Úzvölgyi temetőfoglalás: bevitték a rendőrségre Csíkszentmárton alpolgármesterét

Házkutatást tartott csütörtök hajnalban a Bákó megyei rendőrség Csíkszentmárton alpolgármesterénél és a községházán. László Antalt jelenleg a Hargita megyei rendőrség csíkszeredai székházában hallgatják ki – számolt be Tánczos Barna szenátor a Facebook-oldalán.

 A politikus közlése szerint a csíkszentmártoni alpolgármester családjára reggel 6 órakor törtek rá, hogy házkutatást tartsanak náluk. Tánczos szerint a házkutatás alapja az a feljelentés lehet, amelyet George Simion EP-képviselőjelölt tett azután, hogy állítása szerint bántalmazták az úzvölgyi temetőben.

Az alpolgármestert jelenleg kihallgatják a rendőrségen. Tánczos szerint egyértelműen túlkapás a rendőrségi akció, amit "nem ma találtak ki", hanem előkészítették. Ezt támasztja alá szerinte a bíróság által korábban kiállított házkutatási parancs, ami a birtokában van. Az RMDSZ politikusa közölte, minden támogatást megadnak az alpolgármesternek, hogy megvédje igazát. "Tudjuk, hogy teljesen ártatlan, nem nyúlt egy ujjal sem senkihez" – jelentette ki.

Maszol.ro

Folytatódik a Wass Albert emlékét ápoló ifjak rendőri zaklatása

 A háborús bűnösök népszerűsítését tiltó 2002/31-es számú kormányrendelet megszegésével vádolják az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnökét, Sorbán Attila Örsöt, akit kedd délelőtt hallgatott ki a rendőrség. A vizsgálatot azért indították ellene, mert tavaly októberben egy irodalmi műsort szervezett Székelyudvarhelyen, melynek keretében Wass Albert verseket olvastak fel. Mivel a román hatóságok háborús bűnösnek tekintik, törvénysértésnek minősítik a róla való megemlékezést.

Az EMI egy mai közleményében tudatja, hogy a vizsgált rendezvényen a Pannonikum zenekar dalai és a könyvesboltokban Erdély-szerte szabadon árusított Wass Albert-könyvekből választott versek voltak hallhatók. A műsornak semmilyen más célja nem volt, mint a szülőföld és a nemzet szeretetét népszerűsíteni Wass Albert irodalmi munkásságán keresztül. Az ifjak szerint a rendőrségi eljárás egy megfélemlítési akció része, amelyet az állam évek óta folytat saját állampolgáraival szemben. Az elmúlt években többször botrányt kavart, ha valamelyik erdélyi vagy partiumi városban Wass Albertre emlékeztek. Például a rendőrség és az ügyészség többször vizsgálatot indított azon kézdivásárhelyi elöljárók ellen, akik a Wass Albertről utcát neveztek el. A gyergyószentmiklósi ügyészség 2013-ban környékbeli magyar értelmiségieket vizsgált ki Wass Alberthez kapcsolódó rendezvények szervezése miatt, de nem indított bűnvádi eljárást az érintettek ellen. Tavaly Nagyváradon egy filmvetítés miatt reklamált a holokauszt kutatásával foglalkozó Elie Wiesel Intézet, kérve a hatóságokat, hogy járjanak el a háborús bűnösök kultuszának felélesztési kísérleteivel szemben. A filmvetítést akkor Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szervezte. De olyan is előfordult, hogy egy magánterületen felállított Wass Albert-szobrot koboztak el Szovátán.

Az EMI-sek Wass Albert-estjei is régóta a rendőrség látókörébe kerültek, a mostani ügyben is kihallgatták már az egyesület elnökét és alelnökét.

De mi is a bajuk a román hatóságoknak Wass Alberttel?
Az írót és apját 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt egy kolozsvári népbíróság halálra ítélte, mivel a korabeli hatóságok szerint több ember kivégzésére bujtották fel az 1940-ben Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereget. Wass Albert a háború után nem tért vissza Erdélybe, 1951-től az Egyesült Államokban telepedett le. A kommunista hatóságok kiadatási kérelmét az amerikai igazságügyi minisztérium több rendben is megvizsgálta, és megalapozatlannak találván elutasította. Wass Albert halála után az író egyik fia elindította a rehabilitálás folyamatát, de perújrafelvételi kérését a legfelsőbb bíróság 2008-ban jogerősen elutasította.

Foter.ro

A bíróság magasról tesz a törvényekre: a terrorperben elítélt Szőcs Zoltán sem szabadulhat a börtönből

 

A kézdivásárhelyi vármegyés elítélt ugyanúgy járt, mint Beke István: nem engedik szabadon, pedig már nem büntethető, amiért elítélték.

Érti ezt valaki? A terrorizmus kísérlete miatt öt évre elítélt Szőcs Zoltán sem szabadulhat a feketehalmi börtönből, pedig egy április óta hatályos törvénymódosítással törölték azt a cikkelyt, amely alapján elítélték.
Ugyanígy járt Beke István is, akinek a kérelmét május 8-án utasította el a brassói táblabíróság, Szőcs esetében pénteken született döntés - tudta meg az MTI.
A btk.-módosítás a terrorizmusra vonatkozó EU-s irányelvet ültette gyakorlatba, pontosan azokat a cikkelyeket írták át, melyek meghatározzák, mi számít terrorista bűncselekménynek. Az új megfogalmazás értelmében immár nem számít terrorizmusnak az, amiért a két kézdivásárhelyi férfit elítélték.

Foter.ro

Élőláncot alkotva fejezik ki igényüket a váradiak Szent László főtéri szobrára

Figyelemfelhívó megmozdulást szervez az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Szent László király lovas szobrának Nagyvárad főterén történő felállítása érdekében.
Csomortányi István, az alakulat országos elnöke csütörtöki váradi sajtótájékoztatóján bejelentette: május 28-án, kedden élőlánccal tervezik körbevenni a városháza épületét, így nyomatékosítva a szoborállítás főtéri helyszínére vonatkozó igényt. A szobrot – amint arról korábban beszámoltunk – a Szent László (ma Egyesülés) térnek a városházával szemben található térrészén képzelik el, a Szent László-plébániatemplom mellett.

Csomortányi felidézte, a néppárt hetekkel ezelőtt a szoborállításra, valamint a városnap időpontjának megváltoztatására vonatkozó kérést iktatott az önkormányzatnál, amelyet civil szervezetek, egyházi intézmények és kezdeményezőként az EMNP írt alá. HIRDETÉS A néppárt elnöke valószínűsítette, hogy a szobor ügyében elutasító választ kapnak az önkormányzattól, meglátása szerint viszont az igényt folyamatosan fel kell mutatni, „a cél elérése érdekében nyomás alatt tartva a polgármesteri hivatalt”. „Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a nagyváradi magyarság teljes egysége. Kulcskérdés az, hogy mi, magyarok ne mondjunk le sem a szoborról, sem pedig a helyszínről.

Nincs olyan komolyan vehető érv, ami a magyar közösség igénye ellen felhozható lenne, a szobor mellett ugyanakkor számos érv hozható fel” – szögezte le Csomortányi. Kitért ugyanakkor arra is, hogy kezdeményezésükhöz az RMDSZ nem csatlakozott, „ehelyett egy önálló, hasonló tartalmú kérést intézett a város vezetéséhez”.

Kronika.ro

Egy civil akciócsoport keményen az asztalra csapott az úzvölgyi temető ügyében

Szemeteszsákokkal „konzerválták” a betonkereszteket, majd írtak egy olyan nyilatkoztatot, amit még a magyar elöljárók sem fognak kitenni az ablakba.

Ez ám a tiltakozás: szemeteszsákokat húztak „konzerválás céljából" a katonatemetőben felállított 52 betonkeresztre és a nagyméretű ortodox keresztre az Úzvölgyi Civil Akciócsoport nevű szervezet képviselői, akik szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelükhöz egy szókimondó nyilatkozatot is csatoltak, melyet teljes egészében közlünk. A nyilatkozat később petíció formájában is elérhető lesz, írják a kezdeményezők.

A nyilatkozat teljes szövege:

„Mai akciónkkal kivontuk forgalomból a törvénytelenül felállított kereszteket, míg a jogi eljárások be nem fejeződnek. Üdvözöljük, hogy Dormánfalva elállt a május 17-i felszenteléstől.

Mi sem építünk Caracal legközepibe neogótikus katedrálist,

pláne közpénzen, hogy megmásítsuk az eredeti városképet és elraboljuk a város történetét. Fel kellene végre fogni, hogy Románia a romániai magyar kisebbségé is, ez a kisebbség őshonos itt, és abba kellene végre hagyni azt a többségi gyakorlatot, hogy idővel minden területet románként definiálunk újra, fittyet hányva jóérzésre, törvényekre, nemzetközi megállapodásokra és szakmaiságra.

Az úzvölgyi áldatlan helyzet figyelmeztetés kellene legyen nekünk, romániai magyaroknak is, hogy a hozzáállásunkon változtassunk végre, és figyeljünk oda a saját dolgainkra. Például

a nyergestetői emlékhelyből a sajátjaink csináltak giccserdőt,

és mi szó nélkül megengedtük nekik. Nagyon reméljük, hogy a dormánfalvi önkormányzat döntése nem egy olyan megállapodás az RMDSZ és a kormányon levő ALDE között, hogy „urak, csak a választásokig ne szenteljétek fel, utána azt csináltok, amit akartok, mert nekünk csak az erdélyi magyarok szavazatai számítanak, az erdélyi magyarokkal nem törődünk”. Ehelyett nagyon

szeretnénk bízni abban, hogy Egyeduralkodó Pártunk elöljárói május 26. után is ugyanígy, éjjel-nappal őrködni fognak a temetőben,

nem csak most, a kampányfinisben, és azt is nagyon reméljük, hogy a többi magyar párt most már magára talál, és alázatos munkával megmutatja, hogy merre az arra. De leginkább azt reméljük, és azt már ténylegesen, hogy a pártfüggetlen erdélyi magyarok figyelemmel követik az ügyet, és belekapcsolódnak ennek rendezésébe, és nem nézik nemtörődöm módjára ölbe tett kézzel, amint a politikum ismét elhasal.

Mert most már nagyon unjuk az erdélyi magyar vesztett ügyek sorozatát,

és nagyon nem szeretnénk, hogy az úzvölgyi gyalázat ennek egy újabb eleme legyen. Tekintve az előzményeket, és hogy az RMDSZ még egy „Községháza” feliratot is képtelen megvédeni, viszont még ezzel a fiaskóval is képes kampányolni, úgy érezzük, nagyon is jogos az aggodalmunk. Éppen ezért felhívjuk az erdélyi magyarok figyelmét, hogy az eljárások során a transzparencia mindig nagyon fontos, nem csak ebben az áldatlan helyzetben, ahová jutottunk, tehát

az erdélyi magyarok követeljenek folyamatos betekintést a folyó ügyekbe, és ne elégedjenek meg elöljáróink sikerdumájával,

amivel a polgári részvételt újra és újra, folyamatosan leszerelik, hogy továbbra is nyugodtan csinálhassák a nagy semmit, majd telipanaszkodják a félvilágot, hogy Romániában semmit se lehet. Felszólítjuk az elöljáróinkat a polgárokkal való együttműködésre, és például nem szeretnénk többé olyan szánalmas dumát látni megyei elnökünktől, hogy a civil kritika elbátortalanítja a hivatalnokokat attól, hogy tegyék a dolgukat.
ha ez mégsem lenne szánalmas duma, hanem a szomorú valóság, javasolnánk, hogy ezután ne párt- és haveri alapon kontraszelektálják a hivatalnokokat, hanem kompetencia- és szakmai alapon alkalmazzák őket.
Felszólítjuk továbbá az elöljáróinkat, hogy az eljárásokat ne csapják össze, és vonják be az érintett területek szakembereit, mert

ennyire egyértelmű ügyekben nem szabad veszíteni

egy, a romániai politikai rendszerbe ennyire mélyen beágyazódott szervezetnek. És azt se felejtsük el, hogy ez a szervezet Románia legstabilabb és legjobban finanszírozott parlamenti pártja, és az egyetlen, amelyik a szabályozásokkal monopolhelyzetet tudott kicsikarni magának.
Szeretnénk, ha ezt a helyzetet többé nem semmittevésre használná, és nem csak saját magának kapargatná a gesztenyét. Innen a helyszínről nézve a terület adminisztrációjának átengedése és a megyehatár módosítása sem tűnik tiszta ügynek.”

https://foter.ro

Börtönbe kerülhet, aki helytelenül ír ukránul – kihirdették a nyelvtörvényt

Az ukrán államnyelv megsértése bűncselekmény, s ezt a bűncselekményt kisebbségi ukrán állampolgárként számtalan módon elkövethetjük: az eredeti nevünk használatával az útlevelünkben, egy ukrán szinkrontolmács nélkül lebonyolított magyar nyelvű iskolai rendezvénnyel egy színmagyar faluban, sőt, akár rossz ukrán helyesírással is. Fedinec Csilla, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa hathatós segítségével veséztük ki az elképesztő rendelkezéseket is tartalmazó törvény szövegét.

Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa hathatós segítségével veséztük ki az elképesztő rendelkezéseket is tartalmazó törvény szövegét

Fotó: MH

A botrányos oktatási törvény után újabb kőkemény nacionalista jogszabályt fogadtak el Ukrajnában, Petro Porosenko elnök pedig – mintegy búcsúajándékként – számos civil szervezet, a kárpátaljai magyarok és hazánk tiltakozása ellenére tegnap alá is írta. Még azt a kommentárt is fűzte hozzá, hogy a törvénnyel nem csorbul a kisebbséghez tartozó állampolgárok joga, s reméli, hogy utóda, Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök a jogszabály végrehajtásában is következetes lesz.
Ezzel szemben a hivatalos közlönyben megjelent törvény szövege egészen mást mond – mutatott rá lapunknak Fedinec Csilla. Noha maga a preambulum hivatkozik az ukrán alkotmányra, az államnyelvvel kapcsolatos 1999-es elnöki rendeletre, de még az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásaira, meg sem említi például az Ukrajna által 2003-ban ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját; s a preambulum után egyértelműsíti, hogy az „ukrán nemzetről” szól. Fedinec egyébként fejezetenként végigment az inkriminált jogszabályon, és kiemelte lapunknak a főbb pontokat.

Az első fejezetben például az ukrán nem csak államnyelvként van megjelölve, hanem emellett „a népek közötti érintkezés nyelveként” is – ez utóbbi a szovjet gyakorlatból lett átemelve, ott viszont az orosz nem volt államnyelv – mutatott rá a szakértő. Itt is szerepel egyébként, hogy az őslakosok és a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a vonatkozó törvény szabályozza, de ilyen törvény jelenleg nincs, csak az ígéretek.

Ami ennél komolyabb, hogy a hivatalos iratokban és szövegekben az ukrán helyesírás szándékos megsértése büntetést von maga után, egy másik pont ugyancsak tiltja az ukrán nyelv „vulgarizálását” – ennek kapcsán Fedinec megjegyezte, valószínűleg a kevert orosz-ukrán keveréknyelvre gondolt, ugyanakkor nehéz lesz elhatárolni, mikor szándékos és nem szándékos a helyesírás vagy a megfelelő kiejtés – és így a törvény – megsértése. Ez szemben áll az ukrán nyelv dialektusainak népszerűsítését előíró másik ponttal – ekként ismeri el a törvény a ruszint is, amely népet egyébként kisebbségként Kijev sosem volt hajlandó elismerni.

A második fejezet kiköti: minden állampolgárnak „kötelessége” tudni ukránul; az állampolgárság megszerzésének feltétele is ez, kivételt csak az jelent, aki például fegyverrel védi Ukrajnát, de ő is csak egy év haladékot kap annak megtanulására. Ráadásul a harmadik fejezet egyes tisztségeket már nem csak a nyelvtudáshoz, hanem egyenesen ukrán nyelvvizsga-bizonyítványhoz köt. A negyedik fejezet foglalkozik az egyetlen kiemelt területtel, a Krímmel, a krími tatárokkal, akiknek megengedi, hogy a hivatalos dokumentumok krími tatár nyelven legyenek kiadva – Fedinec rámutatott, hogy ők nem csak hogy nincsenek jelenleg de facto Ukrajna fennhatósága alatt, de ráadásul orosz anyanyelvűek.

Kivételt képeznek a külföldi intézmények, akikkel lehet külföldi nyelven is levelezni, a bírósági meghallgatáson ugyancsak figyelembe lehet venni más nyelvet is, s a nemzetközi szerződéseknek is lehet nem ukrán verziója. Ugyanakkor – szól az ötödik fejezet – senki nem kötelezhető arra, hogy az ukrántól eltérő nyelvet használjon munka során, kivéve, ha az ügyfél külföldi vagy hontalan – mint Fedinec megjegyezte, így egy egyszerű bolti vásárlás során is könnyű lesz törvényt sérteni. A fejezet 21. cikke emellett megerősíti az oktatási törvény ukránosító előírásait.
Sőt: a nem ukrán eredetű neveket még az útlevelekben sem lehet eredeti formájukban használni, még ha egyes esetekben, megengedi a latin betűs átírást is a törvény: azt az ukrán, államilag megállapított standardokból kell átírni.

S még néhány érdekesség: az összes bemutatott, nem ukrán nyelvű film 90 százalékát szinkronizálni kell vagy feliratozni; a könyvek esetében legalább 50%-ban ukránnak kell lennie a kiadó termékeinek, vagy a bolt kínálatának; sajtótermék vagy csak ukránul jelenhet meg, vagy ha ezzel párhuzamosan más nyelven is meg akarják jelentetni (például egy beregszászi magyar újságot), akkor legalább ugyanennyi példányban ukránul is ki kell adni; a weboldalaknál az ukrán nyelvnek kell lennie az alapértelmezettnek. A rendezvényeknél is kemények a rendelkezések: bármilyen nem ukrán nyelvű rendezvényen biztosítani kell a szinkrontolmácsolást.

A reklámoknál engedélyezi a törvény az idegen szavak vagy latin betűs kifejezések használatát, s a kereskedelmi márkákra sem vonatkozik – így egyelőre a Coca-Colának nem kell elkészíteni a cirill betűs verzióját. A közlekedési táblák is ukránul, cirill betűkkel lesznek kiírva. A tudományos életet is szabályozza a törvény, mondván „a tudomány, a kultúra a nyelve az ukrán”, így a külföldön megjelent tudományos publikációk kivonatolt fordítását is elrendelheti az ukrán tudományos szakbizottság.

A legérdekesebb a sportrendezvényekre vonatkozó fejezet – emelte ki Fedinec – ahol ugyancsak előírt nyelv az ukrán. A közönség mostantól csak ukránul méltathatja például a bíró nőági felmenőit?
A hetedik-nyolcadik fejezet egyébként rendelkezik egy nemzeti bizottság alakításáról és egy nyelvi ombudsman kijelöléséről – azaz a nyelvőrség felállításáról. S mindezek tetejére, hogy tétje is legyen a dolognak: az államnyelv nyilvános megsértése a törvény szerint börtönnel is büntethető.

https://www.magyarhirlap.hu

Úzvölgyi temetőfoglalás: a munkálatok leállítását kéri a magyar külügy is

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter román kollégája, Teodor Meleşcanu közbenjárását kérte az úzvölgyi katonatemető ügyében. A két külügyminiszter Pozsonyban, a Visegrádi Csoport és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek találkozóján tárgyalt Teodor Meleșcanuval az úzvölgyi magyar katonai temetőben zajló építkezések és román emlékműállítás kapcsán. Szijjártó arra kérte román kollégáját, hogy járjon közben a helyi önkormányzatnál a munkálatok leállítása érdekében, tekintettel arra, hogy a területen még mindig lehetnek feltáratlan magyar katonasírok, melyek fölé más emlékművet építeni kegyeletsértő és ellentétes a kétoldalú megállapodásokkal.

 A magyar diplomácia vezetője emellett sürgette a honvédelmi tárcák közötti szakértői tárgyalások mielőbbi megkezdését az ügy megnyugtató rendezése érdekében. Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye, azonban a Kárpátokon túl fekvő, Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák–magyar katonai temetőjében. A beavatkozás során 52 betonkeresztet és egy nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített sírkertben, ahol az osztrák–magyar monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik.

 Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a múlt héten levélben kérte Viorica Dăncilă miniszterelnököt, hogy az ügy tisztázásáig közigazgatási úton állítsa le az úzvölgyi katonatemető átalakítását. A kormányfő pénteken közölte, hogy további tájékoztatást kért a védelmi minisztertől, de konkrét lépések nem történtek, sőt a temetőben tovább folytak a május 17-re Dormánfalva által tervezett avatóünnepség előkészületei.

maszol.ro

Eltulajdonított területre, építési engedély nélkül, 52 kamusírból álló román „katonai temető” épül az Úz-völgyi magyar hősök sírkertjében

Magyarellenes provokációt készített elő a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a közigazgatásilag a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó Úz-völgye magyar katonai temetőjében.
 
A Bákó megyei település önkormányzata az elmúlt hetekben több törvényt is megszegve, 52 betonkeresztet állított fel a temetőben, valamint egy szintén betonból készült kereszt alakú emlékművet, a „román hősök emlékére”. A történelmi tényeket semmibe vevő építkezést, egy a centenáriumi megemlékezések sorába illeszkedő, nagyszabású katonai parádéval egybekötött, parcellaavatással kívánják megkoronázni, folyó év május 17-én.
A döbbenetes eset nyilvánvaló magyarellenes és történelemhamisító mivolta önmagában is felveti a kérdést, mennyire lehet európai értelemben vett jogállam egy olyan ország, ahol ilyesmi megtörténhet? Az esethez kapcsolódó nyílt törvényszegések legsúlyosabbika ugyanakkor megkérdőjelezi Románia nemzetközi szavahihetőségét is, a hadisírok, katonai temetők jogállását ugyanis államközi egyezmény szabályozza Románia és Magyarország között.
A 2008-ban elfogadott, „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetéről” címet viselő, Romániában 2008 december 9-én hatályba lépett államközi megállapodás második cikkelyének első bekezdése egyértelműen fogalmaz: „A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem összeegyeztethetők az adott hely méltóságával.” Teljesen világos, hogy a hősi halált halt katonák emlékének ápolása összeegyeztethetetlen a történelemhamisítással, a hazugsággal és a provokáció szándékával.

A mai Hargita megye legnagyobb magyar katonai temetője 1917 folyamán létesült. A temetőben zömmel az 1916-os honvédő, majd a későbbi első és második világháborús harcokban elesett magyar katonák, német bajtársaik, illetve orosz katonák nyugszanak. A temetőben, mai tudásunk szerint, egyetlen elesett román katona sem nyugszik. Éppen ezért égbekiáltóan kegyeletsértő és a fent idézett államközi egyezmény szellemét és betűjét is semmibe vevő a dormánfalvai önkormányzat eljárása, melynek során a fiktív román hősök keresztjeit a temető sétányára, illetve a még nem azonosított magyar katonasírokra állították fel.
A helyzet pikantériája, hogy a munkálatokat ráadásul újabb törvényt megszegve, építési engedély nélkül végezték, egy olyan közterületen, mely ráadásként sohasem tartozott Dormánfalva közigazgatási területéhez. Ennek ellenére a moldovai kisváros képviselőtestülete márciusban döntött arról, hogy a haditemetőt a település magánvagyonából a közvagyonába minősíti át. Ez az intézkedés minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy a Bákó megyei város a sajátjaként kezeli a vitatott területet. Tették ezt annak tudatában, hogy a ma is érvényben levő, 1968-ból származó, 2-es számú törvény értelmében Úz-völgye település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik. A tényt, hogy a temető a csíkszentmártoni önkormányzat közvagyoni tulajdonát képezi, legutóbb 2010-ben egy kormányhatározat is megerősítette.

Az eset híven tükrözi: Románia nem jogállam!
Közel harminc évvel a rendszerváltást követően, sem nemzeti jelképeink, sem településeink közigazgatási határai, de még katonahőseink áldott emlékét őrző temetőink sincsenek biztonságban. Miközben mi, magyarok, az ország törvényeinek paragrafusai között keressük a védelmet, a minket végleg eltörölni kívánók, mit sem törődve azokkal, a törvények felett állva, állami segédlet mellett és a jogi számonkérhetőség világos mentességével végzik napi munkájukat.
Ennek ellenére is, maradva a jog eszközei mellett, az Erdélyi Magyar Néppárt közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez a Dormánfalvai önkormányzat ellen, annak érdekében, hogy semmisítsék meg a területrablást szentesítő helyi közgyűlési határozatot, továbbá az ügy részleteinek tisztázására kezdeményeztük Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége

Arab horda támadt magyarokra Pécsen, földön fekvő, ájult embernek rugdosták ki a fogait, törték be a koponyáját

Csoportosan elkövetett garázdaság miatt nyomoznak a rendőrök: komoly verekedés volt pénteken éjjel az egyik ismert pécsi szórakozóhely előtt – írja a Pécsi Újság. A lap úgy tudja, tíznél több, a szemtanúk elmondása szerint külföldi fiatal támadt meg négy magyar diákot, akiket súlyosan bántalmaztak. Az egyik sérültnek, akit a földön is rugdostak, betört a koponyája.

A verekedés a népszerű szórakozóhely, a Pécsi Est Café bejáratához közel, múlt péntekről szombatra virradó hajnalban történt. A laphoz eljutott információk szerint nem kis csetepatéról volt szó, az egyik sérült közeli ismerőse azt mondta, több mint tíz, vélhetően arab fiatal támadt rá négy magyar középiskolásra.
A magyar diákok súlyosan megsérültek. Egyiküket, miután elájult, még a földön fekve is rugdosták, kitört több foga, elvesztette eszméletét, valamint betört a koponyája. Műteni nem kellett, a homlokát összevarrták, jelenleg is kórházban tartják.
A sértett ismerőse arról tájékoztatta a Pécsi Újságot, hogy a kamerafelvételek alapján a rendőrök még keresik az elkövetőket. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság elmondta, csoportosan elkövetett garázdaság miatt zajlik nyomozás ismeretlen tettesek ellen.
A Pécsi Est Café az esettel kapcsolatban azt közölte, a szórakozóhely kollégái, amint észlelték a közterületi parkolóban zajló verekedést, azonnal értesítették a hatóságokat, akik kiérkezésüket követően intézkedtek.
Az egyik sérült ismerőse a támadás kapcsán Fodor Ibolya önkormányzati képviselőhöz fordult, szeretné ugyanis, hogy ilyen és ehhez hasonló esetek ne történjenek a jövőben.

Forrás: Pécsi Újság

Transylvanian mayor fined EUR 97,000 for Hungarian “village hall” inscription

 In its final ruling of April 8, the Marosvásárhely/Târgu Mureș Court of Appeals fined the mayor of the Transylvanian Korond village Mihály Katona to RON 463,884 (EUR 97,471) for failing to remove the Hungarian “village hall” inscription from the building of the local municipality.
The case goes back to February 2016, when the Asociația Civică pentru Demnitate în Europa (Civic Association for Dignity in Europe or ADEC), led by Romanian blogger Dan Tanasă, a well-known figure in the country for his legal actions against the ethnic Hungarian minority, sued the village for illegally displaying the Hungarian inscription. The Hargita/Harghita county court ruled in September 2016 that the inscription must be removed. The village originally complied, but replaced it in October 2016.

In December 2018 Tanasă’s ADEC turned to Hargita court again, asking again for the inscription to be removed. The Hargita court again ordered the removal, but both sides appealed the ruling: the village because it found the decision going against constitutional minority rights and ADEC for the court’s failure to impose a fine.

The Marosvásárhely Court of Appeals in its final ruling said that the mayor must pay a fine of RON 416 for every day the village was in violation of the original court order and RON 100 for every day he was in delay of complying with the court order, amounting to RON 463,884 or about 12 years and eight months’ worth of average net salary in Romania.
Korond is a village in Hargita county, internationally famed for its artisanal glazed pottery. According to the latest, 2011 census it has a population of 5,228, of which 4,869 are ethnic Hungarians.

http://transylvanianow.com