2018. december 7., péntek

Bemutatták a délvidéki magyarságot megalázó filmet

Tegnap este a belgrádi Kombank csarnokban bemutatták az I. Péter király című nagyszerb filmet, amely Délvidék Magyarországtól való elszakítását és Szerbiához való hozzácsatolását is érintette, pozitív eseményként beállítva a magyarság tragédiáját.


Lazar Ristovski a film producere és főszereplője, valamint nem utolsó sorban a Szerb Haladó Párt üdvöskéje a bemutató után külön hangsúlyt fektetett az anyagiakra. Közölte: a szerbek “hősiességéről” szóló alkotás kevés pénzből, “mindössze” kétmillió dollárból készült. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a forgatáshoz jelentős mértékben hozzájárult az állam, a katonaság, a rendőrség, valamint különböző szponzorok. A film elkészítésében több mint száz színész és hétezer statiszta vett részt. A rendező Lazar Ristovski fia, Petar volt.

http://delhir.info

2018. december 4., kedd

Dan Tanasa feljelentette Antal Árpádot mert szerinte Sepsiszentgyörgy nem volt eléggé felzászlózva elsején

A magyargyűlölő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) szervezet feljelentette a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, mert nem zászlózta fel ugyanúgy a várost december elsejére, mint ahogy március 15-re a magyar nemzeti ünnepre tette.

A feljelentésről Dan Tănasă számolt be, emlékeztetve, hogy a román nemzeti ünnep előtt sajtóközleményben szólította fel Antal Árpádot, hogy ugyanazokra a helyekre ugyanakkora méretű román zászlókat tűzzön ki december elsejére, mint amekkora magyar zászlókkal díszítette fel a várost március 15-re. A polgármester azonban – állítása szerint – „tüntetőlegesen megtagadta”, hogy Románia zászlaját ugyanazokra a helyekre, ugyanolyan méretben tegye ki. Tănasă, aki ezek szerint Románia istenének képzeli magát, pedig elvárta, hogy minden úgy legyen, ahogy ő akarja.
„Nyilvánvaló, hogy Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere e gesztusával meggyalázta a nagy egyesülés centenáriumát, és tettének alapja az elöljáró középkori, sovén, retrográd mentalitása volt” – próbálja saját nézeteit a polgármesterre vetíteni a Tănasă.
A március 15-én Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen kitűzött széles magyar nemzeti színű szalagok miatt tetemes bírságot rótt ki Kovászna, illetve Hargita megye prefektusa az elöljárók ellen. A polgármesterek a bíróságon kérték a bírságolási jegyzőkönyvek érvénytelenítését. A perek folyamatban vannak.

Itthon.ma

Hisztizik a román külügy amiért a Német Hírügynökség Erdély elcsattolásáról írt

Tiltakozik a berlini román nagykövetség amiatt, hogy a német köztelevízió (ZDF) közlése szerint Románia Magyarország egy része elcsatolásának századik évfordulóját ünnepelte december elsején. A hírt ezzel a címmel vette át a DPA hírügynökség is.


„Erdély ma Románia központi része. De ez nem mindig volt így. Az ország a korábbi magyar tartomány, Erdély elcsatolásának századik évfordulóját ünnepli. Az első világháború után (…) Románia egyharmadával növelte területét. Akkor már többségben éltek a románok Erdélyben” – olvasható a ZDF híradásában, amelyet a DPA is idézett.

 Emil Hurezeanu berlini román nagykövet tiltakozó állásfoglalásban szólította fel hibaigazításra a német hírügynökséget. A diplomata tendenciózusnak és sajnálatosnak nevezte az „elcsatolás” megfogalmazást, amelynek használata szerinte „enyhén szólva is” hiányos történelmi ismeretekről árulkodik. A nagykövet állásfoglalása szerint az 1918. december elsejei történelmi aktus „az önrendelkezésen és a demokratikus szavazattöbbségen” alapult, és az 1919-es versailles-i, illetve az 1920-es trianoni békeszerződés is elismerte. „Ha ez egyenértékű Ausztria Hitler általi 1938-as elcsatolásával, akkor (…) mi ketten teljesen más világokban (…) élünk” – írta Hurezeanu a DPA igazgatójának.

A bukaresti külügy is hibaigazításra szolította fel a DPA-t. Keddi közleményük szerint a hírügynökség és a német köztelevízió híranyag a romániai centenáriumról nem a történelmi valóságot tükrözi és súlyos hibákat, tendenciózus megközelítést tartalmaz. "A külügyminisztérium megdöbbenéssel vett tudomást a Német Hírügynökség (DPA - Deutsche Presse Agentur) által publikált és a német köztelevízió (ZDF - Zweites Deutsches Fernsehen) által átvett sajtócikkről a nagy egyesülés centenáriumával kapcsolatban, mert az nem tükrözi a történelmi valóságot, vagyis azt, hogy Erdély akaratának kifejeződése volt a Romániával való egyesülés. Túl a tendenciózus címadáson, a cikk részleteiben is a történelmi ismeretek hiányáról, valamint a történelmi valóság szándékos tagadásáról árulkodik. 1918. december elsején 100 000 személy határozott a Romániával való egyesülésről, ebben részt vett minden párt, minden vallási felekezet és minden társadalmi osztály.

A Gyulafehérváron elfogadott dokumentumot, a nemzetgyűlés zárónyilatkozatát először az Erdélyben és Bukovinában élő német kisebbség képviselői írták alá" - olvasható a közleményében. A minisztérium hozzáteszi, a "súlyos hibákat" tartalmazó cikk "'tudatlanságból és rossz szándék által vezérelve" sérti a történelmi igazságot, az 1919-ben kötött versailles-i békeszerződésben, valamint az 1920-as trianoni békeszerződésben foglaltakat. A tárca ezért intézkedett Románia berlini külképviselete révén, hogy a DPA és a ZDF hibaigazítást közöljön a cikk kapcsán.

FRISSÍTÉS 2: a ZDF közszolgálati televízió a honlapján „beitritt” (csatlakozás, egyesülés) javította a kifogásolt „anschluss” (elcsatolás) kifejezést.

Maszol.ro

2018. december 3., hétfő

Elhunyt Hajdu Győző, a magyarellenességéről hírhedt magyar

A kommunistától a posztkommunistáig terjedő rezsimek mindenkori, magyargyűlölő magyar kiszolgálója a napokban távozott az élők sorából.
Holtakról vagy jót, vagy semmit – tartja a(z amúgy hibásan fordított) szólás. A most, életének 90. évében elhunyt Hajdu Győző író, szerkesztő, expolitikus kapcsán jót nem igazán tudunk mondani, annál viszont több kárt okozott, hogy semmit se mondjunk róla.
 
 
Hogy mi vitt rá egy, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, 1952-ben a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakon diplomázott embert, hogy a legordasabb, legsovinisztább, legmagyargyűlölőbb ceaușescui fasiszta kommunizmus lakájává szegődjön, talán csak a legközelebbi rokonai és ismerősei tudhatják. Az viszont tény, hogy az erdélyi magyar közösség körében neve gyakorlatilag a renegát szinonimájává vált. Miután 1989-ben távozni kényszerült az Igaz Szó című folyóirat éléről, Bukarestben talált menedékre, ahol az Iliescu-féle bagázs támogatásával Együtt – Împreună címen hozott létre kétnyelvű lapot, amelyben lelkesen gyalázott mindent, ami magyar, különös tekintettel Magyarországra, az erdélyi magyar pártokra és az autonómiatörekvésekre.
 
„Áldásos” tevékenysége nem korlátozódott saját propagandalapjára, bármilyen orgánumban hajlandó volt a magyarság ellen uszítani, amely hajlandó volt helyet adni az ilyen témájú cikkeknek.
 
Ha többet is szeretne megtudni dicstelen pályafutásáról, itt olvashat róla. 
 


2018. november 27., kedd

Kétnyelvű irányítótáblák Erdélyben

Amíg Felvidéken táblaleragasztós gerillaakciókra kényszerülnek civilek, hogy kétnyelvűsítsék az irányjelző táblákat az utak mentén, addig Romániában egy feljelentés nyomán Diszkriminációellenes Tanácsi határozat mondja ki 19, azaz tizenkilenc csíkszeredai irányjelző tábláról, hogy azok diszkriminatívak, mert hiányzik róluk a magyar nyelvű felirat. Mi több, a Tanács a határozatában leszögezi, hogy Románia kormányát is értesíti az illető határozatról.


Ennek ellenére a helyi, RMDSZ többségű, és a törvénytelen állapotért egyébként (a törvény betűje szerint) felelős városvezetésnek két év alatt sem sikerült a határozat alapját szolgáltató törvénytelen állapotot megszüntetni (a kérdéses 19 táblából egyetlen egyet sem kétnyelvűsítettek a határozat hivatalos kiközlésének időpontja, azaz 2017 febr. 2 óta, a városvezetés azzal takarózik, hogy protokollumot kötött a közútkezelővel, amelyben átadta a kérdéses útszakasz kezelési feladatait, a közútkezelő Brassóban van bejegyezve, és nyilván füle botját sem mozdítja), sem az említett politikai formációnak kiaknázni az ebben a határozatban rejlő jogérvényesítési lehetőségeket, tekintve, hogy nem 1000, hanem legalább 10000 törvénytelen útjelzőtábla, folyó-elnevezés, emlékműhöz irányító közúti tábla és hasonló található Erdély és Partium azon településeinek közigazgatási területén, ahol a magyar anyanyelvű lakosság számaránya meghaladja a 20%-ot, és ezeket mind lehetne kétnyelvűsíteni.


Mi mást lehet ilyenkor tenni, mint a közvéleményhez fordulni?

Üdvözlettel
Váradi Barna


Ismét fáj a magyar tábla Felvidéken?

A magyargyűlölet egyik megnyilvánulása (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Magyarbélen és Szencen lefestették a helységnévtáblát. A Pozsonyból Szenc felé vezető főúton Szenc és Magyarbél tábláját is megrongálták. Szencen több rongálás is történt, például a Sárfő felől bevezető úton is lefestették a táblát.
Danter Antal, Magyarbél polgármestere kérdésünkre elmondta: a táblát még a választási kampány idején rongálták meg. Sajnálatos módon a magyar kártya ily módon került elő, bár hozzátette, Magyarbélen azelőtt soha senkit nem zavartak a magyar nyelvű információs és helységnévtáblák.
Az új képviselő-testület e héten szerdán teszi le az esküt, majd a december 11-i önkormányzati ülésen Danter Antal szeretné felvetni a témát. Akkor állnak fel az önkormányzat mellett működő szakmai bizottságok is, a jogkörök leosztásával pedig ezt a problémát is orvosolni szeretné a polgármester, hiszen egy-egy szakmai bizottság felelőse lehet e kérdésnek is.
A törvény szerint egyébként a regionális útkezelő vállalat feladata a táblák cseréje.

Danter Antal azt mondta, ha a vállalat nem cseréli le a táblát, akkor megteszi azt a település, bár az nem a helyi önkormányzat hatásköre. A nyelvhasználati kérdésekben ugyanakkor nem szabad visszalépni, ezért is fontos, hogy a település neve a község határában magyar nyelven is szerepeljen – mondta a polgármester.

Az ország különböző részéről ideköltözőknek is tudatosítaniuk kell, hogy a legutóbbi népszámláláskor a lakosság 41,37 százaléka magyarnak vallotta magát, ezért megilleti őket az anyanyelvük használatának joga.
Magyarbél, az ősi településnév zavarta a szlovákokat… (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék,ma)

A törvényi háttér

„Olyan körzetekben, amelyek hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által jelentős számban lakottak, a Felek törekedni fognak arra, hogy jogrendszerük keretében, beleértve, ahol helyénvaló, a más Államokkal való megállapodásokat, és figyelembe véve sajátos körülményeiket, a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják, ha megfelelő igény van ilyen jelzésekre” – olvasható A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményben, amelyet egyébként a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló,  2012. október 1-jétől hatályos törvény is szabályoz.
E szerint:
1. A 2. § (1) bekezdés szerinti településen annak államnyelvű elnevezése mellett a község kisebbségi nyelvű megjelölését is feltüntetik, mégpedig a település kezdetét és végét jelző közúti jelzőtáblákon, a közigazgatási szervek épületein vagy a kisebbség nyelvén kiadott határozatokban, amennyiben ez a megjelölés szerepel a 2. § (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben.
2. A település kisebbségi megjelölését tartalmazó közúti jelzőtáblákat a 2. § (1) bekezdés szerinti településen a község nevét mindig államnyelven feltüntető közúti jelzőtábla alatt helyezik el. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma általánosan kötelező jogszabállyal meghatározza a településeket a nemzeti kisebbségek nyelvén tájékoztató céllal megjelölő, a település nevét tartalmazó közúti jelzőtáblától eltérő közúti jelzőtáblát. (A jogszabályi idézetek a torvenytar.sk oldalról származnak.)

Na Slovensku…

A járási székhelyre érkezők korábban egy matricát láthattak a magyar nyelvű táblán, amely arra figyelmezteti a magyarokat, hogy Szlovákiában szlovákul kell kommunikálni. A matrica még most is ott éktelenkedik a táblán.

Szencen állandó probléma, hogy a közterületek megnevezéseit vagy a város nevét tartalmazó táblát megrongálják. Az őslakosok szerint korábban erre nem volt példa, ők toleránsak egymással szemben. A nagyjából egy évtizede a nyugati országrészbe költöző munkavállalók azonban már nem ilyen belátóak. Korábban is írtunk arról, hogy utcanévtáblákat, valamint a Csemadok és a Magyar Közösség Pártja közös információs tábláját is megrongálták.
A járási székhely tábláját is lefestették (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

Zavarja az új lakókat

Nemcsak a járási székhelyen, hanem több településen is kritizálják a magyar táblákat, illetve a magyar hirdetményeket és az újságokban megjelenő magyar nyelvű cikkeket is, annak ellenére, hogy a kisebbségek nyelvhasználatát törvény szabályozza. Sokuk felesleges pénzkidobásnak minősíti a magyar nyelvű tájékoztatást.

A törvény értelmében többek között kötelező az intézmények kisebbségi nyelven történő megnevezése és megjelölése, az alapvető információk közlése a nemzetiség nyelvén. De kötelező a jogszabály szerint a képviselő-testületi ülések meghívóját, jegyzőkönyvét és az önkormányzati rendeleteket is lefordítani a kisebbség nyelvére, valamint a veszélyre figyelmeztető információkat is fel kell tüntetni magyarul azokon a településeken, amelyek szerepelnek a Szlovák Köztársaság kormányrendeletében felsorolt azon községeknek a jegyzékén, ahol a Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó polgárai a lakosság legkevesebb 20%-át alkotják. Ennek módosított változata 2012 januárjától érvényes.

https://felvidek.ma



Nem kaphatnak magyar nyelvű oklevelet a sepsiszentgyörgyi Pro Urbe díjasok Dan Tanasă miatt

Alapfokon elfogadta a Kovászna Megyei Törvényszék a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület keresetét, miszerint Sepsiszentgyörgy önkormányzata csak román nyelven állíthatja ki a Pro Urbe díjasok oklevelét. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a közigazgatásban a „normalitás” szerint próbálnak dönteni, azaz a magyar díjazottak magyar nyelvű oklevelet kaptak

 Azt viszont elutasította, hogy a korábban magyar nyelven kiadott okleveleket vonják vissza, és adják ki újra románul. Az alapfokon meghozott döntés arra kötelezi a városvezetést, hogy jövő évtől kizárólag román nyelvű oklevelet adjon azoknak, akik önzetlenül, „taps nélkül” tesznek a városért és a közösségért. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a magyar kitüntettek magyar, a románok pedig román nyelvű oklevelet kaptak. Az önkormányzat él a fellebbezés jogával. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megkeresésünkre elmondta, a közigazgatásban a „normalitás” szerint próbálnak dönteni, ez pedig arról is szól, hogy a magyar díjazottak magyar nyelvű, a románok román oklevelet kaptak.

 Ha a díjazott francia vagy spanyol, ezeken a nyelveken is ki kellene állíthassunk oklevelet. Bár valószínű, hogy ez nem zavarna senkit, csak a magyar – mondta a polgármester.

szekelyhon.ro

Korábban és milliomosként szabadul az olaszliszkai lincselő

A 17 évre ítélt elsőrendű vádlott akár már jövő júliusban kiszabadulhat.
A tiszavasvári tanárt, Szögi Lajost 2006. október 15-én ölték meg, miután kocsijával elsodort egy 11 éves olaszliszkai kislányt. Nyolc embert ítéltek el.Az elsőrendű vádlott, a kislány bátyja 17 évet kapott. Neki ítélt meg a bíróság a rossz tartási körülményei miatt ötmillió forintos kártérítést – írja a Bors az Echo TV Razzia című műsorára hivatkozva.

A lap megkereste Szögi Lajos édesapját, aki azt mondta, ők eddig semmit sem kaptak a megítélt kártérítésből. Mást nem tehetünk, türelmesen várunk. Talán az ükunokánk hozzájut a pénzhez.
A lap azt is megtudta: a férfi alapesetben 2023-ban szabadulhatna, jó magaviseletéért akár már jövő júliusban kiengedhetik.

A brutális kegyetlenséggel kivégzett tanár özvegyének és árváinak több mint 40 milliós kártérítést ítélt meg a bíróság. Helmeczy László a család jogi képviselője korábban lapunknak azt mondta, eddig egy fillért sem fizettek a tanár szeretteinek a gyilkosok, ezért az általa alapított alapítványon keresztül szokott a nehéz helyzetben lévő családnak segíteni.

https://24.hu



2018. november 23., péntek

Le kell venni a Petőfi-táblát Sepsiszentgyörgyön Dan Tanasa miatt

Bírósági ítélet kötelezi Sepsiszentgyörgy önkormányzatát arra, hogy távolítsa el a Petőfi Sándor utcanévtáblát, és 1918. december 1. feliratú táblát helyezzen el.
    Albert Levente felvétele
 A sepsiszentgyörgyi törvényszéken kimondott ítélet nem végleges, 15 napon belül megfellebbezhető. De aligha sikerrel: egy 2011-ben ugyanitt kimondott végleges ítélet megsemmisíti a helyi tanács azon, 2010-ben elfogadott határozatát, amelyben az 1918. december 1. utca belső szakaszát – a Sugás Áruháztól a jelenlegi főtérig – Petőfi Sándorról nevezték el. Ezt az akkori prefektus támadta meg, és bár a város a pert elvesztette, a tábla a költő nevével a helyén maradt. Mostanig. Dan Tanasă azonban fellépett ellene – és nyert.
 


Rászállt a román rendőrség a Nagy-Magyarország-pólós erdélyi magyar fiatalokra

Azonosítani akarja a román rendőrség azokat, akik az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) ifjúsági szervezet gyergyószentmiklósi nyári táborában Nagy-Magyarország térképével díszített pólót viseltek, vagy Árpád-sávos zászlót lobogtattak - írja pénteki számában a Krónika napilap Sorbán Attila Örsöt, az EMI elnökét idézve. 

Sorbán Attila Örs gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy Szűcs Péter EMI-alelnököt beidézték a marosvásárhelyi rendőrségre, ahol arra szólították fel, hogy fényképek alapján azonosítsa azokat, akik Nagy-Magyarország térképét ábrázoló pólót viseltek és Árpád-sávos zászlót lobogtattak. Tudatták vele, hogy ha nem tesz eleget a felszólításnak, akár háromtól öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Fotó: EMI -tábor "Ez megfélemlítési kísérlet a hatóságok részéről, amitől nem ijed meg az EMI, és természetesen Szűcs Péternél sem értek el eredményt" - fogalmazott a szervezet elnöke.

Sorbán szerint a rendőrség tiltott, xenofób jelképek használata, viselése miatt vizsgálódik. "Nagy-Magyarország létezése letagadhatatlan történelmi tény, és az Árpád-sávos zászlót éppen annyira lehet xenofób jelképnek tekinteni, mint például az amerikai zászlót" - reagált a rendőrség álláspontjára Sorbán Attila Örs.

Az EMI-elnök azt üzente a hatóságoknak, hogy hagyják abba a magyar közösség zaklatását, hiszen éppen elég megfigyelőjük volt a gyergyószentmiklósi táborban, és maguk is láthatták, hogy semmilyen Románia ellen irányuló cselekedet nem történt. Sorbán Attila Örs felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy azok, akiket hasonló ügyben zaklatnak, kihallgatnak a hatóságok, jelezzék ezt az EMI-nek vagy a Székely Figyelő Alapítványnak, ugyanis a két szervezet minden szükséges jogi segítséget biztosít az érintetteknek.

Maszol.ro