2017. november 22., szerda

Magyar zászló miatt kért bocsánatot az RMDSZ-es polgármester


A prefektus az Agerpres hírügynökségnek küldött közleményében magyarázatot kért az elöljárótól a román nemzeti jelképek hiánya miatt. Ugyanakkor kifejti, hogy miután választ kap a polgármestertől, „meghozza a megfelelő intézkedéseket”.
Ezzel egy időben Kovács Jenő, a szatmári város RMDSZ-es elöljárója elnézést kért az ügy kapcsán. A polgármester a Nagykárolyi Anziksz internetes újságnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: a magyarok nem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen eseményre zászlókkal vonuljanak fel.
„Meg kell tanuljuk, hogy ne provokáljuk egymást. Hogy esne nekünk, ha március 15-én egy cserkészcsapat román zászlóval állna díszőrséget a Petőfi Sándor-szobor mellett?
Arra kérem azt, aki ezt szervezte – mert nekem erről nem volt tudomásom –, hogy gondoljon bele abba, amit mondok, hogy mindez milyen hatást eredményez. Nem szabad így cselekedni! Nem szabad provokálni, hiszen ezzel úgymond lovat adunk a soviniszták alá. Ez nem volt szép dolog, nem volt szerencsés. Nagyon sajnálom! Elnézést kérek, amiért egy ilyen magasztos ünnepre árnyék vetült” – nyilatkozta a polgármester.
Kovács Jenő hozzátette: nincs szükség az ilyesmire egy olyan szobor esetében, mely a román–magyar barátságot hivatott kiemelni. „Ha már mindenképpen zászlókat akartak, akkor miért nem hoztak magukkal román zászlót is?” – tette fel a kérdést a polgármester.
Mint arról beszámoltunk, a hétvégén több helyszínen zajló rendezvénysorozatot tartottak Ady Endre születésének 140. évfordulója alkalmából. A szülőfalujában, Érmindszenten tartott programsorozat szombaton Nagykárolyban folytatódott, itt a Károlyi-kastély kertjében felavatták az Ady Endrét és Marchiş Otiliát ábrázoló szoborpárost – Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész alkotását. A költő szűk baráti köréhez tartozó Marchiş Otiliát (egy görögkatolikus esperes lányát, Bölöni György irodalmár, újságíró feleségét) Ady Itókának becézte. A szoboravatást az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a helyi polgármesteri hivatal közösen szervezte, az ünnepségen felszólalt Kovács Jenő polgármester és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is.

Kronika.ro

Országzászlóbotrány: fenyegettek, zsaroltak és hazudoztak a hatóságok

Fenyegetést, zsarolást, ígérgetést és hazudozást is bevetettek a román hatóságok annak érdekében, hogy megakadályozzák Sepsiszentgyörgyön november 15-én a történelmi magyar országzászló felvonását – állítja az eseményt szervező Magyar Polgári Párt (MPP) a Háromszék beszámolója szerint.

A párt sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, Nagy Gábor Levente  kedden arról beszélt, valótlan állításokat tartalmaznak a megyei csendőrség, valamint a prefektúra által a rendezvény napján a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak küldött átiratok.
Elmondása szerint a csendőrség és a rendőrség képviselői is jelen voltak az engedélykérési egyeztetésen, és jóváhagyásukat adták a kiállításra, melynek részét képezte az akkori magyar országzászló (mely 1944-ig volt használatban) felvonása is. Az elnök szerint Bedő Zoltán az MPP részéről részletesen ismertette a tudnivalókat a lobogóról – elmondva azt is, hogy nem a magyar állam jelenlegi zászlaja –,

a hatóság képviselőinek pedig nem volt kifogásuk az engedély kibocsátása ellen.

Ehhez képest a november 15-én a városházára eljuttatott csendőrségi átiratban az szerepel, hogy sem zászlórúdról, sem lobogóról nem volt szó az engedélykérés során. Nagy Gábor elismerte, hogy a vonatkozó egyeztetésen elhangzottak minden részlete nem került be a tárgyalás jegyzőkönyvébe, viszont a hatósági képviselőket pontosan tájékoztatta párttársuk. Az elnök felidézte: annak ellenére, hogy az engedélyhez jóváhagyásukat adták, a csendőrség képviselői a helyszínen már arról beszéltek, terroristaként kezelik a szervezőket, amennyiben felvonják a zászlót. A hatósági átirat is egyébként a gyülekezési törvény azon passzusát hozta fel indoklásként, mely a szélsőséges, önkényuralmi jelképekre, valamint a kapcsolódó rendezvények tiltására vonatkozik.
„Ez önmagában minket különösebben nem zavart volna, az viszont, hogy

fel voltak készülve, hogy bármely eszközzel – így erőszakkal – is megakadályozzák a felvonást,

már más megvilágításba helyezte az egészet. Fél órával a kezdés előtt – annak ellenére, hogy reggel óta átiratokkal, fenyegetésekkel bombáztak minket – még úgy véltük, bármi áron felvonjuk az országzászlót, de ez végül a helyszínen megváltozott. Mérlegelnünk kellett” – fogalmazott Nagy Gábor.
Figyelembe vették, hogy a mintegy hat-hétszáz résztvevő között sok a gyerek, idős és a nő, továbbá nagyjából 250 állig felfegyverzett rendőrt és csendőrt vezényeltek ki. Ilyen körülmények között nem vállalhatták, hogy a felvonás erőszakos fellépésbe torkolljon, és ezek az emberek szenvedjenek. Ha egy hétezres vagy hetvenezres tömegről lett volna szó, akkor más lett volna a helyzet – magyarázta.
Nagy Gábor szerint egyesek számára gyávaság volt ez a döntés, és egyszerű székely emberként nem állt volna el a felvonástól, de a résztvevők testi épségére gondolva nem vállalhatták a gesztust az előzmények miatt sem. Ennek kapcsán Nagy Gábor elmondta: a román titkosszolgálat már régebbről tud a kiállítás tervéről, és eldöntötték, hogy mindenáron megakadályozzák.
„Odáig elmentek, hogy megkeresték Kulcsár-Terza Józsefet (az RMDSZ színeiben parlamenti mandátumot nyert háromszéki MPP-elnököt) azt ajánlva: mondjanak le a kiállításról, valamint az autonómiastatútumról, és akkor ők megígérik, hogy Vidombákon megépül a reptér” – fogalmazott.
A Háromszék megkeresésére Kulcsár-Terza József árnyalta ezt az információt. Eszerint egy román parlamenti képviselő kereste meg őt azt ígérve, hogy

amennyiben a 2018-as év végéig ő mint honatya tartózkodik bármilyen kezdeményezéstől, az illető segít elindítani a reptér ügyét.

A prefektúra átiratára reflektálva Nagy Gábor Levente elmondta: Sebastian Cucu indoklása – mely szerint a 75 évvel ezelőtti országzászló-felvonás emléke több ezer román civilnek a második bécsi diktátumot követő lemészárlásának ügyével is összefügg – felveti azt a kérdést, hogy a sepsiszentgyörgyieknek nem kellene-e tiltakozniuk a román hadsereg 1944-es bevonulásának felidézése ellen, figyelembe véve a Maniu-gárda által az ártatlan magyarok soraiban elkövetett gyilkosságokat.

Foter.ro

Ismét Sepsiszentgyörgyön "Ünnepel" a Noua Dreapta

A közösségi portálokon, valamint a párt honlapján közzétett felhívás alapján úgy tűnik, idén is Sepsiszentgyörgyöt szemelte ki az Új Jobboldal Párt a december elsejei nemzeti ünnep helyszíneként tagjai és szimpatizánsai számára. A két évvel ezelőtt politikai párttá alakult szervezet immár negyedik alkalommal érkezik a megyeszékhelyre, rácsatlakozva a kormányhivatal szervezte hivatalos ünnepségre.
A felhívást az előző évektől eltérően most nem a szélsőséges nacionalista alakulat hirdette meg, hanem a Tiszteletet a ploieşti-ieknek néven futó Facebook-csoport által közzétett plakátot népszerűsítik. Ennek érdekessége, hogy a párt által a korábbi alkalmakkor használttól csak a dátum tekintetében tér el, a többi elem ugyanaz, ideértve a feliratot, mely szerint az ország szívébe, Sepsiszentgyörgyre várnak ünnepelni mindenkit. A Facebook-csoport hírfolyamában szereplő adatok szerint eddig legkevesebb 1900-an jelezték, hogy részt vesznek.
2009-től kezdődően a Tudor Ionescu ügyvéd vezette szervezet minden évben más és más székelyföldi városban szervezte meg felvonulását. Botrányokkal övezett menetelésüket Sepsiszentgyörgyön indították.
 A megyeszékhelyre 2013-ban, majd 2015-ben is visszatértek, de Csíkszeredában, valamint Marosvásárhelyen is elhangzottak magyarellenes rigmusaik a román nemzeti ünnepen. A december elsejei toborzást minden alkalommal „a szeparatista magyarok nyomásainak kitett Kovászna/Hargita vagy Maros megyei románokkal való szolidaritás” kifejezéseként hirdették meg. A felvonulás forgatókönyve nagyjából azonos minden helyszínen: Ionescu és segédei irányításával egyebek mellett olyan szlogeneket skandálnak, mint: Ki a magyarokkal az országból!;  Székelyföld Románia, Hargita és Kovászna román föld; A román nyelv az egyedüli úr. A sepsiszentgyörgyi felvonulásaikon többször szócsatába keveredtek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom háromszéki tagjaival, végül 2013-ban a csendőrség is beavatkozott: a magyar szervezet tagjai ellen intézkedett, akik nem tettek eleget a hatósági felkérésnek, hogy tartsák a távolságot az éppen távozó Új Jobboldal csapatától, utóbbiakat pedig nem akadályozták meg, hogy tovább skandálják sértő rigmusaikat.
A szélsőjobbos román szervezethez köthető december elsejei magyarellenes megnyilvánulások kérdését legutóbb Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke vetette fel, kijelentve: a rendezvény eseményeiért, a felszólalásokért a prefektus felel. Tamás Sándor felhozta: a mai napig nem határolódott el senki a tavalyi incidenstől, amikor az egyik szónok Ázsiába küldte a magyarokat, a korábbi években pedig senki nem ítélte el az Új Jobboldal megnyilvánulásait.
Sebastian Cucu prefektus az elnök felvetésére azzal reagált: nem vállalhat felelősséget, hogy magyarellenes megnyilvánulások nélkül zajlik le a december elsejei nemzeti ünnep, de igyekeznek biztosítani a rendezvények törvényes lebonyolítását. Egyben reményét fejezte ki, hogy nem ismétlődnek meg az előző évek történései. A kormányhivatal vezetői nem az első kitérő válasznál tartanak, Codrin Munteanu korábbi prefektus az Új Jobboldal kapcsán kijelentette: nincs olyan törvényes előírás, amely megtiltaná, hogy az ország állampolgárai szabadon megválasszák, hol vesznek részt a román nemzeti ünnepen.

2017. november 15., szerda

A hatóságok akadályozták meg, hogy Szentgyörgyön felvonják a címeres magyar zászlót

Az MPP rendezvényét sovinisztának és irredentának ítélte a csendőrség.
Történelmi kiállítással emlékeztek szerda este a Sepsiszentgyörgy központjában levő Erzsébet-parkban arra, hogy 75 évvel ezelőtt, 1942. november 15-én avatták a városban az országzászló emlékművet, melynek központi zászlórúdján az egykori magyar országzászló lobogott.
A szervező Magyar Polgári Párt (MPP) arra készült, hogy az egykori kő talapzat kisebb méretű makettjének a zászlórúdjára az évfordulón is felvonják a címeres magyar országzászlót. A zászlón piros-fehér-zöld alapon két angyal tartja a magyar szent korona országainak a címerét, alul pedig az a felirat szerepel, hogy „Így volt, így lesz!”.
A prefektus és a karhatalmi erők felszólítása következtében azonban a szervezők végül elálltak a zászlófelvonástól.

A csendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre,

ahol több száz sepsiszentgyörgyi polgár jelent meg a rendhagyó kiállítás megnyitóján. Az évfordulós rendezvény végül az egykori esemény felidézésére, a magyar és a székely himnusz eléneklésére és az országzászló meglobogtatására korlátozódott.
Kulcsár Terza József RMDSZ-képviselő, az MPP háromszéki szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta: szerda délelőtt a prefektus arra figyelmeztette, hogy törvénybe ütközik egy idegen ország zászlajának a felvonása. Hozzátette: a kiállítást engedélyező Antal Árpád polgármestert a csendőrség levélben szólította fel, hogy tiltsa be a rendezvényt, melyet a hatóság sovinisztának és irredentának ítélt. A megemlékezést ennek ellenére megtartották. A kezdés előtt a rendőrség és a csendőrség is felszólította a szervezőket, hogy ne tűzzék ki a zászlót.
„Végig ott álltak a hátam mögött, úgyhogy ha próbálkoztunk volna, minden bizonnyal megakadályozták volna.

Nem kockáztathattuk, hogy a román hatóságok kezébe kerüljön ez a zászló,

ezért elálltunk az eredeti szándéktól” – magyarázta.
A rendezvényen az ötletgazda ifjú Miklós András sepsiszentgyörgyi MPP-tag házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, József Álmos sepsiszentgyörgyi történelemtanár történeti áttekintésében idézte fel az országzászló-építési mozgalmat, mely a Trianoni döntés után terjedt el Magyarországon, és a 2. bécsi döntés következtében terjedt ki a Magyarországhoz visszatérő Székelyföldre is. Az összegyűlt tömeget Kulcsár Terza József tájékoztatta, hogy a zászlófelvonás elmarad.
A kiállítás melyet a talapzat makettjének az oldalára rögzítettek, magyar és román felirattal közöl fényképeket a 75 évvel ezelőtti sepsiszentgyörgyi országzászló-avatásról.

Foter.ro

Szakadt, mocskos pulóverbe öltöztették Petőfi szobrát Ungváron

Nem először gyalázzák meg a költő kárpátaljai emlékművét.
Ismét csúfot űztek Petőfi Sándor ungvári szobrából. A költő emlékművére ezúttal - kardjának már „megszokott” letörése helyett - egy szakadt, piszkos pulóvert húztak ismeretlenek. A szoborról készült fotókat Ivan Danacko civil aktivista osztotta meg Facebook-oldalán, kárpátaljai magyar források szerint ezzel a felvezetővel:


„Törődés vagy gúny? Nem akarok találgatni, hogy ki tette, csak fel szeretnék tenni egy kérdést: az emlékművek elleni harcokon kívül ezeknek az embereknek nincs más problémájuk?”
A magyar költő emlékművét többször megrongálták és meggyalázták, ezért Magyarország ungvári főkonzulátusának anyagi támogatásával a város polgármesteri hivatala térfigyelő kamerákat szereltetett fel a szobor környezetében.

Foter.ro

2017. november 13., hétfő

Letépték a magyar zászlót Beregszászon, bekérették az ukrán nagykövetet

Az európai uniós tagországok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében tartott sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét. Hangsúlyozta: egy jól működő és európai integrációra vágyó országban nem tűrik el az ilyen eseményeket. „Az elkövetőket mielőbb kézre kell keríteni és felelősségre kell vonni” – idézte az MTI Szijjártó Pétert. Sajtóbeszámolók szerint vasárnap távolították el a magyar zászlót a Beregszászi Polgármesteri Hivatal épületéről, amikor a városban ukrán nacionalisták „békésen” tüntettek.



A Pershij.com.ua hírportál úgy tudja, a lobogót el is akarták égetni, de ezt a rendőrök megakadályozták. A Kárpátalja.ma a Trubyna.org.ua hírportálon és a Facebookon megosztott beszámolókra hivatkozva közölte, a városháza előtti demonstrációban körülbelül ötven, főként más megyékből érkező aktivista vett részt. A katonai egyenruhába és fekete maszkok mögé bújó, „Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!”, „Ukrajna mindenekfelett!” és ehhez hasonló jelmondatokat skandáló demonstrálók a Karpatszka Szics szélsőjobboldali alakulat 1938-os megalakulását ünnepelték a felvonulással.

Az MTI hétfői beszámolója szerint az előre bejelentett, hatóságilag engedélyezett felvonulást a Szvoboda (Szabadság) párt Karpatszka Szics (KSZ) elnevezésű katonai szervezete tartotta, tiltakozásul az ukrán oktatási törvényt érő kárpátaljai magyar és magyarországi bírálatok ellen. A menet közel száz résztvevője petárdákat és füstbombákat dobálva vonult több mint egy órán át a város utcáin, miközben nacionalista jelszavakat skandált. A magyar konzulátus épülete előtt Oleg Kucin, a KSZ parancsnoka, a vereckei honfoglalási emlékmű egyik gyújtogatója a Kárpátalján működő két magyar külképviselet vezetőinek címzett petíciót olvasott fel, amelyben – a kisebbségellenes oktatási törvény magyarországi bírálatára utalva – a többi között arra szólította fel Budapestet, hogy ne avatkozzon be Ukrajna belső törvénykezésébe.

A szónok felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Beregszászon sok a kétnyelvű és a magyar felirat, valamint a magyar nemzeti jelkép. A városháza előtt elhaladva a tüntetők, kihasználva az ott posztoló rendőrök tétlenségét, egy zászlórúddal leemelték az épület erkélyről a magyar nemzeti lobogót, amelyet meg is akartak gyújtani, de Kucin ezt megakadályozta. A zászló rövidesen visszakerült a helyére. Később kisebb dulakodás alakult ki a rendőrök és az őket petárdák dobálásával provokáló tüntetők között.

Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó hétfőn közölte: a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal felháborítónak tartja azoknak a jobboldali tüntetőknek a viselkedését, akik vasárnap füstbombákat dobálva vonultak fel Beregszászon. Az ukrajnai megye vezetője a hivatalos honlapjára (Moskal.in.ua) feltett bejegyzésében arra emlékeztetett, hogy miközben Ukrajna felső szinten mindent megtesz, hogy közös érintkezési pontokat találjon és elsimítsa az új oktatási törvény miatt Magyarországgal kialakult nézeteltéréseket, addig egy maroknyi kisebbség provokatív viselkedésével megpróbálja egymásra uszítani a két népet. „A vasárnapi beregszászi akció megmutatta, hogy a jobboldaliak egy követ fújnak az orosz titkosszolgálatokkal, akik igyekezetükben majd kibújnak a bőrükből, hogy Kárpátalján nemzetiségi alapon destabilizálják a helyzetet” – tette hozzá. „Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a provokatív akciót szervező erők a legminimálisabb támogatással sem rendelkeznek Kárpátalján (amit jeleznek a 2015 őszi helyhatósági választások eredményei)” – írta a kormányzó, megjegyezve, hogy a füstbombás felvonulás résztvevőinek többségét a szomszédos megyékből, elsősorban Lemberg (Lviv) környékéről szállították Beregszászra. Hennagyij Moszkal hangsúlyozta, Kárpátalja lakói nemzetiségüktől függetlenül Ukrajna patriótái, s az első kárpátaljai hős, aki életét áldozta a kelet-ukrajnai harcokban, magyar nemzetiségű beregszászi lakos volt.

Bírálta a rendőrség magatartását, mert az szerinte tétlenül szemlélte a provokációt Beregszászon. Rámutatott arra, hogy ukrán törvények és nemzetközi egyezmények garantálják a nemzetiségek anyanyelvének és jelképeinek használatát. Végezetül meggyőződését fejezte ki, hogy a máshonnan érkező provokátoroknak nem sikerül egymás ellen uszítaniuk a nemzetiségeket Kárpátalján.

Kronika.ro

2017. november 5., vasárnap

„Dicsőség”: Kereskényi Gábor legyőzte a nyelvi jogokért pereskedő Cemót

Jogerősen pert nyert Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ellen, amely bírósági úton szerette volna a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére kötelezni a polgármestert és a város önkormányzatát.


A nagyváradi táblabíróságon szerdán kimondott ítélet kivonatát a bíróságok portálja közölte. Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi központú Cemo elnöke elmondta: még csak a Szatmár megyei törvényszéken kimondott elsőfokú ítélet indoklását ismerik, de ez alapján megállapítható, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre való hivatkozást.
Kereskényi Gábor, az RMDSZ színeiben megválasztott polgármestere azt nyilatkozta, a kétnyelvű feliratozásért folyó küzdelem élharcosának tekinti magát, de nem fogadhatja el, hogy kívülről kényszerítsék erre.
A Cemo 2016 során stratégiai pereket indított Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szatmárnémetiben a kétnyelvű utcanévtáblák hiánya miatt.
„Siker esetén az igazságszolgáltatási szervek arra fogják kötelezni az önkormányzatokat, hogy a kétnyelvű utcanévtáblákat helyezzék ki. Negatív döntések esetén pedig nemzetközi színtéren és belföldön egyaránt ki lehet majd jelenteni, hogy Románia nem tekinti kötelezettségének az  itt élő magyar közösség jogainak alkalmazását”
– hangoztatta korábban a Cemo.
Az RMDSZ korábban már kezdeményezte a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését Szatmárnémetiben, de a városi önkormányzati testület 2009-ben leszavazta a javaslatot. -

Foter.ro

2017. november 4., szombat

Nem szolgálták ki, sőt megverték, mert magyarul beszélt

Belekötöttek, majd meg is ütötték Kolozsvár egyik legtehetségesebb színészét egy belvárosi italboltnál, mert magyarul beszélt a rokonaival.
Megverték Imecs-Magdó Levente színészt, a kolozsvári Váróterem Projekt társulatvezetőjét a Deák Ferenc / Eroilor utcai TopDrinks italbolt előtt, mert a boltban magyarul beszélgetett a rokonaival – derült ki a sajtónak szombat délután elküldött beszámolójából.
FRISSÍTÉS: Az italbolt eladója cáfolta a Krónikának, hogy megverte volna a színészt és két társát, ahogy azt is, hogy ittas lett volna az egy héttel ezelőtti incidens történtekor. Állítása szerint betegen dolgozott, ételmérgezéstől szenvedett, és a boltban sem biztonsági őr, sem másik eladó nem dolgozott, akiket a megvert színész annak vélt, szintén vásárlók lehettek.

Az eladó, Alexandru Tiberiu azt nyilatkozta, kész tisztázni a történteket Imecs-Magdó Leventével és társaival, továbbra is szívesen látott vendégek a boltban, és bocsánatot kér az üzlet nevében, ha őket odakint valóban agresszió érte. Hozzátette, egy nappal a történtek után számára ismeretlen személy arról érdeklődött a boltban, hogy elérhetőek-e a külső és belső térfigyelő kamerák felvételei.

Az incidens egy hete történt,

a színész pedig azt is részletezi, miért csak most hozta nyilvánosságra: nem történt nagy baja, a kényelem és az elhallgatás reflexe működött nála, és úgy ítélte meg, sok teendője mellett nincs ideje a feljelentéssel járó ügyintézésre. Most már bánja, hogy nem tett feljelentést.
Az Erdélyben is egyre erősebb társadalmi felelősségvállalás azonban és a Facebookon zajló #metoo kampány meggyőzte, hogy ha a hatóságot nem is, a nyilvánosságot azért értesítse a szerinte tünetszerű jelenségről. „Kifogás mindig van” – írja, és tudatában van annak, hogy későn lép, de így is állampolgári kötelességének tartja felhívni a figyelmet az ilyen ügyekre.
Beszámolója szerint múlt péntek este rég nem látott, többségében külföldön élő unokatestvéreivel sörözött egy belvárosi szórakozóhelyen, majd miután az bezárt, a négyfős társaság hazakísérte az egyetlen lányt közülük, majd az említett italboltba mentek, hogy további sör és kóla beszerzése után otthon folytassák a beszélgetést.
A bolt ajtajára „Revin imediat” (Mindjárt jövök) tábla volt kifüggesztve, de a pult mögött ott látták az eladót többedmagával, benyitottak, románul megkérdezték, hogy bemehetnek-e, az igenlő válasz után pedig hátrébb mentek a hűtőkhöz. Itt magyarul beszélték meg, mit vegyenek, mire az üzlet hátsó helyiségéből előre jött egy, Imecs szerint ittas férfi, és beléjük kötött, hogy miért beszélnek magyarul Romániában. A beszámoló szerint egyébként az eladó férfi is ittas volt.

Hasztalan az érvelés

Imecséknek se az anyanyelvhasználat jogosságáról, se arról nem sikerült meggyőzni a férfit, hogy hagyja őket gyorsan vásárolni és távozni. Dulakodás alakult ki közöttük, majd odament a pultnál álló, eladónak hitt férfi és a biztonsági őr is, akiről a dulakodást kezdeményező férfi egyik elszólásából – miszerint neki elnézi, ha magyarul beszél – azt feltételezik, hogy magyar, de nem a fizető ügyfelek, hanem a kötözködő és egyre hevesebb férfi pártjára álltak.
A színész budapesti unokatestvére – akit egyáltalán nem bántottak, megtudták róla, hogy külföldi állampolgár – kezdeményezte, hogy hagyjanak ott mindent, és távozzanak. Saját maguk számára is meglepően nyugodtan mindent visszatettek a hűtőbe, és bár a kötözködő férfi folyamatosan hadonászott és ütött feléjük, nem érte el őket, sértetlenül távoztak az italboltból, írja a színész.
Imecs-Magdó Levente
Imecs-Magdó Levente színész, a Váróterem Projekt társulatvezetője | Fotók: Szabó Tünde

Azt hitték, hogy ennyivel megúszták, de utánuk ment az őr és az ittas elárusító, azzal vádolták meg őket, hogy loptak a boltból, majd egyszerűen ütni kezdték őket. Imecs beszámolója szerint ekkor hatalmas ütést kapott az állára, amitől megtántorodva a szomszéd üzlethelyiség ajtajának csapódott.
Az ittas eladó először egy rúgáskísérlet miatt elesett, annyira részeg volt, majd felkapta az egyik utcai terasz székét, és hozzájuk akarta vágni, írja a színész. Erre az unokatestvére is feldühödött, felkapott egy széket, de rokonukat még időben lefogták és elvitték a helyszínről – áll a beszámolóban, amely azt sem hallgatja el, hogy bennük, vásárlókban is volt alkohol, illetve hogy az ökölütést leszámítva más fizikai bántalmazás nem érte őket.

Békét keresve

Imecs hangsúlyozza, nem provokáltak, nem ütöttek vissza, nem léptek fel agresszíven, ezért is lepte meg őket, hogy etnikai alapon bántalmazták őket. Az erőszakot és a hátrányos megkülönböztetést (ki se szolgálták őket) pedig a politikum által generált nacionalizmusnak a mindennapjaink biztonságára gyakorolt hatásaként értelmezi, és ezért is tette szóvá az esetet.
Fontosnak tartja ugyanakkor megjegyezni, hogy nem célja az incidenst a mindenkori románok ellen fordítani, sőt. „Célom sokkal inkább az lenne – még ha túlzottan idealizáló is –, hogy próbáljunk meg erről nyíltan, békét keresően dialogizálni, elkerülve a gyűlöletet, a szélsőséges nacionalizmust, előtérbe helyezve a széleskörű tájékoztatást, a közinformálást, az egymás mellett élő etnikumok történelmét bevezetni az oktatásba, és eleve egy közös történelemszemlélet kialakítását. Ez nem kevés, tudom. Ennyit szerettem volna mondani” – zárja beszámolóját a színész.

http://foter.ro

2017. november 1., szerda

Feljelentést tettek a CFR-drukkerek a szeptemberi kolozsvári tömegverekedés kapcsán

Javában zajlik a nyomozás a szeptember 9-én Kolozsváron történt, magyar és román futballszurkolók közötti tömegverekedés ügyében, a bűnügyi eljárást a kolozsvári ügyészség felügyeli – tájékoztatta a Krónikát Carmen Anca Barbu Lenghel, a Kolozs megyei rendőr-főkapitányság főfelügyelője. A Krónika hivatalos (2017/843430 sorszámmal iktatott) adatigénylésére az illetékes főfelügyelő írásban közölte: a bűnügyi nyomozás nem nyilvános, ezért azzal kapcsolatban nem adhatnak ki információkat.

Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy sikerült-e, illetve hány személyt sikerült azonosítania a rendőrségnek a magyar szurkolókra támadt román futballhuligánok közül. Ugyanakkor arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy akadt-e bármilyen nehézségük a verekedés résztvevőinek azonosításában, illetve körülbelül mennyi ideig tarthat a nyomozás.
Ugyanakkor a KVSC (Kolozsvári Vasutas Sport Club – CFR) 1907 szurkolója, aki jelen volt a tömegverekedésen – és az eset után is nyilatkozott a Krónikának a történtekről – lapunknak elmondta: az ügyben egyetlen, csoportos feljelentést tettek, amelyben az őket ért valamennyi sérelmet kimerítően felsorolták. A KVSC szurkolója azt is elmondta: közülük mintegy 20 személyt hallgatott ki eddig a rendőrség, amely azonban velük sem közölt semmilyen további részleteket az ügy kapcsán. A KVSC 1907 magyar szurkolói csoport a kolozsvári Fellegváron egy bérelt sportpályán nyolcadik alkalommal szervezett szeptember 9-én amatőr futballkupát, amelyre erdélyi és magyarországi magyar amatőr csapatokat hívtak meg.

 A sporteseményt a kolozsvári Universitatea szurkolóihoz tartozó, nacionalista megnyilvánulásaikról híres futballhuligánok zavarták meg, akik behatoltak a zárt körű rendezvénynek otthont adó sporttelepre, és CFR-, valamint magyarellenes jelszavakat skandáltak. A szervezők először kitessékelték őket, de nemsokára botokkal és láncokkal felfegyverkezve tértek vissza.
A kirobbant tömegverekedés a támadók elkergetésével végződött. A történtek után a megyei rendőr-főkapitányság a lakosság segítségét kérte az elkövetők azonosításához. Később Carmen Livia Jucan rendőrségi szóvivő közölte, elektronikus formában szeptember 14-ig tíz bejelentést kaptak. A hatóság címére beérkezett e-mailekben az összetűzésre vonatkozó információk és fényképek is szerepeltek. A szóvivő akkor még arról számolt be, hogy folyamatban van az elkövetők azonosítása.

Kronika.ro

2017. október 30., hétfő

Egyesület alakult a Dan Tanasă által indított perek kivédésére

A Dan Tanasă által indított perek elleni szervezett jogvédelemben biztosítana segítséget az önkormányzatoknak a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület, amely az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének pénteki küldöttgyűlésén mutatkozott be. Dan Tanasă. Az általa beperelt önkormányzatoknak segítenének.


Mint azt Szilágyi István, az egyesület elnöke elmondta, nagyon fontos az összehangolt és hatékony reakció a ma már járványként terjedő probléma orvoslására. Szerinte nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kaotikus jogrendszerben az érintett polgármesteri hivatalok önállóan képtelenek hatékonyan megvédeni magukat.  Fel kell ismernünk – magyarázta Szilágyi –, hogy a bíróságok részéről kialakult egy joggyakorlat, amit a későbbiekben egyre nehezebb lesz visszafordítani. Ennek következtében a magyarlakta települések polgármesteri hivatalainak nyelv- és szimbólumhasználati lehetőségei súlyosan korlátozódnak, amennyiben nem történik meg az összefogás. A középületekre kifüggesztett székely zászlókat el kell majd távolítani, eltűnnek a magyar „Polgármesteri Hivatal”, „Községháza”, „Városháza” feliratok, amelyek sok esetben történelmiek, így műemlék épületek sérülhetnek.

 Felháborító, hogy a törvényesség és méltányosság leple alatt támadásnak tegyék ki a magyarságot – fogalmazott. Az egyesület azt ígéri, hogy hatékonyan veszi fel a harcot a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Tanasăval, és alternatív módszereket dolgoz ki a támadások megakadályozására. Terveik közt szerepel az is, hogy felveszik a kapcsolatot az udvarhelyszéki polgármesteri hivatalokkal az együttműködés érdekében. Elsőként azokat keresik meg, amelyek ellen már indult zászló- vagy feliratper, a későbbiekben pedig azokat, amelyek ellen még nem, de a hivatalokra ki van tűzve a székely zászló és magyar nyelven van kiírva az intézmény neve. Az egyesület képviselői elmondták, nem csak az udvarhelyszékieknek biztosítanak védelmet, bármely önkormányzatnak szívesen segítenek, amely hasonló helyzetben van.

Szilágyi István hangsúlyozta, szervezetük pártfüggetlen, hisz a magyarság értékeinek megvédése közös cél, és ezért arra kér minden polgármestert, ne utasítsák el a kapcsolatfelvételt és támogassák őket kezdeményezésükben. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a későbbiekben más jogvédelmi problémákban is jogsegélyt biztosítanak a magyarok lakta települések önkormányzatainak.

Szekelyhon.ro