Csíkszereda polgármestere sokat fizet a székely zászló miatt

Tetemes, 75 ezer lejes bírságot rótt ki a Hargita megyei törvényszék szerdán Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármesterre amiatt, hogy egy jogerős bírósági ítélet ellenére nem távolította el a székely zászlót a Csíki Játékszín előtti zászlórúdról.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgármestert ugyanaz az Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be a zászló eltávolításának az elmulasztásáért, amelyik a 2016-ban a zászló eltávolításáért is pert indított. Az első fokon eljáró törvényszék szerdai ítéletében közölte: Ráduly Róbert Kálmánnak az országos minimálbér húsz százalékával egyenértékű késedelmi bírságot kell fizetnie minden nap késlekedésért, és ez a bírság a jogerős ítélet kihirdetésétől számítva ma már 75 130 lejt tesz ki.
A törvényszék ugyanakkor elutasította az ADEC-nek azt a kérését, hogy az egyesület is részesüljön a késedelmi bírságból. Az ADEC alapító elnöke, Dan Tanasă azt írta az ítéletről a blogján: „miközben (a magyarok) arra panaszkodnak, hogy az elképzelt jogaikat nem tartják be, az RMDSZ vezetői elutasítják a jogerős ítéletek végrehajtását, dacolván a román alkotmánnyal és a román igazságszolgáltatással. Ezután ugyanezek az ultrasovén és ultranacionalista RMDSZ-es vezetők amiatt siránkoznak, hogy Románia nem jogállam”.

Ráduly Róbert Kálmán azt mondta: egyelőre nem kapott tájékoztatást az ítéletről. „A szekus világ továbbra is működik" - vélekedett az elöljáró. Hozzátette: "A szekusok találták ki, hogy miként lehet a székely zászlókat bírósági úton eltávolíttatni, ők írták meg erre a forgatókönyvet, ők írták elő a bíróknak az ítéletet, és most ezt zongorázzák”. A Victor Ponta kormánya által kinevezett prefektusok 2013-ban indítottak bírósági eljárásokat a székely zászlót hivatalaikra kitűző székelyföldi polgármesterek ellen. Az eljárásokat később a köztereken elhelyezett zászlókra is kiterjesztették. 2014-től az ADEC „szakosodott” a székelyföldi magyar ügyekre, több mint száz pert indított a székelyföldi magyar elöljárók ellen a zászlók kitűzése és magyar feliratok miatt.

maszol.ro

Cigánybünözés Sepsiszentgyörgyön: négy cigány vert össze egy férfit

A kép csak illusztráció

A tegnapi nap Június 15-én Sepsiszentgyörgyön, este 22:00 óra körül a régi sörözővel szemben, négy ismeretlen cigány vert össze egy munkából hazatartó férfit. Az áldozat elmondása szerint azért támadtak rá a cigányok, mert cigit kértek tőle és ő nem tudott adni, mivel nem volt nála. A férfit a földön fekve, magatehetetlen állapotban is bántalmazta a négy elkövető, a rendőrséget néhány szemtanú hívta ki, akik ablakból látták az esetet és a férfi segítségére siettek. A férfi sokkos állapotban volt, a rajta segíteni akaró személyekről is azt feltételezte, hogy bántani akarják őt. Az utóbbi napokban ez a második ilyen eset, amikor cigányok ártatlan, tisztességes emberekre támadnak Sepsiszentgyörgyön.

www.magyarellenesseg.com

Cigánybűnözés Sepsiszentgyörgyön: Vasrúddal ütötte fejbe a 70éves férfit a tolvaj

Vasrúddal ütöttek fejbe egy idős sepsiszentgyörgyi férfit, aki meg akart akadályozni egy lopást. A súlyosan sérült áldozatot a marosvásárhelyi kórházban kezelik, a tettes ellen gyilkossági kísérlet gyanújával indult eljárás.

Illusztráció

A Sláger Rádió értesülései szerint az eset vasárnap a délutáni órákban történt, amikor a sepsiszentgyörgyi Borvíz utcában élő 70 éves férfi arra lett figyelmes, hogy egy tolvaj hatol be a lakásával szemközti református Vártemplom parókiájára. Az idős férfi a tolvajt látva a parókia kerítéséhez ment, és távozásra szólította fel, az illető azonban egy vasrúddal úgy fejbe ütötte, hogy azonnal összeesett.
Ezt látva egy másik szomszéd az 112-es számon riasztotta a rendőrséget, amely a helyszínre érkezéskor azonosította és őrizetbe vette az elkövetőt. Az idős férfit életveszélyes sérülésekkel először a sepsiszentgyörgyi kórházba szállították, majd sérülései súlyossága miatt Marosvásárhelyre vitték.

A Sláger Rádió érdeklődésére Nicoleta Tolvaj Marin megerősítette, hogy megtörtént az eset, viszont részletekért a nyomozást vezető Kovászna megyei ügyészséghez irányított. Próbáltuk az ügyészségtől megtudni az ügy részleteit, de arra hivatkozva elutasítottak, hogy az intézmény szóvivője szabadságon van.

Őrkői a tettes (vagyis cigány...)

Az áldozathoz közel álló források híradónknak elmondták, hogy a nyomozóhatóságok által őrizetbe vett tettes a közelbe lévő Őrkő roma negyedből származik. Amikor az esetről érdeklődtünk, a negyed környékén lakókból áradt a panasz: elmondásuk szerint az őrkői közösség egyes tagjai bejárnak az udvarokba, ezért kénytelenek szögesdrótot szerelni a kerítések tetejére és térfigyelő kamerákat elhelyezni.
Volt, aki elmesélte, hogy lakásának előterében futott szembe egy tolvajjal. „Félünk. Hiába mondják, hogy az unióban nincsenek no-go zónák, mert az Őrkő környéke lassan ilyené válik”, mondta a Borvíz utcai áldozat egyik ismerőse.

Terrorizmus miatt eljárás indulhat a vébégyőztes kárpátaljai fociválogatott ellen

  Az állammal nem rendelkező népek labdarúgó-világbajnokságát Kárpátalja csapata nyerte, a másik magyar válogatott, Székelyföld a negyedik lett.
Kárpátalja győzelme Ukrajnában nem aratott osztatlan sikert, az ukrán sportminiszter, Ihor Zhdanov eljárást kezdeményez a kárpátaljai válogatott játékosai ellen.

Felszólítom az ukrán biztonsági szolgálatot, hogy megfelelően reagáljon egy ilyen nyílt sportolói szeparatizmusra. Ki kell hallgatni a csapat játékosait, valamint meg kell vizsgálni a »kárpátiak« megbízott szervezőinek a cselekedeteit Ukrajna területi integritásának megsértése miatt, valamint megvizsgálni, hogy köthetőek-e terrorista, valamint szeparatista csoportokhoz"

– írta a miniszter a Facebookon.
A tornát szervező CONIFA-t (az Állam Nélküli Népek Labdarúgó-szövetségét) már értesítette is a vizsgálatról az Ukrán Labdarúgó-szövetség  írja a csakfoci.hu.
Érdekesség, hogy az ukrán szövetség eltiltaná a csapat összes játékosát az amatőr és a profi focitól is Ukrajnán belül. Igaz, a válogatott egyik tagja sem focizott Ukrajnában, zömük Magyarországon játszik. A CONIFA közleményében kiállt a kárpátaljai válogatott mellett.

888.hu

Dan Tanasă megpróbált botrányt rendezni az Európa Tanács székelyföldi konferenciáján

Provokatív szóróanyagokkal érkezett a helyszínre, aztán sopánkodni kezdett, és rendőrt hívott, amiért a szervezők nem hagyták ott, ahova letette őket.

Ráhívta a rendőrséget a magát a székelyföldi románok érdekvédő szervezetének nevező csoportosulás az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által Bálványosfürdőn megszervezett konferenciára.

A rendőrséget Dan Tanasă, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) vezetője hívta ki arra hivatkozva, hogy eltűntek az általa hozott tájékoztató anyagok a konferenciaterem előcsarnokából. Úgy vélte: a szervezők ellopták a tájékoztató anyagait.
A székely zászlók és magyar feliratok elleni perek tucatjait elindító egyesület vezetője a sajtónak elmondta: Cătălin Ivan szociáldemokrata párti (PSD) európai parlamenti képviselővel érkeztek a rendezvényre, hogy a magyar fél „irredenta propagandáját” próbálják ellensúlyozni a tájékoztató anyagaival. 

Az előcsarnokba kitett szórólapjaik és könyveik azonban tíz perc alatt eltűntek, anélkül, hogy eljutottak volna a konferencia résztvevőihez.
A konferencián Cătălin Ivan EP-képviselő is felszólalt, és sérelmezte, hogy egyoldalú tájékoztatást kapnak az ET-kongresszus résztvevői. Elmondta: a székelyeknek is árt, hogy nem tanulnak meg románul, és emiatt nem mehetnek Románia más tájaira dolgozni, amikor egyre erősebb a munkaerőhiány az országban. A képviselő - ki tudja, milyen információ alapján - azt is sérelmezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és más magyarországi politikusok eljönnek Erdélybe, és arra intik az erdélyi magyarokat, hogy ne tiszteljék a román nemzeti ünnepet.
Ivan egyébként közösségi oldalán is siránkozott egy sort, azt állítva, az általuk kéretlenül odavitt propaganda-anyagot „ellopták”. Amúgy Facebook-posztjában azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy a rendezvényt Románia támadására használja fel, Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnökének előadása kapcsán pedig azt állította, hogy az hazugságoktól hemzsegett.
Az EP-honatya közvetve még azt is elismerte, hogy tulajdonképpen provokációs céllal vitték a helyszínre a propaganda-anyagot, kárörvendően jegyezte meg ugyanis, hogy „máris nagy az idegesség”, miután azt elhelyezték a szervezők anyagai mellett.
A konferencia több felszólalója annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy legyen román-magyar párbeszéd a két közösséget megosztó kérdésekről.

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke – aki az idén az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöki tisztségét is betölti – felszólalásában elmondta: a bálványosfürdői konferenciára Románia miniszterelnökét, külügyminiszterét is meghívták, és számítottak Ludmila Sfîrloagának, a romániai Prahova Megye Tanács alelnökének a jelenlétére, aki az ET regionális kongresszusában a romániai küldöttség vezetője, de a román hatóságok távol maradtak az eseményről. Azt is hozzátette, hogy Ludmila Sfîrloagának arra is lehetőséget biztosítottak, hogy előadókat jelöljön a konferenciára, azonban a román delegációvezető nem élt ezzel a lehetőséggel.

Foter.ro

Délvidék elcsatolásának napját tennék meg Vajdaság napjának

Felháborítónak tartják a vajdasági magyarok, hogy a tartományi kormány a Délvidék elcsatolásának napját tenné meg Vajdaság napjának. Így a magyarokkal is megünnepeltetnék azt, hogy száz évvel ezelőtt elszakították az otthonukat Magyarországtól. A vajdasági magyar ellenzék most harcot indított, hogy megakadályozza a magyarokat súlyosan sértő intézkedést.

Különös közjáték zajlott le a minap Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT). A vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szervének ülésén Tari István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) képviselője azt javasolta, hogy testületileg foglaljanak állást a tartományi kormány által közvitára bocsátott, a Vajdaság hivatalos ünnepnapjára tett javaslatról. A politikus arra kérte a tanácstagokat, hogy utasítsák el a közös ünnepnap november 25-én történő megtartását. A tanácstag szerint az 1918-as újvidéki Nagy Nemzetgyűlés – melyen kimondták a Bácska, a Bánság és Baranya csatlakozását Szerbiához – történelmileg vitatható, másfelől ez az itt élő magyar kisebbség gyásznapja.
– Ezt követőn iszonyú szenvedésözön zúdult a közösségre, és ha egymás érzékenységét tiszteljük, akkor nem azt a napot tűzzük ki a tartomány napjának, amikor a magyarság megtöretése zajlott – mondta Tari az ülésen. Habár a Magyar Mozgalom képviselője kiállt Tari mellett, és szintén fontosnak ítélte a hivatalos napról szóló napirendi pontot, végül Hajnal Jenő, a tanács elnöke arra kérte a képviselőket, ne fogadják el a politikus beadványát. Szerinte ez a vita nem a békés együttélés ügyét szolgálná, e helyett inkább a magyarság számára fontos ünnepnapok tartományi elfogadását kellene szorgalmazni.
Vajdaság napjának kérdése persze nem csak a magyar közélet számára fontos. Az eredeti felvetés az ünnepnap beiktatásáról Tomislav Nikolic korábbi szerb államfő nevéhez köthető, aki elnöksége idején előszeretettel nyúlt vissza a szerb történelem dicsőséges napjaihoz, hogy az elmúlt évtizedek súlyos vereségeit ellensúlyozza. A kezdeményezés Nikolic utódjának, Aleksandar Vucicnak is megtetszett, ő múlt év novemberében bejelentette, hogy óriási ünnepségre készülnek a Vajdaságban. – Megmutatjuk, hogy Szerbia számára nincs jelentősebb esemény, mint amikor a Nagy Nemzetgyűlés arról döntött, hogy a Vajdaság csatlakozzon Szerbiához – fogalmazott akkor Vucic annak ellenére, hogy a nevezett gyűlés valójában nem is a Vajdaság, hanem a Bácska, a Bánság és Baranya hovatartozásáról döntött.
Ami viszont a tartalmi mondandót illeti, az cseppet sem lepte meg a vajdaságiakat. Ekkorra már mindenki számára ismert volt, hogy a századik évforduló ünnepére tervezik az újvidéki Hozzácsatolás Múzeumának megnyitását. Emellett színházi előadásokat, ünnepségeket is terveznek a többhetes rendezvénysorozatra. De ha mindez még nem lenne elég, januárban Igor Mirovic tartományi kormányfő bejelentette, hogy a tervek szerint november 25-ét nyilvánítják majd a Vajdaság napjává. A szavakat aztán tettek követték: a vajdasági kormány beterjesztette azt a javaslatot, hogy a Délvidék elszakításának napja legyen a Vajdaság napja. Hogy minden a helyén legyen, még közvitára is bocsátották az elmúlt hetekben ezt a kérdést, melynek harmadik köre nemrég ért véget Újvidéken.
A készülő jogszabály különösen kellemetlen helyzetbe hozta a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ). Az ott élő magyarság legnagyobb pártja ugyanis mind köztársasági, mind tartományi szinten a vezető kormánypárt, a Szerb Haladó Párt koalíciós partnere. Így tulajdonképpen ők lennének az egyetlenek, akik útját tudnák állni, hogy a magyarokkal is megünnepeltessék a Délvidék elcsatolását. Mégis, a jelek szerint a párt nem kíván foglalkozni a VMDK beadványával. Érdekes módon azonban szerb részről is van ellenzője a javaslatnak. A nacionalista Vojislav Seselj-féle Szerb Radikális Párt egy egészen sajátos megközelítésből érvel: november 25-ét nem Vajdaság, hanem az „egyesítés napjának” kellene elnevezni. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga is kifejezte a nemtetszését: szerintük történelmi szempontból nem állja meg a helyét ez az évforduló, hiszen Vajdaság a mai határaival nem is száz éve, csak a második világháború után jött létre.
Ám a legnagyobb vajdasági magyar ellenzéki párt, a VMDK már nem maradt meg a történelmi pontatlanságok hangoztatásánál. Így képviselői nemrég akcióba lendültek, hogy megakadályozzák a Vajdaság napjának összekapcsolását a terület elcsatolásával. Habár a párt képviselői nem tudtak részt venni a témáról rendezett közvitákon, az MNT ülésén azt kérték, hogy a testület határolódjon el a készülő döntéstől. Tari István kezdeményezését azonban lesöpörték az asztalról. – Nagyon jellemző, hogy a nemzeti tanács a kvótareferendum és a Minority SafePack kapcsán el tudott fogadni egy állásfoglalást, de egy ilyen égető ügyben, ami a közösségünket és az önbecsülésünket is mélyen érinti, már képtelen volt erre – mondta el lapunknak Csonka Áron, a VMDK elnöke, aki szerint politikai álnokság volt, amit a vita során a hatalmi többség képviselői mutattak. Ugyanis kezdetben a kameráknak tetszelegve szóban még támogatták Tari István javaslatát, de a voksolásnál már szinte egyhangúlag leszavazták.

– A VMSZ azért nem hangoskodik most, mert elkötelezték magukat a szerb haladók mellett, így attól tartanak, ha előrángatnák ezt az ügyet, akkor rákoppintanának az orrukra – magyarázta Csonka. Ő úgy véli, ebből is látszik, hogy a VMSZ-nek nincs súlya sem a tartományi, sem pedig a köztársasági kormányban. De az is közrejátszhat a némaságukban, hogy egyelőre nem tudják, támogatja-e majd a magyar külügy azt, hogy erőteljesebben hallassák ebben az ügyben a hangjukat.
Miután a VMDK nem tudta elérni a nemzeti tanácsban a célját, taktikát váltott. Most azon dolgoznak, hogy minél többen értesüljenek arról, mire készülnek a vajdasági parlamentben. Emellett Csonka Áron – aki egyben a tartományi parlament képviselője is – módosító indítványt tervez benyújtani, amelyben új dátumra tesz majd javaslatot. – Vajdaság napja ellen nekünk nincs semmiféle kifogásunk, mi november 25-e választását bíráljuk – mondta a politikus, aki teljesen biztos abban, hogy találnának olyan időpontot is, ami valóban kapcsolódik a tartomány autonómiájához.
Az elcsatolás ünnepnappá nyilvánítása ellen azonban a pártnak van egy igazi „csodafegyvere” is. Vajdaság 2009-ben elfogadott statútuma még arról rendelkezett, hogy a tartománynak saját kormánya, vagyona, zászlaja és címere lehet, emellett 150 hatáskört átvett a központi kormányzattól. 2013-ban azonban a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a statútumot. Mint fogalmaztak, a tartomány alapdokumentumának azok a részei nem egyeztethetők össze Szerbia alaptörvényével, amelyek azon az „alkotmányjogilag elfogadhatatlan elven alapulnak, hogy a statútum a Vajdaság jogalakító aktusa, amely felhatalmazza arra, hogy rendezzen minden olyan kérdést, amely érdekében áll, függetlenül attól, hogy a kérdés rendezése alkotmányos vagy törvényi ügyet képez-e”. Az alkotmánybíróság emellett meghatározta, pontosan miről dönthet és miről nem dönthet a jövőben a tartomány – egy ilyen ünnepnapról például nem rendelkezhet. Abszurd módon így a VMDK most éppen azzal a határozattal akadályozhatja meg az elcsatolás dátumának ünnepnappá nyilvánítását, amellyel annak idején a szerb alkotmánybíróság megkurtította a Vajdaság hatásköreit. – Így ha a tartomány ünnepnappá nyilvánítja november 25-ét, akkor mi alkotmánybírósági próbának vetjük alá a döntésüket – árulta el Csonka.
A politikus még bízik abban, hogy a magyar külügy is felszólal november 25-e ünnepnappá nyilvánítása ellen, hiszen egy ilyen döntéssel minden magyart megaláznának. Ennek nyomán akár a haladók koalíciós partnere, a VMSZ is végre hallathatná a hangját. – Ha ezt nem lépik meg, Pósa Lajos, a nagy magyar költő versét küldeném nekik: Verje meg az Isten nem egyszer, de százszor, ki magyar létére idegenhez pártol – tette hozzá Csonka Áron.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 0. számában jelent meg, 2018. május 8-án.

https://magyarhang.org

A szemükbe mondta: másodrendűek vagytok

Elsősorban az ukrán nyelv használatához, tanulásához teremtjük meg a feltételeket, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul – jelentette ki Volodimir Hrojszman miniszterelnök pénteken Ungváron, miután kárpátaljai munkalátogatásának első állomásaként felkereste a Dayka Gábor Középiskolát.

A magyar oktatási nyelvű tanintézetben Lilija Hrinevics oktatási miniszterrel közösen tett látogatását követő sajtótájékoztatóján Volodimir Hrojszman – utalva az ukrán tanügyi törvénynek a nemzetiségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait csorbító rendelkezései miatt Magyarországgal és a kárpátaljai magyar szervezetekkel kialakult vitára – elmondta, “a nyelvi kérdést jelenleg egészen más vonatkozásban használják fel”. Ukrajna álláspontját ismertetve kiemelte: “Soknemzetiségű, többkultúrájú ország vagyunk, különösképp Kárpátalja, és mi értékeljük, tiszteljük a nemzetiségi kisebbségek jogait. Nagy európai nemzet, ország vagyunk, amelynek megvan a saját ukrán anyanyelve, ezért elsősorban az ukrán nyelv használatához, tanulásához teremtjük meg a feltételeket, hogy Ukrajna állampolgárai tudjanak ukránul.” Hozzátette, emellett Ukrajna – a kérdésben elfoglalt álláspontjának megfelelően – minden kötelezettségének eleget fog tenni a nemzetiségi nyelvű oktatást illetően, ahogyan azt a törvények előírják.
Az ukrán kormányfő kifejtette: az ungvári magyar iskolában tett látogatása során azt tapasztalta, hogy a tanulók nagyon jól beszélnek ukránul, miközben a saját nemzetiségük nyelvén tanulnak. “Ez az iskola jelkép, amely egyúttal felveti a kérdést, hogy vannak (Kárpátalján) olyan települések, ahol senki nem beszél ukránul” – mondta, megjegyezve, hogy ezzel “lényegében sérülnek az ukrán állampolgár jogai, mivel az ukrán állampolgárnak tudnia kell ukránul”. Hozzáfűzte, egy másik ország állampolgárságának felvétele esetén is alapfeltétel az adott ország nyelvének ismerete. Befejezésül hangsúlyozta, “fejleszteni fogjuk az ukrán nyelvet, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a nemzetiségi kisebbségek számára is meglegyen a lehetőség a fejlődéshez, mert a többkultúrájúság a mi kincsünk”.

A mukachevo.net munkácsi hírportál beszámolója szerint az ukrán kormányfő látogatása előtt az ungvári magyar középiskola bejárata mellől levették a magyar nemzeti zászlót, csak az ukrán állami lobogót hagyva ott. A tanintézet vezetése a híroldal érdeklődésére nem adott magyarázatot a zászlólevételre.
Az ukrán parlament által tavaly szeptemberben elfogadott új oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük a szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen cikke kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Az ukrán parlament előtt több olyan nyelvtörvénytervezet is van, amelyek elfogadásuk esetén jelentősen korlátoznák a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvhasználatát, teljes mértékben a magánéletbe szorítva vissza a kisebbségi nyelveket. A kárpátaljai magyar szervezetek a kisebbségi nyelvhasználati jogok csorbítására irányuló nyelvtörvénytervezetek ellen a múlt év márciusában 65 ezer aláírást gyűjtöttek össze és juttattak el az ukrán állam vezetéséhez.

Magyarforum.hu

A gyalázóknak álló zászló

„Néhányan a szemközti kocsmából tétlenül végignézték az egészet. Ez jobban fáj, mint hogy letépték a zászlót” – panaszkodott múlt héten Miklós András sepsiszentgyörgyi tanácsos, miután „ismeretlen tettesek” szétszaggatták a városhoz tartozó Szotyor református temetőkertjében lengő székely lobogót.

A magyargyűlöletből fakadó tett a Sepsi OSK–Bukaresti Dinamo labdarúgó-mérkőzés előtt történt, így valószínűsíthető, hogy a focimeccsre utazó fővárosi ultrák követték el. „Nevüket elhallgató szemtanúk” megerősítették, hogy bukaresti rendszámú gépkocsiból szállt ki a zászlórongáló, Illyefalván pedig egy Ilfov megyei autóból pattant ki az a férfi, aki az egyik portáról szintén letépte a székely lobogót. Bár mindkét településen a helyiek szeme láttára történt az incidens, a tettesek beteges sikerélményükkel maradnak, ugyanis a hírek szerint egyik ügyben sem tettek feljelentést. Ami érthetetlen, hiszen a rendszámok ismeretében – elméletileg – könnyen elő lehetne keríteni az elkövetőket.

 A szentgyörgyi tanácsos jogosan bírálta a szotyori kocsmában tétlenül iddogálókat, akik nemhogy nem léptek közbe, de még nevüket sem vállalják. Ugyanakkor az önkormányzati képviselő hozzáállása sem szerencsés. Merthogy Miklós András kijelentette, nem tesznek feljelentést a rendőrségen, hiszen amikor a szomszédos Kilyén faluban fél évvel ezelőtt eltűnt a székely zászló, két órát töltöttek az őrsön „feleslegesen”: nem lett semmilyen következménye. Dicséretes, hogy a meggyalázott jelképeket pótolják, ám a szívhez szóló, „ha egy székely zászlót letépnek, kettőt teszünk helyébe!” típusú megoldásokat beárnyékolja az igazságszolgáltatás sutba vetése, a „meg se hess” hozzáállás.

 Ugyanis bármilyen kisebbségügyi sérelemről legyen szó, a jogi utat nem szabad eleve zsákutcának tekinteni – be kell hajtani rajta, aztán kiderül, hol a vége. Már csak azért is, hogy önszorgalomból ne könnyítsük meg a rendvédelem dolgát: ne csak felháborodásunknak adjunk hangot, hanem hatósági ügyet is csináljunk belőle. Nyomozzanak csak, számoljanak be róla – aztán ha fény derül az elkövetők kilétére, csak-csak megkeserítik a tettesek mindennapjait; ha pedig megoldatlanul zárják le az ügyet, legalább „be lettek fogva”. Minderre pedig érdemes két órát szánni, vagy akár többet is.

 https://kronika.ro/velemeny/a-gyalazoknak-allo-zaszlo

Csíkszereda - András bácsi finom falatai

Bunătățile lui András bácsi finom falatai olvastam lelkesen a kétnyelvű feliratot a Petőfi utcában, a legújabb pereces, előtt s mindjárt oda is mentünk unokámmal, valami finomság reményében. Végre! gondoltam, egy eredeti helyi felirat! Nem Palermo vagy San Genaro, vagy Bandidos, hanem András bácsi.a kunkori bajúszával s a pipájával. Épp egy furgon hozott sok halom perecet, amelyből következtettem , hogy ,,András bácsi,, importálja valahonnan a finomságait, nem úgy mint a szemben lévő pereces, aki ott előtted sütteti, s még meleg is.No de mindegy rögtön sorba is álltunk. Elsők vagyunk az unokámmal.

Többen is beállnak mögénk, a feliratnak megvan a hatása morfondírozok magamban, amíg várunk, de már ki is dugja a fejét az elárusítónő. Kisunokám kétéves, most gyakorolja hogyan kell kérni a perecet,-- Kérek szépen sajtos petecet -- mondja. kedvesen, a nő pedig csak néz. Segíteni akarok mondom tisztán hogy PEREC, de azt feleli hogy spuneți romînește(mondja románul). Elámultam, de még akkor se akartam elfogadni ami folytatódott. Mondom--Perec iseamnă covrig, nu știti(azt jelenti, hogy perec, nem tudja?)- Erre aztán jött a nagy meglepetés: A szolgáltató egység ,,patronja,, kiugrott az üzletből és kemény dúrban ordítani kezdett --Ce aveți cu limba romînă; rușine rușine(mi a baja román nyelvel, szégyen, szégyen!)....să vorbiți romînește, dunmneata femeie bătrînă( beszéljen románul öregasszony) nebunelor, nebunelor(bolondok, bolondok) --ordította, majd folytatta egy másik nyelven, hogy lássuk ő így is tud.-- Mányányák ál innán. Magik bólondok, nám kál házugolni.-- Valaki mögöttem kérte , hogy ne ordibáljon, erre még jobban ordította , hogy ő nem ordít.Ha már ilyen szépen kifogadott javasoltam neki hogy-- Shimbă ți firma domnule(váltson cégnevet)--( mondjuk lehet ez a megszólítás nem fedte a valóságot, jobban illett volna az animalule, de mivel nagyon tisztelem az állatokat ezt nem akartam rá mondani) Szóval akik ott álltuk a sorunkat vagy öten, szépen sarkon fordultunk, és távoztunk a színhelyről.

Búcsúzóul felnéztem az öreg kunkori bajuszára a cégéren, s elképzeltem milyen lenne ha csak úgy egyszerre kiesne a pipa,a szájából, s rákoppintana a nagyhangú divatosra nyírt koponyájára, de nem történt semmi. A bunötöcile- t pedig többet nem kívánom az biztos. Az unokám javasolta hogy menjünk a másik pereceshez, egy kicsit lennebb.Oda ment a többi öt ember is aki előzőleg András bácsi mellett döntött. Én pedig ,,egész úton haza felé, azon gondolkodám,, ... hogy ez a szerencsétlen András bá hogy megjárta a pereces üzlet fölött, a pipájával a szájában, mit kellett megérjen, s hova jutott szegény! Menjetek ti is kérjetek   perecet, hátha azóta változott valami!

B.E. Facebook bejegyzése

Úton Sepsiszentgyörgy fele székely zászlót rongáltak a Dinamó szurkolói?

Nem csak a sepsiszentgyörgyi focipályán randalíroztak a bukaresti Dinamó szurkolói, vélhetően ők voltak, akik a városhoz tartozó szotyori református temetőkertben letépték a nagy méretű székely zászlót is. Az esetről mai (szerdai) sajtótájékoztatón számolt be az MPP-s Miklós András. A városi tanács szotyori képviselője elmondta: szemtanúk beszámolója szerint hétfőn a Sepsi OSK – Bukaresti Dinamó mérkőzés előtt egy órával Brassó irányából érkezett a faluba egy bukaresti rendszámú autó, amelyben két férfi ült. Az autó megállt a református temetőkert mellett, egyikük megpróbálta levenni a magas rúdra szerelt székely zászlót, de mivel nem járt sikerrel, letépte a kék-arany lobogót, átdobta azt a kerítésen, visszaült az autóba és továbbhajtottak Sepsiszentgyörgy irányába.

A Dinamó szurkolói tépték le a szotyori székely zászlót? | Fotó: Miklós András

Miklós András elmondása szerint amikor falus-felei értesítették őt azonnal a helyszínre sietett, de már csak a letépett zászló maradványát találta, amit le is fotózott. Ugyanakkor sérelmezte, hogy többen a szemközti kocsmából tétlenül végignézték az esetet. A szotyoriak önkormányzati képviselője elmondta, nem tesznek panaszt a rendőrségen, hiszen fél éve a szomszédos Kilyénből tűnt el a székely zászló, és órákat töltöttek a rendőrségen de az esetnek nem lett következménye. Most inkább mihamarabb új lobogót helyeznek el Szotyorban is. Hozzátette: a közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozó faluban három román és ugyanannyi székely zászló van kitűzve, de míg a román zászlót soha nem bántják, elvárják, hogy a székely szimbólumokat se rongálják meg.
Minden jel szerint a dinamósok előre megtervezték a provokáló akciót
Mint arról beszámoltunk a hétfői mérkőzésen a Bukaresti Dinamó több száz szurkolója rendezett botrányt a sepsiszentgyörgyi stadionban. Egyik fővárosi ultra a helyi szurkolók között meglapulva követte a mérkőzést, majd annak hosszabbításában, amikor a Sepsi OSK már 2-0-ra vezetett beszaladt a pályára, letépett egy kerítésre akasztott magyar zászlót és azzal a későn ébredő biztonságiaktól nem nagyon zavarva átrohant a pályán, belerúgott a középkezdéshez kihelyezett labdába, végül csak a másik térfélen, a dinamós szurkolók előtti részen sikerült a földre teperni.

Pályára beszaladó dinamós szurkoló zavarta meg a mérkőzést | Fotó: Dávid Attila

Az esetről Csinta Samu, a Sepsi OSK klubigazgatója a sajtónak elmondta minden jel szerint előre kitervezett akcióról van szó. A felvételeken ugyanis látszik, hogy az illető végig a hazai szurkolók között ült és leste az alkalmat. Eközben a dinamós szurkolók készítették elő a menekülési útvonalat és lazították a védőkerítést. Csinta Samu szerint a klub és az általa alkalmazott biztonsági cég felelőssége sem vehető ki a történetből. Mint arról beszámoltunk a provokáló dinamós szurkolót átadták a csendőrségnek, amely ezer lejes pénzbüntetéssel sújtotta és 12 hónapig kitiltották mindenféle sporteseményről, számolt be Adrian Stoian ezredes, a brassói csendőrség bevetési egységének szóvivője.

Kerítés szaggató dinamósok | Fotók: Dávid Attila

A bukaresti Dinamó szurkolói összesen 210 jegyet kaptak a sepsiszentgyörgyi mérkőzésre, de hétfőn a mérkőzés előtt még mintegy 40-50 rendkívül harsány társaság jelent meg a városban. Ők a stadion fele haladva hangos szóval rágalmazták a Sepsiszentgyörgy utcáin sétálókat majd a csendőrségnek kellett megfékeznie őket, hogy össze ne kapjanak a stadion előtt gyülekező hazai szurkolókkal. Bár ennek a társaságnak nem volt belépője a mérkőzésre, Diószegi László a Sepsi OSK főtámogatója mégis úgy döntött, hogy beengedik őket a dinamósoknak fenntartott szektorba és még jegyet sem kell fizetniük. Ezért cserébe abban állapodtak meg, hogy a fővárosi csoport egy jelentősebb összeggel járult hozzá ahhoz a gyűjtéshez, amit a sepsiszentgyörgyi klub és a szurkolók egy rákbeteg fiatal kezeléséhez járulnak hozzá.

Slagerradio.ro