Az erdélyi tatároknak és romáknak lehet saját nemzeti ünnepnapjuk, a magyaroknak nem

A roma és tatár etnikumnak van saját nemzeti ünnepnapja Romániában, a magyaroknak továbbra sem lehet. A parlament felső háza visszaküldte a szakbizottsághoz az RMDSZ törvénytervezetét, amely ünnepnappá és munkaszüneti nappá nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára.

A tervezet szerint az önkormányzatok és intézmények költségvetési forrásból szervezhetnének ünnepségeket március 15-én. Ezekről különkiadásban számolhatna be a román közmédia, és a magyar nemzetiségűek szabadnapot igényelhetnének nemzeti ünnepükkor. A szavazás előtti napon volt egyfajta konszenzus, meg volt a többség a tervezet támogatására, aztán másnapra ez teljes mértékben megváltozott.

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora szerint picit túlzás azt mondani, hogy volt konszenzus. Volt egy kényszerhelyzet egy bizonyos politikai tárgyalási pillanatban, még akkor, amikor az új szociáldemokrata kormány megalakult. Ez a kényszerhelyzet úgymond 24 órán keresztül tartott, majd egy erős RMDSZ és magyarellenes sajtókampánnyal sikerült megfordítani a helyzetet és hétfőről keddre olyan helyzetet kialakítani a magyar ügy kapcsán, amely visszalépésre kényszerítette a szociáldemokratákat. Álláspontjuk az volt, hogy ha a kormányuk megbukik sem vállalják azokat, amiket egy nappal korábban még megígértek – többek között a március 15-i törvénytervezetet is.

A román parlament szerint gyalázat lenne az ünnepnap a románok számára

Hírdetés

A szenátor elmondása szerint fontos számukra az, hogy a magyar nép és a magyar nemzet történelmének egyik legszebb pillanata, március 15-e a román törvény által hivatalosan elismert ünnep lehetne. Az ünnepségeket eddig is megszervezték és továbbra is meg fogják, de szimbolikus üzenetet is hordozna az, hogy hivatalosan elismernék a nemzeti ünnepet – hangsúlyozta a szenátor.

A román parlament próbálja tagadni, hogy az erdélyi magyarok múltja, jelenje és jövője Erdélyben törvényerőre emelhető. A román parlament szerint ugyanis ez az ünnepnap a románság számára egy gyalázat lenne.

Tánczos Barna nevetségesnek és siralmasnak nevezte ezt az álláspontot. Véleménye szerint olyan, történelmet nem ismerő, manipulatív vélemények hangoztak el az elmúlt időben, amelyek nevetségesek és siralmasak. A negatív hangulat véleménye szerint tudatosan generált. A szenátor tart arról, hogy ez a jelenlegi időszak csak egy epizódja a 2018-as centenáriumi hangulatnak, és véleménye szerint ez később sem fog változni.

Erdely.ma

Dupla bírság a román címke hiányáért

Egyenként kétezer lejes pénzbírsággal sújtotta a megyei fogyasztóvédelmi hivatal azokat a kereskedőket, akik termékeiket elfelejtették románul is feliratozni.
A magyarellenességéről is híres Mircea Diacon felügyelő által vezetett hatóság önszántából végzett ellenőrzései során 37 helyen vizsgálódott,  16 jegyőzkönyvet állított ki olyan termékek miatt, amelyekről hiányzott a román nyelvű címke az előírásos tudnivalókkal, és 8 esetben rótt ki bírságot, mégpedig a hasonló szabálysértéseknél szokásos 1000 lej kétszeresét. (demeter)

Háromszék

Az Aradi Vértanúk emlékét is bemocskolná a Noua Dreapta csürhe

Az interneten, a Facebook közösségi hálón toborozza a szimpatizánsokat a magyargyűlölő Noua Dreaptă az október 6-i megemlékezésekre – írja a Nyugati Jelen.

A szélsőségesen nacionalista román párt helyi szervezete, Angel Popescu elnökkel az élen, még egy eseményt is létrehozott, melynek címe (szabad fordításban) „A háborús bűnösökről ne nálunk emlékezzetek meg!” (Criminalii de război, nu-i comemorați la noi!”). A felhívásban arra buzdítják a románokat, hogy legyenek patrióták, nacionalisták és jelenjenek meg október 6-án, 10.30 órai kezdettel a Hegyalja téri ortodox katedrálisnál, ahol „megemlékeznek a magyar katonák által 1848–49-ben meggyilkolt 40 000 románról”. A kezdeményezők egy 20 méteres román zászlót is magukkal visznek, üzenik.

Ez egyébként nem az első ilyen jellegű megnyilvánulása a szervezetnek, Popescuék a magyarok nemzeti ünnepét (március 15.) is bemocskolták már párszor – egyszer meggyújtottak egy székely zászlót a Megbékélési parkban –, többször tiltakoztak a Szabadság-szobor ellen, miközben nem győzték hangsúlyozni, hogy elítélik az erőszakos megnyilvánulásokat.  

http://www.nyugatijelen.com/

Fel akarták robbantani a vereckei honfoglalási emlékművet

A bűnbanda a magyar emlékművet az ukrán–magyar konfliktus miatt röpítette volna levegőbe.

A vereckei honfoglalási emlékmű felrobbantására készülő, Cserkaszi megyei lakosokból álló bűnbandát fogtak el Kárpátalján – jelentette be Arszen Avakov ukrán belügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.
A helyszínre tartó csoportot felbérelték a magyar emlékmű felrobbantására. A feladatot a hivatalos közlés szerint a csoportnak „sürgősen végre kellett volna hajtania, az utóbbi időben ugyanis kiéleződött az ukrán-magyar viszony”. A Kárpátalja megyében, a Vereckei-hágón található emlékmű elleni terrorcselekménynek „tűzre öntött olajként” kellett volna szolgálnia – idézte a belügyminiszter Facebook-bejegyzését az Unian hírügynökség.

A jelentés szerint a csoport tagjait a határ közelében vették őrizetbe. Elfogásukkor gázpalackhoz erősített, detonátorként üzemelő robbanószerkezetet és RGD-5 típusú kézigránátokat találtak náluk.
A nyomozás kiderítette, hogy a bűnbanda más bűncselekmények elkövetésében is részt vett. Az ügyben folytatódik a nyomozás.

Foter.ro

Bukarestiek a szentgyörgyieknek: „Románia nem az otthonotok. Menjetek innen!”

Magyargyűlölő üzengetések előzték meg a Sepsi OSK és a FCSB közötti vasárnap esti labdarúgó mérkőzést a brassói Ifjúsági Stadionban a bukaresti szurkolók részéről.
A gsp.ro tudósítása szerint a fővárosiak fütyülni kezdtek, amikor a hangosbemondón magyarul mondták be a kezdőcsapatokat. A FCSB szurkolói rázendítettek a „Treceți batalioane române Carpații” (A Kárpátokon keljetek át, román zászlóaljak!) katonai indulóra, és kifüggesztettek egy trikolórt „Ez itt Románia” felirattal.

• 
  
  Fotó: gsp.ro

Utóbb a bukarestiek több bannert is kiterítettek, amelyen ez volt olvasható: „Románia nem az otthonotok. Menjetek innen!” A sepsiszentgyörgyi szurkolók minderre a „Ria, Ria, Hungária!” skandálásával válaszoltak.
A FCSB amúgy az első félidő végén már 3-0-ra vezetett a Sepsi OSK ellen. A mérkőzést a Liga 1 13. fordulójának keretében játsszák.

maszol.ro

Szárazajta könnyei

 

 A szomorú esemény óta hetvenhárom esztendő telt el, de Szárazajta népe mai napig nem tudta teljességgel feldolgozni, hogy tizenhárom ártatlan embernek kellett mártírhalált halnia a betörő román martalócok bosszúvágya miatt. A Gavrilă Olteanu vezette Maniu-gárdistáknak a falu lélekben már megbocsátott, de tetteiket nem felejtik – hangzik el minden esztendőben a megemlékezés alkalmával.

Kelemen-Karikás Árpád helybeli református lelkész személyes hangvételű, szenvedélyes beszédben elevenítette fel az 1944-ben történteket. Fájdalmát fejezte ki, amiért a magyarsággal jó, sőt, testvéri viszonyban élő románok egy része viszályt szított, teret engedtek dühüknek, hamis vádakat fogalmaztak meg, és a magukat Isten fölé helyező gárdistákkal közösen ártatlan vért ontottak. Imájában arra kérte a templom népét, soha ne engedjenek a rossz kísértésének, és ne engedjék, hogy szívükbe bosszú költözzön.

A templom népe a nagybaconi fúvósok kísérete mellett vonult a falu központjába, az iskola előtt 1994-ben felállított emlékműhöz. Pap Attila sepsiszentgyörgyi belvárosi református lelkész mielőtt még a hagyományokhoz híven nevükön szólította volna az áldozatokat – Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László –, egy őt évek óta foglalkoztató kérdésről osztotta meg gondolatait. Mint mondotta, valószínűleg mindenkiben számtalanszor felmerült már, Isten miként hagyhatta, hogy 1944. szeptember 26-án annyi szörnyűség megtörténjen. A választ minap a Bibliát lapozgatva találta meg: mivel az Úr arra is képes, hogy sebek által gyógyítson és megerősítsen, a rossz és a fájdalom is a közösség javára válhat. Szárazajtát a tizenhárom vértanúján keresztül arra tanította meg, miként legyen túl fájdalmán és legyen képes a megbocsátásra.

Bartha Imre, a Történelmi Vitézi Rend bardoc-miklósvárszéki székkapitánya előbb a szárazajtaiak fájdalmáról beszélt, majd az erdélyi magyarság aktuális kérdéseire tért ki. Mint mondotta, közösségünk semmi jót nem várhat attól a román hatalomtól, amelyik száz éve nem képes ígéreteit betartani. A bukaresti vezetés kettős mértékkel mér: ha rólunk van szó, elvesz, felszámol és hátrányba hoz, ha a határon túl élő románságról, akkor hangosan követel jogot számukra. A magyarság bukaresti képviseltét is elmarasztalta: a román pártok nacionalista kirohanásait tétlenül nézik, s kis emberként csak kis lépéseket mernek lépni, a katalánok lépte nagyokat pedig gyávák megtenni. Elítélően beszélt az Európai Unió vezetőiről is, akik csak a migránsok kérdésével hajlandóak foglalkozni, az őshonos kisebbségek jogait pedig le akarják seperni az asztalról.A kegyelet virágait szokás szerint előbb az áldozatok hozzátartozói helyezték el – az idős asszonyok szemében könny­cseppek csillogtak.

 

3szek.ro

Petro Porosenko aláírta a kisebbségellenes ukrán oktatási törvényt

A törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban – hangsúlyozta az ukrán elnök a jogszabályról, mely megfosztja a kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől.

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta hétfőn az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament, és amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki belföldön és külföldön, köztük Magyarországon és Romániába is.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer „mélyreható és átfogó” megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon. Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban.

Foter.ro

Ötödikes lányt bántalmaztak besztercén amiért magyarul beszélt

Közös állásfoglalásban jelezte az RMDSZ országos és Beszterce-Naszód megyei szervezete, hogy csütörtökön egy ötödikes kislányra rátámadt két román tagozatos fiú a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnáziumban. A két hatodikos fiú a szembesítésen később bevallotta: azért illették csúnya szavakkal, majd bántalmazták a kislányt, mivel zavarta őket, hogy a lány magyarul beszélt a barátnőivel.

Az RMDSZ elítéli az incidenst és felvette a kapcsolatot a kislány szüleivel, akiket támogat az ügy iskolai kivizsgálásában is.

 

„Sajnálatosnak tartjuk, hogy 2018-hoz közeledve a szórványba is betette a lábát a magyarellenesség, ezúttal egy olyan városba, ahol a hétköznapokban jó kapcsolatot ápolnak egymással románok és magyarok” – olvasható a szombati állásfoglalásban.

Az RMDSZ szerint a román média és a politikum egy része is felelős az incidens kimenetelében, mivel hónapok óta a magyar közösség ellen hergelik a társadalmat „egyre gyakrabban azt szajkózva, hogy mi, magyarok veszélyforrást jelentünk Romániára nézve.”
„Ismételten felkérjük a média és politikum képviselőit arra, hogy hagyjanak fel a hangulatkeltéssel, amely csakis arra hivatott, hogy eltávolítsa egymástól a két közösséget. Felelős, közbeszédet formáló embereknek nem szabad belemenniük hasonló riogatásokba, hanem a párbeszédet kell sürgetniük!” – hangsúlyozza az RMDSZ.

Foter.ro

Feloszlatással fenyegették meg a kárpátaljai megyei tanácsot, mert az oktatási törvény vétóját kérte Porosenkótól

Soron kívüli választásokkal találhatja szemben magát a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amiért csütörtökön az ukrajnai elnöktől az oktatási törvény megvétózását kérő hivatalos beadványt fogadott el – közölte Facebook-oldalán Andrij Mahera, az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke. 

Kárpátaljai hírportálok által pénteken átvett bejegyzésében Mahera úgy véli, Kárpátalja nem tekinthető soknemzetiségű régiónak, mert az ott élők 80,51 százaléka ukrán, és a lakosság 81 százalékának ukrán az anyanyelve. Nem a megyei tanácsok dolga, hogy megmondják a parlamentnek és az elnöknek, milyen legyen az oktatás nyelvének törvényi szabályozása Ukrajnában – tette hozzá Mahera, aki szerint a Kárpátalja megyei tanács szemben találhatja magát azzal, hogy a parlament (legfelső tanács) előre hozott választásokat rendel el a megyében.

A Kárpátalja megyei tanács által elfogadott beadvány, amely Petro Porosenko elnöktől a kisebbségekre nézve jogsértő új ukrán oktatási törvény megvétózását kéri, többek között arra hivatkozik, hogy az ukrajnai megye soknemzetiségű régió. Kárpátalján jelenleg 100 magyar és 13 román tannyelvű iskola működik. Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény látszólag a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek mellett 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, és a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát.

A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok részére. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló, 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. A rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven oktatásának tervezett visszaszorítása ellen. Frissítés: Balog találkát javasolt az ukrán oktatási miniszternek Személyes találkozót javasolt Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője Lilja Hrinevics ukrán oktatási és tudományos miniszternek.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott, az ukrán miniszternek küldött hivatalos levél szerint Balog Zoltán szeptember 25-én részt vesz a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén, amelyre Lilja Hrinevics is meghívást kapott. Balog Zoltán ezért javasolta, hogy folytassanak személyes megbeszélést az ukrán parlament elnöke által ratifikált új oktatási törvény kapcsán. Balog Zoltán a levélben azt írta, hogy az új jogszabály, különösen annak 7. cikkelye komoly aggodalmat okozott több kormánynak, így a magyarnak is. Hozzátette: a találkozó lehetőséget ad a törvény említett szakaszával kapcsolatos “súlyos fenntartások” megvitatására, az ukrán fél tájékoztatásából pedig a magyarok is megismertethetik a jogszabály keletkezésének valódi okát és célját.

Kuruc.info

„Szlovmagy” hablaty – Íme, az új anyanyelv?

Pár napja Ipolyság utcáin sétálva, két tizenéves lány keresztezte az utamat. Az egyik éppen telefonált, mellém érve a következő mondatokat csíptem el. „ No, szia, Áno, ideme jesť. Aztán potom megyünk fel hozzád. Čau.” Majd továbbhaladva ugyanilyen zagyva nyelven folytatták egymás közt a beszélgetést. Ahogy mondani szokták, megállt bennem az ütő. Ilyen van? Már tényleg itt tartunk?
Hazaérve kíváncsi voltam az ismerőseim reakcióira, Facebook bejegyzésben megosztottam ezt a szösszenetet. A hozzászólások különbözőek voltak. Az egyik viszont nagyon elgondolkodtató. Idézem. „..ezt hívják asszimilációnak, tesó, itt láthatod, hogy a multikulti működhet. Ha mindkét ország nyelvét, szokásait akceptálod.”

Dagadó keblekkel irány a szlovák iskola

Lám, van aki így próbálja magyarázni a bizonyítványát és elfogadja ezt, együtt él vele. Én nem így látom. Elkeserítőnek tartom azt, hogy bár az utolsó népszámlálási adatok szerint kisvárosom még mindig magyar többséggel bír, az iskolákat látogató diákok létszáma nem ezt az állapotot tükrözi. Volt gyerekkori barátaim, osztálytársaim dagadó mellkassal, kézen fogva kísérik gyermekeiket a szlovák oktatású intézményekbe. Mind abban a hiszemben, hogy milyen jót tesznek a gyerekeikkel.

Sem nekik sem a magyar közösségünknek ez nem használ. Sokszor sok helyen leírták már. Csak az anyanyelvi oktatás adhat minőségi tudást. Másrészről minden magyar felelős minden magyarért. Kisiskoláink így is létszámhiánnyal küzdenek. Ha minden gyermek az anyanyelvének megfelelő oktatást választaná, az intézményeinkre nehezedő nyomás enyhülne.

Identitásválság, megfelelési kényszer

Ahol két vagy többnyelvű emberek élnek, elkerülhetetlen, hogy ne vegyenek át egymástól ragadványszavakat. Viszont az anyaország határain túl elő magyarok közül a felvidéki az, aki a legkevésbé becsüli szüleink nyelvét. Szlovák kifejezésekkel teletűzdelt keverék nyelv lett a miénk.

Identitás válság dúl köreinkben, megfelelési kényszer béklyója. Mindig másnak akarunk megfelelni, nem megbántani, tiszteletben tartva nemzeti érzéseit. Tesszük ezt úgy, hogy közben feladjuk önmagunkat, nyelvünket és mindazt, ami minket magyarrá tesz. A kulturális programok, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások arra hivatottak, hogy megerősítsenek bennünket magyarságunkban. Pedig ha valaki nem kapja meg azokat az alapokat, melyet csak iskolai közeg tud biztosítani, később nem ezeknek köszönhetően fog identitásában erősödni.

Majd én mesélek nektek

Vallom, hogy minden az iskolában kezdődik el. A tanárok, szülők felelőssége, hogy milyen utat jelölnek ki nebulóik számára.

Mindig jó szívvel gondolok vissza a zselízi általános iskolában tanított Török Jenő magyar-történelem szakos tanáromra. Talán ő volt az, aki a 80-as évek derekán elvetette bennünk a magyar érzelem magjait. Történelemkönyvét becsukva így szólt hozzánk. „Ez tele van hazugsággal. Majd én mesélek nektek”. Neki köszönhetem, hogy rájöttem, sokak érve, hogy érvényesülésünk egyetlen záloga a szlovák nyelv tökéletes elsajátítása. Ha itt élünk, segít a mindennapokban. De ez nem minden. Inkább beszéljünk egyet, de tökéletesen, mint kettőt sehogy.

Dian Csaba

Körkép.sk