat a politikusokat okolja, akik szerinte az egyéni céljaik megvalósítása érdekében minden eszközt bevetnek.
„A magyar és román közösség összeuszításával hónapok óta kísérleteznek, a sajtót és könnyen befolyásolható, gyanús hátterű személyeket egyaránt felhasználva. A bölcsek nyugalmával eddig nem léptünk fel ez ellen, mert reméltük, hogy idővel megszűnnek ezek az akciók. Sajnos nem így történt” – közölte a polgármester.

FRISSÍTÉS: Kereskényi Gábor a Maszolnak elmondta: nem ez volt az első, a szobor és közvetve a magyar közösség ellen irányuló atrocitás, amelyet éppen a feszültségkeltés elkerülése érdekében nem vertek nagydobra. Bő másfél hónappal ezelőtt wc-papírt tekertek Széchenyi-nyakára, a talapzatra pedig két A4-es lapot ragasztottak "Cui e Adrealul bă? E al nostru!” felirattal.
„Ez a ma éjszakai támadás viszont már átlépett egy határt és kötelességünk erélyesen fellépni" – magyarázta. A polgármester szerint a vandálok jól feltérképezték a terepet, tudták, hogy a szobor körül több térfigyelőkamera is van, látószöguk azonban nem fedi teljesen a szobor hátsó részét, s ezért is fújták a feliratot a talapzat hátára.
"Már lemosattuk, szerencsére a fényes márványfelületről maradéktalanul el lehetett tüntetni a festéket. Fontos hangsúlyoznom: legalább annyira tartom felelősnek az értelmi szerzőket, mint a vandál kezeket — szomorú jelzés ez a centenárium évében, a tolerancia jegyében ” – adott hangot mélységes felháborodásának Kereskényi Gábor.

Maszol.ro

„A lovak nyelvén énekeltek és autonómiáról álmodoztok?!”

A Sepsi OSK hétfőn egy ponttal tért haza Moldvából, miután az FC Botoșani vendégeként gól nélküli döntetlent játszott az élvonalbeli bajnokság 6. fordulójában. A találkozón magyarellenes incidens is történt – 2018-ban a szentgyörgyi csapat meccsein ez már a negyedik ilyen eset, korábban kétszer a Dinamo, egyszer pedig a Juventus Bukarest elleni mérkőzésen volt hasonló.

Botoșani-ban néhány hazai szurkoló a második félidő elején egy fehér molinót feszített ki, amin magyarellenes, xenofób felirat volt olvasható: „A lovak nyelvén énekeltek és autonómiáról álmodoztok?!” („În limba cailor cântați și la autonomie visați?!”). Az eset kapcsán a háromszéki labdarúgó klubbal is felvettük a kapcsolatot, kérdésünkre elmondták, nem kívánnak hivatalos közleményt kiadni, viszont tudatták: a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat értesült az esetről, foglalkozik az üggyel, így a Diszkriminációellenes Tanácsnál, valamint a Román Labdarúgó Szövetségnél is feljelentést tesz.

 

Legutóbb júniusban történt hasonló eset az alsóházi rájátszás utolsó fordulójában. Akkor a Román Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága 5 000 lejes büntetést rótt ki a Dinamo csapatára, mert a bukaresti ultrák a Sepsi OSK elleni mérkőzésen nyomdafestéket nem tűrő rigmusokat énekeltek és szidalmazták a magyarokat. A fővárosi szurkolóknak nem ez volt az első xenofób megnyilvánulásuk, hiszen a bukaresti klub áprilisban a sepsiszentgyörgyi stadionban történtek miatt – zászlólopás, kerítésrongálás – tízezer lejes bírságot kapott.

 

Idén áprilisban még történt hasonló incidens, az alsóházi rájátszásban a Juventus Bukarest (a júliusi kötelező névváltoztatás után FC Daco Getica Bukarest) elleni mérkőzést megelőzően az Anghel Iordănescu Stadionban többek között nacionalista, xenofób és vulgáris dalt is bejátszottak (az Isten, óvd meg a románokat kezdetű nóta parodisztikus átirata is elhangzott). Emiatt a bukaresti klubot a fegyelmi szabályzat különböző cikkelyeinek megsértése – szervezési hiányosságok, rasszista megnyilvánulások, gyűlöletbeszéd, egyidejű többszörös szabálysértés – miatt 25 000 lejre büntették, míg a klub ügyvezető igazgatója, Paul Terteleac 6500 lejes bírságot és figyelmeztetést kapott. 

 

http://www.3szek.ro

Hetvenezer lejre büntették Nyárádszereda polgármesterét a székely zászló miatt

Hetvenezer lejre büntették Tóth Sándort, Nyárádszereda polgármesterét, amiért nem távolította el a székely zászlót a városháza épületének homlokzatáról. Az elöljáró úgy látja, a sorozatosan elveszített zászlóperek pontos képet festenek arról, hogy mennyire tartják tiszteletben a közösségi jogokat Romániában. 

 „Sem emberként, sem polgármesterként nem tudom megemészteni, ami velünk történik. Klaus Johannis államfő szerint példaértékű romániai kisebbségi modellről beszélhetünk, mégis a centenárium évében megbírságolják a nemzeti kisebbséget, ha szimbólumhasználati jogával szabadon szeretne élni. (...) Érthetetlen, hogy ez megtörténhet a 21. században egy európai uniós tagállamban” – hivatkozik az RMDSZ Maros megyei sajtóirodájának közleménye a polgármesterre. „Jelenleg nincs meg az anyagi keretem egy ekkora pénzbírság kifizetésére, ezért a jövőben jogászokkal, kollégákkal konzultálok a döntés végrehajtásáról.

A továbbiakban is kiállok a közösségért és a székelységért, hiszen őket képviselem” – fogalmazott a városvezető, akinek azért kell most kifizetnie a tetemes pénzbírságot, mert nem hajtotta végre a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróság végleges ítéletét.

https://szekelyhon.ro

Átszövi a magyarellenesség a román helytörténeti könyveket

Magyarellenes hangvételű, csúsztatásoktól hemzsegő helytörténeti könyveket, kiadványokat jelentet meg a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma keretében működő Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ és annak vezetője, Ioan Lăcătușu.  József Álmos helytörténész lapunknak elmondta, a félretájékoztatást veszélyesnek tartja, mert eltorzítja a valóságot, és félrevezeti a román fiatalokat. Meglátása szerint közelítené az álláspontokat, ha kialakulna egy párbeszéd. József Álmos tüzetesen áttanulmányozta Ioan Lăcătușu legújabb munkáját, a Viața publică din Sfântu Gheorghe – Covasna, 1919–1989 (Sepsiszentgyörgy közélete) című könyvet, amely a Centenarul Marii Uniri könyvsorozat 19. köteteként jelent meg.

Rámutatott, a helyes cím az lett volna, hogy A sepsiszentgyörgyi román közélet, hiszen nagy része csak a helyi románsággal kapcsolatos adatokat dolgozza fel. József Álmos hangsúlyozza, a közel hétszáz oldalas könyv értéke abban áll, hogy számos érdekes és máshonnan nehezen beszerezhető statisztikai adatot közöl az állami levéltár megyei fiókintézetének anyagából. Így a népesség számának alakulásáról, a nemzetiségi megosztottságról, a lakosság foglalkozásáról, a kereskedelmi egységekről, vagy a járművek számáról közöl adatokat. Viszont a magyar társadalmi élet alig kap helyet, a románság jelenléte túlteng az oldalakon, a könyvet átszövi a magyarellenesség, a szerző gyakran hangoztatja a magyarság nacionalizmusát – fejtette ki a helytörténész. Meglátása szerint sértő a magyar olvasó számára, hogy a kötet, miközben bemutatja a helyi román művelődési életet, szinte teljesen mellőzi a magyar kulturális élet eseményeit, személyiségeit. Ezzel szemben az ortodox egyház története, személyiségei tág teret kapnak.

 A könyv a két világháború közötti időszakot a város történelmének legdemokratikusabb éveiként említi, míg az 1940–44-es magyar világot a legsötétebb időszakként.  A szovjet katonai közigazgatás 1944 novembere és 1945 márciusa közötti időszakát a magyar irredentizmus és a szovjet kommunizmus románság ellen szervezett akciójaként tünteti fel, az 1950–60 közötti éveket „a szomorú emlékű Sztálin és Magyar Autonóm Tartományok időszakának” nevezi. Az 1968–89 közötti években szerinte a társadalmi és gazdasági élet minden területén történt fejlődés történt, viszont a magyar vezetők ehhez negatívan viszonyultak. József Álmos hangsúlyozta, a szerzőnek nem ez az első magyarellenes, csúsztatásokkal, téves adatokkal teli könyve, több hasonló szellemiségű kiadványt, tanulmányt is megjelentettek, így fontosnak tartja, hogy a magyar olvasók is értesüljenek a „torzításokról”.

szekelyhon.ro